Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív99

---

« előző

94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104

következő »

Fiumei úti temető elnevezése

A temetőnek sokféle elnevezésével találkoztam, s nem tudom, melyik lehet a helyes. Egyrészt helyesírási kérdésnek látom, másrészt elnevezési kérdésnek is. Szeretnék segítséget kérni ezzel kapcsolatban. A probléma akkor merült fel bennem, amikor megláttam, hogy a Fiumei úti Nemzeti Sírkert szócikkben ellenőrizetlen változtatások vannak, s e változtatásokban szereplő információknak kicsit utánajártam az interneten. Az általam felvetett problémát érintő információk, amiket találtam:

• A szócikk vitalapján lehet olvasni egy rövid megbeszélést még 2010-ből: Vita:Fiumei úti Nemzeti Sírkert#Címe.
• A Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. honlapján „Fiumei úti Sírkert” (http://www.btirt.hu/temetok/fiumei.html).
• A temető múltját és jelenét bemutató honlapon „Nemzeti Sírkert” (http://www.nemzetisirkert.hu/), illetve „Fiumei úti Nemzeti Sírkert” (http://www.nemzetisirkert.hu/nemzeti-pantheon).
• A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság honlapján a „Nemzeti Sírkert” fogalma mást jelent (http://www.nekb.gov.hu/node/189), nagyjából azt, amit a szócikkben található ellenőrizetlen szerkesztés is leír: egy virtuális sírkertet, amelybe, ahogyan látom, sírok tartoznak különböző földrajzi helyeken, nem pedig egész temetők. A Fiumei úti temetőből az alábbi sírok tartoznak ide: http://www.nekb.gov.hu/node/177 Az is látható, hogy itt a „Fiumei úti sírkert” alak olvasható.

Egyelőre eddig jutottam. Helyes-e a jelenlegi szócikk címe, ha nem, akkor mi a helyes címe a szócikknek; s helyesírásilag mi a helyes forma, azaz tekinthető-e intézménynévnek a temető vagy sem? Köszönettel: --Sphenodon ^vita 2013. november 16., 15:33 (CET)

robot

A törléstől megmenekült Fogkefe robotot így kell írni, avagy egybe? Hkoala 2013. november 16., 16:20 (CET)

Én mint kompromisszumkereső ember kötőjellel írnám, de attól tartok, hogy ez így nem tudományos :-))).--Szilas ^vita 2013. november 16., 17:25 (CET)

A cikken belül van kötőjeles alak is Hkoala 2013. november 16., 17:46 (CET)

Ha úgy értendő, hogy a robot fogkeféből van, akkor a tölgyfa asztal effektus érvényesül.--Pagony^foxhole 2013. november 16., 17:34 (CET)

Fogkeféből is van: a cikk szerint szükséges hozzá 1db vibramotor, 1db elem, 1db fogkefe levágott feje, kevés ragasztószalag. Hkoala 2013. november 16., 17:45 (CET)

Szóval a nevében a fogkefe kvázi anyagnévként funkcionál? Mert akkor különírandó. --Pagony^foxhole 2013. november 16., 17:47 (CET)

Kiszedtem a kötőjeleket a cikkből, de lehet, hogy átestem a ló túlsó oldalára, mert esetleg helyenként az egybeírás lenne a helyes. Ránézne valaki nálam hozzáértőbb? Rövidke cikkről van szó. --Karmela posta 2013. november 16., 18:24 (CET)

Nem, ha a különírásnál maradunk, akkor minden stimmel. --Pagony^foxhole 2013. november 16., 18:39 (CET)

Köszönöm, hogy megnézted. --Karmela posta 2013. november 16., 19:35 (CET)

Kollégium

A kiemelés alatt álló Debreceni Református Kollégium szócikkel kapcsolatban kérdezem: a kollégium szó különálló (jelző nélküli) előfordulásait nagybetűvel kell írni? --Hkoala 2013. november 19., 21:02 (CET)

Szerintem nagyon nem. Úgy sejtem, a teljes név helyettesítésére gondolhatott a szerző. Ez két dolog miatt nem helyes. Egy: amúgy is felesleges állandóan kiírni, mert a cikkben róla van szó. Másfelől az AKH 150.§-a is elég egyértelműen fogalmaz a közszavak megszemélyesítése kérdésében. Ez nem egy irodalmi alkotás, tehát semmi helye nincsen a nagybetűzésnek. – LA^pankuš 2013. november 19., 21:35 (CET)

Ez nem közszó megszemélyesítése, hanem tulajdonnevesülés. Ez megengedett, kérdés, hogy akarjuk-e. – Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2013. november 19., 21:46 (CET)

Az AkH.¹¹ 188. d) vonatkozik ide. Ott is a kisbetűset javasolja, első körben, kivéve olyanoknál, mint az Akadémia és az Opera. – Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2013. november 19., 21:58 (CET)

Mit jelent az, hogy "első körben"? A második-harmadikban már lehet nagybetű is? --Hkoala 2013. november 19., 22:01 (CET)

Lásd a mondat további részét – Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2013. november 19., 22:25 (CET)

Igazából ez már csak a megduplázása az első néhány paragrafusnak. Az intézménynevek akkor nevek, ha teljes néven említjük őket, különben közszavak. Kivétel, ha egy van belőle, mint az Akadémia és az Opera és önmagában is egyértelműen meghatározza az intézményt. Ez afféle túlbiztosításnak tűnik. Szerintem második körben is kisbetű. – LA^pankuš 2013. november 19., 22:13 (CET)

Abszolút kisbetűs, iskolapéldája a kisbetűs köznévnek. Különálló említésben elveszíti a tulajdonnévi jellegét. Bináris ^ideWikidata Kelt: Wikipédia,  2013. november 21., 22:37 (CET)

Washingtonok

Washington (város)-t át kellene nevezni, mert van belőle vagy húsz. Legyen Washington, D. C.?

Általában amerikai városokat, amiből több államban is van ugyan olyan nevű, hogy egyértelműsítünk itt? Manhattan, Kansas, vagy Manhattan (Kansas)? És városrészeket? Delray, Detroit vagy Delray (Detroit)? Gyurika ^vita 2013. november 20., 18:52 (CET)

Rendszerint a huwiki általános szabályát követjük, tehát zárójelezve egyértelműsítünk, az állam nevével. Tehát: Portland (Oregon), Albany (New York), Albany (Ohio), Savannah (Georgia), stb. Mármost a főváros egyetlen államnak sem része, tehát itt mindenképp valami kivételt kell tenni. (Van ugyan egy District of Columbia nevű entitás, de ez egybeesik a fővárossal, nincsen köztük olyan rész-egész viszony, mint Chicago és Illinois között.) Mi lenne, ha egyszerűen Washington (főváros) néven emlegetnénk ezt a várost? --Malatinszky ^vita 2013. november 20., 21:37 (CET)

Washington (egyértelműsítő lap) Ha a többitől egyértelműen megkülönböztethető, akkor nem fontos változtatni, bár a főváros szerintem is szerencsésebb megfogalmazás. - Hirannor ^Postaláda 2013. november 21., 00:05 (CET)

A város nem jó, mert a többi is város, egyértelműnek kell lennie, hogy a fővárosról van szó: Washington (főváros). Hidaspal ^vita 2013. november 21., 23:32 (CET)

igeidők írásmódja

Idézet a Passato prossimo szócikkből: „Képzését (és részben használatát) tekintve nagyjából párhuzamba állítható a francia Passé composé, a spanyol Pretérito Perfecto, a portugál Pretérito perfeito composto, a román Perfect compus, az angol Present Perfect, a német Perfekt igeidőkkel. Használata jórészt megegyezik francia megfelelőjével, szélesebb körben használatos spanyol és angol megfelelőjénél.”

Kérdés: az igeidőket nagy betűvel kell írni? Hkoala 2013. november 20., 19:21 (CET)

Nem, de ha már, akkor említsük mán meg a latin praeteritum perfectumot, amiből az összes többi származik. Mellesleg szerintem a passé composé nem jó ide. Bennó^fogadó 2013. november 20., 21:22 (CET)

De a németet igen. - Gaja  ✉ 2013. november 20., 21:30 (CET)

Ez egy érdekes kérdés, hogy ha kvázi idézetszerűen átveszünk egy szót egy másik nyelvből, akkor mennyire kell tiszteletben tartanunk a másik nyelv helyesírását. Konkrétan a németben a Perfekt, mint minden főnév nagybetűs. Figyelembe vesszük ezt, amikor a német szót magyar mondatban használjuk? --Malatinszky ^vita 2013. november 20., 21:43 (CET)

Szerintem: Ha azt írnád, hogy „I. összetett múlt” (legalábbis az én régi könyvem szerint, lehet, hogy ma már nem így hívják), akkor arra a magyar helyesírás szabályai vonatkoznak. De mivel átveszed a német alakot, aminek így ebben a formában semmilyen jelentése nincs magyarul, nagy betűvel kell írni, mert erre a német helyesírás szabályai vonatkoznak. Ezért mondjuk a Present Perfect kisbetűsítését sem tartom jó ötletnek, a fentiek miatt. - Gaja  ✉ 2013. november 20., 21:59 (CET)

Régen az angolban is nagybetűzték az igeidőket, ma már kevésbé. Az enwiki is csupa kisbetűvel hozza őket. --Pagony^foxhole 2013. november 20., 22:04 (CET)

Igen, ez a Present Perfect írásmód inkább azt a gondolatvilágot tükrözi, amely szerint a Fontos Dolgokat nagybetűvel kell írni, de nincs olyan helyesírási szabály, ami indokolná a nagybetűzést. --Malatinszky ^vita 2013. november 20., 22:11 (CET)

Az angolban újabban nagybetűt csak indokolt esetben használnak, mert egyes szavak esetén finom jelentésbeli eltérés lehet a két alak között, ezért az igeidőket újabban kisbetűvel szokás írni. A spanyolban pedig tudtommal sosem írták naggyal, tehát pretérito perfecto és nem Pretérito Perfecto. Bennó javíts ki, ha tévednék, de a latinban ami az olasznak és a spanyolnak is az őse sem írták/írják nagybetűvel az igeidőket. Szerintem és a sztaki szótár szerint ugyanez érvényes az olasz, a portugál, a francia és a román változatra is. A német viszont egyértelműen nagybetűs, hiszen egy az egyben átvesszük a német szót, ezért kell a német helyesírás szerint írni. Ha lefordítjuk vagy magyarítjuk, akkor persze más a helyzet. - Hirannor ^Postaláda 2013. november 20., 23:59 (CET)

Ezek nem meggyökerezett magyar szavak, hanem idegen szavak: dőlt betűvel kell írni és az eredeti helyesírással. Oliv0 ^vita 2013. november 21., 07:32 (CET)

Tiszteletreméltó vagy tiszeletre méltó?

Sziasztok! A katolikus egyházban a boldoggá avatásra várókat tiszteletreméltóknak (venerabilis) nevezik. A magyar Wikipédiában viszont nem egységes az írásmódja. A Kategória:Magyar tiszteletreméltóak és a Magyar szentek és boldogok listája oldalon egybe van írva, míg a Tiszteletre méltó szócikk és Mindszenty József szócikke is külön szerepelteti. A Katolikus Lexikonban az egybe írt alak szerepel [1]. Szerintem is ez a helyes alak. Vélemény?

