Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív58

---

« előző

53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63

következő »

III. uri dinasztia

MegoldvaLA^pankuš→ 2011. június 8., 10:25 (CEST)

Ezt a cikket anno III. Ur-i dinasztia címen hoztam létre, de már magam sem tudom, hogy miért. Talán épp így láttam valahol. De jobban belegondolva a III. uri dinasztia jobb lenne. Nem? LA^pankuš→ 2011. június 8., 09:03 (CEST)

Határozottan. Nem látszik okunk arra lenni, hogy némaként kezeljük az rt a végén, ráadásul akkor se maradna nagy az u. Bennó^fogadó 2011. június 8., 09:25 (CEST)

OK. Köszi, akkor átnevezem, csak némi megerősítés hiányzott hozzá. LA^pankuš→ 2011. június 8., 09:26 (CEST)

Kezdek rájönni, hogy egy hibás linkre kattinthattam a cikkíráskor. Szinte mindenhol így szerepel(t). LA^pankuš→ 2011. június 8., 10:25 (CEST)

Eddig én is csak így láttam, általános hibának tűnik. Pedig tényleg semmi sem indokolja az "Ur-i" írásmódot. – Mathae Fórum 2011. június 8., 10:54 (CEST)

Valószínűnek tartom, hogy az uri kifejezés téves asszociációi miatt alakult így, ezzel jelezve, hogy itt Ur városáról van szó. Egyébként valóban az irodalom többsége is Ur-i formában használja. LA^pankuš→ 2011. június 8., 10:59 (CEST)

Jin és Qin = Csin-dinasztia

A magyaros átírás, amit t. közösség elfogadott, máris mutatja a buktatóit. Jelen pillanatban a Csin-dinasztia szócikk átirányít a Jin-dinasztia szócikkre. Csakhogy van egy Qin-dinasztia is, aminek szintén CSIN a magyaros átírása. Ilyenkor hogy egyértelműsítsünk? Ezekben a kivételes esetelben maradhatna a pinjines cím és a Csin-dinasztia lap egyértelműsítő lappá léphetne elő. Ugyanis másképpen nem nagyon lehet egyértelműsíteni kínai dinasztiákat. Pontos tól-ig évszámok nemigen vannak, meg ugye más írásjegy a két dinasztia, totál más dinasztiákról bezsélünk, és nem egyfajta Csin-ről, akik két külön periódusban uralkodtak. Na magyarospártolók, ezt tessék megoldani Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. június 8., 13:11 (CEST)

Jelen Úgy emlékszem, az egyiket Kin-dinasztiának írták, sűrű magyarázatok és bocsánatkérések közepette. A megoldás egyébként lehet az, hogy a csin mögé betesszük zárójelbe a megfelelő korrekt átírást. A magyar mellett viszont az szól, hogy népszerű enciklopédiát írunk, sokaknak kell tudni legalább elolvasni. A kínai még nincs benne úgy az európai kultúrkörben, mint mondjuk az angol. Majd lesz hamarosan. Tudja valaki, ki az a Helian Bobo? Biztos valami pekingi popsztár. Vagy nem? Hogyan lehet az ilyenre ráismerni? Nyilván iráni volt a szerencsétlen, de a neve így egy rémálom. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 8., 14:25 (CEST)

Nos nem tudom a Holien Popo-val mennyire járunk jobban jelen esetben... – Laci.d ^vita 2011. június 8., 14:52 (CEST)

Mindennek vannak buktatói, ez meg csak egy látszatprobléma. Ráadásul ha tovább nyomoztál volna, kiderült volna az igazi nagy poén, kedves pinjinimádók, hogy ti. Jin-dinasztiából is kettő van, és mindkettőt ugyanúgy írják át pinjinnel, Jinnek, csak a mellékjel különbözteti meg, amit meg senki se kívánt bevezetni: Jīn és Jìn, ez két Jin-dinasztia.

Szóval nem kell ott problémát keresni, ahol nincsen: körül lehet nézni, másutt is évszámmal egyértelműsítenek, ráadásul a második Csint eleve kétfelé szokás választani nyugati Csinre és keleti Csinre.

Ha még azt is hozzávesszük, hogy Jīnből is háromféle van az idők során, mindjárt világossá lesz, hogy ez legyen a legkisebb problémánk.

Egy szó mint száz, a megoldás az időrend, ez az ami amúgy is a legrelevánsabb második információ a néven túl:

• Csin-dinasztia (221–206)
• Csin-dinasztia (265–420)
• Csin-dinasztia (1115–1234)

Az időszámításunk előttiséget vagy utániságot jelzik az évszámok irányai, ha csökkenő, akkor Kr. e., ha növekvő, akkor Kr. u. Bennó^fogadó 2011. június 8., 14:32 (CEST)

Amúgy meg általános érvénnyel ki lehet mondani, hogy az átírás nem transzliterációt jelent föltétlenül (kivéve a kivételeket), azaz betűt feleltet meg betűnek, hanem általában nagyjábóli ejtést képez le. Ezért aztán ha valamit nem különböztet meg egymástól (NB. az írásrendszer többsége amúgy sem pontosan hangjelölő, tessék nyugodtan megfülelni, hogy pl. a népi és a munka azonos betűvel jelölt két hangjának a valóságban mennyire van köze egymáshoz...) egy rendszer, akkor másképpen kell megkülönböztetni, másodlagos egyértelműsítővel. Bennó^fogadó 2011. június 8., 14:40 (CEST)

Ebben teljesen igazad van Bennó, csakhogy a kínai nyelv magyaros átírása az gyik legrosszabb átírás, ami létezhet. Simán lehetett volna a pinjin j-t ty-nek, a q-t tyh-nek, a ch-t cs-nek írni stb. Lásd az ELTE útmutatóját a kínai kiejtésről. Még ezek sem nyilván tökéletesen képezik le a kíai hangokat, de sokkalta megközelítőbbek, mint mind a hármat "cs"-nek írni. Egyszerűen nem az, ami. A "yi tiao da lu you tong ya tong wo jia" kezdetű népdal első sorának kiejtése nem "ji tiao ta lu jou tung ja tung vo csia" hanem kb. "jí thiao ta lu jou thong ja thong uo tyia". [1] De mindegy, ezt én úgysem dönthetem el, csak magamban puffoghatok. Az egyértelműsítést megcsinálom. Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. június 8., 14:53 (CEST)

Boonta Est Futam

Ezt a förmedvényt kéne valami emberi fogyasztásra alkalmas alakra hozni. A starwars.wikia.com cikkeiből kiderítettem, hogy a Boonta egy bolygó volt, és a huttok őrizték az emlékét, de maga a verseny a Tatuinon volt, tehát a Boonta az elnevezése, maradhat toldalék nélkül. Az est az nyilván esti (csak valaki betűnként próbálta lefordítani), de vajon ez a Boonta bolygóról elnevezett esti futam ilyenkor mennyire nagybetűs? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. június 8., 21:49 (CEST)

Én is ma szemeztem vele. ;) Annyival másképp fest a hely, hogy Boonta személy, ő adta nevét a bolygónak is, meg az ünnepnek is. Idáig tehát Boonta-ünnep, Boonta-est, ez alapján azt mondanám, hogy Boonta-esti futam vagy Boonta-ünnepi futam. Bennó^fogadó 2011. június 8., 22:16 (CEST)

Kolozsvár

Üdv! Meg tudná mondani valaki hogy hogy helyes: Kolozsváron, Kolozsvárott vagy Kolozsvárt?--Szenti Tamás ^vita 2011. június 8., 16:27 (CEST)

Egyszer mintha már lett volna arról szó, hogy az első kettő csereszabatos. LA^pankuš→ 2011. június 8., 16:35 (CEST)

Mind a hármat használják. --Hkoala 2011. június 8., 16:43 (CEST)

Azt tudom, hallottam már, de azért a harmadik megtévesztő tud lenni. LA^pankuš→ 2011. június 8., 16:52 (CEST)

Nem tudom, mi volt az eredeti. A XX. században általánossá vált, hogy a -vár végződésű helyneveket -tt helyraggal kell ellátni. A nyelv azóta egyre pongyolább és lustább lett, és igyekszik áttérni a legegyszerűbbnek tűnő ragozási formára. A magyar tanárom szerint ez a nyelv szegényedését jelenti, és a magyar jellegének elsikkadását. A modern nyelvészek szerint hagyni kell a nyelvet, hadd élje a maga független életét. Én koromnál fogva a Kolozsvárott formát használom. MZ/X ^vita 2011. június 8., 20:56 (CEST)

Közben megnéztem az OH-t is: mind a három alak benne van. --Hkoala 2011. június 8., 21:06 (CEST)

Nádasdy Ádám sommás véleménye. --Hkoala 2011. június 8., 21:09 (CEST)

Köszönöm a válaszokat!--Szenti Tamás ^vita 2011. június 9., 08:07 (CEST)

Lukasenka neve

• Aljakszandar Rihoravics Lukasenka (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

Belorusz: Алякса́ндр Рыго́равіч Лукашэ́нка, taraskevica: Алякса́ндар Рыго́равіч Лукашэ́нка, szócikkünk: Aljakszandar Rihoravics Lukasenka.

A keresztnévben miért van "j" betű a lágy "l" után (az orosz és az ukrán átírásban ez nem volna ott), és miért van ott a taraskevica "a" betűje, ami az aktuális belaruszban nincs? Az apai névben pedig miért pont "h" van és nem "g", hiszen az a betű mindkét hangot jelölheti, a többi nyelvben az átírás viszont "g".

Szerintem az aktuális belaruszból átírva a név: Alakszandr Rigoravics Lukasenka.

--Peyerk ^vita 2011. június 9., 14:04 (CEST)

Az oroszban abszolúte ja lenne a я l után. A wpcirill szerint a belaruszban csak n után a a ja. --Pagony^foxhole 2011. június 9., 14:12 (CEST)

A WP:CIRILL alapján a h is egyértelmű, kevés kivételtől eltekintve a belarusz átírásban h. Bennó^fogadó 2011. június 9., 14:15 (CEST)

Aha. Rendben, ezeket elfogadom, bár mindkettő vitatható, de ha van átírási szabály hát legyen.

