Ugrás a tartalomhoz

Baden-péceli kultúra

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baden-péceli kultúra

Baden-péceli kultúrának vagy baden-kultúrának nevezik a késő rézkor uralkodó kárpát-medencei kultúráját körülbelül i. e. 3500–2700 között[1] az ausztriai Baden lelőhelyről, az ausztriai lelőhely mellett a magyarországi Pécel lelőhely fontosságát is hangsúlyozva. A Magyarország története. I. Előzmények és magyar történet 1242-ig 1. kötetében viszont megkérdőjeleződik a badeni és a péceli kultúra közötti egység és a Magyarország területén élt késő rézkori kultúrát következetesen péceli kultúrának nevezi a szerző. A továbbiak e kötet „Késő rézkor” fejezetének[2] részbeni átvétele.

A péceli kultúra emberei a Duna, illetve a Tisza mentén halászattal, a síkságokon és az áradmányos területeken földműveléssel és járulékos állattartással foglalkoztak. A hegy és dombvidékeken, nem ritkán pedig a hegyek csúcsain az állattartók erődített falvakban éltek. Az állattartásban meghatározó volt a szarvasmarhatartás.

Budakalászon a kultúrához tartozó temetőben 439 sírt találtak, a temető alapján feltételezhetjük, hogy a környéken letelepült parasztok éltek, az Alföldön kisebb temetőt találtak (Alsónémedi, 40 sír), ahová valószínűleg csak egy kisebb vándorló csoport temetkezett. A fejlődésben legmesszebbre egy délebbi (a mai Magyarország területén kívül eső) csoport jutott. A Kárpát-medence történetében először tűnik fel a közösség telepétől mesterségesen elhatárolt, erődített főnöki vár. A társadalmi tagozódás jeleit mutatják a síksági pásztorcsoportok sírjai is. A pásztorcsoportok vezetői mellé 2-2 tehenet és szakrális jelentőségű úgynevezett kétosztású tálat temettek. E temetkezési szokás északi eredetre utal. Korántsem figyelhető meg hasonló rétegződés a földműves-állattartó falvakban.

A kultúrát sajátos bőrutánzó edényformák, balták, pattintott kőnyílhegyek, csont- és rézárak jellemzik. Megjelennek a méltóságjelvények is. A Vörsön eltemetett főnök vagy varázsló-pap ókori keleti típusú vagy eredetű rézdiadémot viselt. Az ausztriai késő badeni előkelők is ókori keleti méltóságjelvényeket, réz nyakpereceket viseltek. Az európai művelődéstörténet felbecsülhetetlen jelentőségű lelete a budakalászi négykerekű szekérmodell (2007-ben Balatonöszödön már a 11. badeni-péceli szekérmodellt tárták fel). Ezek a négykerekű szekerek használatának első bizonyítékai a kontinens belsejében.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Pl.: A magyar régészet az ezredfordulón, Budapest 2003 kötet V. Rézkor fejezetének (http://www.regeszet.org.hu/images/regeszet2000/h_005.pdf Archiválva 2016. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben) szerzői: Horváth László András, M. Virág Zsuzsanna, Bodnár Mária, Bánffy Eszter
  2. Magyarország története. I. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 1. kötet 140-143. old

További információk

[szerkesztés]
  • Hétköznapok és vallásos élet a rézkor végén. A Baden-kultúra 5000 éves emlékei Budapesten. A Budapesti Történeti Múzeum időszaki kiállítása. 2004. december–2005. március; szerk. Endrődi Anna; BTM, Budapest, 2004
  • György László: A Baden-kultúra telepe Mezőkövesd-Nagy-Fertőn; HOM, Miskolc, 2008 (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei)
  • Horváth Tünde: Ózd csodálatos földje. A Baden-kultúra Ózd-Piliny variánsa Északkelet-Magyarországon; közrem. Bernert Zsolt, Buzár Ágota; Martin Opitz, Budapest, 2018 (Opitz archaeologica)