Gyűrűsfarkú maki
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Lemur catta (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||
 A gyűrűsfarkú maki elterjedése
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Gyűrűsfarkú maki témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Gyűrűsfarkú maki témájú médiaállományokat és Gyűrűsfarkú maki témájú kategóriát. |
A gyűrűsfarkú maki vagy más néven katta (Lemur catta) az emlősök (Mammalia) osztályába, a főemlősök (Primates) rendjébe és a makifélék (Lemuridae) családjába tartozó faj.
Elterjedése
[szerkesztés]Madagaszkár déli, délnyugati és délkeleti területein él. Változatos élőhelyeken fordul elő, előnyben részesíti a galériaerdőket, a száraz, lombhullató erdőket és bozótosokat.
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 38,5–45,5 cm, farka ennél hosszabb, 56–62,5 cm. Testtömege 2-3,5 kg. Dús szőrzetének alapszíne szürke, a háton barnás, a hasoldalon pedig fehér. Arca szintén fehér, de orra és szemkörnyéke fekete. Legfeltűnőbb rajta a hosszú, fekete-fehéren gyűrűzött farok – a nevét is erről kapta. A két nem nem különbözik feltűnően. Alsó fogsorának metsző- és szemfogai úgynevezett fogfésűt alkotnak, és ezt szőrzetük ápolására használják.
Életmódja, élőhelye
[szerkesztés]A katták csoportokban élnek, egy csoportot átlagosan 12-24 egyed alkot, melyben a nőstények a dominánsak. Más lemurfajokhoz képest kevésbé territoriálisak, többnyire csak a szaporodási időben őrzik területüket. A csoport nőstényei egymással rokonságban állnak, mivel a nőstény utódok a szülői csoportban maradnak. A hímek azonban 3-5 éves korukban elhagyják a csoportot, melyben a világra jöttek. A hímek a szaporodási időn kívül gyakran fiúcsapatokat alkotnak.
Az egyedek közötti kommunikációban a vizuális, a hanggal és a szaggal történő kommunikációnak is fontos szerepe van. 28 különböző hangjelzésük különböztethető meg. A vizuális kommunikációnak a csoporton belüli kapcsolatokban van jelentős szerepe. Illatmirigyeik - melyek a nemi szervek környékén, a csuklón, valamint a hímek esetében a felkaron helyezkednek el - váladékát a csoporton belüli kommunikáción kívül a területjelzésre használják. Utóbbi esetben illatmirigyeiket különböző tereptárgyakhoz, például faágakhoz dörzsölik, míg előbbi esetben mirigyeik váladékával farkukat kenik be, majd farkukat a magasba emelik. Ragadozóik a fosszák, a ragadozó madarak, de veszélyesek lehetnek rájuk a kutyák is. A katták különféle növényi részekkel, levelekkel, virágokkal, gyümölcsökkel, fakéreggel és növényi nedvekkel táplálkoznak. Alkalmanként ízeltlábúakat is fogyasztanak.
Szaporodása
[szerkesztés]A gyűrűsfarkú maki párzási ideje áprilistól júniusig tart. A szaporodási időben a nőstények a táplálékért versengenek egymással, a hímek pedig a nőstényekért küzdenek. A nőstények 4-4,5 hónapos vemhesség után hozzák világra kölyküket - általában egy utód születik, ám nem ritka az ikerszülés sem. Az újszülöttek többnyire anyjuk hasán kapaszkodnak, majd ahogy nőnek, egyre több időt töltenek a nőstény hátán lovagolva. A kölykök 5 hónapos korukig szopnak, azonban már 2 hónapos koruktól kezdve fogyasztanak szilárd táplálékot is. A felnőtt hímek nem vesznek részt az utódnevelésben. Ivarérettségüket a hímek 2,5, a nőstények 3 éves korukra érik el. Élettartamuk a természetben átlagosan 15-16 év, fogságban azonban elérhetik a 33 évet is.
Intelligenciája
[szerkesztés]A Duke Egyetem Főemlős Központjában Elizabeth Brannon tanulmányozta a fajt, és az állatok meglepően jól oldották meg a számítógépes feladványokat. Megállapította, hogy a majmok és a félmajmok különbözősége nem annyira értelmi, mint inkább motivációs. A makik egy érintőképernyős monitoron egymás után különböző képeket láttak, és a megjelenés szerinti sorrendbe kellett őket rendezniük. A feladatot ügyesen végrehajtották, de csak akkor, ha valamilyen édességet remélhettek a jó megoldásért. A majmok szórakozásból is megoldanak ilyen feladványokat, és nem várnak jutalmat. A makik viszont igen, sőt, odáig mentek, hogy egymás orra elől happolták el a nyereményt: az a maki, amelyik hamarabb elkészült, odament a társa számítógépéhez, és befejezte annak megkezdett megoldását, hogy ő kaphassa meg a nyereményt.[1]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Bár vadon élő létszáma nem ismert, azonban - mint Madagaszkár teljes élővilágát - élőhelyének elvesztése veszélyezteti. Élőhelyük feldarabolódása miatt az egyes populációk elszigetelődnek egymástól, így genetikai állományuk erőteljesen lecsökkenhet, valamint nőhet a beltenyészet mértéke is. Emellett egyes területeken a vadászat is csökkenti állományát, valamint gyakran fogják be őket, és tartják őket házi kedvencként.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a "veszélyeztetett" kategóriába sorolta a fajt.
A gyűrűsfarkú makik csoportos állatok, nappal aktívak, emellett külsejük révén is mindig elnyerik a látogatók rokonszenvét. Állatkertekben nagyon gyakori fajnak tekinthető. Magyarországon Budapesten, Debrecenben, Jászberényben, Győrben, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Veszprémben, Szegeden és Gyöngyösön mutatnak be gyűrűsfarkú makikat.
Képek
[szerkesztés] |
 |
 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bíró Zsuzsa: A makik okosabbak és ravaszabbak, mint hittük. National Geographic Magyarország, 2004. május 17. (Hozzáférés: 2010. december 4.)
Források
[szerkesztés]- Thomas Geissmann: Vergleichende Primatologie. Berlin u.a.: Springer, 2003, ISBN 3-540-43645-6.
- Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Baltimore u.a.: Johns Hopkins University Press, 1999, ISBN 0-8018-5789-9.
- Alison Jolly: "Ringtailed lemur biology -lemur catta in madagascar", Springer-Verlag, 2006, ISBN 0-387-32669-3
- Groves, Colin (16 November 2005). in Wilson, D. E., and Reeder, D. M. (eds): Mammal Species of the World, 3rd edition, Johns Hopkins University Press, 117. ISBN 0-8018-8221-4.
- Padilla, Howie. "Child Injured at New Zoo Exhibit." Star Tribune 12 Oct. 2001, sec. B: 1+.
