Ugrás a tartalomhoz

Erdei kutya

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdei kutya
Erdei kutyák a Szegedi Vadasparkban
Erdei kutyák a Szegedi Vadasparkban
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Kutyafélék (Canidae)
Nem: Speothos
(Lund, 1839)
Faj: S. venaticus
Tudományos név
Speothos venaticus
(Lund, 1842)
Szinonimák
  • Abathmodon Lund, 1843
  • Cynalicus Gray, 1846
  • Cynalius Gray, 1847
  • Cynalycus Gray, 1869
  • Cynogale Lund, 1842
  • Icticyon Lund, 1843
  • Melictis Schinz, 1848
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Erdei kutya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei kutya témájú médiaállományokat és Erdei kutya témájú kategóriát.

Erdei kutya pár a kölykeikkel

Az erdei kutya vagy őserdei kutya (Speothos venaticus) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj.

A Speothos emlősnem egyetlen faja.

Előfordulása

[szerkesztés]

Dél-Amerika északi területein mindenütt előfordul; erdőben, mocsárban, szavannán és bozótosban egyaránt megél. Brazíliától kezdve Bolívián át egészen Panamáig terjed az állománya. Manapság ritka állat.

Megjelenése

[szerkesztés]

Az erdei kutya fej-testhossza 57-75 centiméter, farokhossza 12,5-15 centiméter, marmagassága 20-30 centiméter és testtömege 5-8 kilogramm. Feje erőteljes; pofája rövid és széles, füle nagyon kicsi. Barna fejszőrzete világosabb árnyalatú, mint a test többi része. Teste zömök, izmos és meglehetősen hosszú. Szőrzete rövid és sötét rőtesbarna. Farka rövid, csapott, színe a sötétbarnától a feketéig terjedhet. Az erdei kutya rövid, erőteljes lábával a földhöz lapulva vág utat magának a növényzet sűrűjében.

Alfajai

[szerkesztés]

Életmódja

[szerkesztés]

Kisebb falkákban vadászik és kifejezetten nappali állat. Tápláléka kisebb emlősökből áll; olykor gyümölcsöt is eszik. Fogságban 10 évig is élhet.

Szaporodása

[szerkesztés]

E kutyaféle ivarérettségét 14-18 hónapos korában éri el. A párzási idény rendszerint októberben van. A vemhesség 60-70 napig tart, ennek végén a nőstény 4-6 kölyköt hoz a világra. Mindkét szülő gondozza a kölyköket. A fiatal állatok ivarérésük elérése után is a falkával maradnak egy ideig.

Állatkertekben

[szerkesztés]

Az őserdei kutya Magyarországon csak a Szegedi Vadasparkban látható. Állatkerti körülmények között viszonylag jól szaporodik, de nem túl gyakran bemutatott faj. Többnyire párokat, vagy családokat tartanak együtt.

Források

[szerkesztés]