Ehhez kapcsolódóan, ha egy személy neve előtt szerepel jelzőként, ugyanúgy nagy betűs, mint a Szent vagy a Boldog, de ha több személyről beszélünk, akkor kisbetűs, mint a szentek és boldogok. Vélemény? - Hirannor ^Postaláda 2013. november 20., 19:28 (CET)

Az OH. szerint tiszteletre méltó, tiszteletreméltóság, nagyon tiszteletreméltó, nagy tiszteletre méltó (1388. oldal). Nem értem. Hkoala 2013. november 20., 19:59 (CET)

Én gondolom, hogy tiszteletre méltó sok ember lehet, de tiszteletreméltó csak az, akinek esetében megkezdődött a boldoggá avatás folyamata. Ha így van, akkor a szócikk címe hibás. --Wikizoli ^vita 2013. november 20., 20:24 (CET)

A katolikus lexikonban nem következetes a venerabilis magyarítása, például:

• az aacheni zsin. venerabilis et modernis temporibus doctor admirabilis 'tiszteletre méltó és a modern idők csodálatos tudósa' c-mel illette Beda Venerabilis

--Karmela posta 2013. november 20., 21:16 (CET)

A tiszteletre méltóból (és az Isten szolgája fokból) nem lett olyan névelőzék, mint a szentből és a bódogból, én nem erőltetném se az egybeírását, se a nagybetűsítését. Bennó^fogadó 2013. november 20., 21:29 (CET)

Béda esetében a venerabilis (tiszteletre méltó) egy állandósult jelző és nem a kanonizációs eljárás során elért címe, mert akkor még teljesen más volt a folyamat. A cikk kiemelése során beszélgettünk erről. A venerabilis kifejezést egyébként nem nagyon használják a szentté avatási eljárás során, inkább a honesto van helyette. Magyarul mind a kettőt tiszteletre méltónak szokás fordítani. Általában egyetértek Bennóval és helyesírási kérdésekben mérvadónak tartom a véleményét, de most nem érzem magam meggyőzve. Abban igaza van, hogy nem lett olyan névelőzék, mint a szent, de szerintem egy tiszteletreméltó szócikkének bevezetőjében azért illik feltüntetni. Egyébként, amiért ezt előhoztam most, az, hogy dolgozom Bódi Mária Magdolna szócikkén, akinek a boldoggá avatására még várni kell egy kicsit. - Hirannor ^Postaláda 2013. november 20., 23:08 (CET)

Beda az venerabilis és kész, szerintem így vált ismertté. :-) Annak egyébként megvan a logikája, amit az OH. ír, hogy a "nagyon" egyberántja az utána következő két szót. A Katolikus Lexikon pedig nem helyesírási forrás. Bináris ^ideWikidata Kelt: Wikipédia,  2013. november 21., 22:22 (CET)

Defaultsort ABC-sorrend, új rendezőkulcs

Hol lelhető fel az az új (max 1 éves) információ, hogy a DEFAULTSORT kódolása megváltozott, már nem kell o~, u~, c~s, stb. hanem felismeri az ö, ü, cs stb. betűket. KF-viták kapcsán kiderült, hogy már él az új rendezőkulcs, de nem találom azt, ahol erről beszéltünk. (Itt még a régi rendszer van leírva, amit tkp. már nem kell követni. Akela ^vita 2013. november 21., 16:48 (CET)

Wikipédia:Kocsmafal (műszaki)/Archív72#Rendezés a kategóriákban: „[2013.] Március 26-án elkészült a javítás, mindössze 8 évet kellett várni rá.” = bugzilla:45596. Oliv0 ^vita 2013. november 21., 17:16 (CET)

Gyűrűsfarkú maki vagy gyűrűs farkú maki?

Szeretném tudni, hogy a Gyűrűs farkú maki nevet így külön kell-e írni, vagy egybe, úgy, hogy Gyűrűsfarkú maki. Vadszederke^' 2013. november 21., 19:12 (CET)

Az általános helyesírási szabályok szerint külön kellene, de az állatnevek írása külön terület. Magyarán, én nem tudom. --Pagony^foxhole 2013. november 21., 19:29 (CET)

Azt hiszem ez vonatkozik ide.? De mit is jelent ez? "Ha a hangsúlyozottan a kettős nevezéktan elve mentén alkotott, egyértelműen elemezhetően a nomen specificum és a nomen genericum egységéből álló fajneveket vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a binominális nómenklatúra logikáját követő és mutató elnevezések mindegyike minőségjelzős szókapcsolat. Ha a magyar helyesírás vonatkozó szabályai értelmében a faji jelző és a nemi név kapcsolatából összetétel születik – amit az eredményez, hogy minőségjelzői szerepben nemcsak melléknevek, de melléknévi igenevek és főnevek (köz- és tulajdonnevek) is állhatnak –, akkor általában az előtag és az utótag kapcsolatát a minőségjelzés alárendelésnél bonyolultabb grammatikai viszony jellemzi, valamint az, hogy a szóalak (név) írásképileg már nem mutatja a kettős nevezéktan logikáját. Többségükben jelentéstömörítő összetételek jönnek létre, holott a kiindulási állapot elvileg itt is jelző + jelzett szó, csak a minőségjelző nem egyszerű melléknév" Simon László: A magyar állatfajnevek helyesírása. Vadszederke^' 2013. november 21., 19:49 (CET)

Annyira egybe, hogy az Officina Állatvilág szerint gyűrűsfarkúmaki a helyes. (101. oldal) misibacsi*^üzenet 2013. november 21., 19:52 (CET)

Ez esetben a könyv téved. A magyar fajneveket külön írjuk, a kivételesen egybeírandók azok, amiknél a magyar név gyakorlatilag téved és helytelen besorolást ad meg. Lásd: sárgarigó azért van egyben, mert nem a rigófélék közé tartozik, hanem málinkóféle. A gyűrűsfarkú maki viszint makiféle, ezért külön írandó két tagban: gyűrűsfarkú maki. Ja és kisbetű természetesen minden eleme. – LA^pankuš 2013. november 21., 21:09 (CET)

Ennek alapján van a házi pulyka külön írva, akkor a házi ló is jó így? Vadszederke^' 2013. november 22., 19:51 (CET)

Igen, bár én meg nem mondtam volna, hogy házi ló a teljes neve. Mindenesetre ha az, akkor jó. A magyar név igazodik a kettős nevezéktanhoz, általában egy jelzőből és egy fajnévből áll. Néhány speciális esetet leszámítva mindig két szóban. – LA^pankuš 2013. november 22., 20:09 (CET)

Valójában háziasított lónak kellene nevezni, de mindenhol így terjedt el:) Vadszederke^' 2013. november 23., 11:00 (CET)

Nekem is a gyűrűsfarkú maki megnevezés a szimpatikus, de nem akartam egyből ezzel a javaslattal jönni. misibacsi*^üzenet 2013. november 21., 22:19 (CET)

Két szó, per LA. Sikerült kiásnom az archívumból a gyökeret: Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív61#Félgömbalakú harmatgomba. Ez megmutatja, hogy a gyűrűsfarkú miért egy szó az általános helyesírási szabálytól eltérve. Bináris ^ideWikidata Kelt: Wikipédia,  2013. november 21., 22:28 (CET)

Ó, köszönöm. Eddig is így volt, csak Pásztorperc átnevezte, de akkor most visszaalakítom. Vadszederke^' 2013. november 22., 06:10 (CET)

megint kezdőlap

Az Országos grafikai biennále cikk első betűje nem mondatkezdő pozícióban is nagy? A cikkben egyébként vegyesen fordul elő a így, illetve végig nagybetűs alak, sőt jelző nélküli Biennále is akad. --Hkoala 2013. november 22., 12:05 (CET)

Szerintem az Országos Grafikai Biennálé volna a helyes, de az országos grafikai biennálé is elképzelhető. Azt, hogy csak az első szó legyen nagy kezdőbetűs csak mondat elején tartom elképzelhetőnek. Hasonló kérdésről volt szó néhány hónapja a Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív95#Nemzetközösségi Játékok cím alatt; ott sok jó érv elhangzott. --Malatinszky ^vita 2013. november 22., 20:45 (CET)

Jonatan Netanjahu

Jonatan Netanjahu írásmóját hozzáértő kolléga kérem, nézze meg. Gondolom a bátyóhoz hasonló ékezetekkel kellene. Akela ^vita 2013. november 23., 13:44 (CET)

A Jonatán név héberül יוֹנָתָן = WP:HÉBER szerint Jónátán, de átalakítás alatt van ez az irányelv. Oliv0 ^vita 2013. november 23., 16:03 (CET)

Nagyonhosszúnevűállatfajfélék

Az Kategória:Emlőscsaládok és a Kategória:Madárcsaládok kategóriákat böngészve találtam egy-két rendhagyó helyesírású családnevet:

• Nádiposzátafélék
• Kardinálispintyfélék
• Csigaforgatófélék
• Kárókatonafélék
• Repülőkutyafélék
• Repülőmakifélék
• Tengerimalacfélék

Ezekben a hétszótagú, háromszorosan összetett szavakban az a közös, hogy a hat-hármas szabály értelmében valamennyiüket kötőjellel kellene írni (kardinálispinty-félék, repülőkutya-félék), de ennek mi jól láthatóan fittyet hányunk. Van itt valami kivétel az állatrendszertanra, vagy ezek egyszerűen rossz helyesírású címszavak? És ha létezik ilyen kivétel, azt miért nem alkalmazzuk a földiszalakóta-félékre meg a csincsillapatkány-félékre?

Megfordítva, van annak valami jó oka, hogy a pusztán hatszótagú kardcsőrűtöcs-félék nem egy szó?

--Malatinszky ^vita 2013. november 23., 16:40 (CET)

Ez már nekem is szemet szúrt, szerintem a -félék kötőjeles kéne legyen. De szabályt nem tudok hozzá, talán VC-st kéne ideugrasztani. – LA^pankuš 2013. november 23., 16:52 (CET)

Vagy valaki szaki kutakodjon az archivált csevelyben, mert én emlékezni vélek egy olyan kijelentésre, hogy a növények és állatok nevének írására teljesen speciális szabály vonatkozik. --Porrima^eszmecsere 2013. november 23., 16:58 (CET)

Wikipédia:Állatok műhelye/A magyar állatnevek helyesírása a Wikipédiában Itt jó sok érv és egyéb van, csak válasz nincs. Bár a lapon leszögeződik, hogy nem helyesírási kérdés, mégis az az érzésem, hogy ha az irodalom többféleképpen oldja meg a névadást, akkor a helyesírásilag legjobbat kéne kiválasztani közülük. Mindenesetre jó lenne a linkelt oldalon megadott forrásokat előbb átnézni. – LA^pankuš 2013. november 23., 17:14 (CET)

Grat Lat, nagyon gyors voltál. Azt hiszem, ez derenghetett nekem. – Porrima^eszmecsere 2013. november 23., 17:18 (CET)

A magyar növénynevek helyesírása lapon említettem meg, hogy a magyar növénynevekkel kapcsolatosan született egy helyesírási szabályzat, melyet az MTA Helyesírási Bizottsága hozott, s Priszter Szaniszló állított össze. Ez a mű nem áll rendelkezésemre, csak a névanyagában bővített verziója, ami 1999-ben látta meg a napvilágot Priszter Szaniszló „Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára” c. művében. Ebben az alábbi szerepel a növényekkel kapcsolatban: „15. a) Az -aceae végződésű növénycsaládok, valamint az -oideae végződésű alcsaládok magyar nevei a -félék képzőszerű toldatot kapják. Ez rendszerint a család legismertebb nemzetségnevéhez mint előtaghoz járul, és azzal szótagszámra való tekintet nélkül egybeírandó: bazsarózsafélék, békalencsefélék, édesgyökerűpáfrányfélék, kaktuszfélék, körtemohafélék, somfélék, szakállzuzmófélék, tündérrózsafélék, zsurlófélék stb. [...] 16. a) Az -ales végződésű rendek magyar neveit a virágos növényeknél többnyire a -virágúak utótaggal alkotjuk, mely általában a rend legjellemzőbb nemzetségnevéhez járul. Az így létrejött név 6 szótagig egybeírandó, azon túl kötőjellel tagolunk: burgonyavirágúak, csalánvirágúak, kankalinvirágúak, liliomvirágúak, mályvavirágúak, szegfűvirágúak, békatutaj-virágúak, farkasalma-virágúak, kőtörőfű-virágúak stb. b) A virágosak alábbi 4 rendjének neve kivételes: hüvelyesek, pázsitfüvek, fészekvirágzatúak, gólyaorrtermésűek.” (i.m. 20. o.) Most csak azokat idéztem, ami idevághat egyelőre, bár ez a szabályzat a növényekre született, az állatokra, nem tudom, létezik-e hasonló. Véleményem szerint ez a szabályzat is felújításra szorulna. Pl. a növényrendeknél említett 6 szótagos szabály, a példákból nézve, a „-virágú”-ra vonatkozik, holott ezek a magyar nevek csak többes számban használatosak. --Sphenodon ^vita 2013. november 23., 17:57 (CET)

Érdekes. Nehogy véletlenül logika legyen benne: az egyik szótagszámra tekintet nélkül egybeírandó, a másik meg csak hat szótagig. Egyébként helyenként van különbség a növények és állatok között, pl. – amit szintén marhaságnak tartok, már elnézést – a növényeknél nemzetség van, az állatoknál meg nem. – LA^pankuš 2013. november 23., 18:07 (CET)

Igen, például számomra is érthetetlen, hogy a rendek neve miért másként viselkedik, mint a családoké. :) --Sphenodon ^vita 2013. november 23., 18:12 (CET)

A KRESZ-szabályokat is bíráljuk felül. Javaslom, hogy akinek van legalább tízezer szerkesztése, arra ne vonatkozzon a sebességkorlátozás. A rendőröket ki értesíti? Hidaspal ^vita 2013. november 24., 02:13 (CET)