De mi van az "a" betűvel? --Peyerk ^vita 2011. június 9., 14:22 (CEST)

Persze hogy van. Az a viszont jó kérdés, mert a belarusz wiki szerint is Алякса́ндр Рыго́равіч Лукашэ́нка a név írása. Bennó^fogadó 2011. június 9., 14:26 (CEST)

Átneveztem. Bennó^fogadó 2011. június 9., 14:43 (CEST)

Defaultsort-formátum, különleges esetek, helyes ABC-sorrend

Itt, a Kategóriák-vitalapon összegyűjtöttem több, erre a témára vonatkozó kérdést. Kérlek, nézzetek be oda, és adjatok eligazítást. Kösz. Akela ^vita 2011. április 17., 13:00 (CEST)

G-protein kapcsolt receptor

A G-protein kapcsolt receptor az helyesen G-proteinkapcsolt receptor vagy G-protein-kapcsolt receptor? Köszi, SyP 2011. május 17., 14:03 (CEST)

Szerintem semmiképpen sem „G-proteinkapcsolt”, mert a szóban a protein a G-vel van szorosabb logikai kapcsolatban. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. május 17., 15:20 (CEST)

Az a baj, hogy a cikk nem mondja meg, mi köze a G-proteinnek a kapcsoláshoz. Ő kapcsol, vagy őt kapcsolják. Akkor lehetne tovább szűkíteni. Azt a webről látom, hogy a protein a G és nem a proteinkapcsoló. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. május 17., 15:27 (CEST)

Szerintem G-proteinhez kapcsolt, G-proteinnel kapcsolódó, ilyen értelemben. SyP 2011. május 17., 15:34 (CEST)

G-protein-kapcsolt, mivel a G a proteinhez kötődik, és nem a többféle proteinkapcsolás közül választjuk ki a G-t, mint a G-dúrnál. Az eukarióta pedig kisbetű, és a ligand is ligandum volt még az én iskoláskoromban, de nekem nem voltak jó jegyeim kémiából, úgyhogy kérdezzünk meg egy kémikust, ugyanaz-e a kettő. :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. május 17., 16:35 (CEST)

Most csak sietve, itt van egy jó összefoglaló a tartozékbetűs orvosi-biológiai szerkezetekről [2]. Bennó^fogadó 2011. május 20., 09:20 (CEST)

Z. Kárpát Dániel/Zsiga Kárpát Dániel/Zsiga-Kárpát Dániel/Zsiga Dániel

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Ennek az átnevezésnek a nyomán szeretném, ha valami konszenzusra jutnánk, hogy milyen néven is akarjuk emlegetni mi ezt az országgyűlési képviselőt, aki a címben szereplő valamennyi néven előfordul a közéletben. Az világos, hogy a három névalakról átirányítás kell a negyedikre, amelyik a cikk címe lesz; a kérdés csak az, hogy melyik legyen a cikk címe. – Malatinszky ^vita 2011. május 17., 19:49 (CEST)

Ha országgyűlési képviselő, akkor benne kell lennie az országgyűlési képviselők névjegyzékében, azt a névalakot kellene használni. (Azt nem tudom, hogy ez a lista hol fellelhető, de nyilvánosnak kell lennie). misibacsi*^üzenet 2011. május 18., 08:41 (CEST)

Ha jól értem, akkor különböző közéleti szerepvállalásainál más-más nevet használ. E miatt nehéz a kérdés, de talán-talán az OGY-képviselősége tűnik döntőnek, az ott használt nevét javaslom. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. május 18., 16:47 (CEST)

A Parlament honlapján Z. Kárpát Dániel néven szerepel. Az Országos Választási Iroda Zsiga-Kárpát Dániel Gábor néven ismeri. Írok neki, hátha válaszol. – Malatinszky ^vita 2011. május 18., 17:08 (CEST)

Szoktam olvasni a Kárpátia nevű újságot, oda Z. Kárpát Dániel név alatt publikál. A különféle könyveit is ezen név alatt adta ki. Mivel ő maga ezt a nevet használja, szerintem nekünk is ezt kéne. – Laci.d ^vita 2011. május 18., 17:27 (CEST)

Írtam neki egy emailt; ha válaszol, használjuk az általa preferált formát főalakként. – Malatinszky ^vita 2011. május 18., 17:33 (CEST)

Sziasztok!

Dániel engem kért meg, hogy a Wikin írjam át a nevét Zsiga-Kárpát Dánielre. A parlamenti honlapon az önéletrajzában is ez szerepel. Kérjük, hogy ez a név legyen az elfogadott.

Segítségeteket előre is megköszönve,

Szentpéteri Gábor – A hozzászólás szerzője Szegab (vitalap •  szerk) A lap 2011. június 5., 14:37 (CEST)

Külföldi magyarok szócikkcíme 2.

Remélem, nem probléma, de szeretnék itt felmelegíteni egy néhány héttel ezelőtti beszélgetést, amely azóta archiválva lett, és sajnos nagyrészt lemaradtam róla. A vitából engem főleg Gallovits-Hall Edina és Bacsinszky Tímea érdekel, mivel velük foglalkozom (Timit mondhatni, személyesen ismerem). A többiekhez nem tudok hozzászólni.

Gallovits-Hall Edina:

Szerintem nem elég más nyelvű wikipédia-oldalakra hivatkozni, ha ott nincsenek feltüntetve vonatkozó források. De ha már mégis: a román nyelvű szócikk szerint Gallovits-Hall Románia színeiben játszó magyar nemzetiségű teniszező (a lényeges szavak megértéséhez nem kell románul tudni). Ha ők ezt írják, az azért biztosan nem véletlen. Ennél persze azért illik tovább kutatni.

Ami tény, hogy édesapja magyar (keresztneve Edina WTA-profilja szerint Gyula László), anyukája pedig román (keresztneve Florica). Szintén a profil szerint Edina beszél magyarul, s édesapja miatt ugye nem mondhatjuk, hogy számára a magyar egy idegen nyelv, s odakint ez nagyon fontos része az identitás megőrzésének. Egyébként az apuka sem akárki: egykori öttusázó, aki jelenleg is aktívan szervezi az öttusaéletet Temesváron. Itt meghallgatható egy március végén készült interjú is vele, amelyben lányáról kérdezi a riporter (bár a gyökerekről nem esik szó benne, de kimondatlanul is ott van), s az apát hallgatva nem lehet kétségünk a lánya magyar tudásáról sem. Nem mellesleg már önmagában Edina keresztneve is magyar, hiszen nincs ilyen román utónév. Mindettől persze ő még tarthatná magát kizárólag románnak, de lássuk be, a fentiek fényében ennek azért meglehetősen kicsi a valószínűsége. Az édesanya révén talán van benne román érzület is, de számomra teljesen érthetetlen, hogy egy ilyen mértékben magyar gyökerű sportolót miért nem tekintünk magyarnak. Elég visszásnak tartom, hogy a nyugati névhasználattal kimondatlanul is lerománozzuk őt, miközben a románok meg magyarnak tartják.

Bacsinszky Tímea:

Az ő esete részben bonyolultabb, részben egyszerűbb. Bonyolultabb, mert Svájcban született, és odaköti szinte minden materiális jellegű dolog. Egyszerűbb abban a tekintetben viszont, hogy mindkét szülője magyar, s ő is annak vallja magát, érzelmileg pedig erősen kötődik Magyarországhoz. Talán nem haragszik meg senki, de jobb híján egy magam által készített interjút hozok fel úgymond bizonyítékként. Aki elolvassa a beszélgetés első sorait, abban szerintem nem maradhat kétség, hogy Timiben (bocsánat, hogy így hívom) elég vastagon megvan a magyar tudat.

Elnézést kérek, amiért ilyen hosszú voltam, de szerettem volna, ha alaposabban körüljárva születik döntés ebben a kérdésben. A fentiek alapján tehát a magam részéről kifejezetten szeretném kérni, hogy mind az Edina Gallovits-Hall, mind a Timea Bacsinszky szócikket nevezzük át magyaros formára. Regasterios ^vita 2011. június 8., 22:54 (CEST)

Abszolút  támogatom! -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 8., 23:18 (CEST)

Én is  támogatom. A fentiek alapján felteszem, hogy egy magyar nyelvű társaságban Bacsinszky Tímeaként, illetve Gallovits-Hall Edinaként mutatkoznának be. – Malatinszky ^vita 2011. június 8., 23:58 (CEST)

Teljesen egyetértek és  támogatom – Csurla ^vita 2011. június 9., 00:03 (CEST)

Nem tudom, mi a rend ilyenkor. Elég ennyi támogatás az átnevezéshez? Vagy várni kell egy bizonyos ideig? Regasterios ^vita 2011. június 10., 08:04 (CEST)

 támogatom – és gyakorlati okokból javaslom, hogy ez a megbeszélés (vagy annak legalább érdemi része, a Regasterios által leírt, szerintem jól összefoglalt érvelés) kerüljön fel a 2 szócikk vitalapjára is (esetleg hivatkozással az itteni megbeszélésre). (Az itteni szöveg idővel el fog süllyedni az archivált szövegek közé, egy átnevezés indoklása viszont nem árt, ha megmarad a vitalapon is). Akela ^vita 2011. június 10., 08:11 (CEST)

Abszolút egyértelmű, hogy aki magyarnak tartja magát, azt mi is tartsuk annak. Főleg, hogy a magyarul sem beszélő Szabó Gabriella nevét is magyarul adtuk meg. Akela: amit te mondasz, arra való a {{másvita}}^(?) sablon, amivel követhető marad a megbeszélés. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. június 10., 09:38 (CEST)

Köszönöm mindenkinek, aki hozzászólt. Úgy tűnik, egyetértés van a kérdésben, aminek őszintén örülök. Ennek megfelelően rövidesen el is végzem az átnevezést. Regasterios ^vita 2011. június 11., 14:40 (CEST)

Megtörtént az átnevezés, és a {{másvita}}^(?) sablont is elhelyeztem a vitalapokon. Regasterios ^vita 2011. június 11., 20:23 (CEST)

Orosz matematikus

Az ő neve: Ефим Исаакович Зельманов. Köszönöm a segítséget! Engusz ^vita 2011. június 10., 04:42 (CEST)

Jefim Iszaakovics Zelmanov. – CFC ^vita 2011. június 10., 08:06 (CEST)

Olaszország megyéi

Az Olaszország megyéiről szóló cikkek címei közül sokban a megye szó zárójelben szerepel, mintha egyértelműsítés lenne. Jól sejtem hogy ez indokolatlan? --Peyerk ^vita 2011. június 10., 11:34 (CEST)

Gondolom Istvánka intézte a dolgot, és valószínűleg névegyezésről van szó legtöbbször várossal (pl. Trieszt megye esetében). De lehet, hogy nem mindig indokolt. Bennó^fogadó 2011. június 10., 11:37 (CEST)

Bocsánat, pontosítom a kérdést. Nem a "megye" szó, hanem a zárójel tűnik feleslegesnek. Provincia di Salerno = Salerno megye, nem Salerno (megye). (Ha már nem tartomány ) Veszprém megye mintájára, ami nem Veszprém (megye). --Peyerk ^vita 2011. június 10., 12:17 (CEST)

Hát ez elnevezési-értelmezési nómenklatúra kérdése, valószínűleg össze kéne hangolni valahogy. Hol érhetőek el a településsel foglalkozók? Istvánka figyelmét mindenképp érdemes felhívni a dologra. Az kétségtelennek tűnik, hogy ha egyszer a megyét típusjelölővel hozzuk, akkor a közigazgatási egységeket mindenhol valahogy így kéne (legtöbbször mintha így is volnának), tehát nem egyértelműsítővel. Bennó^fogadó 2011. június 12., 21:28 (CEST)

Ha már meglettem szólítva . A rendszert nem én találtam ki, már létezett, ki lett találva, amikor idekerültem, én csak használtam (enduser). Én arra tippelek, hogy régen más szabályok vonatkoztak az egyértelműsítésekre, mint ma, és ennek a hozadéka a jelenlegi zárójeles megoldás. Nekem teljesen mindegy, hogy melyik megoldást preferáljuk most, csak az a kérésem, ha átneveződnek, akkor a cikkekben is javítsuk a hivatkozások. Jelenleg többen is irogatnak olasz településes cikkeket, és az ilyen javításokból észreveszik, hogy átnevezés történt, mert nem mindenki böngészi rendszeresen a helyesírási kocsmafalat, főleg az archívumokat. --Istvánka ^posta 2011. június 14., 11:04 (CEST)

Orosz tudósok

1. Жоре́с Ива́нович Алфёров – Zsoresz Ivanovics Alfjorov
2. Влади́мир Ге́ршонович Дри́нфельд – Vlagyimir Gersonovics Drinfeld (Itt mondjuk lehet, hogy Hersonovics az apai név, erre kéne megerősítés mástól is...)
3. Серге́й Петро́вич Но́виков – Szergej Petrovics Novikov
4. Владимир Александрович Воеводский – Vlagyimir Alekszandrovics Vojevodszkij

