Ugrás a tartalomhoz

Szegedi Vadaspark

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szegedi Vadaspark
Liszt-majmocska, a Szegedi Vadaspark jelképe
Liszt-majmocska,
a Szegedi Vadaspark jelképe
OrszágMagyarország
HelyeSzeged
Adatok
Megnyitás1989. május 28.
Területközel 45 ha
Fajok száma191
Egyedek száma1050
TagságMÁSZ, EAZA, ISIS
Látogatók száma186 592
Szegedi Vadaspark (Szeged)
Szegedi Vadaspark
Szegedi Vadaspark
Pozíció Szeged térképén
é. sz. 46° 15′ 09″, k. h. 20° 06′ 60″46.252400°N 20.116600°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 09″, k. h. 20° 06′ 60″46.252400°N 20.116600°E
Szegedi Vadaspark weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szegedi Vadaspark témájú médiaállományokat.

A Szegedi Vadaspark Magyarország egyik legfiatalabb állatkertje, és a legnagyobb területű is egyben. Elsősorban ritka, veszélyeztetett fajok tartására szakosodott, különösen kiemelkedő a park dél-amerikai állatokat bemutató része.

Története

[szerkesztés]
Sörényes farkas. Ezt a fajt a magyar állatkertek közül csak a szegediben láthatjuk

A Szegedi Vadaspark megépülése nagyon lassan haladt, míg végül 1989. május 28-án megnyithatta kapuit a nagyközönség előtt. A szegényes anyagiak miatt nem gondolkozhattak nagy testű fajok bemutatásában, így született meg az a koncepció, melynek köszönhetően a Szegedi Vadaspark ma is egyedülálló állománnyal bír a hazai állatkertek körében. Elsősorban kistestű fajok tartására szakosodtak, melyek közül a karmosmajmok tartásában és tenyésztésében rövidesen nemzetközi sikereket is elértek. 1992-ben kezdhették meg a jelentősebb fejlesztéseket. Ennek első eredménye az 1993-ban átadott oktatóterem volt. A vadaspark a környezeti nevelést a kezdetek óta igen magas szinten műveli, így e téren a térség kiemelkedő központjává nőtte ki magát.

Az eredeti koncepció szerinti földrészenkénti bemutató első eredménye a park megnyitásának ötödik évfordulójára készült el. Ekkor vehették birtokba a látogatók is az 5,5 hektáros Dél-Amerika parcellát. Ez a bemutató ekkor egyedülálló volt hazánkban, mivel az állatokat terjedelmes, többnyire villanypásztorral határolt kifutókban mutatták be. A Dél-Amerika-rész azóta is folyamatosan bővül. Ennek első lépése a pókmajmok erdejének kialakítása volt, amelyet mindössze néhány szál elektromos vezeték határol. Ezt követően azonban már folyamatosan költözhettek a többi földrész állatai is a tágas, természetes férőhelyekre. 1997-ben készült el két majom-sziget, melyeken fehérkezű és bóbitás gibbonok, valamint sziamangok kerültek elhelyezésre.

2000-ben fejeződött be az araház és -röpde építése valamint elkészült a japán makákók hatalmas, természetes erdei kifutója és a kiangok férőhelye. A 2001-es év igazi szakmai szenzációja volt, hogy a sörényes farkasok szaporodtak a parkban. A hiúzoknak több mint ezer négyzetméteres kifutót készítettek, és ezen a területen kezdődött meg a tanösvény kiépítése is. A madarak – hóbaglyok, parlagi és rétisasok, hollók – közül szinte minden évben tágas röpdébe költözhetett valamelyikük. 2002-ben újra jelentős szakmai sikert jelentett, hogy a fekete bőgőmajmoknak is kölykük született. Ugyanebben az évben készült el a hópárducok tágas férőhelye, ahol azóta a pár már kölyköket is nevelt. 2003-ban korszerűsítették az egykori majomházat, amelyet az Atlanti Esőerdő házává alakítottak. 2004-től sorra épültek az állatok megfelelő teleltetését szolgáló épületek. Elkészült az Ázsia-ház, mely a majomszigeteken élő gibbonok és wanderuk belső férőhelyéül szolgál. Majd felépült a Dél-Amerika-ház, melyben a bőgő- és pókmajmok, a tapírok és a vízidisznók kaptak szállást. 2005-ben az Afrika-részen épült ház és kifutó az újonnan érkezett oroszlánoknak, valamint külön épület és kifutók a szurikátáknak és a sarkantyús teknősöknek. Az év végén értékes állatfajokkal is gazdagodott a park gyűjteménye: az Oroszlánházba foltos hiénák érkeztek, a kínai víziőzek pedig tágas erdei kifutót kaptak. 2006-ban tovább bővült az Afrika-rész: Madagaszkár-ház és Flamingó-ház épült.