Rám eddig se vonatkozott a sebességkorlátozás. De egyébként nem látom, hogy melyik álláspontra vonatkoztatod, amit írtál. Az a baj, hogy a szakmai állásfoglalás felülírja a helyesírási szabályokat, vagy az, hogy néhányan esetleg logikát keresünk benne? Amúgy olyat is írtam fentebb, hogy akinek rendelkezésére áll, nem ártana, ha megnézné a megadott forrásokat és utána beszéljünk róla. – LA^pankuš 2013. november 24., 10:40 (CET)

Égy úgy értelmeztem, hogy a marhaságot a szabályzatra (a benne megfogalmazott kivételekre) érted, tehát mintegy az Akadémia helyett akarsz wikipédia-helyesírást. Hidaspal ^vita 2013. november 24., 11:49 (CET)

És az Akadémia melyik részére gondolsz? A helyesírásban kompetens nyelvészeti részére vagy a szakmai kompetenciával rendelkező természettudományosra? Mitől helyesírási forrás bármelyik nem nyelvésztől származó nevezéktan? Még nyelvészek is tévedhetnek, akiknek nem ez a szakmájuk, azok nyilván gyakrabban. Az Akadémia egyik fele ilyen helyesírást állapít meg, a másik fele meg olyat. És épp nem mondtam olyat, hogy bármitől is térjünk el, hanem azt, hogy nézzük meg előbb, mit mondanak a források, utána beszééljünk róla. És igen, marhaságnak gondolom a nem és nemzetség megkülönböztetését, ha másért nem, azért, mert írásban és beszédben félreérthető. Ha azt írom, hogy a házi ló az Equus nem egy faja, két – pontosan ellentétes – értelmezése lehet, mert a nem szó több értelmű, amiből az egyik a tagadást jelenti – egyébként meg épp a nemzetség fogalom szinonímáját nem jelenti egyáltalán. (Egyébként meg mi a frászkarika értelme van ennek a megkülönböztetésnek? Leszámítva talán azt, hogy általában emberi nemet emlegetnek, de inkább ez volt rossz rövidítés, nem ennek alapján minden állatnemzetséget nemnek nevezni.)

Ami meg a többit illeti: a helyesírásnak nagyon fontos része a logika, ha másért nem, akkor azért, mert egy logikus helyesírási szabályt sokkal könnyebb megjegyezni és alkalmazni, mint egy ad hoc, hasraütök, megállapítom szabályt. A rendszertani neveknél külön meg kellene tanulni, hogy melyik rendszertani egység illeszkedik a helyesírási szabályba és melyik nem. Holott egyébként semmilyen megkülönböztető szerepe nincsen, mivel a végződés amúgy is egyértelműen utal az egységre. És akkor még nem beszéltem arról, hogy az ilyen helyesíráson kívüli szabályrendszerek mennyire rombolják a helyesírási készséget és helyesírási rutint azokban, akik bizonytalanok e kérdésben. Aki totál egybeírt nagyonhosszúnevű állatokkal foglalkozik nap mint nap, az minden skrupulus nélkül felejtkezik majd el minden más környezetben a szabályról (már ha nem figyel oda, ami gyakori).

Ezek után már kéne egy megállapodás arról, hogy egyáltalán eltérhetünk-e a szakmai szabályoktól. Ha eltérhetünk, akkor érdemes, sőt kell beszélni ezekről. Ha pedig nem, akkor kérem az összes formációnevet visszanagybetűsíteni, mivel a rétegtani bizottság megállapította, hogy nagybetűvel kell azokat írni, mi pedig eltértünk ettől, mert helyesírásilag totál indokolatlan. – LA^pankuš 2013. november 24., 12:05 (CET)

Győrtelek vagy Györtelek?

Melyik a helyes elnevezés? A község honlapja szerint a rövid ö betűs változat a helyes, mert a birtok eredetileg egy György nevű személy tulajdona volt, amint azt a (hosszú ő-s) Győrtelek cikk is említi. --Rlevente ^üzenet 2013. november 23., 22:18 (CET)

A saját honlap is vegyesen hozza. Azt kellene tudni, mi van a hivatalos helységnévtárban. Önmagában a néve eredete nem döntő, mert mindig előfordulhat változás az évszázadok alatt. Az ilyen nevek változnak. A Google Map utcaképe szerint a falu határában a lakott területet jelző tábla is rövid ö-vel hozza. A választási iroda listája viszont hosszúval. Hidaspal ^vita 2013. november 24., 02:03 (CET)

A KSH Győrtelek néven ismeri. Oliv0 ^vita 2013. november 24., 08:24 (CET)

És hol van olyan, hogy hivatalos helyiségnévtár?– Rlevente ^üzenet 2013. november 24., 13:47 (CET)

Itt: KSH – Helységnévtár. Oliv0 ^vita 2013. november 24., 15:09 (CET)

Teljesen Györtelek, ami a Györgytelek rövidülése. Személyesen tekintettem meg a települést és a helységnévtáblát is. Győrhöz viszont semmi köze. Bináris ^ideWikidata Kelt: Wikipédia,  2013. november 24., 14:29 (CET)

A fent linkelt honlap szerint: "A név mai alakja (Győrtelek) téves, ugyanis a hivatalos szervek a XIX. század közepe táján Győr nevével kapcsolták össze. Szerencsére a község névtábláján már néhány éve a helyes alakjában, a történelmi tényeknek is megfelelő Györtelekként szerepel." Tehát valamikor valahol egy figyelmetlen vagy inkompetens aktakukac elrontotta, és onnantól, úgy tűnik, az vált hivatalossá. Itt igazából az önkormányzatnak kéne kiverekednie a KSH-nál a módosítást, de én addig is inkább adnék nekik igazat, hiszen az ő falujuk. De ha mégis marad a hibás alak, akkor minimum egy rögzültrossz sablont megérdemel. Bináris ^ideWikidata Kelt: Wikipédia,  2013. november 24., 14:39 (CET)

Győrtelek. Mi az hogy "hibás"?!? Nagyon kedves az aktakukacról szóló spekuláció, de tessék egy kicsit utánaolvasni a magyar hivatalos településnévadás történetének, mielőtt költeni tetszik ilyeneket!

A településnevek helyesírásában változtatás nélkül használjuk a hivatalos helységnévtárban található alakot. Ezt mondja a jog is meg az AkH. is, a honlap ehhez képest vicc. A falu lakói nem birtokosai a falu nevének, ez tévedés, de ha nem muszáj, nem fejtem ki hosszan.

Egyébként olyan az ötlet, mintha Balatonfüredet át akarná valaki nevezni az eredeti, Balatonfürjed névalakra.

Peyerk ^vita 2013. november 25., 07:47 (CET)

Ha akarnák, a balatonfürediek is nyilván visszaváltoztathatnák a nevüket, de akkor még a Balaton- előtag se kellene, mert Füreddel ellentétben Fürjed nincs még egy az országban. Addig viszont valóban a hivatalost kell használni és a cikkben megemlíteni a névadási anomáliákat. – LA^pankuš 2013. november 25., 09:38 (CET)

A fürediek nem, csak a köztársasági elnök változtathatná vissza. A település nem gazdája a nevének, ahogy a természetes személyek sem a sajátjuknak :) Peyerk ^vita 2013. november 26., 10:36 (CET)

Ez érdekes. Melyik törvény írja elő a települések névadását? – LA^pankuš 2013. november 26., 10:39 (CET)

Első ízben az 1898. évi IV. törvénycikk szabályozta, akkor a belügyminiszter hatásköre volt, jelenleg pedig a 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 126.§. a) pontja telepíti a hatáskört a köztársasági elnökhöz. Peyerk ^vita 2013. november 26., 10:50 (CET)

Köszi. Eszerint a köztársasági elnök dönt a település nevéről. Nyilván kérelmezni azért lehet a névváltozást, az új településeknél meg nem a hasára üt, hogy mi legyen a neve. Eszerint (is) a hivatalos alakot kell használni és ha a győrtelkiek azt akarják, hogy Györtelek legyen a név, akkor a köztársasági elnökkel kell jóváhagyatni. – LA^pankuš 2013. november 26., 11:52 (CET)

Köszönöm, akkor marad a hosszú ő betűs változat, és beírom a cikkbe a történetet. --Rlevente ^üzenet 2013. november 26., 19:56 (CET)

Kik a film „szereplői”?

Ha egy mű „szereplőiról” van szó, akkor kik azok: a karekterek-e, avagy a színészek? A kérdés oka: a [[::Kategória:Harry Potter-szereplők|Harry Potter-szereplők]] csak a karakterek, mert ők nem elsősorban a film, hanem a könyv (a történet) szereplői, azaz karakterei. Egy „Harry Potter-film szereplői” kategóriába viszont (én) csak a színészeket venném fel, a karaktereket nem. Vagy mégis? („Olyan bizonytalan vagyok, Doktor úr? Vagy mégsem?”) - Akela ^vita 2013. november 29., 14:49 (CET)

A kategória megadja a választ, hogy kik egy mű szereplői. A keveredést a filmek okozzák, ahol a megírt, ismert műnek, és a filmnek is vannak "szereplői". Pontosításként lehet úgy írni, hogy "A film szereplői". Ha nincs odaírva, csak annyi, hogy "szereplők", akkor az a műre kell, hogy vonatkozzon szerintem.

Másrészt: nem minden film készül korábban megírt mű alapján, a forgatókönyv pedig a szokásos esetben nem kerül nyilvánosságra, nem jelenik meg. Ilyen esetben a film "szereplői" a színészek, a filmen belüliek pedig a "karakterek". Minden attól függ, hogy melyikről akar valaki írni, gondolkozni kell rajta, és úgy kell elnevezni (a cikket, szakaszt, kategóriát, ...). misibacsi*^üzenet 2013. november 29., 20:18 (CET)

Akela kérdése jó, a kategóriák teljesen el vannak fuserálva. A regények esetén a regényfigurát, regénykaraktert és regényszereplőt valóban szinonímaként használják, de nekem a regényszereplő nagyon esetlen, mondhatni kisiskolás kényszeres magyarítás. A filmek esetén a filmkarakter, filmfigura tökéletesen megfelel a regénykarakternek és a regényfigurának. A szereplő az, aki szerepel a filmben. Ezek a színészek és nem a karakterek. Ha egy karakter a film címe, akkor a címszereplő az a színész, az a szereplő, aki a címszerepet játsza. Itt látszik, hogy a wikipédia sajnálatosan összekeverte a filmszerepet a filmszereplővel. Lásd például a szereplő helyes értelmezését itt, ahol Robert Pattinson a szereplő, aki Edward Cullent játsza. A színházban is hasonló a helyzet. A rendező, az igazgató nem szereplőket osztogat a színészeknek, hanem szerepeket. Aki megkap egy szerepet, az eljátsza az illető karaktert, figurát és így szereplője lesz a színdarabnak abban az évadban. Amikor szereplőválogatást tartanak, akkor nem azt döntik el, milyen karakterek legyenek egy darabban vagy filmben, tehát hogy mondjuk János vitéz játsszon-e a Julius Caesarban, hanem hogy ki játsza el Julius Caesar szerepét, melyik profi vagy amatőr színész. Hidaspal ^vita 2013. november 29., 21:00 (CET)

Ez is mutatja a szereplő jó értelmezését, ahol epizódszereplőket keresnek „16 és 25 év közötti hölgyek, valamint 20 és 35 év közötti férfiak” személyében, és nem a forgatókönyvíró vár karakterötleteket. Hidaspal ^vita 2013. november 29., 21:06 (CET)

Ez nem ilyen egyszerű. A szereplőnek ugyanis kétféle jelentése van: egyrészt utal a játszott figurára, másrészt a játszó színészre is. A karakter idegen eredetű szó, és van rá magyar megfelelőnk: ez pedig a szereplő. Tehát pl. Az Alkonyat-sorozat szereplőinek listája egyaránt listázza a szerepet és a színészt, azaz a történet szereplőit és a film szereplőit. Xiaolong Üzenő 2013. november 29., 22:17 (CET)

A „van rá magyar megfelelő” azt kellene, hogy jelentse, hogy a szakma így használja, és nem csak azt, hogy egy szótár esetleg megadja a temérdek szinoníma között. Az általam talált szakmai példákban, ahol a karakter és a színész is szerepel, ott a szereplő a színészt jelöli. A karaktert lehet alaknak is hívni. Hidaspal ^vita 2013. november 29., 22:49 (CET)