A segítséget köszönöm! Engusz ^vita 2011. június 11., 02:44 (CEST)

Mögéírtam... - Gaja → ✉ 2011. június 12., 22:26 (CEST)

A 2. szám alatti Drinfeldhez: Szerintem ebben az oroszos írásmódú névben egyértelműen Gersonovics az apai név. Az egy másik kérdés, hogy azt mondjuk-e, hogy ez egy ukrán ember, akinek a neve Володимир Гершонович Дрінфельд, amit akkor viszont Volodimir Hersonovics Drinfeld alakban írunk át. Aztán van az a megközelítés is, hogy Drinfeld, aki 1998-ban kivándorolt az USÁ-ba, igazából amerikai, aki a nevét Vladimir Gershonovich Drinfeldnek írja. – Malatinszky ^vita 2011. június 14., 18:28 (CEST)

Kötőjeles kínai nevekhez kötőjellel kapcsolódó szókapcsolatok

Hali. Ilyenekre gondolok, mint Wang Lee-hom-diszkográfia, Unbelievable (Wang Lee-hom-album) stb. Itt most nagykötőjellel kéne írni (Wang Lee-hom–diszkográfia) vagy kicsivel? Kicsivel írva nem fura ez így? --Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. június 14., 15:23 (CEST)

Furának fura, de kiskötőjellel kell. --Pagony^foxhole 2011. június 14., 15:30 (CEST)

Broadway

Szervusztok!
Kérlek, segítsetek, melyik a helyes: Broadwayen, Broadway-en v. Broadwayn? Mindhárom alak megtalálható a neten. (Az angolban könnyű, ott vannak az elöljárószavak…) Köszönettel:--Ronastudor ^{a sznob} 2011. június 16., 08:35 (CEST)

Broadwayn vagy Broadwayen, de kötőjel nélkül. A kérdés korábban is felmerült már: lásd. Üdv: Viloris ^Üzenj! 2011. június 16., 08:47 (CEST)

Köszönöm, Viloris, egy életre megjegyzem! Üdvözlettel: --Ronastudor ^{a sznob} 2011. június 16., 15:35 (CEST)

Az lesz a legegyszerűbb, ha tükörírással a homlokodra tetoválod. Akkor, ha elfelejted, csak kiszaladsz a fürdőszobába és mindjárt meg tudod nézni. – Malatinszky ^vita 2011. június 16., 17:44 (CEST)

Remek ötlet, csak 1001 akadálya van. Rögtön kettő: - tisztelem Leonardo da Vincit, és - nincs tükröm, eladtam, mert a nejem és a lányom folyton előtte álltak. Üdvözlettel: --Ronastudor ^{a sznob} 2011. június 16., 18:20 (CEST)

Johnny Weissmüller vs. Johnny Weissmuller

Tegnapig még csak átirányítás se volt az utóbbi névalakról, pedig arra is vannak hivatkozások. Szerintem okvetlenül felmerül a kérdés, hogy melyik lenne jó elsődleges szócikkcímnek. A társwikik ajánlata:

• en:Johnny Weissmuller
• an:Johnny Weissmuller
• ast:Johnny Weissmuller
• bg:Джони Вайсмюлер
• ca:Johnny Weissmuller
• da:Johnny Weissmuller
• de:Johnny Weissmüller
• el:Τζόνι Βαϊσμίλερ
• eo:Johnny Weissmüller
• es:Johnny Weissmüller
• et:Johnny Weissmüller
• eu:Johnny Weissmuller
• fi:Johnny Weissmuller
• fr:Johnny Weissmuller
• gl:Johnny Weissmüller
• he:ג'וני וייסמילר
• hr:Johnny Weissmüller
• id:Johnny Weissmuller
• io:Johnny Weissmuller
• it:Johnny Weissmuller
• ja:ジョニー・ワイズミュラー
• la:Petrus Ioannes Weissmüller
• mk:Џони Вајсмилер
• mn:Жонни Вайсмюллер
• nl:Johnny Weissmuller
• no:Johnny Weissmuller
• oc:Johnny Weissmuller
• pl:Johnny Weissmuller
• pms:Johnny Weissmuller
• pt:Johnny Weissmuller
• qu:Johnny Weissmuller
• ro:Johnny Weissmüller
• ru:Вайсмюллер, Джонни
• sh:Johnny Weissmuller
• simple:Johnny Weissmuller
• sr:Џони Вајсмилер
• sv:Johnny Weissmuller
• th:จอห์นนี ไวส์มึลเลอร์
• tr:Johnny Weissmuller
• zh:约翰尼·维斯穆勒

Nos? -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 16., 11:55 (CEST)

Kezdjük ott, hogy születni még Johann Peter Weißmüllernek született (bár az IMDB szerint Weißmüller Jánosnak anyakönyvezték), tehát akkor már sárfeszesz, és erről is kéne redir. Ami a második felét illeti, úgy tűnik, a család lekoptatta az ékezetet a nevéről, tehát az legyen szerintem az elsőrendű. Bennó^fogadó 2011. június 16., 14:54 (CEST)

A Peter viszont nem igaz, Peternek az öccsét hívták, aki már Amerikában született. Az esetről szó is van a cikk vitalapján. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 16., 18:38 (CEST)

Én is megfordítanám az átirányítást és a Weissmuller alakot tenném meg elsőrendűnek. – Malatinszky ^vita 2011. június 16., 15:07 (CEST)

 támogatom az átirányítás megfordítását. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 16., 18:38 (CEST)

El is végeztem. Ilyenkor, ugye, a {{rosszredir-auto}} sablon kerül a Weissmüller-cikkre? – Malatinszky ^vita 2011. június 16., 18:51 (CEST)

Ilyenkor nem tennék rosszredirt, ez sztem a nemrosszredir-auto esete. Végtére is a teljesen autentikus germán ékezéses formáról van szó. Rosszredirrel azt jelöljük, ami önmagában is kifogásolható, nemrosszredirrel azt, ami csak valamiért nem kívánatos elsőrendű címnek (de önmagában nem problémás). Bennó^fogadó 2011. június 16., 18:57 (CEST)

Géphiba

Előre is szíves elnézést kérek mindenkitől, vacakol a gépem, ezért esetleg szerk. ütk. lehet emiatt! --Ronastudor ^{a sznob} 2011. június 16., 18:29 (CEST)

Téryho chata

Hogy helyes ez: Téry-menedékház, vagy Téry menedékház?

– Malatinszky ^vita 2011. június 16., 17:49 (CEST)

Mindenképpen külön, ez ugyanis nem kötődik hozzá, hanem róla van elnevezve. Esetleg segítségnek: a Téry-ház azt a házat vagy házakat jelenthetné, ahol ő lakott (vö. Babits-villa, Esztergom). Azok az intézmények v. intézményszerűségek viszont, amik tiszteleti névként vesznek fel celebneveket, külön írva illesztik a nevükbe: Puskás Ferenc Stadion stb. A menedékház típusjelölőként elmegy a többi hasonlók mintájára kicsivel. Bennó^fogadó 2011. június 16., 18:18 (CEST)

És az, hogy az építést ő szervezte, nem számít hozzákötődésnek? – Malatinszky ^vita 2011. június 16., 18:43 (CEST)

Passz, dehogynem. Ha el tudod dönteni, akkor lehet választani. Persze ezek a szempontok nem arra vannak, hogy egy termékeny életet tölts a Téry(-)ház megnevezése metafizikájának kutatásával, hanem hogy egy viszonyt formailag is könnyen dekódolhatóan fejezzen ki. Ennek megfelelően ha némi kutatás után az egyik megoldás adekvátabbnak tűnik, lelkifurdalás nélkül továbbmehetünk. ;) Bennó^fogadó 2011. június 16., 23:38 (CEST)

Kötőjellel írnám, mert nagyon is sok köze volt a menedékház egyáltalán létrejöttéhez. Nem véletlen, hogy aztán később róla nevezték el. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 17., 14:45 (CEST)

Addig is, amíg ezt eldöntjük, készítettem egy átirányítást a Téryho chata névről is. Általában hasznosnak tartanám, ha a szlovákiai földrajzi-turisztikai dolgokról szóló, magyar című cikkekre lenne redir a szlovák névről is, hogy pl. a szlovák gyártású térképeken látható elnevezéseket be lehessen azonosítani. A Téryho chatát még viszonylag egyszerű beazonosítani, de mondjuk a Skalnatá chata és a Kő-pataki menedékház közötti összefüggés már nem olyan triviális. Malatinszky ^vita 2011. június 17., 15:11 (CEST)

Igaz. Mondjuk ez utóbbit én éppenséggel tudtam -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 17., 15:50 (CEST)

Büszkék vagyunk rád, Józsikám! Malatinszky ^vita 2011. június 17., 15:54 (CEST)

Középgörög átírás

Középgörög, azaz bizánci görög átírás nincs a wikipédia oldalakon: Wikipédia:Görög nevek átírása, A görög ábécé átírása. Ez a két lap nem is kompatibilis egymással, mert az ógörög 'γγ'-t az első szerint 'gg'-nek, a második szerint 'ng'-nek kell átírni. Az első a helyes szerintem. Találtam egy táblázatot, amiben az ógörög és középgörög átírás van ebben a könyvben: Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi. 1997. ISBN 963 506 140 4  . Eszerint a középgörög is már 'ng'. A középgörög átmenet az ógörög és az újgörög között, természetesen, és olyan változást okozna a középgörög átírás használata, hogy Eiréné bizánci császárnő Iréné bizánci császárnőre változna, III. Niképhorosz bizánci császár pedig III. Nikéforosz bizánci császárra. Ez a táblázat vajon mennyire bevett? De én valóban láttam már 'f'-ezni bizánci nevekben. Ha rendben, akkor a fenti két oldalt ki kellene ezzel egészíteni – megteszem, ha mehet – és persze egy rakás nevet utána át kell írrni. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 17., 16:25 (CEST)

Az lenne nagy boldogság, kiegészíteni. A Bevezetés a bizantinológiába c. agitkából akartam kiszedni a jövőben ilyen infót, de most nem lelem. Szerintem hajrá, vezesd elő azt a táblázatot onnét, aztán majd megnézzük, és megpróbáljuk belőni az időhatárt praktikusan. :)

Ami viszont a dupla gét illeti, ott valami tévedés van, az a legklasszikusabb átírásban is ng, nézd csak meg, mit mond a gammáról: általában: g; γ, κ, ξ, χ előtt: n Bennó^fogadó 2011. június 17., 16:28 (CEST)

Nekem is szöget ütött azután a fejembe az 'ng', hol is láthattam ilyet, de ez csak az ógörög szótáram lehet. Úgyhogy igazad lehet. Otthon a hétvégén akkor mindent beleírok a két forrásból. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 17., 16:34 (CEST)

OK, most esett le teljesen, valóban az első lap szerint is 'ng', túl hebehurgyán olvastam. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 17., 16:38 (CEST)

 kérdés Egyébként miért van 2 lapunk erről az átírásról? Van valami jelentősége, hogy az egyik a fő névtérben van, a másik pedig a wiki névtérben? -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 17., 16:55 (CEST)

Az egyik átírási útmutató (belső használatra), a másik meg cikk. Szerintem. LA^pankuš→ 2011. június 17., 17:01 (CEST)

Pontosan. Az egyik, az olvasóknak szánt cikk az összes lehetséges átírást mutatná be (elvileg), és nem mondja meg az olvasónak, hogy melyiket alkalmazza, a WP-irányelv pedig azt mondja meg, mi mit követünk a főszövegekben. Ezenkívül a szócikkek részletesebben foglalkoznak az átírási rendszerek hátterével, problémáival, az irányelv főleg gyakorlati tartalmú, segítséget kíván nyújtani az átíráshoz.