2007-ben került átadásra a Jaguár ház és kifutó, valamint felújításra került a Zoosuli/terráriumház. 2008-ban megnyílt az új Főbejárat, valamint az afrikai rész is bővült gepárd, cerkóf, tompaorrú krokodil és pintybemutatóval. Szintén ekkor került átadásra a rozsomák kifutó. 2009-ben pedig szibériai tigris ház és kifutó, valamint észak-kínai leopárd kifutó épült. 2010-ben szürke farkas, vidra, aranysakál kifutók és madárröpdék, hangyász és pókmajomkifutók, 2011-ben pedig a Zsiráfház került átadásra.

2012-ben Pingvinbemutató, Ázsia-ház felújítása új kifutókkal ködfoltos párduc, binturong, kis panda kifutó, 2013-ban borjúfóka bemutató, Etióp-bemutató (füles és fehérhátú keselyűk, dzseláda páviánok és szirti borzok) épült. 2014-ben kültéri terráriumokban a világ harmadik állatkertjeként rákosi viperát mutat be, emellett felépült egy nagy, hazai szarvasfajokat és muflonokat bemutató kifutó is. 2015-ben a barna medvéknek, valamint tarvarjaknak és mormotáknak otthont adó helyek épültek. 2016-ban fakúszó sülökkel és társas prérikutyákkal gazdagodott a gyűjtemény.

2018-ban a Modern Városok Program keretében ázsiai elefánt ház került átadásra, a bemutatóban pápua szarvascsőrű madarak, kiskarmú vidrák is láthatók.

2020-ban zergék érkeztek, az év őszén került átadásra az indiai orrszarvúak háza és kifutója.

Látnivalók

[szerkesztés]

A Szegedi Vadaspark a közel 45 hektáros, zömmel természetes erdő borította területén nagyjából földrészenként csoportosítva mutatja be állatait.

Afrikai fajok

[szerkesztés]

A Vadasparkba korszerű, új főbejáraton át vezet az út. Az épület a jegypénztárakon kívül mosdókat, ajándékboltot és egy kisebb konferenciatermet is magában foglal. Az új főbejárat után elsőként a szintén 2008-ban épült Afrika-Házhoz érünk. Az első kifutóban élnek a Brazza-cerkófok. A majmok belső férőhelye mellett elhaladva egy afrikai pintyfajokat bemutató kisebb röpdéhez érünk, majd a gepárdok belső férőhelyéhez. A két gepárd, apa és fia az Európai fajmegmentő program keretén belül érkezett 2008-ban. Számukra terjedelmes kifutó is épült. Az Afrika-Ház túloldalán is a gepárdkifutó közelébe jutunk, itt csupán üvegfal választja el a közönséget a ragadozóktól. Szintén itt kapott helyet a világ egyik legkisebb krokodiljának, az afrikai tompaorrú krokodilnak a terráriuma. Otthonukat fehérfülű turákókkal és afrikai sügérekkel osztják meg. 2011 nagy fejlesztése a zsiráfház, melyben olyan érdekes fajok kaptak helyet a névadókon kívül, mint a csupasz turkálók, elefántcickányok, vagy az állatkertekben ritkán látható hüllőfaj, a Varanus opnatus. A külső kifutót alföldi zebrákkal oszják meg a zsiráfok.

