Szentlőrinc vára
| Szentlőrinc vára | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Szentlőrincváralja |
| Tszf. magasság | 78 m |
| Épült | 14. század |
| Elhagyták | 16. század (lerombolták) |
| Állapota | terepalakzatok |
| Típusa | vizivár |
| Építőanyaga | kő |
| Védettség | védett lelőhely[1] |
| Elhelyezkedése | |
 Szentlőrinc vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 06′ 40″, k. h. 19° 04′ 26″45.111111°N 19.073889°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 40″, k. h. 19° 04′ 26″45.111111°N 19.073889°E | |
Szentlőrinc vára egy középkori várhely Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében, Szentlőrincváralja határában.
Fekvése
[szerkesztés]Szentlőrincváralja falutól keletre, a Báza (Bošut) nagy kanyarulatának keleti oldalán található.
Története
[szerkesztés]A várat 1387-ben Mária királynő oklevelében „Castrum Zenchlerynch” alakban említik, amikor a hűtlen Horvátiak birtokát híveinek, a Garaiaknak adja. [2] 1432-ben Zsigmond királynak a Garaiak birtokmegosztásáról szóló oklevelében találjuk „Castrum Zenth Lewryncz” néven. [3] 1478-ban a Garaiak megosztoznak a Szécsiekkel a birtokon. Ekkor a várban egy faházat (unum domum ligneam in terra in fine domus) jelölnek ki a Szécsiek számára, ugyanekkor a vár kőpincéit is említik. 1491-ben már a Ráskai Balázs kezén találjuk, aki ekkor cserébe a vingárti Gerébeknek adta a hasonló nevű, valamint Apáti és Szat városokkal együtt. Még 1496-ban is a Gerébeké volt. Utoljára 1503-ban említik. Valószínűleg a török háborúkban pusztult el.
A vár mai állapota
[szerkesztés]Bár területe már teljesen beerdősült, a légifotókon még kirajzolódnak az egykori sáncok nyomai.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- A vár a Varak.hu oldalán