Ezért aztán átdolgozásra is szorulnak. Először is meggondolandó, hogy közöljünk-e mást az irányelvben, mint amit a WP alkalmaz, mert így helyenként esetleg zavaró, másrészt van olyan, amiben túl sok a mellékes információ, ami viszont értékes szócikktartalom lenne (pl. WP:ÚJIND). Foglalkozni kéne velük. Bennó^fogadó 2011. június 17., 19:06 (CEST)

Hamar eljött a hétvége, már benne is van a Róna–Tas-féle középgörög A görög ábécé átírása cikkben. Valahol ennek kellene akkor a bővebb cikknek lenni, hiszen az irányelv ennek csak részhalmaza, de úgy látszik, az irányelvek könnyebben íródnak bőbeszédűre. A vicc szerint, ha probléma van, az amerikaiak küldik a csatahajókat, a szovjetek megteszik a szükséges intézkedéseket, a magyarok pedig értekezletet tartanak. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 17., 21:06 (CEST)

Egyetértek. Ha már az irányelv csak merítés, akkor az egyéb hasznos tartalom kerüljön át az olvasóknak szánt szócikkbe. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 17., 21:59 (CEST)

Megtekintettem a közgörögöt. Egy gondom van: ha kétfélét adunk meg (mondjuk au/av), akkor ott helyben tisztázni kell, mikor melyik. Bennó^fogadó 2011. június 18., 10:56 (CEST)

Sajnos a könyv kommentár nélkül közli a táblázatot, de úgy látom, ezek pont azok a kettős esetek, amelyek az újgörög esetén is megvannak, talán lehetne pont ugyanúgy értelmezni (zöngés-zöngétlen mássalhangzó előtt, stb.)? Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 18., 12:59 (CEST)

Hvárezm

Ezen a területen 1077-1231 időszakban hatalmas iszlám birodalom regnált, amelyek uralkodói a hvárezmi sahok (kötőjel?) vagy Hvárezm sahok voltak. A nagyobb lexikonok Khwarazmshahsként említik (Encycloapedica Iranica, Brill) a törökök Harezmşahlar devleti (azaz Hvárezmsahok (egybe?) Birodalmaként írják a wikijükben. A cikk eredeti címe Hvárezm Birodalom volt, ami nem pontos, mivel Hvárezm a terület tulajdonneve, a birodalmat melléknévből képezzük (bizánci, kínai) bár így is van róla említés. A cikk át lett nevezve Hvárezmi Birodalomra, például a Kínai Birodalom analógiájára. A hvárezmi sahok (vagy Hvárezmsahok) egy jól körülhatárolható örökösödési sort képeznek. Nem egy hvárezmi birodalomról van szó, hanem ezeknek a Hvárezmsahoknak a birodalmáról. Kérdés, mi lenne a helyes név, és azt hogyan írjuk? Hvárezmi Birodalom, Hvárezm Birodalom, Hvárezmsahok Birodalma, Hvárezmi sahok Birodalma, Hvárezm-sahok Birodalma egyéb... A magyar szakirodalomban is elég nagy zavar van ennek az elnevezésében. Ogodej ^vitalap 2011. június 16., 23:12 (CEST)

Az én kéznél lévő irodalmam (tízkötetes Világtörténet) nem ad külön nevet neki, hanem Horezm történetének részeként beszéli el. (A forrás kétségkívül régi.) Én amondó volnék, hogy ha mindenképp külön cikk kell legyen róla, akkor a kermánsahok mintájára a Hvárezmsah Birodalom név tűnik jónak. Persze ellenpélda is van, mint a Delhi Szultanátus. LA^pankuš→ 2011. június 16., 23:36 (CEST)

Jó kis probléma. Bennó^fogadó 2011. június 16., 23:43 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Vásáry István A régi Belső-Ázsia történetében (Balassi, 2003) a 126. oldalon Hvárezmi Birodalmat említ, mindössze egyszer, vagy egy tucatszor pedig egyszerűen csak Hvárezmet (a 12--13. századról szólván). A hvárezmsahot viszont így írja (igaz, nagybetűvel, aminek semmi értelme). --Pagony^foxhole 2011. június 16., 23:46 (CEST)

Igen, Vásárynál ezt is láttam, azonban szerintem jó lenne ezeket a sahokat, ahogy a szakirodalom többsége (Az iszlám művészete, iranica, Brill) valahogy csokorba szedni, tehát feltüntetni a hvárezmsahokat (kisbetűvel, nagybetűvel, kötőjellel vagy anélkül), vagy egyszerűen a Gúridák mintájára Hvárezmsahok. Ha mindenki arra gondolna a Hvárezmi Birodalom említésekor, amire ez valójában utal, tehát nem egy hvárezm területén uralkodó birodalomra, hanem arra, amely egész Perzsiát, India egy részét stb uralta egy (bár rövid) ideig, nem is lenne gondom az elnevezéssel. Ogodej ^vitalap 2011. június 17., 00:23 (CEST)

A probléma épp az, hogy az "irodalom többsége" idegen nyelvű, amit lekék fordítani. Mindenesetre szinte minden megoldásra van analógia a területről elnevezett dinasztiák és dinasztiákról elnevezett államok között, vagyis a magyar fordítási hagyományban egy csöpp következetesség sincs. LA^pankuš→ 2011. június 17., 09:30 (CEST)

Hát akkor csináljunk egy védhetőt ! Na tudom, ez nem így megy. Viszont magyar szakirodalomban is van a hvárezmsahokra példa, illetve magyar nyelvre fordított anyagokban. Ma még körbejárok a könyvtárban és keresek írásmódokat, hogy legyen alternatíva. Ogodej ^vitalap 2011. június 17., 09:49 (CEST)

Egyetértek. Mindenesetre ezt a vitát majd linkelni kell Hvárezm cikkébe és a Hvárezmi Birodalom (vagy ami lesz belőle) cikkébe is, hogy ne kezdődjön újra, illetve ha valakinek más ötlete van, folytatni lehessen. LA^pankuš→ 2011. június 17., 12:51 (CEST)

Én a Hvárezmi Birodalom és a hvárezmi sah mellett vagyok, mert ez a magyaros forma. Eltérést akkor tartok indokoltnak, ha a Hvárezm szó értelmében is összeforrott a sah szóval, azaz a cím része lett annyira, hogy így is szólították: "Allah fényesítse meg a szakálladat, nagy hvárezmsah". De ha csak egyszerű török nyelvtan az egybeírás, ami nyelnvről nyelvre változó szabály lehet, akkor ne hozzunk be "turkizmust" (a "germanizmus" mintájára) a magyar nyelvbe. Én eddig az elmúlt 20-30 évben leginkább "horezmi sah" és "horezmi birodalom" kifejezéseket olvastam, ami a modern perzsa alak, ha jól tudom, a hvárezmi a korabeli középperzsa, de mostanában meg ezt olvasom gyakrabban. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 17., 13:04 (CEST)

Kétségkívül magyarosabb, de a helyzet megismétlődik majd a kermánsahoknál, ha sorra kerülnek. És mondjuk a Mameluk Birodalom (Mameluk Szultanátus) sem Mamlúkok Birodalma. (Persze nem tudom a helyes megoldást, csak a párhuzamokat keresem.) LA^pankuš→ 2011. június 17., 13:57 (CEST)

Az egybeírás nem csak türkizmus, hanem anglicizmus is, hiszen ők is egybe írják (lásd a fenti linkeket), sőt a perzsa is (خوارزمشاهیان) valamiért egybeírja. Félő, azt már soha nem fogjuk megtudni, hogyan szólították akkoriban az uralkodót, egyébként ahogy olvasom, a kultúra és az udvar nyelve perzsa-török-arab keveréknyelv, dacára hogy a köznyelv egy török dialektus volt. Az egybeírás nem török nyelvtan, mint ahogy egyéb sahokat sem írnak külön a törökök. Én a Hvárezmsahok mellett lennék, de bármilyen a döntés, elfogadom, csak felsoroltam az érveket az egyéb változatokkal szemben. Ogodej ^vitalap 2011. június 17., 13:21 (CEST)

Szerintem akkor a biztos magyar megoldást kell választani, tehát melléknév (akár népnévből, akár heynévből) + külön a cím. Nézegettemm amúgy a török webet, láttam olyat is szövegben, hogy Iran Imparatoglu, ami két főnév, és amit a magyar így nem csinál. Esetleg csak idegen névvel, amikor nem érzékeli, hogy milyen szóról van szó. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 17., 13:42 (CEST)

Lehet, hogy a biztos magyar megoldást kell választani, de a példád ezzel az Iran Imparatoglu-val (İran İmparatorluğu) nem egészen helyes, ez az Iráni Császárság/Birodalom, (a devleti inkább állam), de a töröknél ez az -i képző nem mindig játszik. Nálunk is van olyan pl. Török Birodalom, a török népnévből, vagy Oszmán Birodalom az Oszmán uralkodóházról, a hvárezmsahokról is lehetne ilyen analógia, pl. a Hvárezmsahok Birodalma. Tehát nem a terület után, hanem az uralkodóház után. (De lehet, hogy ez bonyolult lenne, bár tulajdonképpen a leghelyesebb megfogalmazás.). Szóval továbbra is kétségeim vannak. Beszélek én is törökül (bár nem olyan szépen mint Timis, mert én meg inkább az anatóliai népnyelvet tanulgattam amikor kint éltem, és már sokat is felejtettem). Ogodej ^vitalap 2011. június 17., 14:31 (CEST)

Az iráni enciklopédia azt állítja, hogy kormányzó lett „hvárezmsah” címmel. Így lenne értelme, mert a földrajzi név így a türk, nem is török logika szerint lefokozza a címet királyról „tartománykirályra”. Utána pedig megmaradt ezek szerint talán már függetlenként is, de névlegesen nem is volt talán sohasem független, mert a kalifátus névlegesen a mongolokig egységes volt. Ilyen alsóbb kormányzói cím uralkodói címmé válására vannakk példák, mint az egyiptomi kedive, azaz király (nem malik vagy szultán volt), vagy a volgai bolgárok elteberje. Ez esetben a hvárezmsah kis betűvel, kötőjel nélkül elfogadható lenne, esetleg a fentieket, ha tényleg így volt, meg kellene magyarázni. De a „Hvárezmi Birodalom” vagy „hvárezmi birodalom” nevet meghagynám, mert különben „a hvárezmsahok birodalma” lenne a tkp. helyes. De mivel Hvárezm tényleg a hely neve, ez is olyan név, mint a „bizánci birodalom”, ahogy ők nem nevezték magukat, csak ez a szokásos magyar név. A „hvárezmsah birodalom” nevet már nem veszi be a magyar nyelvérzék, az „inka birodalom” még elmegy, mert ott nincs egy zavaróan érthető szó az összetételben. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 17., 15:45 (CEST)

Van benne logika amit mondasz, egyébként a hvárezmsahok kezdetben csakugyan nem voltak önállóak, a Nagyszeldzsukok adófizetői voltak, később a Nagyszeldzsuk Birodalom fokozatos felbomlásával váltak önállóvá. A kalifátusnak csak annyi köze volt a dologhoz, hogy a transzcendens vallási vonalat képviselte az iszlám birodalmakon belül, ajándékokat küldtek neki, ő meg "hiteles vallástanítókat, iszlám jogi (fikh) szakértőket, ilyesmi, politikailag akkor már nem sok szerepe volt, lévén a kalifa is kvázi hol ennek hol annak a politikai csoportnak, vagy népcsoportnak a "túszaként" regnált. Szóval az iszlám világ akkoriban sem volt egységes tömb, háborúztak egymással, nemigen törődtek azzal, hogy mi a névlegesség. Akkor legyen így ahogy mondod, ha másnak nincs ellenvéleménye, én még ma még keresgetek a könyvtárban anyagokat esetleg. Akkor jó lenne a cikkben is átjavítgatni a kérdéses dolgokat... Ogodej ^vitalap 2011. június 17., 17:47 (CEST)