Ázsiai fajok

[szerkesztés]
Hópárduc, ez a faj eddig Magyarországon csak e parkban szaporodott

Rögtön, az Ázsiában is honos gepárddal szemközt egy eurázsiai állat, a rozsomák fogadja a látogatókat. A rozsomák világ legnagyobb menyétféle ragadozója. Ezt az érdekes állatot Szegeden egy tenyészpár képviseli, kifutójuk szintén 2008-ban épült. Mellettük a kis pandák láthatóak. Némi séta után kétpúpú teve csapattal találkozhatunk. Kifutójuk érdekessége, hogy a közönségtől csak egy csőből álló, alacsony karám választja el őket. A Vadaspark 20. évfordulójára, 2009-re épült fel a Tigrisház, ahol ritka nagymacskákkal találkozhatunk, szibériai tigrisekkel és észak-kínai leopárdokkal. Mind a négy állat az Európai Fajmegmentő program keretében érkezett. A tigriseket két hím képviseli, a leopárdokat egy pár. Érdekesség, hogy a hím Magyarországon született, 2008-ban, mégpedig Debrecenben. A leopárdok mellett kapott helyet a manulok kifutója. A tevék kifutója mellett és a párducok helyével szemben látható a Celebesz szigetén őshonos alföldi anoa. A zergebivaly néven is ismert patás állat a legkisebb bivalyféle. Ezen az úton továbbhaladva érünk el az egykori bejárathoz, ahol az Örökbefogadók Fája és a hópárducok kifutója kapott helyet. Ez a veszélyeztetett faj már szaporodott is Szegeden, mégpedig 2005-ben és 2008-ban, amikor először két, majd egy kis hópárduc kölyök látta meg a napvilágot. Itt az ösvény véget ér, vissza kell fordulni a Zsiráfház felé.

Miután visszajutottunk a főútvonalra, még egy ázsiai kifutót láthatunk. A Közel-Kelet patásait bemutató férőhelyen keleti dámvadak és golyvás gazellák élnek. Mindkét faj igazi állatkerti ritkaság: golyvás gazellát egész Európában csak 11 állatkertben láthatunk, Magyarországon csak Szegeden tartják.

Ezen a területen található még az indiai orrszarvúak háza és kifutója.

A vadaspark újabb afrikai részén

[szerkesztés]

Az ázsiai fajokkal való ismerkedést megszakítva a vadaspark Afrika-részéhez érünk vissza. Itt láthatjuk az "állatok királyát", az oroszlánokat. Az Oroszlánházzal szemközt épült fel a szurikáta- és sarkantyús teknős-ház. A szurikáták, ezek a kis termetű, cibetmacskaféle ragadozók, mint minden állatkertben, természetesen Szegeden is elbűvölik a látogatókat, kicsiket és nagyokat egyaránt. A teknőskifutóban az afrikai sarkantyús teknősökön kívül kisebb termetű dél-európai rokonaik is láthatóak, a görög és mór teknősök. 2009-ben a Vadaspark történetében először szaporodtak a sarkantyús teknősök.

A vadaspark Afrika bemutatójához tartozik a "fekete kontinens" szomszédságában fekvő Madagaszkár szigetének veszélyeztetett állatainak otthont adó Madagaszkár-ház. Bemutatásra kerülnek a sziget legjellemzőbb állatai, a makik és néhány hüllő is. Makik közül két fajt tartanak, él itt gyűrűsfarkú maki és – a Durrell-rajongók számára bizonyára kedvelt – alaotra-tavi bambuszmaki. Alaotra-tavi bambuszmaki kizárólag a Szegedi Vadasparkban látható Magyarországon. A hüllőket a Duméril madagaszkári boa és a sugaras teknősök képviselik. A sziget csúcsragadozóját, a cibetmacskaféle fosszát is láthatja a közönség.

Fossza, Madagaszkár csúcsragadozója

A tágas Afrika-kifutóban mendeszantilopok és nagyszarvú mocsáriantilopok élnek. Utóbbi faj hazánkban csak Szegeden látható. Szomszédságukban egy külön kifutót kapott struccpár látható. A törpe vízilovak tágas kifutóban és maszáj kunyhót idéző állatházban laknak. Az oroszlánházhoz a nagymacskák kifutóján kívül egy másik is csatlakozik, melyet a törpevízilovak mellett tekinthetünk meg, itt egy foltos hiénacsalád kerül bemutatásra. E faj hazánkban először Szegeden szaporodott. Közelükben egy kisebb kifutóban és a hozzá kapcsolódó állatházban két lapátfülű kutya él.

Az Afrika-részleg utolsó területe az Etióp röpde. Itt élnek a dzseláda páviánok, valamint a füles és fehérhátú keselyűk. A bemutatót sziklai szirtiborzok egészítik ki.

Ausztráliai fajok

[szerkesztés]

Az Afrika-részt elhagyva Ausztrália élővilágával ismerkedhetünk meg. A "déli kontinens" legismertebb állatai, a kenguruk közül két fajt is láthatunk, egyikőjük a kistestű Derby-kenguru, a másik pedig a közepes termetű Bennett-kenguru. A két kengurufaj két külön kifutót birtokol egymás közelében. Az ausztrál futómadár-gyűjtemény emupárból és sisakos kazuárból áll.