Ha precízek vagyunk, akkor a szereplők a színészek. Mint a színházban. Ha pongyolák vagyunk, akkor összevissza használjuk. Nem világvége az sem. OsvátA ^Palackposta 2013. november 29., 22:57 (CET)

Egy enciklopédiánál eléggé az, pontosabban csak az enciklopédia vége, mert nem tanulni jönnek belőle, hanem röhögni rajta. Ez egy másik példa]. Hidaspal ^vita 2013. november 29., 23:00 (CET)

A hivatkozott példából jól kimaradt a LÓvasút, a hasonLÓ, meg más LÓalkatrészek. OsvátA ^Palackposta 2013. november 29., 23:13 (CET)

Ez a következő példa a google-sorban, a wikipédiát kizárva. Hidaspal ^vita 2013. november 29., 23:04 (CET)

Ha ez ennyire kétértelmű, akkor az infoboxokban és más standardizált helyeken kerülném a szereplő szó használatát, és helyette a „karakter” és „színész” szavakat használnám csak. --Karmela posta 2013. november 30., 02:32 (CET)

Én pedig a karaktert kerülném, ez magyarul nem jelent szereplőt, csak újabban angol hatásra egyesek erőltetik. A filmszerepeket színészek alakítják. Lehet különbséget tenni, ha akarjuk (pl. szerepek alakítói). Wikizoli ^vita 2013. november 30., 09:05 (CET)

A karakter szerintem sem jelent szereplőt. A vita tárgya éppen az, hogy ki vagy mi a szereplő. Ha színészek a „szerepek alakítói”, akkor máris megvan a két fogalom közötti különbség. De aki kutyulni akarja, azt is mondhatja, hogy a szereplők a szereplők alakítói. Kategóriánál ez használhatatlan. Hidaspal ^vita 2013. november 30., 09:30 (CET)

Archív a témakörben:

• 2007 Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív5#Szerep? Szereplő? Karakter? Kitalált szereplő?
• 2009 Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív67#Filmszereplőkről, kitalált szereplőkről, lényekről stb. szóló cikkek
• 2010 Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív47#Képregényszereplők
• 2011 Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív57#Kik a "szereplők"?
• 2013 Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív148#szerep / szereplő

Fauvirt ^vita 2013. november 30., 11:35 (CET)

Az alapfelvetésre válaszolva, kategóriában sztem viszonylag egyértelműnek tűnik. A filmek, előadások (és egyéb művek) szereplői: a „’Mű színésze” (ebben lehet alkategória a szinkronszínész, ha kell) és a „Mű alakja” - innentől fogva, ha egy picit elsőre fura is, de semmiképpen sem összetéveszthető és egyértelmű. (Van, ahol a színész és az alak pl. megegyezik - dokumentumfilm, animációs film - de a maga jelentésében ott is „alak”-ról, a mű egyik alakjáról beszélünk.) Fauvirt ^vita 2013. november 30., 12:09 (CET)

Azok a 70-es évek - show

Ennek a szócikknek a címében jól van a kis kötőjel? Azok a 70-es évek - show. Köszönöm Xiaolong Üzenő 2013. november 29., 16:29 (CET)

Szerintem gondolatjel. MZ/X ^vita 2013. november 29., 16:31 (CET)

Semmi sem kell. Kiskötőjellel kapcsolódna (szóközök nélkül), de ilyen bonyolult szerkezetnél csak szóköz van helyette: Azok a 70-es évek show. Az HBO-nál tényleg így írták, ahogy most a cikk címe van, de a Comedy Centralon már olyan címmel megy, ahogy én írtam. – Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2013. november 29., 20:11 (CET)

akkor nevezzem át? Xiaolong Üzenő 2013. november 29., 22:05 (CET)

Ha senki nem tiltakozik, akkor szerintem igen. Átirányítás maradjon. – Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2013. november 30., 13:24 (CET)

Scilla, Szkilla, Scylla és Szkülla

Sphenodonnal egy ideje azon rágódunk, hogy elkülönített vagy együttes egyértelműsítő lapot kapjanak-e ezek.

• Az egyértelműsítő lapoknak nem csak az azonos írásképű fogalmak közötti választás a szerepe, hanem a hasonló hangzásúak közötti választást is segítenie kell, különösen olyankor, amikor bizonytalanság lehet a helyes írásmód körül. Ezért a fenti jórészt közös etimológiájú szavakhoz egyetlen közös egyértelműsítő lapot javasolok, mégpedig így:

(zárható doboz)

Ez a lap azok közül a cikkek közül segít választani, amik a címükben a Scilla, Szkilla, Scylla és Szkülla szavak valamelyikét tartalmazzák [[Szkülla (Niszosz leánya)|Szkülla]], Scylla, a megarai Niszosz király leánya, aki beleszeretett a szülővárosát ostromló Minószba [[Szkülla (Phorküsz leánya)|Szkülla]], Scylla, Phorküsz és Kétó leánya, az Odüsszeia szörnyetege [[Szkilla|Szkilla]], női utónév, a görög Szküllából ered '''Scylla,''' fiktív technológia a Szökés sorozatban [[155 Scylla]] a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida [[Skylla (Peter Schneider)|Skylla]], Peter Schneider regénye (2005) [[Scilla (település)|Scilla]], község (comune) Olaszország Calabria régiójában, Reggio Calabria megyében, nevét az Odüsszeia Szküllájáról kapta [[Scilla-fok]], Capo Scilla, szikla az olaszországi Messinai-szoros bejáratánál, nevét az Odüsszeia Szküllájáról kapta [[Csillagvirág|Scilla]], csillagvirág, növénynemzetség; a nemzetséghez tartozó növények tudományos nevének is része [[Scylla (állatnemzetség)|Scylla}}, a rákok egy nemzetsége; a nemzetséghez tartozó állatok tudományos nevének is része {{egyért}}

A következő átirányításokkal egészíteném ki ezt a szóbokrot:

• Scilla → Scylla (egyértelműsítő lap)
• Scylla → Scylla (egyértelműsítő lap)
• Szkülla → Scylla (egyértelműsítő lap)

– feltéve, hogy egyetértetek azzal, hogy Scylla néven fusson a közös egyértelműsítő lap. Azért tartom ezt jónak, mert az „y” jól megfér az i-vel is, az ü-vel is. Bár a névválasztás nagyjából mindegy, mert az átirányítások és a cikkek tetején elhelyezett {{egyért2}} sablonok úgyis idehozzák azt, aki más névre tévedt.

Jó lesz ez így?

--Karmela posta 2013. november 29., 20:35 (CET)

Szerintem maradjon továbbra is több. A név legeredetibb alakja kétségkívül a Szkülla (Σκύλλα), minden további változat ebből származik, ráadásul Szkülla is kettő van. A Szkülla / Scylla / Scilla / Szkilla szavak nem azonos hangalakúak, hogy együtt kéne egyértelműsíteni őket. Mindnek legyen saját egyértlapja, amelyről azért el lehet navigálni a többi hasonló alakhoz. – LA^pankuš 2013. november 29., 20:49 (CET)

@LA: Négy egyértelműsítő lap?

Hány hangalakról is van itt szó?

--Karmela posta 2013. november 29., 21:18 (CET)

Annyi egyértlap, ahány különböző betűsornak van több jelentése. Ez csak három, mert a Szkilla nem szorul egyértelműsítésre, mivel egy jelentése van. Oda csak egy {{más}}^(?) kell. – LA^pankuš 2013. november 29., 21:25 (CET)

• @LA: Azon a nézeten vagy, hogy csak azt soroljuk fel közös lapon, aminek az írásmódja betűről betűre megegyezik, és ahol összetéveszthetőség van a hasonló írásmód vagy a hasonló hangzás alapján, az ne is kerüljön rá?

--Karmela posta 2013. november 29., 21:34 (CET)

Majdnem. De mindegyikre rákerülhet a másik két egylértlap linkje. – LA^pankuš 2013. november 29., 22:47 (CET)

Köszönöm, Karmela, hogy kitetted kocsmafalra! Én most ott tartok, hogy annyiban nagyon tetszik Karmela ötlete, hogy egy helyen segít eligazodni a hasonlók között. Ennek egy olyan hátrányát látom, hogy az ugyanazt jelentő, de eltérő alakú nevek miatt könnyen lehet kavarodás (pl. a mitológiai szörnynek biztosan létezik Scylla és Szkülla alakja is). Ha minden szóalaknak külön egyért.lapja van, akkor egy tétel csak egyszer szerepel egy oldalon, mert a másik szóalakja a másik egyért.lapon lesz; a külön egyért.lapokon való elhelyezésnek azonban megvan az a hátránya, hogy nem látható együtt az egész névrokonság. Természetesen a külön egyért.lapokon való megjelenéshez feltétlenül hozzátartozónak gondolom, hogy a hasonló alakokat gyűjtő egyért.lapokra is el lehessen jutni. Én jelenleg a külön egyért.lapos megoldáshoz állok közelebb, de még nem sikerült döntenem csak az egyik mellett. --Sphenodon ^vita 2013. november 29., 22:04 (CET)

@Sphenodon, a Szküllák sorába most beleírtam a Scyllát is, mert az írod, hogy mindkét alakban létezik. --Karmela posta 2013. november 30., 01:36 (CET)

Igen; a forrásom, az Idegen szavak és kifejezések szótára a „Scylla” szóról irányítja a az olvasót a „Szkülla” szóhoz (pontosabban a „Szkülla és Kharübdisz” kifejezéshez). A fenti esetben érzem zavarónak azt, hogy aki a Scylla szót a szörny értelmében keresi (s nem tudja, hogy Szkülla is), akkor egy ideig el fog bolyongani, mert egyfelől nem találja a Scylláknál, aztán elbizonytalanodhat, hogy most akkor ő tudja rosszul, vagy a wikipédia tudja rosszul, vagy nincs benne a wikipédiában stb. (Ezt most értsd olyan helyzetekben is, ahol nem ennyire nyilvánvaló az eset, vagy ahol nem csak 10–15 darabos a szóbokor, hanem mondjuk nagyobb.) S emiatt mozdultam a különlapos verzió irányába, s egyre erősebben érzem, hogy emellett fogok kikötni. --Sphenodon ^vita 2013. november 30., 13:57 (CET)

Nos, itt varianciák nem nagyon vannak. Mind a Szküllából származik, ez a cikkekben megemlítendő. A különböző betűsorok teljesen különböző dolgokat jelentenek és ha egy egyértelműsítő lapon lennének, akkor az egyértlapok szisztémáját kérdőjeleznénk meg. Szerintem.

Az egyetlen kivétel, hogy a Scylla (egyértelműsítő lap)-nak így kéne kezdődni:

• Scylla – a görög Szkülla latinos alakja,

A többiek nem keverhetők össze egymással. – LA^pankuš 2013. november 29., 22:46 (CET)

• @LA, te egy eleve ismert írásképet feltételezel, és alighanem arra koncentrálsz, hogy melyik címhez kell egyértelműsítő tag, azonban nem ez most a kérdés, hanem az egyértelműsítő lap, ahol az összetéveszthető neveket szembesítjük egymással. Ezen nem kell leragadni az írásképnél, és ezt nem is mindig ismeri előre pontosan egy cikket kereső. Nem jó ide oda küldözgetni, aki másként, nem a sajátos wikipédiás helyesírással olvasott valamit, vagy aki csak hallás után keres. Nem indulhatunk ki abból, hogy eleve tudja mindenki, hogy mikor kell Szkillát, mikor Scillát és mikor Scyllát, vagy éppenséggel Szküllát írni.
• Az angol Wikipédia ezt úgy fogalmazta meg az egyértelműsítésről szóló lap a dióhéjba foglalt lényegben, hogy ha valaki nagyjából ésszerűen írja le a témát, az gyorsan jusson el a keresett cikkhez. A francia és az angol Wikipédia is leszögezi, hogy nem csak az homonímia, ami homográf, tehát írásban hasonlít, hanem a homofon, azaz a hasonló hangzású szavak is a hasonló nevűek közé tartoznak. Azt kell egyértelműsíteni, ami összetéveszthető.

--Karmela posta 2013. november 30., 01:31 (CET)

Igen, az angoloknál nagyon fontos a homofónia, mert ők a legkülönbözőbb írásképeket is képesek azonosan ejteni és sok esetben nem található ki az ejtés alapján az írásmód. Ha több angolnak mondasz számukra ismeretlen szót, mind másképp írja le azt. Nálunk viszont feleslegesnek tartom a homofónia figyelembe vételét, aki nagyon bizonytalan a kérdésben, mindhárom egyértlapról eljuthat a másik kettőre. Egyetlen kattintással több. Ha valaki Szkülláról hallott, akkor nem írja a keresőben Szkillának, legfeljebb ha van ókori műveltsége, akkor Scyllának. De ha véletlenül Scillát ír, akkor a Scilla egyértlapon megtudja, hogy nem az.