Még annyit, hogy az Iranica alapforrás, a legismertebb nemzetközi iszlámtudósok szerkesztik a jelenlegi elfogadott tudományos konszenzusok alapján, mint ahogy a tizenkét kötetes, 1986-os kiadású Brill-féle The Encyclopaedia of Islam is, nyugodtan hihetünk nekik. Gyakorlatilag a modern szakirodalom ezekből táplálkozik. Szerintem abszolút megbízhatóak. Az más kérdés, hogy átírási kérdésekben és elnevezések terén nem nagyon támaszkodhatunk rájuk ezek szerint... Ogodej ^vitalap 2011. június 17., 18:33 (CEST)

Bocsánat, hogy csapos közbeszól. Az én véleményem a tágabb kérdéskörben az, hogy a muszlim "államok" (és ennek megfelelően a muszlim uralkodók) elnevezését, lévén nem területi, hanem dinasztikus meghatározottságúak voltak a 19. századig, a dinasztiákhoz lenne jó kötni. Ez sok közismert esetben egyébként érvényesül is, ld. Oszmán és Mamlúk Birodalom, bár ezeket pontosabb lenne Szultánságként meghatározni, ha már államról beszélünk. Úgyhogy a konkrét esetben mindenképp a hvárezmsah megnevezést használnám a címben, és nem Hvárezmhez kötném a cikket. Sőt, a magam részéről akár azt is elfogadhatónak találnám, hogy a cikket a birodalom helyett a dinasztiáról írjuk (azaz Hvárezmsahok lenne a cím). – Mathae Fórum 2011. június 18., 10:52 (CEST)

Igen, volt egy ilyen javaslatom is az elején, a Gúridák, Gaznavidák stb mintájára...Ogodej ^vitalap 2011. június 18., 16:19 (CEST)

Végül is legyen akkor Hvárezmsahok birodalma is. Csak furcsa volt, mert régebben ilyet nem lehetett olvasni, míg Gaznavidák birodalmát azt lehet. A birodalom kisbetű, vagy nagybetű legyen? Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 19., 22:11 (CEST)

Közép-afrikai Birodalom vagy Közép-afrikai Császárság

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Szerintem ennek magyar neve Közép-afrikai Császárság (legalábbis fennállása alatt, 1976–79 között a magyar sajtóban, szövegekben kizárólag ezt a nevet használták). A császárság elnevezés azért is logikusabb, mert semmiféle területi bővítés, hódítás nem előzte meg (ellentétben a birodalmakkal), kizárólag az ország államformáját cserélték köztársaság helyett császárságra. Ha ebben egyetértés látszana kialakulni, akkor kérem a jelenlegi átirányítás megfordítását. Akela ^vita 2011. június 19., 20:37 (CEST)

•  támogatom -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 19., 21:04 (CEST)
•  támogatom -- magyarul császárság. A császár angolul emperor, innen a félrefordítás. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 19., 22:04 (CEST)
•  támogatom Az akkori magyar sajtó és könyvek, atlaszok császárságot írtak. Az angolban a császárság és a birodalom egyaránt empire. --Peyerk ^vita 2011. június 19., 22:57 (CEST)
•  támogatom, és el is végeztem a megfordítást. – Malatinszky ^vita 2011. június 19., 23:15 (CEST)
• OK Köszönöm a véleményeket és intézkedést. Akela ^vita 2011. június 20., 00:44 (CEST)

Panteon vs. pantheon

Mindkettő előfordul mind a wikin, mind az irodalomban. Kéne erre egy egységes használati szabvány. Melyiket kéne preferálni? LA^pankuš→ 2011. június 19., 21:36 (CEST)

Van Pantheon, és van panteon. (OH.) --Pagony^foxhole 2011. június 19., 21:43 (CEST)

Na jó, persze a Pantheon az Pantheon. De az istenek összességét is szokják pantheonként írni. Az OH szerint akkor az panteon? LA^pankuš→ 2011. június 19., 21:45 (CEST)

Igen, h nélkül. --Pagony^foxhole 2011. június 19., 21:57 (CEST)

Köszi. Sejtettem, de OH hiányában megerősítés kellett hozzá. Akkor mindjárt lépek az ügyben. LA^pankuš→ 2011. június 19., 22:00 (CEST)

Igen, köznévként panteon (cukrászok panteonja stb. ), az épület meg Pantheon. Bennó^fogadó 2011. június 19., 22:32 (CEST)

Vjacseszlav Jevgenyjevics Janovszkij

Épp most jött meg a belarusz interwikije, így elgondolkodtam a szócikkcímen. Igaz, hogy amatőrként 1988-ban még a Szovjetuniónak nyert olimpiai aranyérmet, de ő elvégre mégiscsak belarusz (a nem túl sikeres profi karrierjét már belarusz színekben élte meg), ezért talán át kellene nevezni a cikket a belaruszból átírt névalakra: Vjacsaszlav Javhenavics Janovszki.

Vélemények? -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 18., 20:06 (CEST)

Erre nézve valami általánosat kéne megállapodni a sportműhelyben. Amúgy ha a belarusz volta nyilvánvalónak tűnik (annak tűnik), gondolom nicns akadálya annak, hogy első renden belarusz névvariánssal szerepeljen, az oroszos másodlagos feltüntetésével. Bennó^fogadó 2011. június 19., 21:17 (CEST)

Szerintem ez nem csak a sportműhelyt érinti. Arra gondolok, hogy mi legyen az összes olyan személy szócikkcímével, akik nevezetességüket adó tevékenységüket még az erősen oroszorientált Szovjetunióban fejtették ki, de bizonyítottan nem oroszok, hanem mondjuk ukránok vagy belaruszok? Egy lehetséges irányvonal: Szerhij Nazarovics Bubka sportolóként gyakorlatilag csakis Szergej Bubkaként volt ismert az akkori (szovjet) időkből, nálunk mégis – egyébként szerintem helyesen – ukrán nevével szerepel szócikkcímként.

 megjegyzés A belarusz sportolók cikkében az orosz név másodlagos feltüntetésének felvetésével pedig nyitott kapukat döngetsz, ugyanis ez egy már létező, bevett gyakorlatunk, ugyanis a sportsajtóban szinte kizárólagosan csak az oroszos nevükkel hivatkozzák őket, sőt néha erősen problémás maga a belarusz nemzeti névalak felkutatása, főleg apai névvel együtt. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 19., 21:45 (CEST)

Senki? Pedig szerintem fontos megbeszélendő téma... -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 23., 12:34 (CEST)

Békelánc stb.

Hogy írjuk, békelánc vagy Békelánc? Más: Élet menete, Élet Menete, élet Menete vagy élet menete? Van-e valami általános, könnyen megjegyezhető szabály, ami eligazít ebben? Köszi minden megoldást. --Villanueva ^vita 2011. június 21., 06:14 (CEST)

Még találtam valamit: Ü/ünnepi K/könyvhét, ez a róla szóló cikkünkben is hol így, hol úgy van írva --Villanueva ^vita 2011. június 21., 06:19 (CEST)

Az eseménynevek és ünnepnevek a karácsonytól az anyák napján át az élet menetéig ab start kicsivel írandók, ez a viszonylag könnyen megjegyezhető zsinórmérték. A nagybetűs kezelés számít kivételnek, azt kell indokolni. A kissé dodonai AkH.-szempont úgy hangzik, hogy intézményszerűen nagybetűsíthető egy eseménynév, amennyiben rendszeresen ismétlődik és intézményszerű háttérrel rendelkezik, azaz azonos néven, kimondottan a rendezvény lebonyolítására létrejött intézménnyel (tehát az nem számít ide, ha egy intézmény egyéb feladatai mellett még rendezvényt is szervez), például Budapesti Nemzetközi Vásár. A fentebb általad említettek simán kisbetűs eseménynevek, mögmozdulások. Bennó^fogadó 2011. június 21., 09:53 (CEST)

Az ünnepi könyvhét is kitsi. Bennó^fogadó 2011. június 21., 09:55 (CEST)

Japán személynevek ellenőrzésének kérése

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Sziasztok!

Japán nyelvhez értő embert kérek arra, nézze át Az alkonyat harcosa című szócikkemben a személyneveket, nincsenek-e elrontva? A neveket külföldi átírásban találtam meg, ezekben ökölszabályként megfordítottam az első és második név sorrendjét, valamint helyettesítettem a betűket a magyar kiejtés szerint (pl. J helyett Dzs, Y helyett J, stb).

Szerintem alapvetően jól csináltam az átírást, de jobb, ha egy szakértő szem is átnézi. Nem szeretném, ha hónapok múlva "lektor" sablon kerülne a cikkre emiatt. Ha nincs ideje rá senkinek, legalább a japán címet és a főszereplő nevét nézze meg valaki. misibacsi*^üzenet 2011. június 26., 15:19 (CEST)

Köszönöm Szerkesztő:Laci.d és Szerkesztő:Pagony gyors közreműködését! misibacsi*^üzenet 2011. június 27., 14:16 (CEST)

Hurrikánok

MegoldvaHiányzik az aláírás!

A Hurrikánok kategóriában kettő kötőjeles, a többi anélküli, most pedig megjelent egy névelős alak is. Melyik a helyes? --Hkoala 2011. június 27., 20:21 (CEST)

Szerintem kvázi tulajdonnevet kapnak, tehát különírandók, és persze névelő nélkül. --Pagony^foxhole 2011. június 27., 20:28 (CEST)

Szerintem is, egyértelműen. Fantázianevet kapnak, amihez a hurrikán csak értelmező utótagként kerül (vö. Bálint gazda, Julis néni, Pimpók malac stb.) Bennó^fogadó 2011. június 27., 20:31 (CEST)

Köszönöm, átneveztem a kötőjeleseket meg a névelőset. --Hkoala 2011. június 27., 20:40 (CEST)

Dél-tiroli nevek írása

Sziasztok! A dél-tiroli (Olaszország) települések hivatalos neve kettős: német és olasz, mint például Glorenza esetében a Glurns is teljesen hivatalos, vagy Cortina sulla strada del vino esetében Kurtinig an der Weinstraße. Más wikiket nézve, használják így is úgyis az elnevezéseket, lásd pld az utóbbi esetét:

• en:Kurtinig an der Weinstraße
• ca:Kurtinig an der Weinstraße
• de:Kurtinig
• eo:Kurtinig an der Weinstraße
• es:Cortina sulla strada del vino
• fr:Cortina sulla Strada del Vino
• it:Cortina sulla strada del vino
• ja:コルティーナ・スッラ・ストラーダ・デル・ヴィーノ
• lmo:Cortina sulla Strada del Vino
• nap:Cortina sulla strada del vino
• nl:Kurtinig an der Weinstraße
• no:Kurtinig an der Weinstraße
• pl:Cortina sulla Strada del Vino
• pms:Kurtinig an der Weinstraße
• pt:Cortina sulla Strada del Vino
• ru:Кортина-сулла-Страда-дель-Вино
• uk:Кортіна-сулла-Страда-дель-Віно
• vi:Cortina sulla strada del vino
• vo:Cortina sulla strada del vino
• war:Kurtinig an der Weinstraße

Szerintetek mi melyik irányba mozduljunk el? --Istvánka ^posta 2011. június 18., 14:48 (CEST)