Újból Ázsiában

[szerkesztés]

Tovább sétálva folytathatjuk az ázsiai fajok megismerését.

Az első kifutó lakói pettyes szarvasok, a kis csapat 2019-ben érkezett. Szomszédságukban áll a 2018-ban átadott elefántház. Lakói három indiai elefántbikán felül ázsiai kiskarmú vidrák és szarvcsőrű madarak.

A közeli majomsziget lakója egy aranyarcú bóbitás gibbonpár. A majmok belső férőhelyei az Ázsia-házban kaptak helyet, ahol rajtuk kívül binturongok, ködfoltos párducok és törpe lajhármakik is élnek.

Az utolsó ázsiai férőhely lakója egy amuri daru pár.

A vadaspark európai bemutatója

[szerkesztés]
Eurázsiai hiúz

A vízimadarak taván elsősorban mentett madarak élnek, így kerültek ide a fehér gólyák, a szürke gém és a daru, de rajtuk kívül apácalúd, kanadai lúd és rózsás gödények is láthatóak itt.

Európa legnagyobb termetű macskaféléjét, a hiúzokat két példány képviseli. A szomszédban vadmacskák élnek. Ezen a részlegen láthatóak még a farkasok, dámvadak, barna medvék és a Magyarországon csak Szegeden tartott zergék. Ragadozómadarakat mutatnak még be ezen a területen: hollót, parlagi sast, szirti sast, rétisasokat, darázsölyvet és kígyászölyveket. Ez utóbbiak Magyarországon csak a Szegedi Vadasparkban láthatóak. A Sancer-tavak partján madármegfigyelő épült, ahonnan a szerencsések megfigyelhetik a környék vízimadarait, például dankasirályok, nagy kócsagok, bakcsók is előfordulnak itt.

Háziállatok és az akvárium-terrárium lakói

[szerkesztés]

Az Európa-részről visszasétálva a Dél-alföldi tanyaudvar elnevezésű bemutatóhoz érünk. Itt őshonos háziállatokkal találkozunk. Megismerhető itt mangalica és a rackajuh mellett a magyar tarka szarvasmarha és a szamár is, valamint a házi nyulak, a tyúkok és galambok. A magyar kutyafajtákat a mudik képviselik.

A Tanyaudvar szomszédságában korszerű oktatóközpont áll, mely a közeli, szerbiai Palicsi Állatkerttel közösen elnyert pályázatból épült. Ennek felépülésével a korábbi oktatóépületet akvárium-terrárium bemutatóvá alakították. A terráriumokat különféle hüllők – például gabonasikló, vörösfülű ékszerteknős –, kétéltűek – például mexikói axolotl, agavarangy – és ízeltlábúak – például bütykös csótányok, – lakják. Az akváriumokban a díszhalként jól ismert fajok mellett a hazai halfajok is bemutatásra kerülnek. Az épülethez csatlakozó külső ketrecek a jákóknak, valamint Bercinek, a vadászgörénynek nyújtanak otthont. A közelben felépült Természetvédelmi Mentőhelyen a közeli határátkelőkön csempészektől elkobzott állatokat, valamint a természetből sérülten, elárvultan bekerülő állatokat gondozzák.

A dél-amerikai rész

[szerkesztés]

A vadaspark nevét gazdag Dél-Amerika bemutatója, illetve az itt elért tenyészeredmények tették nemzetközi szinten is ismertté. Ezen a területen sétálva olyan érzése lehet a látogatónak, mintha a szabad természetben sétálna, és ott pillanthatná meg a különleges állatvilágot. A nyílt területre kiérve a kanyargós sétány első megállója a sörényes farkasok kifutója. A különleges kutyaféle ragadozók többéves szünet után 2009-től láthatóak Szegeden. Nevükkel ellentétben nincsenek közelebbi rokonságban a farkassal, kinézetüket és viselkedésüket tekintve is inkább nagyra nőtt rókákra hasonlítanak. Tovább sétálva szemünk elé tűnik a Pantanal mocsárvidékéről elnevezett bemutató. Ez egy nagy kiterjedésű vizes-nádasos területet foglal magába; egy ilyen területen igazán megdöbbentő látványt nyújtanak a vízben legelésző kapibarák. A dél-amerikai tevefélék mind a négy képviselőjét megismerhetjük a szegedi "pampán". A két vadon élő faj közül a vikunya a veszélyeztetettebb. A másik vadon élő faj a guanakó, melynek csapata Szegeden nagy marákkal és nanduval él együtt. A két háziasított fajta az alpaka és a láma, melyek szintén tágas, füves kifutóban élnek, és évről évre rendszeresen szaporodnak is. Itt élnek a látogató úthoz közeli kifutójukban a Dél-Amerikában háziasított tengerimalacok is.