No de én már elmondtam a véleményem, most már megvárom, míg más is hozzászól. – LA^pankuš 2013. november 30., 11:26 (CET)

• A Scylla egyértelműsítő laphoz hasonló eset a Konyak (egyértelműsítő lap):

• Konyakok, a nagák közé tartozó népcsoport Mianmárban
• Konyak, a konyakok nyelve
• Konyak, brandy, a borpárlat misznomer elnevezése
• Cognac, eredetvédett francia borpárlat
• Cognac, község Franciaország Poitou-Charentes régiójában, Charente megyében

Ezt sem lenne jó háromfelé kétfelé szedni szerintem. --Karmela posta 2013. november 30., 22:05 (CET)

Pedig ezt is ketté kéne szedni. Az utolsó kettőnek semmi keresnivalója itt. – LA^pankuš 2013. november 30., 22:36 (CET)

Jó, azt levettem. De a kétféle Cognac és a háromféle konyak egyazon lapra tartozik. --Karmela posta 2013. november 30., 22:52 (CET)

Szerintem is a hangzás is számít, nemcsak a pontos íráskép, azaz egybben kell tartani ezt az ötöt és a hasonlóakat is. Hidaspal ^vita 2013. december 2., 22:05 (CET)

Egyetértek, szerintem is a hangzás számít. misibacsi*^üzenet 2013. december 3., 19:19 (CET)

Lásd lentebb. Ha a hangzás számít, akkor pont hogy legalább két egyértlap kell. Amúgy nem is egészen értem, miért kell egymás mellé erőltetni s hsngzásban és írásképben is eltérő fogalmakat. – LA^pankuš 2013. december 3., 19:59 (CET)

Még a WP:EGYÉRT szerint is a hasonló hangzású címeket nem kell egyértelműsíteni, hanem a {{más}}^(?) használandó. Az egyértlapok szerintem arra valók, hogy az azonos betűsorral leírt, egyértelműsítő taggal ellátott cikkeket mutassa. Ha a hasonlóságba belebonyolódunk, nem lesz megállás abban, hogy mi hasonló és miért és mire. Majd megy a seb és az eb is egyértlapra. Nem beszélve arról, hogy a Szkülla és a Scylla még csak nem is hasonló hangzású (szkülla/szkilla). – LA^pankuš 2013. december 2., 23:31 (CET)

Akkor az a lap nem lett egy szavazás eredményével kibővítve. Az, hogy a seb és az eb menne egy lapra, nem komolyan vehető ellenérv, mert nincs az a megállapodás, ami szerint ezeknek egy lapra kellene menniük.

A magam részéről messzemenően ellenzem a különszedést. A variációk és a hangalakukban egyező előfordulások egy lapon tartása elsősorban az olvasót szolgálja ki, aki esetenként nem annyira felkészült, hogy tudja, mikor kell Neptún, Neptune, Neptunus vagy Neptunusz alakban keresni istent, látcsövet, települést. Ha történetesen Neptunuszként keresi a tengeristent, miért is kell büntetnünk a több klikkel (Neptunusz (egyértelműsítő), onnan jó esetben rögtön Neptunus (egyért), és harmadik klikkre így megvan a szócikk, amit keresett)? Továbbmegyek. Az sem várható el az olvasótól, hogy tudja, a ponoriak melyike írta Törökként vagy Thewrewkként a nevét. Nagyon helyesnek tartom, ha a hangzás szerinti Török egyértelműsítő lapon a Thewrewköket is felsoroljuk. Ugyanez Széchenyikkel, Balog~Baloghokkal, Bíró~Birókkal stb. hasonképpen. Nem mellesleg ismerünk progresszív szótárakat, sőt, telefonkönyveket (!!!) és adattárakat is, amelyek bizonyos megszorításokkal a kiejtés szerinti helyen hozzák a címszót, és nem a szoros, betű szerinti egyezés a mantrájuk, azaz Balogh Ernő megelőzi Balog Tibort. Ezt a dolgot egyébként már végigrágtuk párszor, legutóbb 2010-ben szavazás is megesett róla, ahol a laptopomon tárolt, nem feltétlenül hiteles adatállomány szerint ezek voltak a fő pontok (magát a szavazást nem találom az Istennek sem):

Egyértelműsítő lapot hozunk létre, amennyiben

1. az elnevezési irányelveknek megfelelő alapértelmezett címszó kiejtés szintjén megegyezik egyéb címszavakkal: Bíró Ferenc (történész), Bíró Ferenc (festő), Biró Ferenc (gépészmérnök);
2. az olvasókat, illetve a kereshetőség kritériumát kiszolgáló átirányítási kényszer kiejtés szintjén egymással megegyező (azonos alakú) átirányításokat szülne: Bíró Ferenc (Novay-Bíró Ferenc eredeti neve), Bíró Ferenc (Bükkössy Adorján írói álneve);
3. az elnevezési irányelveknek megfelelő alapértelmezett címszó egyes hangsúlyos elemei (pl. címszó tulajdonnévi elemei, földrajzi köznévi utótag nélküli földrajzi nevek, családnevek, puszta márkanevek, rövid intézménynevek) önállóan is alkalmasak a címszó egészének azonosítására, s az így fellépő egyértelműsítési kényszert az olvasók oldaláról értelmezhető azonosalakúságként kezeljük: Bükk (Bükk hegység), Bükk (Szilágysági-Bükk), bükk (bükkfafélék), bükk (közönséges bükk);
4. a fentiek tetszőleges kombinációja fennáll.

Pasztilla ^vita 2013. december 3., 00:31 (CET)

Sőt, odáig is elmennék, András, hogy éppen a teáltalad javasolt értelmező elkülönítés szülhet furcsa helyzeteket. Mert ha azt állítod, hogy a Neptunus-Neptunusz, Schylla-Szkülla az értelmezés okán kerül külön lapra, akkor miért ugyanazon az egyértelműsítőn szerepeljenek a török (népek) és a Török (családnév)? Egyszer értelmezünk, egyszer meg nem? Ez utóbbira persze nyilván az a válasz, ha jól sejtem, hogy török és Török az azonos alakúság okán kerülnek egy lapra. De az azonos alakúság vajon egy mechanikusan értelmezendő technikai fogalom (írásjelről írásjelre), vagy azt vizsgáljuk meg, mi és hogyan lehet homonim az olvasó fejében? Az olvasó fejében igenis homonim lehet a török, a Török és a Thewrewk is. Sőt, az én fejemben is az a Schylla, Szkülla. Ha te most ketté akarod szedni, én sem tudnám, mit találnék melyik egyértelműsítőn. Pasztilla ^vita 2013. december 3., 00:49 (CET)

Ahogy, a további fenti példákat követve, még csak elképzelésem sincs arról, miért kellene külön lapon szerepeltetni a konyak (brandy) és Cognac (borpárlat) lapokat? Soha nem is értesülnék róla, hogy ilyen distinkció létezik. Az egyértelműsítő lap is informál, jó esetben, ezen a szinten. Pasztilla ^vita 2013. december 3., 00:54 (CET)

Éppenséggel értesülnél róla, ahogy fentebb a {{lásd még}}^(?) alkalmazását javasoltam. De milyen szavazásról beszélsz? Ha volt szavazás és a szövege egyértelmű, azt kő alkalmazni oszt jóvan, akkor felesleges ez az egész szakasz. – LA^pankuš 2013. december 3., 01:28 (CET)

Alig fél napomba került, és máris megtaláltam, hogy hol és mikor született meg a megállapodás: [2] és ez is ehhez tartozik: Wikipédia-vita:Egyértelműsítő lapok/Megbeszélések (2010). Ezt tényleg elaludtuk, ennek a megállapodásnak évek óta benne kéne lennie az útmutatókban, és akkor nem kéne itt a gittet rágni:

Egyértelműsítő lapot hozunk létre, amennyiben

1. az elnevezési irányelveknek megfelelő alapértelmezett címszó kiejtés szintjén megegyezik egyéb címszavakkal: Bíró Ferenc (történész), Bíró Ferenc (festő), Biró Ferenc (gépészmérnök);
2. az olvasókat, illetve a kereshetőség kritériumát kiszolgáló átirányítási kényszer kiejtés szintjén egymással megegyező (azonos alakú) átirányításokat szülne: Bíró Ferenc (Novay-Bíró Ferenc eredeti neve), Bíró Ferenc (Bükkössy Adorján írói álneve);
3. az elnevezési irányelveknek megfelelő alapértelmezett címszó egyes hangsúlyos elemei (pl. címszó tulajdonnévi elemei, földrajzi köznévi utótag nélküli földrajzi nevek, családnevek, puszta márkanevek, rövid intézménynevek) önállóan is alkalmasak a címszó egészének azonosítására, s az így fellépő egyértelműsítési kényszert az olvasók oldaláról értelmezhető azonosalakúságként kezeljük: Bükk (Bükk hegység), Bükk (Szilágysági-Bükk), bükk (bükkfafélék), bükk (közönséges bükk);
4. a fentiek tetszőleges kombinációja fennáll.

--Karmela posta 2013. december 3., 13:51 (CET)

Na ez elég egyértelmű. Akkor alkalmazzuk: a Szkülla és Scylla kiejtés szintjén sem egyezik meg, a cognac és a konyak viszont igen. – LA^pankuš 2013. december 3., 15:03 (CET)

A a megarai Niszosz király leányának nevre is igaz, és Phorküsz és Kétó leányának, az Odüsszeia szörnyetegének nevére is igaz, hogy Szküllának is, Scyllának is írják, hiszen egyazon szónak a kétféle átírásáról van szó. Ez persze nem zárja ki, hogy ugyanaz a név több egyértelműsítő lapon is előjöjjön. Nézzük meg tehát, hogy az általad javasolt szigorú szétválasztás milyen egyértelműsítő lapokat ad:

(zárható doboz)

Szkilla (egyértelműsítő lap) Témák „szkilla” és „scilla” írásmóddal vagy kiejtéssel: [[Szkülla (Niszosz leánya)|Scylla]], az [[OH]]-nak megfelelő átírással: Szkülla, a megarai Niszosz király leánya, aki beleszeretett a szülővárosát ostromló Minószba [[Szkülla (Phorküsz leánya)|Scylla]], az [[OH]]-nak megfelelő átírással: Szkülla, Phorküsz és Kétó leánya, az Odüsszeia szörnyetege [[Szkilla|Szkilla]], női utónév, a görög Szküllából ered '''Scylla,''' fiktív technológia a Szökés sorozatban [[155 Scylla]] a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida ez csak akkor kell erre a lapra, ha i-vel kell kiejteni, ezt nem tudom (Karmela) [[Scilla (település)|Scilla]], község (comune) Olaszország Calabria régiójában, Reggio Calabria megyében, nevét az Odüsszeia Szküllájáról kapta [[Scilla-fok]], Capo Scilla, szikla az olaszországi Messinai-szoros bejáratánál, nevét az Odüsszeia Szküllájáról kapta [[Csillagvirág|Scilla]], csillagvirág, növénynemzetség; a nemzetséghez tartozó növények tudományos nevének is része [[Scylla (állatnemzetség)|Scylla}}, a rákok egy nemzetsége; a nemzetséghez tartozó állatok tudományos nevének is része Lásd még: [[Szkülla (egyértelműsítő lap)]] és [[Scylla (egyértelműsítő lap)]] {{egyért}} Szkülla (egyértelműsítő lap) Témák „szkülla” írásmóddal vagy kiejtéssel: [[Szkülla (Niszosz leánya)|Szkülla]], egyes helyeken Scylla, a megarai Niszosz király leánya, aki beleszeretett a szülővárosát ostromló Minószba [[Szkülla (Phorküsz leánya)|Szkülla]], egyes helyeken Scylla, Phorküsz és Kétó leánya, az Odüsszeia szörnyetege [[155 Scylla]] a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida ez csak akkor kell erre a lapra, ha ü-vel kell kiejteni, ezt nem tudom (Karmela) [[Skylla (Peter Schneider)|Skylla]], Peter Schneider regénye (2005) német regény, ü-vel kell kiejteni! (Karmela) Lásd még: [[Szkülla (egyértelműsítő lap)]] és [[Scylla (egyértelműsítő lap)]] {{egyért}} Scylla (egyértelműsítő lap) Témák „scylla” írásmóddal: [[Szkülla (Niszosz leánya)|Scylla]], az [[OH]]-nak megfelelő átírással: Szkülla, a megarai Niszosz király leánya, aki beleszeretett a szülővárosát ostromló Minószba [[Szkülla (Phorküsz leánya)|Scylla]], az [[OH]]-nak megfelelő átírással: Szkülla, Phorküsz és Kétó leánya, az Odüsszeia szörnyetege '''Scylla,''' fiktív technológia a Szökés sorozatban [[155 Scylla]] a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida [[Skylla (Peter Schneider)|Skylla]], Peter Schneider regénye (2005) [[Scylla (állatnemzetség)|Scylla}}, a rákok egy nemzetsége; a nemzetséghez tartozó állatok tudományos nevének is része {{egyért}} A következő átirányítások egészít ki ezt logikusan: Scilla → Szkilla (egyértelműsítő lap) Scylla → Scylla (egyértelműsítő lap) Szkülla → Scylla (egyértelműsítő lap) továbbá Szkilla → Szkilla (egyértelműsítő lap) és akkor a jelenlegi Szkilla cikket pedig át kell nevezni Szkilla (női név) címre

Tehát mindezek a létrehozását javasolod, András? Van benne logika, de én a szakasz elején bemutatott javaslatomat lényegesen egyszerűbbnek, és így könnyebben karbantarthatónak is tartom.