Úgy kettős, hogy nincsenek is rangsorolva? Bennó^fogadó 2011. június 18., 16:27 (CEST)

Bezony, totál egyenértékű a német név az olasszal, olyannyire, hogy pld az olasz statisztikai hivatal is Glorenza/Glurns módjára tünteti fel a település nevét. --Istvánka ^posta 2011. június 18., 16:32 (CEST)

A magyar kultúrára inkább a német hatott, mint a latin. Ezt kellene szerintem figyelembe venni. Szajci ^pošta 2011. június 18., 15:11 (CEST)

Ez azért erős kijelentés egy olyan ország esetében, amelynek a latin volt még a 19. század első felében a hivatalos nyelve... Cassandro ^{Ħelyi vita} 2011. június 18., 16:30 (CEST)

Egyetértek. Az eredeti kérdésre visszatérve: Olaszország --> használjuk az államnyelvi (olasz) névalakot elsődlegesként. Más esetekben is csak akkor térünk el, ha van meghonosodott magyar elnevezése. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 18., 16:48 (CEST)

Némi fontolgatás után én is azt mondanám, hogy az olasz legyen az elsődleges, mintegy jelzendő a közig. hovatartozást, de készüljön redir, és a főszövegben egyenrangú címfejként szerepeljen, ne zárójelben a német, esetleg magyarázattal: Glorenza, német nevén Glurns stb. Bennó^fogadó 2011. június 18., 16:52 (CEST)

Szerintem Trentino megyében az olasz neveket, Bozen megyében pedig német nevekkel kellene írni a településeket. Gondoljatok bele, hogy mindenhol magyar neveket használunk a régi Magyaország területén, még ott is, ahol már magyar lakosság nincs is... Ugyanígy Dél-Tirol Ausztriához tartozott elég sokáig, Bozen megye területén még ma is a németek vannak többségben, tehát a német neveket kellene használni. Természetesen a déli, olasz többségű Trentinonál egyértelmű az olasz névhasználat. - Gaja  ✉ 2011. június 18., 19:03 (CEST)

Éppen erre célzott fentebb Joey. Ugyanis a magyar településnevek teljesen más eset. Egyrészt mert azért írjuk magyarosan, mert van nekik magyar nevük, másrészt meg azért nem, mert a huwiki természetesen tehet kivételt magyar nevekkel, de nem sok oka van arra, hogy tiroli német nevekkel tegyen kivételt. Én azt gondolom, mivel tényleg nem lehet két neve egy szócikknek (az volna itt az ideális), részesítsük előnyben az olaszt, és szerepeltessük a főszövegben egyenrangú változatokként. Bennó^fogadó 2011. június 18., 19:46 (CEST)

Bozen megye nyelvi eloszlása

Ismét nem értek Veled egyet. És még csak nem is logikus amit mondasz. Mondjuk nem nagyon hiszem, hogy Dél-Tirolban van olyan település, aminek magyar vonatkozása lenne, viszont osztrák vonatkozása nagyon sok van ugye... Ezért egyértelmű számomra, hogy a német nyelvterületen németül írjuk a neveket. De legyen kompromisszum: mellékeltem egy térképet, ahol többségben van a német (mondjuk minimum 80%-ban), írjuk németül. ahol a ladin, írjuk ladinul, a maradék És természetesen Trentino) meg marad olasz. Ez sem jó megoldás? - Gaja  ✉ 2011. június 18., 20:26 (CEST)

A felosztott Tirol és Trento

Támogatom: Bozen elsődlegesen német, Trentino elsődlegesen olasz. A Bozen megyei osztrák települések olasz neve sohasem létezett, a 19. században egy olasz költő, d’Annunzió leült a térkép vagy a helységnévtár elé, és irodalmi munkásságának keretén belül kiagyalt és megírt egy rakás fiktív olasz nevet, később a hódítások során ezeket az olasz megszállók már történelmi névként készen hozták magukkal. Logikusabb lenne itt a történelmileg megalapozott (és persze ma is létező, használatos) német neveket használni. Trentinó az már kérdés, ott az olasz nevek történelmi nevek, nehezen vitathatók. A ladin elnevezések mindenütt harmadlagosak, sehol sem javasolnám első névnek. Akela ^vita 2011. június 19., 02:31 (CEST)

← ← ← Az előzőt összefoglalva és kiegészítve: Javaslom a Fájl:Tirol-Suedtirol-Trentino.png térkép szerint a kék területen elsősorban az olasz neveket, a többi területen elsősorban a német neveket alkalmazni. Akela ^vita 2011. június 19., 12:50 (CEST)

Gaja: azt hiszem, félreértettél, vagy nem olvastad el pontosan. Mindkettőtöknek: beláthatatlan következményekkel járna egy ilyen válogatás, ezt talán nem gondoltátok végig. Miért álljunk meg Dél-Tirolban? Mi lesz Sziléziával, Kelet-Poroszországgal, Elzásszal stb. stb.? Éppen azt írtam följebb, Joey-val, amit Gaja úgy látszik nem értett meg, hogy 1) arra még csak van okunk, hogy a honosodott magyaros neveket előnyben részesítsük bárhol, 2) arra is, hogy huwiki lévén a magyar nevekkel kivételeket tegyünk mindenféle egyéb szempont dacára. De arra már nem sok okunk van, hogy Tirolban igazságot próbáljunk tenni németek és olaszok között.

Azt mondanám, hogy amikor nem magyar megfontolásból teszünk kivételt, kövessük általában azt a gyakorlatot, hogy az illető ország elsődleges hivatalos nevén hozzuk a településneveket, kivéve, ha valami roppant nyomós ok van (autonóm terület önálló hivatalos nyelvvel, többnyelvű ország stb.). Ez csak elsődleges nevet jelent, nem kizárólagost, a németséggel pedig jelen esetben úgy tehetünk igazságot, hogy a címfejben egyenrangúként szerepeltetjük. A ladin névvariánssal. Bennó^fogadó 2011. június 19., 21:15 (CEST)

Rendben, de akkor ne felejtsd el, hogy például Spanyolrszágban rengeteg átnevezés vár ránk, hiszen ott pl. Katalóniában a katalán neveket használjuk, pedig ott is hivatalos a spanyol. És van még néhány ilyen tartomány: Baszkföld, Galicia... És mi lesz Svájccal? Pl. Graubündennel? Ott esetenként három nyelv is hivatalos? És mi lenne ott az államnyelv? De ugyanez mondható el Balgium keleti részéről, ami nem önálló régió, de számos települs lakossága német? Ott a francia alakokat fogjuk használni a fenti elméleted alapján? És még biztos van néhány ilyen...

Én továbbra is fenntartom, hogy ahol a lakosság 80%-a kisebbségi nyelven beszél, ott a kisebbség nyelvein írjuk a neveket. - Gaja  ✉ 2011. június 19., 21:56 (CEST)

Katalóniában a településeknek hivatalosan kettős a nevük? És miért pont 80%? Biztos, hogy nem lesz a rendszer teljesen paszentos, de valami értelmes határt kéne húzni. Fentebb írtam, hogy szerintem autonóm területeken vagy valamiért speciális területeken lehet kivételes szabályokat hozni, csak alaposan meg kéne fontolni.

És ne feledjétek, hogy nem a települések átnevezéséről döntünk, pusztán arról, hogy melyik nevük legyen a Wikipédia-szócikk elsődleges címe. :) Nem fenyegeti tehát veszély az alternatív nevek egyikét sem, és mindegyikről gondosan készítendő redir. Bennó^fogadó 2011. június 20., 10:22 (CEST)

Persze, persze, tudom, hogy nem erről van szó, csak én úgy látom, hogy ahol helyben hivatalosan nem a "nemzeti" (értsd: az ország országosan hivatalos nyelve) a főként használatos (pl. Katalóniában nem a spanyol, hanem a katalán), ott általában a regionális nyelvet használjuk a nevek írásánál. Ezért gondoltam, hogy akkor Katalóniához hasonlóan Bozen megyében is ugyanezen az úton járhatnánk, hiszen mindkettő hasonlóan autonóm régió, speciális nyelvhasználati jogokkal...

A 80% miért? szerintem ez már egy akkora többség, ami relevánssá teszi a "kisebbségi" nyelv használatát. Természetesen ez is megegyezés kérdése, tőlem lehet több is kevesebb is, de szerintem ez egy elfogadható átlagnak vehető. De pl. úgy ahogy Katalóniánál minden településnél a katalán alakot vesszük, úgy itt meg minden Bozen megyei településnél a német nevet vesszük, lakossági nyelvhasználat arányától függetlenül.

De mondom, ez mind-mind megállapodás dolga, csak ha már vannak jó példáink (Katalónia, Galicia, Belgium, Svájc, stb.), akkor lehet, hogy követni kellene ezt a vonalat... - Gaja  ✉ 2011. június 20., 14:16 (CEST)

Miért nem akarod belátni, hogy nagyon veszélyes vizekre evezel? Lásd itt alább a dagesztáni példát. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 20., 16:00 (CEST)

Nekem végül is mindegy, de akkor mi van Katalóniával, stb. Ott meg visszanevezzük őket spanyolra? Az sem kevésbé veszélyes... Egyébként Dagesztán egészen más kérdés, hiszen nem nagyon hiszem, hogy dúskálnánk dagesztáni településekről szóló cikkekkel (nem néztem utána, de gyanítom...), míg dél-tiroliak azért vannak... A legnagyobb probléma az, hogy erre nincs irányelvünk, hogy ebben az esetben mi a névhasználat szabálya. Egyes helyeken így használjuk, ilyen olyan megfontolásból más helyem máshogy. Kéne rá írni valami doksit, megszavaztatni, és akkor nem fog időről-időre előkerülni... Egyébként, tényleg lesz ahogy akarjátok, csak nem találok benne logikát, hogy miért így összevissza csináljuk. De lehet, hogy a hiba az én készülékemben van... - Gaja  ✉ 2011. június 20., 16:22 (CEST)

Szerintem az irányvonal egyértelmű: szokvány szerint az egykori Magyar Királyság területén magyarul, mindenhol máshol a mai államnyelven használjuk szócikkcímként a településneveket, ezek alól csak akkor van kivétel, ha az adott településnek van ettől eltérő, a magyarban meghonosodott alakja, ilyenkor ezt használjuk. Ha vannak esetleg nem így használt esetek, akkor ezeket kell az általános használat felé elmozdítani, nem pedig újabbakkal tovább bonyolítani az egyébként világos kereteket. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 20., 16:40 (CEST)

Jó, akkor az összes katalán, galiciai, baszk, kelet belga német, stb. neveket... És mi lesz Svájccal? De akár csak Kanadával? És ugyanez a helyzet az észak-afrikai francia nevekkel is. Nem olyan egyszerű az sem amit Te támogatsz. Szerintem ezt a már meglévő rendszert nem kéne bolygatni. A dél-tiroli, meg legyen ahogy akarjátok... Rendszer nem lesz benne, de ezek szerint ez a kiváló megoldás. Uff, befejeztem! Szerintem szavazzuk meg! - Gaja  ✉ 2011. június 20., 21:51 (CEST)

 kérdés Melyik irányba lépünk akkor? -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 27., 22:04 (CEST)

Lent is, itt fent is írtam, hogy szavazzuk meg. Szerintem a fentiekből kiindulva konszenzusos megoldás nem lesz... - Gaja  ✉ 2011. június 27., 22:11 (CEST)

OK, legyen úgy. Előkészítenéd a szavazási javaslatot? -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 27., 22:16 (CEST)