Közönséges tapír kölyök

Az erdőbe beérve elsőként a Pantanal bemutatóhoz térünk vissza, így a száraz részen pihenő kapibarákat , valamint a velük együtt élő bütykös hattyút ( mely ugyan nem dél-amerikai faj, de remekül érzi magát a kifutóban) és a dél-amerikai tapírokat is megnézhetjük. A tapíroknál immár hagyományosnak tekinthető a csíkos utódok világrajövetele, hiszen eddig hat kistapír látta meg a nagyvilágot a Szegedi Vadasparkban. Az örvös pekarik a disznófélék dél-amerikai rokonai, akik népes csapatban élnek Szegeden a számukra elkerített erdőrészen. Monumentális épület a Dél-Amerika Ház, amely téli szállást nyújt a tapíroknak és a kapibaráknak, valamint télen-nyáron itt élnek a fekete pókmajmok. A ház előtt és után is két nagy testű macskafaj számára épült kifutó. Először a jaguárok kifutója elé érkezünk, ahol e nagymacskafaj mindkét színváltozata bemutatásra kerül egy fekete színezetű hím és egy foltos alapszínű nőstény személyében. A másik kifutóban a rendszertanilag a kismacskák közé tartozó, ám termetre mégis "nagy macskák", a pumák élnek. Rajtuk kívül azonban Dél-Amerika kisebb termetű ragadozói is helyet kapnak, hiszen láthatunk itt ritka erdei kutyákat is, a madárvilágot pedig a tágas röpdében szárnyaló – és külön állatházat, Papagájházat birtokló – zöldszárnyú arák képviselik.

A Trópusi házak lakói

[szerkesztés]
Aranyfejű oroszlánmajmocska
Arany oroszlánmajmocska

A vadaspark a karmosmajmok tenyésztésével érte el a legjobb eredményeket, így ezek a kistestű főemlősök két épületben is helyet kaptak. A Trópusi Ház külső kifutósorán és belső férőhelyein aranykezű tamarinok, Liszt-majmocskák, ugrótamarinok, aranyfejű oroszlánmajmocskák, fehérarcú selyemmajmok, törpe selyemmajmok és csupaszpofájú tamarinok képviselik a karmosmajmokat. Rajtuk kívül azonban éji majmot, a ragadozók közé tartozó, mosómedveféle farksodrót, rendszeresen szaporodó fehérarcú sátánmajmokat, valamint utóbbiakkal együtt élő arany agutikat is láthatunk. Közös röpdében kapott helyet a venezuelai amazon és a nagy sándorpapagáj, az épületben pedig néhány terrárium is látható. Itt sárga anakonda, közönséges óriáskígyó és zöld leguánok élnek. Az Atlanti-partvidéki Esőerdő Háza a Tanyaudvar és az Ázsia-Ház közelében helyezkedik el, közel a Trópusi Házhoz. Itt – és a hozzá kapcsolódó tágas kifutókban – a különösen veszélyeztetett arany és aranyfejű oroszlánmajmocskák, valamint a fehérarcú és ezüst selyemmajmok élnek. A ház belső terében lévő terráriumban barna baziliszkuszok, az akváriumban pedig vöröshasú piráják láthatóak. A karmosmajmok kifutósorával ellentétes oldalon található kifutóban látható a fehérorrú ormányosmedve, mellette sárga-kék arák élnek. A Vadaspark területén szabadon szaladgáló házi nyulak közül többel is találkozhatunk ezen a környéken.

Ha mindezek után a Szegedi Vadasparkot röviden akarjuk jellemezni, egyértelműen a ritka és többnyire veszélyeztetett fajok természetes körülmények között történő bemutatását – és természetesen ezek tenyésztését – kellene kiemelni.

Fajok, amelyek csak a Szegedi Vadasparkban láthatóak Magyarországon

[szerkesztés]
Foltos hiéna
Déli törpeszarvas

Fajok, amelyek a Szegedi Vadasparkon kívül csak-egy két állatkertben láthatóak Magyarországon

[szerkesztés]
Bengál törpemacska (Prionailurus benghalensis)

Képek a vadasparkban látható fajokról

[szerkesztés]

Igazgatói

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Szegedi Vadaspark témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szegedi_Vadaspark&oldid=27552344”