--Karmela posta 2013. december 3., 18:28 (CET)

Nem egészen. A Scylla, Scilla és Szkilla hangzásban azonos, vagyis mehetnek egy egyértelműsítő lapra. Összesen egy kell mellé, a Szkülla. Szerintem a Scylla egyértlapon nem kell felsorolni a Szküllákat, csak a {{lásd még}}^(?) sablonba egy link kell a Szkülla egyértlapra és fordítva. Az egy egészen speciális eset, hogy a Σκύλλα görög betűsor akadémiai tudományos átírása (Scylla) és latinos alakja (Scylla) megegyezik. Az akadémiai tudományos átírást azonban sehol sem használjuk (pl. Aischylos sincs), a latinnak viszont szkilla az ejtése. – LA^pankuš 2013. december 3., 19:02 (CET)

A latin kiejtéstől függ: van olyan „klasszikus” kiejtés, ami szerint a (ritka, többnyire görögből átírt) latin y kiejtése [y] = magyar ü. Oliv0 ^vita 2013. december 3., 20:15 (CET)

Igen, tudom. De nem hiszem, hogy túl sokan ejtenék Ulyssest Ulüsszésznek. – LA^pankuš 2013. december 3., 20:50 (CET)

@LA:

A két görög királylányt gyakran írják Scyllaként, valószínű, hogy így keressék, és így indokoltak ezek az átirányítások:

• Scylla (Phorküsz leánya) → Szkülla (Phorküsz leánya)
• Scylla (Niszosz leánya) → Szkülla (Niszosz leánya)

Az utóbbi átirányítást persze elég lesz akkor létrehozni, ha meglesz hozzá a cikk is. De addig is helye van a két királylánynak a „Scylla” egyértelműsítő lapon is, nem csak a Szküllán. Ugyanis a Tgr-féle kritérium szerint (szintén az akkori megbeszélésből, csak elmulasztottam ideidézni): Akkor szükséges az átirányítás egy névről egy cikkre, ha az adott dolgot szokásos az adott néven nevezni. Akkor szükséges egyértelműsítő lap egy névhez, ha arról a névről két vagy több különböző helyre is jó lenne átirányítást csinálni.

Az az elv is idetartozik, amit az egyértelműsítő lapok útmutatójának dióhéjba foglalt lényegeként emeltek ki az enwikin: ha valaki nagyjából ésszerűen írja le a témát, az gyorsan jusson el a keresett cikkhez.

--Karmela posta 2013. december 3., 20:28 (CET)

Pont erre írtam fent, hogy a Scylla egyértlapot azzal kell kezdeni:

Most szándékosan a másik sablonlehetőséget írtam. Szerintem felesleges ott is kifejteni. Más írásrendszerek átírására is van több lehetőség, mégse csinálunk mindegyikből egyértlapot. Itt a külön Scylla csak azért kell, mert más jelentései is vannak, nem csak egy másképp átírt névvariáció.

A fentiek szerint azt szavaztuk meg, hogy írásképben vagy hangzásban azonos. Ez sem írásképben, sem hangzásban nem azonos, csak annyi köti össze a szkillákat Szküllával, hogy az utóbbiból származik az előbbi. – LA^pankuš 2013. december 3., 20:50 (CET)

• Mivel belátom, hogy ha eltekintünk az egyszerűség és az egyszerű karbantarthatóság szempontjától, akkor logikusan indokolható a több lap létrehozása is, elkészítettem a szétválasztott egyértelműsítő lapokat:

1. a „Szkülla” írásmódú vagy kiejtésű témák képezik az elsőt
2. kaptak egyet a „Scylla” és „Skylla” írásmódúak is,
3. jutott egy azoknak a témáknak is, amiknek a kiejtése vagy az írásmódja „Szkilla”.

A királylányok helyesen átírott neve Szkülla, ezért helyet kaptak az első lapon. Sok helyen azonban „Scylla” néven találhatóak, kell az ilyen átirányítás, mert így is keresik őket, tehát helyet kaptak a második lapon is. Az ipszilonos írásmód mellett többnyire „i”-vel ejtik a nevüket, ezért ott kell lenniük a harmadik lapon is, arra is ráírtam őket.

Vagy összevonunk, vagy sem. Ha összevonunk, akkor ott az egylapos javaslat, de ha nem törekszünk az összevonásra, akkor mindhárom lapon ott a királylányok helye. Így tudjuk csak elérni, hogy ha valaki nagyjából ésszerűen írja le a témát, az gyorsan jusson el a keresett cikkhez, legfeljebb két kattintással.

Szeretném lezárni ezt a hosszúra nyúlt témát. Maradjunk-e ennél az eredménynél?

--Karmela posta 2013. december 4., 01:03 (CET)

Kiemelt cikk - Diósgyőri Gépgyár

Nem tudom, mi a helyes útja a kiemelt cikkben lévő hiba javításának:

A Diósgyőri m. kir. Vas- és Acélgyárból nőtt ki, ezért hosszú évtizedekig „Újgyár” néven emlegették, míg a törzsgyárat volt az „Ógyár”.

A hiba csak a kezdőlapon van, a rendes cikkben a mondat kissé másként van fogalmazva. --Panda10 ^vita 2013. december 3., 13:40 (CET)

A hibát itt javítottam. Köszönjük a visszajelzést! Ogodej ^vitalap 2013. december 3., 15:16 (CET)

@Panda10: Ha egy vitalap egy szakaszát (például az utolsót) vagy a teljes lapot megnyitod szerkesztésre, akkor szerkesztési ütközést okozhatsz, és most okoztál is. Ez a veszély viszont nem áll fenn egy új téma nyitásakor, feltéve, hogy a lap tetejére mész (többnyire Ctrl-Home), és a szerkesztésfül és a laptörténetfül között arra fülre kattintasz, hogy „új téma nyitása”.

Előre is köszönöm az együttműködésedet.

Megjegyzés:
Firefox-on a Ctrl Shift + billentyűkombináció is új szakaszt nyit a lap alján.

--Karmela posta 2013. december 3., 13:55 (CET)

Kedves Karmela, azt hittem az „új téma nyitása” fülre kattintottam, semmilyen más szöveget nem láttam szerkesztésem alatt. Nem tudom, hogy történt. Elnézést a figyelmetlenségért. --Panda10 ^vita 2013. december 4., 18:13 (CET)

Dátumok kérdése

A témát idetelepítettem a vitalapomról és Pasztilla vitalapjáról. --Karmela posta 2013. december 4., 16:52 (CET)

Helyesírási Szabályzat

293 Az évszámot mindig arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk, a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető, illetőleg jelölhető római számmal is, arab számmal is; a napot mindig arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk.

	1983. november 28.	1983. XI. 28.	 
	1983. nov. 28.	        1983. 11. 28.	 

Terjedőben van a pontok nélküli, kötőjelekkel tagolt forma is: 1994-02-05; 1983-11-28

Eddig az idézet. Azon dolgozom, hogy a magyar helyesírásnak megfelelő dátum-formátumot a Lua program lekezelje, egyben hibajelzéssel elutasítsa az ennek meg nem felelőket. Egyet tudsz ezzel érteni?--Pepo41 ^vita 2013. december 4., 15:05 (CET)

Mit jelent az, hogy "lekezelje"? Bemenetként? Mi lesz a kimenet? Mi jelenik meg az olvasó számára? misibacsi*^üzenet 2013. december 4., 20:40 (CET)

A dátumok megjelenítésében természetesen a magyar szabályokat jó követni, viszont szerintem más a helyzet abban, hogy milyen paraméterezést fogadjanak el a sablonok. Ha technikailag lehetséges, akkor jó az idegen nyelvből fordítókat tehermentesíteni az olyan automatizálható funkciók alól, mint a különböző idegennyelvi dátumformák áttétele valamelyik magyar formára. Ami automatizálható, azt egy program ne követelje meg az embertől.

Ez a tehermentesítés történhet olyan módon is, hogy egy konvertáló sablont készítünk, ami a paraméterezett idegennyelvű sablont leképezi a mi sablonjainkra, paraméterezéssel együtt. De akár egy ilyen konvertáló lehetőség kialakítása mellett sem árt, ha a mi sablonjaink paraméterezése flexibilis. Ha egyáltalán lehet. Ha nem megy az áttekinthetőség, a gyorsaság és a karbantarthatóság rovására.

Ha megtalálod azt a LUA-programot, amivel az angol és a német Wikipédián a dátumokat kiértékelik, akkor az input oldalát lesz érdemes kiegészíteni úgy, hogy a magyar dátumozást is elfogadja. Az output oldalán egyetértek a magyar szabályok szigorú követésével.

--Karmela posta 2013. december 4., 16:40 (CET)

Ha csak a sablonról van szó, akkor elég az egységesség elve mentén megegyezni abban, ami eddig is benne volt és teljesen elfogadható kimenet: 1983, 1983. nov., 1983. nov. 28. Emlékeim szerint már én is úgy csináltam meg az eredeti sablont, hogy akármit is írt be a szerkesztő (11, 11., XI., november, November), a kimenet nov. volt. Pasztilla ^vita 2013. december 4., 20:16 (CET)

Nos éppen ez „az akármit is írt be a szerkesztő” az igazán fogas kérdés. Pepo41 véleménye szerint ha a szerkesztő nem valamelyik magyaros megadási módot követi a paraméterben, akkor a sablon utasítsa el hibajelzéssel. Én szeretném valamilyen módon megkönnyíteni azok dolgát, akik idegennyelvű forrásokkal dolgoznak.

A CitWeb forrásleíró sablon esetében ezt egy külön konvertáló sablon segítségével oldottam meg, a {{Xcite web}} fog egy angolul paraméterezett {{cite web}} hívást, és átalakítja magyarosan paraméterezett {{CitWeb}} sablonná, és ennek során az angol dátumból magyar dátumot csinál.

--Karmela posta 2013. december 5., 11:53 (CET)

A kötőjeles formáról helyesen mondja, hogy „terjedőben van”, azaz nem azt mondja, hogy helyes. :-P Persze megvan a maga felhasználása, bemenetnek korrekt. Egyébiránt nem rossz dolog szembesíteni vele az embereket, hogy rossz formátumot adnak meg, és emlékeztetni őket, hogy a magyar sorrendet kéne követni, mert így talán csökkenthető az idegen sorrendből eredő félreértések száma. Ha elfogadjuk bemenetnek a 13.10.14 értéket, akkor sosem lesz megállás... Úgyhogy van ráció Pepo javaslatában. Bináris ^ideWikidata Kelt: Wikipédia,  2013. december 6., 22:39 (CET)

Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)#Látszódjon-e az ISSN, a doi, az elérés, az archívurl és archívdátum a forrásleírásokban?