Dagesztáni nevek írása

A fenti vita során kéretik figyelembe venni, hogy az Oroszországi Föderációban a köztársaságok névadó nemzetiségei nyelveinek, néhol továbbiaknak is hivatalos státusza van, a dél-tiroli német hivatalossággal teljesen azonos módon. Dagesztánban e nyelvek száma több mint egy tucat, és a köztársaságban járásonként, néhol településenként más-más nevet kellene alkalmazni. --Peyerk ^vita 2011. június 19., 23:02 (CEST)

Juj-juj, az de mekkora baleset lenne... -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 19., 23:08 (CEST)

Szavazzuk meg! - Gaja  ✉ 2011. június 20., 09:34 (CEST)

Szavazás

Szavazási javaslat indult a témáról: Wikipédia:Szavazás/Javaslatok/Többnyelvű területek településeinek elnevezése. Csatlakozzatok! - Gaja  ✉ 2011. június 28., 19:39 (CEST)

Beékelt igekötős medvék kerestetnek az ő szorult helyzetükben

Ehun egy keresés a „megkellett” szóra (szócikknévtérben 4 találat, a szerkesztői hozzászólásokat nem is merem keresni a lelki békém érdekében. :-PP). Gyűjtsetek még olyan szavakat, amelyek az igekötő és az ige között szoktak állni, és gyakran kapcsolják hozzájuk hibásan az igekötőt. Ilyenekre gondolok, mint tud, szokott, lehet, kell, fog... Van ezeknek valami véges és behatárolható köre? Ilyeneket keresnék bottal, ha van. Elsőre azt gondoltam, ezek mindig igekötő+beékelt szó+főnévi igenév alakban állnak, de aztán eszembe jutott olyan példa is, hogy „bevolna rúgva” (szerintem ilyen helyzetben is gyakran rontják el). Itt lehet van/volt/lesz/volna/lenne/lehet... (Mondhatjuk ezeket segédigének? Ilyen szót még csak idegen nyelvekkel kapcsolatban hallottam, a magyar nyelvtan kapcsán nem.) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. június 24., 23:10 (CEST)

Sajnos terjednek a segédigés szerkezetek... És rettentőek még külön írt igekötővel is. LA^pankuš→ 2011. június 24., 23:31 (CEST)

Bizony, szörnyű, mennyire terjednek. És milyen régóta el vannak terjedve! "Be van fejezve a nagy mű, igen...". Bővebben itt lett kifejtve a borzadozás magyarázata – Winston ^vita 2011. június 25., 00:09 (CEST)

Ezt már olvastam. És nem értek vele egyet. Nem germanizmus (én se azt mondtam), de attól szörnyű. A -va -ve ragoknak megvan a maguk helye, ahogy az igekötőnek is az igénél a helye. Például meg van mondva mondva van. Nem szebb? LA^pankuš→ 2011. június 25., 00:55 (CEST)

A létigés dolgok is ilyenek (volt, van, lesz) – mondjuk „bevolt rúgva”, „bevan rúgva”, „belesz rúgva”, bár az ilyenek helyett a szimpla múlt és jelen idejű igék használata jobbnak tűnik (berúgott, berúg).

Abba nem mennék bele, hogy melyik felfogás szerint micsoda is ez, problémánk szempontjából a lényeg annyi, hogy semmiképp sem írandó egybe a megelőző igekötővel hasonló helyzetekben, tehát a „van/volt/lesz stb.” elé és mögé mindenképpen szóköz dukál. Bennó^fogadó 2011. június 26., 11:47 (CEST)

Esetleg a kérdés érdemére is tudna válaszolni valaki? Tehát milyen szavak szoktak még hasonló helyzetben helyzetben előfordulni, mit hagytam ki a felsorolásból? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. június 26., 19:01 (CEST)

Hát ha használható keresési algoritmust akarsz, akkor szerintem két dolgot volna érdemes keresni: olyan igekötőket, amik mögött nincs szóköz és írásjel se (nem tudom, mennyire megoldható technikailag), és olyan igekötőket, amiknek a közelében -va/-ve végződés áll. Bennó^fogadó 2011. június 27., 14:21 (CEST)

Feltűnt néha, hogy ha egy szónak lehetne olyan igekötője, akkor szívesen hozzáragad az adott igekötő akkor is, amikor az éppen a rákövetkező szóhoz tartozna. Most sajnos nem jut eszembe egy példa sem, de átváltok gyűjtögető életmódra.  Karmela posta 2011. június 27., 14:58 (CEST)

Arra gondolsz, hogy ha egyszer lehet olyat írni, hogy megvan a megoldás, akkor könnyebben ír le az ember olyat is, hogy megvan írva? – Malatinszky ^vita 2011. június 27., 19:30 (CEST)

Igen, ez egy jó példa.  Karmela posta 2011. június 27., 21:55 (CEST)

Bennó javaslatára: az első kidobná az összes helyesen írt igekötős igét is, így túlnyomórészt hamis találatokat adna. A második talán jó lehet, de hozzá kell venni az összes főnévi igenévi végződést (a ragozottakat is), és még mindig sokkal alulhatározottabb, mint ha beírnám a lehetséges szavakat is. Tekintve, hogy senki nem árasztott el újabb szavakkal az általam felsoroltakon kívül, hajlok arra, hogy ezeket vegyem alapkészletnek, kiegészítve az igekötőkkel (a 13 leggyakoribbat tudom, ahogy az alsóban tanították , de talán az elég is) és az igenévi végződésekkel. A botos javításnak ugyanis nem célja, hogy az összes lehetséges hibát megtalálja, mert attól aránytalanul lassú lenne, hanem csak azokat, amelyek elég gyakoriak, hogy hatékony legyen a javításuk bottal. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. június 27., 19:12 (CEST)

Azt hiszem, a beékelődő szavak itt rendszerint az úgynevezett személytelen igék (kell, lehet, szabad, illik, tetszik, van, nincs/sincs), tehát ezeknek a különböző ragozott alakjait kellene összepárosítanod a leggyakoribb 13 igekötőddel. Malatinszky ^vita 2011. június 27., 19:50 (CEST)

A személytelen igék listáját egyébként az MSZP Erzsébetvárosi Szervezetének honlapján találtam – Malatinszky ^vita 2011. június 27., 19:53 (CEST)

Esetleg még a "szeretne" és "akarta" (beszeretnék menni, megakarta venni). --Hkoala 2011. június 27., 19:53 (CEST)

Meg még érdemes a listához venni a szokott igét (csak múlt időben), mint például beszoktam rúgni. – Malatinszky ^vita 2011. június 27., 19:55 (CEST)

Köszönöm, ezek hasznos ötletek, és közben az OH-ban megtaláltam az igekötőknek egy lényegesen bővebb listáját is (bár nem biztos, hogy az mind benne lesz). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. június 28., 07:57 (CEST)

Tisza-tavi Madárrezervátum

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Tambo ^vita 2011. június 28., 13:57 (CEST)

Tisza-tavi Madárrezervátum, vagy Tisza-tavi madárrezervátum? Tambo ^vita 2011. június 28., 08:26 (CEST)

Ezek hajlamosak a tájvédelmi körzetek és hasonlók analógiájára működni, azaz a tulajdonnévinek tekinthető előtag naggyal kezdődik, a típusjelölő viszont nem, tehát Tisza-tavi madárrezervátum, lásd egyébként az idevonatkozó korábbi megbeszéléseket. Sajnos a természetvédelmi hatóságok és területek honlapjaihoz nincs miért fordulni, képtelenek a saját nevük tisztességes leírására is. Bennó^fogadó 2011. június 28., 13:51 (CEST)

Köszönöm a választ. Tambo ^vita 2011. június 28., 13:57 (CEST)

Gutkeled István vagy Gutkeled nembeli István

Az elég széles körben megszokott Csák Máté, Aba Amadé, Kán László, Csák Ugrin, stb., azaz a 14. század eleji tartományurak neve mintájára így írogattam – vagy neveztem át egész más, rossz névről – olyan cikkeket, mint Gutkeled István, Bána Apa, de akkor is volt rossz érzésem. Félrevezető, mintha családnév lenne. A szakirodalom is összevissza használja, de azért inkább úgy, hogy Kán nembeli László, Bána nembeli Apa. Szerintem át kellene térni a nembeli kiírására egységesen, még Csák nembeli Máté és Csák nembeli Ugrin, pontosabban esetükben mind a 8-9 ilyen nevű személy esetén. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 27., 13:55 (CEST)

Ez egyrészt egyértelműen és mindenestül a helyeskáefre tartozik, másrészt annak az archívumában meg is találod az előzményeit, emlékeim szerint nem egy megbeszélést folytattunk már a témában és hasonló témákban. Bennó^fogadó 2011. június 27., 13:57 (CEST)

A fenti két hozzászólást áthoztam az egyéb Kocsmafalról ide, még nem volt érdemi megjegyzés, ott törlöm. Ugyanilyen címen szerepelt ott is az imént. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 27., 14:53 (CEST)

Eddig csak a vaskos Aba Sámuel témát találtam meg ott. Egyetértek az ottani végkifejlettel, egyedi megoldásként, bár Aba valószínűleg nem a nemzetségneve, hanem a születési neve volt, és a keresztségben kapta a Sámuel nevet. Azaz Aba Sámuel olyan, mint Vajk István lenne, de tényleg Aba Sámuelként használja az egész irodalom. Mindenesetre nem teljesen biztos, hogy mi az Aba, a cikkben a legvalószínűbb eset van megírva. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 27., 14:58 (CEST)

Itt van az előző. --Hkoala 2011. június 27., 16:08 (CEST)

Igen, itt megint az a probléma, hogy egységes szabályt akarunk-e, vagy hagyunk kivételt. Aki Csák Máté és Borsa Kopasz mellet érvel, igaza van, mert esetükben ez az ismert alak. A cikkben meg kell említeni az elején, ahogy most van, hogy ő Csák nembeli III. Máté, de lesz majd több is. Ennél az ismert Máténál meghagynám a Csák Máté cikkcímet, a többieknél viszont a Csák nembeli N. Máté alakot használnám. A születési és halálozási adataik általában nem ismertek, csak az, hogy mettől meddig fordulnak elő a nem elveszett oklevelekben. Általában tehát a nembelit elhagynám ott, ahol ez meggyökeresedett, és ez általában a 13-14. század fordulójának tartományurait jelenti. Fügedinél is Csák nb. I. Máté, Csák nb. II. Máté van, Csák Máté alatt pedig Csák nb. III. Mátét érti, a közismertet, akire a névről mindenki gondol. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 27., 16:37 (CEST)

Markó István főméltóságai a cikkcímben is egységes egyébként, nála Aba nb. Amadé, Kán nb. László, Csák nb. Máté, Borsa nb. Kopasz van a tartományurakra is. Sőt II. és III. Mátéra is, úgyhogy el kell olvasni az egész cikket, hogy az ember megtudja, melyik a közismert Csák Máté. És szerintem nem minden olvasó találja ki könnyen. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 27., 16:43 (CEST)

Egyetértek azzal, hogy csak azokat hagyjuk meg a családnévszerű formában, akiknek így terjedt el a neve a köztudatban, mint pl. Csák Máté, és a többinél írjuk ki a nembelit. Mint ahogy azzal is egyetértek, hogy a királyokat is a Wikipédia főszabálya szerint, a legismertebb alakjukban használjuk, mert Hunyadi Mátyás például Hunyadi Mátyás. Szerintem káros dolog mindenféle szócikkcsoportok címét vagy a cikkben említett emberek nevét Prokrusztész-ágyba szorítani, csak mert Ordnung muss sein. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. június 27., 18:59 (CEST)