A szakaszcímben megnevezett helyen egy olyan témát feszeget Pasztilla és Pepo41, ami érdekelheti ennek a kocsmafalnak a publikumát. Jó lenne, ha hozzászólnátok, mielőtt a {{CitPer}} új, begyorsított és még okosabbá tett változata, ami elkészültéig {{CCitPer}} néven fut, a jelenlegi CitPer helyébe nem lép. --Karmela posta 2013. december 5., 11:35 (CET)

Nem bánom, ha nem látszik. De ebben az esetben javaslom: figyeljenek a szerkesztők a hiányzó adatok pótlására; azokra is, amelyek láthatatlanok. Erről jut eszembe: Magyarországon évtizedeken át használták az Egyetemes Tizedes Osztályozást. Ezt most sehová nem lehet beírni. MZ/X ^vita 2013. december 5., 13:09 (CET)

Ezt most átviszem a másik kocsmafalra, és a többieket is arra kérem, hogy inkább ott szóljanak hozzá. --Karmela posta 2013. december 5., 16:49 (CET)

Projektek nevének helyesírása

MegoldvaSphenodon ^vita 2013. december 20., 00:03 (CET)

Sziasztok! Mivel az 1985-ös Akh.-ban nem találtam rá utalást, szeretném megkérdezni, hogy a konkrétan egy feladat köré szerveződött projektek nevét hogyan írjuk helyesen a magyar nyelvben? Van erre szabályozás például az OH.-ban? Azt a projektnevet, hogy „Vácrátóti Botanikus Kert projekt” így kell helyesen írni? Vagy a „Piripócsfalvi labdarúgópálya projekt” helyes ebben a formában? Amik körül keresgéltem:

• AkH.¹¹ 146. (rendezvények, rendezvénysorozatok, társadalmi és politikai mozgalmak, programok stb. nevének helyesírása);
• AkH.¹¹ 191. (intézményszerű, rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi rendezvények, kiállítások, vásárok stb. nevének helyesírása);
• AkH.¹¹ 140. (főnevek és melléknevek összekapcsolása tulajdonnevekkel);
• AkH.¹¹ 196. (címek csoportosítása);
• AkH.¹¹ 198. (egyedi címek helyesírása).

Köszönettel: --Sphenodon ^vita 2013. december 17., 00:40 (CET)

Hm, előbb járt a kezem itt, s nem néztem szét az interneten:

• http://www.e-nyelv.hu/2011-05-21/programok-neve/
• http://www.e-nyelv.hu/2011-07-18/irodalmi-szalon/
• http://www.e-nyelv.hu/2012-06-11/projektnevek/
• http://www.e-nyelv.hu/2013-10-17/projektnev/

Ezek szerint a Piripócsfalvi labdarúgópálya projekt, illetve a Vácrátóti Botanikus Kert projekt lesz a helyes forma. --Sphenodon ^vita 2013. december 17., 01:07 (CET)

Vagyis mindig úgy, mint a Piripócsfalvi labdarúgópálya és a Vácrátóti Botanikus Kert, vagy van valami más is a sok linkben, amire kéne figyelnünk projectek/programok/stb. nevében? Oliv0 ^vita 2013. december 20., 07:00 (CET)

Amit kivettem a fentibb, internetes oldalakon leírtakból, hogy ugyan nincs szabályozva a dolog, de szerintük a projektek nevei hasonlóak az egyedi címekhez (azaz nem intézményszerű valamik nevei, s nem a rendezvények, rendezvénysorozatok stb. kategóriájába esnek), ezek szerint az AkH.¹¹ 198. és környéke vonatkozik rájuk; tehát az első betű mindenképpen nagy, valamint ha tulajdonnév van a projekt nevében, akkor azt a tulajdonnév helyesírása szerint kell írni. A „projekt” szót különírják a projekt nevétől, illetve abban az esetben kötőjellel kell csatolni, ha a „projekt” szó előtt betűszó áll (AkH.¹¹ 287.), például QR-projekt. A projekt nevének idézőjelek közé tétele általában nem indokolt. --Sphenodon ^vita 2013. december 20., 11:07 (CET)

work és publisher a cite web-ben, cite news-ban

A {{cite web}} és {{cite news}} direkt eléggé egy az egyben veszi át az angol sablon működését paraméternevekkel együtt, de a dokumentációban és a használatban van egy apró különbség:

• az angol wikin „work: Title of website” = a weboldal címe, ill. „work: Name of the source periodical” = a forrásként szolgáló folyóirat neve,
• a magyar wikin „work: Ha nagyobb mű része, akkor annak a műnek a címe”, ill. {{cite news}}-ban hasonló módon „work: nagyobb mű, aminek a cikk része. Például rovat vagy többrészes cikk”,

így a magyar wikin a weboldal neve a publisher vagyis nem dőlt betűs, mint egy kiadó neve vagy helye, miközben a work dőlt betűs, mint egy könyv címe. Vajon direkt van-e és jól van-e a magyar tipográfiai szabályok szerint, hogy a dőlt betűs cikkcím után úgy van, hogy pl. „SportFórum” és nem „SportFórum”? Vagy pedig a work és a publisher egyforma megjelenítést eredményezzen, hogy ne kelljen egy angol cikk lefordításakor a work-öt publisher-re „magyarosítani”? Oliv0 ^vita 2013. március 30., 08:32 (CET)

A cite web paraméterei között {{cite web|author= |title= |url= |accessdate= |publisher= |language=|work= |quote=}} létezik a title paraméter, amely a weboldalon elhelyezett cikk címe, erre hivatkozunk, ez jelenik meg elsődlegesen a hivatkozásokban. Létezik ugye a publisher, mint kiadó, ami annak a szervezetnek a neve, aki a felelős az oldal üzemeltetéséért, ezen felül a work paraméter, ahova vagy az üzemeltető szerver nevét szoktuk írni, vagy valamilyen „whois” keresővel megkerestetett üzemeltető cégnevét. Általában vagy a publishert, vagy a work paramétert mindenképpen ki kell tölteni, a title paramétert természetszerűen kötelező. Ezek a paraméterek azért fontosak, mert többnyire egy pillantással felmérhető az idézett forrás komolysága. Ogodej ^vitalap 2013. március 30., 10:25 (CET)

A magyar viszonyokat Pasztilla sablonjai, a {{citlib}} és a {{citper}} tükrözik a leghűségesebben. --Karmela posta 2013. március 30., 10:44 (CET)

Akkor a magyar {{cite web}} sablonnal az adott weboldal címe után az összes weboldal (site) címe legyen-e work (mint az angol cikkben) vagy publisher?

• Ha work, akkor azt kell irni a magyar dokuba a nem túl egyértelmű jelenlegi „nagyobb mű” magyarázat helyett, és a {{cite news}}-ba is, hogy ez a folyóirat neve és nem „rovat vagy többrészes cikk”.
• Ha publisher (ami nem dőlt betűs), akkor is azt kell írni a jelenlegi „kiadó” magyarázat helyett. Oliv0 ^vita 2013. március 30., 13:57 (CET)

@Oliv0, szerintem tartsuk meg az angol sablon paramétereinek értelmezését, hiszen például a lefordított cikkeknél gyakran egy az egyben átvesszük a forrásmegadásokat. Tehát szerintem a sablondokumentációt is, a megjelenítést is az angoléhoz hozzá kéne igazítani.

--Karmela posta 2013. március 30., 18:29 (CET)

Tapasztalataim szerint az enwikiben és nálunk is a cite web sablonban legtöbbször a publisher paramétert alkalmazzák a weboldal feltüntetésére. Egyébként én is támogatom a CitWeb létrehozását. ✮ Einstein2 ^vitalap 2013. március 30., 21:00 (CET)

Az enwikiben a Wikipedia:RefToolbar MediaWiki:Common.js-ből hívott eszköz (feature) súgója (tooltip) azt mondja a work paraméter mellett:

'cite-work-tooltip' : 'Name of journal, magazine, newspaper, periodical or website',

Oliv0 ^vita 2013. április 7., 08:02 (CEST)

Talán nem kellene ennyit variálni öncélúan. Nagyon jó fordításnál, hogy az angol sablonok működnek. A cite web szerintem nagyon praktikus, mert használatával közvetlenül elérhető és ellenőrízhető (és elolvasható!) a hivatkozott forrás. A cite book alapjában csak szépségtapasz, ha az idézett könyv szövege nem található meg a weben. Nem hiszem, hogy mindenkinek van akkora otthoni könyvtára, vagy olyan könnyedén hozzáfér a különböző kiadásokhoz. Emellett hiányolom a következetességet a magyarításban. Miért kellet pl. a főverőeret visszanevezni aortának, a verőeret artériának? Jó ezek is átmentek a magyar szóhasználatba, de eredetileg nem magyar elnevezések. Mostmár használjam a hivatalos nomenklatúrát? Könnyebbség volna! De az ember egy-egy cikknél lassan egy szép zöld mezőben találja magát. Nem kellene kapkodni. Üdvözlettel:Lji1942^vita 2013. június 21., 07:08 (CEST)

Ezt már elfelejtettem, de most bátor leszek és úgy módosítom a dokumentációt a Cite web-ben et a Cite news-ban, hogy a work paraméter értelmezése az angol wikin („Title of website” ill. „Name of the source periodical”) itt is érvényesüljön és fordításkor egy az egyben lehessen átvenni a forrásokat, ahogy Karmela írja feljebb. Megjegyzem, hogy ez ellentétes Ogodej magyarázatával, ezért hagyom egyelőre a függőben sablont.

Eredetileg ezt azért írtam ide a helyesírási kocsmafalra, mert helyesírási kérdésnek tűnt, hogy pl. egy fórum vagy blog neve legyen-e dőlt betűs, mint egy könyvnek a neve, vagy nem, mint a kiadónak a neve, de most ezt a kérdést inkább a sablon vitalapjára hagynám és akkor itt csak az a technikai kérdés marad, hogy a paraméterek jelentése legyen-e ua., mint az angol wikin, ill. az a nyelvi kérdés, hogy jó-e ahogy írtam a dokuban, hogy „webhely (website)”. Oliv0 ^vita 2013. június 21., 11:44 (CEST)

Június óta nincs hozzászólás, levettem a függőbent. --Karmela posta 2013. december 30., 16:17 (CET)

gombóc

Szilvásgombóc avagy szilvás gombóc? Sem az OH-ban, sem az értelmező szótárban nem találtam. --Hkoala 2013. december 20., 18:28 (CET)

Szilvás gombóc az én OH-mban két szó (a szilva címszó alatt keresd). Csigabi^{itt a házam} 2013. december 20., 18:30 (CET)

Köszönöm! Ott is kerestem, csak nem vettem észre, megyek szemüveget pucolni --Hkoala 2013. december 20., 18:34 (CET)

Szerelmesregény / Szerelmes regény

MegoldvaMalatinszky ^vita 2013. december 22., 17:50 (CET)

Ma a kiemelési várólistára került a Szerelmesregény című cikk, és ennek kapcsán jó lenne tisztázni, hogy a szerelmesregény (más néven romantikus regény) szó egy vagy két szóba írandó-e. Az AkH. nem ad direkt útmutatást, de a szószedetben szerepel a nagyon hasonló jelentésű szerelmes vers kifejezés, méghozzá így, különírva. Ez azt sugallja, hogy a szerelmes regény volna a helyes írásmód. Vélemények? --Malatinszky ^vita 2013. december 22., 17:38 (CET)

Az OH-ban szerepel a szerelmes regény, két szóval írva. Csigabi^{itt a házam} 2013. december 22., 17:41 (CET)

(Szerkesztési ütközés után)

Állítólag az OH szerint külön írandó (lásd a kiemelési oldalon Einstein kolléga megjegyzését). Én annak idején, mikor a cikket írtam, ha jól emlékszem, értekeztem Bennóval, és arra jutottunk, hogy nem a regény szerelmes, ezért egybe írandó. De ha az OH a szent tehén, aszondja, hogy külön, felőlem átnevezhető, ezen nem fogunk összeveszni. Xiaolong Üzenő 2013. december 22., 17:43 (CET)

Kaphatnék egy OH oldalszámot? A jövőbeli viták elkerülése végett szeretnék feljegyzést tenni a cikk vitalapjára. --Malatinszky ^vita 2013. december 22., 17:45 (CET)

Már megvan (1315. o.), köszönöm. --Malatinszky ^vita 2013. december 22., 17:50 (CET)

Hát igen, ez az állatorvosi ló a helyesírási tótumfaktumok tévedésére. Én is úgy gondolom, hogy nem a regény szerelmes, ez a jelzős szerkezet pedig azt jelenti, egybeírva meg valami mást, pont amiért egybe kell írni egyes jelzőket a szóval. Ajjaj. Például az indián regény is egész mást jelent, mint az indiánregény. Csak Hosszú Toll Sós sziklák völgye című regénye egyszerre indián regény és indiánregény. – LA^pankuš 2013. december 22., 18:50 (CET)

Miért jelentene mást? Akkor egybe kellene írni a következőket is: szerelmes üzenet, szerelmes történet, szerelmes trilla, szerelmes vers, szerelmes gondolat, szerelmes levél? Ezek egyike sem „saját maga” esett szerelembe, hanem a témájuk a szerelem valamilyen formában. --Regasterios ^vita 2013. december 22., 19:21 (CET)

Pont ezért egybe kéne írni, mindet, szerintem is. Xiaolong Üzenő 2013. december 22., 20:18 (CET)

(Szerkesztési ütközés után)

Igen. Mindet egybe kéne írni. Nem szeretem, amikor a szótári rész eltér a szabályban megfogalmazottól mindenféle látható indok nélkül. AkH 107b: A minőségjelzős összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat (vonatfajta), hidegvérű (= nyugodt), melegágy (a kertészetben), kispárna (párnafajta), söröspohár (= sörnek való pohár), forgószél (szélfajta), holtág (folyóé) stb. Különösen a kispárna érdekes → párnafajta. A szerelmesregény meg regényfajta. A szerelmesvers szintén. Nem mindegy, hogy alkalmi összetétel: szerelmes regény, mert szerelemről szól, szerelmesregény, mert regényfajta. – LA^pankuš 2013. december 22., 20:24 (CET)

De hát pont az a lényeg, hogy a szerelemről szól a regény. A témája adja a regényfajta nevét, nincs jelentéskülönbség. A fenti példáidnál az egybe- és különírás valóban két eltérő jelentést takar, a mi esetünkben azonban erről nincsen szó. Ahogy az általam hozott fenti példáknál sem, nem is értem, miért kéne mindet egybeírni. --Regasterios ^vita 2013. december 22., 20:57 (CET)

Miét, a sörös pohár miben más mint a söröspohár? Vagy a kispárna vs kis párna. Xiaolong Üzenő 2013. december 22., 21:18 (CET)

Abban más, hogy sörös (különírva) lehet mondjuk egy borospohár is, ha ráfröccsen, és kisméretűnek (különírva) nevezhetünk egy nagypárnát is, ha valamiért kicsinyelljük, de egy regényt vagy verset csak akkor nevezhetünk szerelmesnek (akár egybe-, akár különírva), ha a szerelemről szól. --Regasterios ^vita 2013. december 22., 22:08 (CET)

De van szó jelentésmódosulásról. A kis párna egy kicsi párna, a kispárna pedig párnafajta. A sebes vonat gyorsan haladó vonat, a sebesvonat pedig egy menetrendi típus. A szerelmes regény alkalmi szerkezet, azt jelenti, hogy van szó szerelemről a regényben, esetleg az a fő témája. A szerelmesregény pedig egy típusgyűjtő. – LA^pankuš 2013. december 22., 21:33 (CET)

Én sajnos nem látom a lényegi különbséget a kettő között. Így is, úgy is a szerelem a téma, nincs eltérés. --Regasterios ^vita 2013. december 22., 21:45 (CET)

Nem értem, mire fel itt a vita? Ha a Szent OH aszongya, hogy külön, akkor külön! Vita nincs! Áldassék az OH! - Gaja  ✉ 2013. december 22., 22:39 (CET)

Gaja, nem unod még? :) Kb. kismilliószor hallottuk tőled. Nem tudom, tudod-e, de az OH 99,9%-ban az akadémiai helyesírási szótár lenyomata. Mint pl. a szerelmes levél dolgában is.--Pagony^foxhole 2013. december 22., 22:56 (CET)

De. Ettől függetlenül a „fengsuj”-t nem tudom megbocsájtani és elfogadni. De ez megint ismétlés, és nem kívánatos téma, ugye... Befejeztem. - Gaja  ✉ 2013. december 23., 01:09 (CET)

Az Akadémia helyesírási bizottsága (amely az AkH-n és az OH-n keresztül nyilatkozik meg felénk) olyan, mint bármelyik szakhatóság a tisztiorvosi szolgálattól a polgári védelemig: a döntései általában értelmesek, néha meg nem, de mindig autoritatívak. Nem sok értelme van a helyességét vitatni, hacsak nem éreztek magatok mögött elegendő támogatottságot ahhoz, hogy megszavaztassátok: tegyünk kivételt és térjünk el az illetékes bizottság által meghatározott szabálytól. Szerintem a szerelmesregény kontra szerelmes regény kérdésben ez nehezen fog menni. --Malatinszky ^vita 2013. december 23., 01:26 (CET)

Én nem is terveztem ezt felvetni, csak elmondtam a véleményem. Mindenesetre vannak már olyan esetek, ahol eltérünk az OH-tól egészen értelmes indokok mentén. Szerintem a helyesírás logikája (a szabály értelme) többet jelent, mint bármilyen példatár. De ugordjunk. – LA^pankuš 2013. december 23., 02:48 (CET)

A Szerelmesfilm címére gondolva úgy vélem, különbséget tudunk tenni egy szerelmes film és a Szerelmesfilm között; ez a cím különleges, és felhívja magára a figyelmet. MZ/X ^vita 2013. december 23., 16:44 (CET)

1976-os olimpia

Hogy írjuk?

- montreali olimpia?

- montréali olimpia?

- montreáli olimpia?

- montréáli olimpia?

Csák ^vita 2013. december 24., 12:30 (CET)

Ld. idén márciusból: „Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív86#Montreal vagy Montréal?” Oliv0 ^vita 2013. december 24., 13:10 (CET)

Köszönöm, ott a vita végén még mindig nem látom eldőlve, hogy a toldalékos formát akkor hogy írjuk. Montréali olimpia? Ez a(z egyetlen) helyes formula? Csák ^vita 2013. december 24., 13:20 (CET)

De pedig ott van. Mondat közepén montréali olimpia, címként Montréali olimpia. Mondat elején meg nem nagyon tudom elképzelni, csak erőltetett példával. Bináris ^ideWikidata Kelt: Wikipédia,  2013. december 24., 23:08 (CET)

De azért hozzáteszem, mivel ez a mi döntésünk, hogy az FNB álláspontját fogadjuk el, máshol a montreali olimpia sem hibás alak, csak a Wikipédiában célszerű egységesen és következetesen alkalmazni egy írásmódot. Bináris ^ideWikidata Kelt: Wikipédia,  2013. december 24., 23:09 (CET)

Orchid Island, Tao people

Mi a „Tao people” helyes magyar megnevezése? Más latin betűs nyelveken: en:Yami people, fr:Da'o, it:Tao (popolo), azaz d:Q706528. A Délkelet-Ázsia című cikkben 2012. március 27., 22:55 óta tömör egyszerűséggel „tao” és a taoizmushoz vezet, de kételkedem ennek helyességében.

Ugyancsak furcsállom a Délkelet-Ázsia című cikkben az „Orchid Island” többesszámú magyarítását: „Orchidea-szigetek”. Alighanem erről a szigetről lesz szó: d:Q701647. Mi az elfogadott magyar megnevezése?

--Karmela posta 2013. december 30., 13:35 (CET)

Ehhez kéne egy atlasz, ha abban nincs benne, akkor pinjin alapján a sziget neve Lanjü. A nép pedig lehet tao nép szerintem. A saját nyelvükön így hívják magukat. Xiaolong Üzenő 2013. december 30., 14:41 (CET)

Köszönöm, akkor marad még kérdésnek a sziget neve. --Karmela posta 2013. december 30., 16:14 (CET)

A Cartographia térképén Lan-sziget a neve. Aki többesszámban írta, arra gondolhatott, hogy egybe tartozik a mellette fekvő kis szigettel, Xiaolan-szigettel. Ezt találtam még adaléknak. Csigabi^{itt a házam} 2013. december 30., 16:26 (CET)

Köszönöm, módosítottam a cikkben. --Karmela posta 2013. december 30., 17:52 (CET)

Hátul képzett, alsó nyelvállású???

Az IPA-magánhangzótáblázat angol változatában a baloldalon nem a képzéshely, hanem a nyíltság szerepel, a Wiki-címben is. Így nem nagyon van értelme. --Martinolus ^vita 2013. december 31., 13:02 (CET)

Szókincs kérdése, de a {{Magánhangzó}} sablonban és hasonló helyeken tényleg pontosabb a felső/alsó nyelvállás, mint a nyíltság. Oliv0 ^vita 2013. december 31., 13:35 (CET)

Nem hiszem. Egyszerűen rossz a fordítás. Minden más Wikipédiában (angol, német, lengyel) a nyíltság szerepel ott. Más ábrán szerepel a nyelvállás, ami nem ez. --Martinolus ^vita 2013. december 31., 14:00 (CET)

Éppen a címben linkelt cikk angol megfelelőjében a bevezető szakasz utolsó bekezdése a következő: „The IPA prefers the terms "close" and "open" for vowels, and the name of the article follows this. However, a large number of linguists, perhaps a majority, prefer the terms "high" and "low"”. Oliv0 ^vita 2013. december 31., 14:18 (CET)

Értem én, de miért éppen mi változtassuk meg az IPA-sablont, hogyha az IPA-nak az (egyszerűsített) ábrája egyszerűen nem aszerint osztályozza a hangokat? Vagy miért nem nevezték át a más nyelvekben ezt? Tudom, hogy a bővített táblázat, ami nem ez a trapéz-alakú, hanem ez, már a nyelvállás szerint van elrendezve. De a trapéz alakú tábla az összes nyelven nyíltság szerint van. --Martinolus ^vita 2013. december 31., 14:38 (CET)

Ausztrália folyói

• Kategória:Ausztrália folyói

Ide kéne egy szorgos ember bozótvágó késsel, aki felülvizsgálja az összes címet, és megcsinálja az átnevezéseket meg a javításokat. Még az is lehet, hogy van közte olyan, ahol indokolt a kötőjeles név, most nem mentem végig az összesen egyenként. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2014. január 2., 07:57 (CET)

Pindúr vs. pindur

Sziasztok! Sokan bizonyára láttátok vagy hallottatok már a Pindúr pandúrok c. rajzfilmsorozatról. A címnél ott egy {{rögzültrossz}}^(?) sablon, ami azt állítja, a "pindúr" szó helytelen, helyesen "pindur" lenne. Csakhogy ilyen magyar szavak nincsenek (a pindúr nyilván azért hosszú ú-s, hogy kijöjjön a szójáték). Kérdésem: kiszedhetem-e a szinkronstúdiót leégető rögzültrossz sablont vagy maradjon annak ellenére, hogy nem látom értelmét? (Eredeti címet ne vegyetek alapul, mert az tök más: The Powerpuff Girls.) --áкos9702 ^posta 2014. január 2., 13:41 (CET)

Az OH. pindur-t valóban nem ismer, de pinduri-t és pindurká-t igen, rövid u-val.--Rlevente ^üzenet 2014. január 2., 13:45 (CET)

Igen köszi, azt tudom, de attól még nem szabadna azt írnia a sablonnak, hogy "helyes forma a következő lenne: pindur", hisz ilyen szó nincs. --áкos9702 ^posta 2014. január 2., 13:51 (CET)

Lehet, hogy a szótár nem listázza a szót, de attól még röviddel helyes, és a szójáték úgy is kijönne. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2014. január 2., 14:05 (CET)

Ákos: ne vedd ki a rögzültrossz sablont! A pindur szót rövid u-val kell írni, és ahogy magad is írod, csak a szójáték kedvéért szerepel hosszúval a címben. Ezt a szituációt teljesen adekvát módon írja le a sablon által létrehozott lábjegyzet. Azt meg egyáltalán nem értem, miért gondolod, hogy ilyen szó nincs. Lehet, hogy te még idáig nem találkoztál vele? --Malatinszky ^vita 2014. január 2., 14:08 (CET)

De, találkoztam már vele. Csak ahogy Rlevente is mondta, hivatalosan nincs ilyen szó. --áкos9702 ^posta 2014. január 2., 14:10 (CET)

„Hivatalosan nincs ilyen szó”? – Ez vajon mit jelent? Van Magyarországon valami Szóhivatal, ami megmondja, hogy milyen szó van és milyen nincs? Mert én eddig úgy képzeltem, hogy mint anyanyelvi magyar beszélő, tizenegynéhánymillió társammal együtt én vagyok a legfőbb autoritás abban a tekintetben, hogy milyen szó van és milyen nincsen. Malatinszky ^vita 2014. január 2., 14:14 (CET)

Pontosítás: Rlevente semmi ilyet nem mondott, amit te belelátsz a hozzászólásába. Azt mondta, hgy az OH. korpuszában nem szerepel ez a szó (sok más létező magyar szóval együtt). Egyébként is lehet visszafelé gondolkodni: a pandúr szóból lehetne pandúrka, ha kicsinyíteni akarnánk. Ha a pindur is pindúr lenne, akkor semmilyen ok nem lenne a képzés során a rövidülésre. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2014. január 2., 15:04 (CET)