Szerintem felesleges bonyolítás és keresésnehezítés (bár jól tudom, hogy az átirányítások miatt nem probléma) a nembeli vagy nb. kitétele a címben, mert családnév híján annak a funkcióját tölti be a nemzetségnév. Természetesen a cikkben jelölendő, hogy miről van szó. De ez csak a magánvéleményem; alapvetően azt gondolom, hogy valami mérvadó szakmai kiadványt (lehetőleg valami hozzánk hasonló műfajú, címszavakkal operáló kötetet) kéne megnézni, pl. a Korai magyar történeti lexikont, hogy az milyen eljárást követ. – Mathae Fórum 2011. június 28., 14:39 (CEST)

A Korai magyar történeti lexikon is Csák nb. Mátét ír, kivéve Csák Mátét, amikor mondjuk a tárnokmestereket sorolja fele. Cikccme pedig vagy a nemzetségnek van, vagy a személynévnek, ahol

• Máté 1. Csák nb. előkelő (†1284) (és nem Csák Máté) 2. Csák vagy Trencséni Máté, Csák nb. előkelő. (ez tehát Csák Máté, az ismert tartományúr)
• István 9. magyarországi előkelő Gut_Keled nb.
• László 6. Kán László, Kán nb. előkelő
• Amadé, Aba nb. előkelő
• Kopasz, Borsa nb. Tamás harmadik fia
• Ugrin, mo-i előkelő, a Csák nemzetség tagja, tárnokmesterségét 1310-ben Csák nb. Máténak (!) engedte át

stb. A Csák Máté és a Kán László nagyon ritka kivétel, de még csak nem is következetesen az. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 28., 19:01 (CEST)

Tehát azzal is jelzi a lexikon, hogy nem családnév vagy legalább ragadványnév, hogy Kán László az L betűnél szerepel, míg Kont Miklós a K-nál, mint Tót Lőrinc fia. A Miklósnál pedig 1. győri püspök (1055) 2. Barc fia, Szák nb. 3. Gut–Keled nb. 4. Pál fia Geregye nb. 5. Hahót nb. 6. Hertul fia 7. →Vásári Miklós (ez tehát átirányítás a V-hez). Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 28., 19:11 (CEST)

Részemről rendben, a pontosság érdekében tényleg jó, ha van nembeli a címben, viszont talán azt a gyakorlatot, hogy a keresztnév áll elöl, mégsem kellene követni. (Sejtésem szerint nemigen keresné így senki az érintetteket.)– Mathae Fórum 2011. június 29., 10:26 (CEST)

A nemzetséget gondolom elöl, a defaultsort-ban lesz a keresztnév. Leginkább azért, mert mondjuk egy korai listán háromféle névalak fordulhat elő egymással keveredve. Vagy csak keresztnév, azaz Valaki, mert egyebet nem tudunk, a másik a Valakipapa fia Valaki, a harmadik a Valamilyen nembeli Valaki. Itt tehát logikusnak tűnik a keresztnév szerinti rendezés. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 30., 17:41 (CEST)

FBI(-)ügynök

Sziasztok!

Nekem az FBI ügynök/FBI-ügynök szó helyesírásával akadt egy kis gondom. A wikin is előfordul mindkét alakban, s nem tudom, melyik a helyes, ezért jönne jól egy hozzáértő személy véleménye.

Előre is köszönöm a segítséget. Üdv, --Olma4000 ^vita 2011. június 29., 13:41 (CEST)

Egyértelműen kötőjeles, ez egy jelöletlen birtokos kapcsolatot kifejező összetétel (az FBI-nak az ügynöke). Akkor lenne külön írva értelme, ha az FBI betűegyüttes az ügynök neve vagy márkaneve volna (Otthon mosópor). :) Bennó^fogadó 2011. június 29., 13:53 (CEST)

Köszönöm szépen a gyors választ. --Olma4000 ^vita 2011. június 29., 14:03 (CEST)

Kösz, hogy szóltál. Az FBI-ügynököt 58, a CIA-ügynököt 19 szócikkben javítottam bottal (KGB ügynök nem volt, ez érdekes). Bele is írtam az összefoglalóba, de persze ez nem fogja meghatni azokat, akik mindenféle tévésorozatocskákról írnak cikkecskéket. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. június 30., 19:30 (CEST)

A hónapnevek feloldása

Elkezdtem egy botmunkát a dátumok javítására, aminek egyrészt önálló szerepe is van, másrészt előkészíti a terepet a dátumjavító bot fő haderői számára. A Speciális:Szerkesztő közreműködései/BinBott címen a tegnapi napnál látható pár tucat szerkesztés, illetve 24-én délután pár száz. Van még 3000 a listámon. (Nem, nyuszika, nem húzlak le róla!) Az eredeti cél a számmal írt hónapok nevesítése volt, mert folyószövegben jobban néz ki, közben bővült a "január 09." típusú dátumok nullátlanításával (a vezető nulla általában felesleges és csak megakasztja az olvasást) és a hiányzó szóközök pótlásával (rengeteg 2011.05.12. típusú, abszolút hibás dátum van). Meg lehet nézni a mintákat, szóljon, akinek problémája van vele, mert ha nincs vita, nekiesek a maradék 3000-nek is. Még egyszer: ezek nemcsak önmagukért való javítások, hanem a nagy dátumjavító script futását is előkészítik az egységesebb formátummal. Igen sok számozott hónapos dátum jegyzetekben, külső linkek megtekintésénél van, ott is javítottam, hogy egyforma legyen, meg azért is, mert ezek között is iszonyú sok a szóközhiányos, és egyszerűbb egységesen javítani. Alapvetően akkor tartom indokoltnak a tisztán számokkal megadott dátumot, ha egy rendezhető táblázatban vannak, mert hónapnevek szerint nem lehet rendezni, illetve néhány esetben (pl. az SQL szócikkben) meg kell maradnia tartalmi okból. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. június 28., 08:27 (CEST)

 támogatom Magam is szoktam javítgatni ezeket. A hónapoknál sem kell pl. a nullázás, 05. helyett az 5. kellene, csak a digitális helyesírás már ide is beszivárgott (amikor nyomtatványokban rubrikákat kell kitölteni és programoknak kell értelmezni, akkor kell nullázni). De még jobb helyette a május. LA^pankuš→ 2011. június 30., 10:49 (CEST)

Egy cikk javítgatása során tűnt fel, hogy esetleg az olyan évszámok is javítandók lennének, amiben az évszám után hiányzik a pont. Nem tudom, hogy sok van-e belőle máshol is, de ebben a cikkben csak ilyen volt. LA^pankuš→ 2011. július 3., 23:45 (CEST)

Törekszem rá, de nem ebben a feladatban, az túl bonyolult lenne, ez inkább előkészítő jellegű. Viszont közben sokat fejlődött a javítócsomag, bár ráment 2-3 napom, de Morten Wang ötletének köszönhetően most már egészen ügyesen kezeli a végén a pontot/szóközt, és helyenként a hibás kötőjelet is kijavítja nagykötőjelre, amire most egész büszke vagyok. És ha már saját függvényt írtam hozzá, megragadtam az alkalmat a római számmal jelölt hónapok feloldására is.

Egyébként kevesen tudják, hogy ha egyetlen szócikkben van nagyon sok hasonló jellegű hiba, amit nem lehet egyszerű globális cserével megoldani, akkor is érdemes botos segítséget kérni, mert az ilyesmi reguláris kifejezésekkel könnyen megoldható, ha nem ütközik hamis találatokkal. Ilyen volt például ez az eset, amikor a mostani szakasz alapjául szolgáló javítást kidolgoztam egyetlen szócikk rendbetételére. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. július 4., 00:29 (CEST)

Nekem maxi bonyolult, ami a linkelt helyen olvasható. Ezért inkább elhiszem. Ma pl. Habsburg Ottót javítottam, ahol sem az évszám, sem a nap után nem volt pont, ráadásul a hónapnév nagybetűvel volt... LA^pankuš→ 2011. július 4., 09:37 (CEST)

Igen, a nagybetűs hónapneveket még bele kell majd venni, most a következő projekt a „külföldiül” írt dátumok (hátul az évszám) javítása. Nem is tudom, hogy merül fel valakiben ilyen borzalmas tettnek a gondolata, de sajnos túl sok emberben felmerül, ahogy most látom munka közben, és félbe is kellett hagynom emiatt a javítást, mert előbb azt kell megoldani.

Csak büszkélkedésből néhány kunszt, amit most már tud a bot: pont és szóköz pótlása, kötőjelből nagykötőjel, kötőjelből nagykötőjel, szóköz törlésével, pont törlése toldalék előtt. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. július 4., 11:11 (CEST)

Szovjet sakkvilágbajnokok

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Úgy gondolom, hogy bőven lenne rendbetennivaló a Sablon:Sakkvilágbajnokok lapon linkelt sportolók cikkei jelentős részénél, a szócikkcímeket illetően mindenképp. Nemdebár? -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 30., 02:05 (CEST)

Nem tudom, konkrétan mire gondolsz, de ami nekem nem tetszik:

• Mihail Moiszejevics Botvinnik, oroszul: Михаил Моисеевич Ботвинник – akkor nem ...Botvinnyiknek kellene lennie az и miatt?
• Anatolij Jevgenyevics Karpov, oroszul: Анатолий Евгеньевич Карпов – akkor nem ... Jevgenyjevicsnek kellene lennie a lágyjel miatt?

Amennyiben arra gondolsz, hogy hiányoznak az apai nevek, hát... igen... - Gaja  ✉ 2011. június 30., 14:36 (CEST)

Bizony, hogy hiányoznak. Ez pedig szembemegy a WP:NÉV ide vonatkozó részével... No igen, és a helyesírás. A Jevgenyevics nagyon kellemetlen typo, ugyanakkor Botvinnik esetén maga a cikk is taglalja, hogy mai átírás szerint valóban Botvinnyik lenne, de Ő már Botvinnikként rögzült a magyarban. (Ugyanakkor az apai nevet szerintem itt se hagyhatjuk ki a címszóból, amit magában a cikkben amúgy már én javítottam tegnap Moiszejevicsre, mert ez is Mojszejevicsként szerepelt...)

Ha nincs ellenvetés, akkor ma este rendberaknám ezeket a névalakokat a WP:NÉV szerintiekre. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 30., 18:54 (CEST)

Tedd belátásod szerint! - Gaja  ✉ 2011. június 30., 21:35 (CEST)

Alekszandr Alekszandrovics Aljehin: ez valami hagyomány szentesítette változat? Mert írják szerintem ezerféleképpen, viszont szabályos wpcirill átírása az volna, hogy Alehin, j nélkül. --Pagony^foxhole 2011. július 1., 00:12 (CEST)

Igen, hagyomány. A magyarban Botvinnikhez hasonlóan kivételes átírású. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. július 1., 00:31 (CEST)

Nem értünk egyet, lásd a vitalapodat. --Pagony^foxhole 2011. július 1., 01:23 (CEST)

Ellenben jó kérdés viszont Mihail Tal, aki messzemenőkig ezen a néven ismert, de hát ő mégiscsak lett... Nála bizonytalan vagyok így a cikkcímet illetően. Vélemények? -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. július 1., 01:17 (CEST)

Mivel Ő maga lett volt, így címszóként a Mihails Tāls lenne helyes (mégha valóban szokatlan is így), míg a Mihail Tal és a Mihail Nyehemjevics Tal névalakokról átirányítás szükséges. Szerintem. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. július 3., 13:05 (CEST)

Úgy tűnik, elsősorban lett, tehát valószínűleg indokolt elsősorban a lett névformán szerepeltetni. Bennó^fogadó 2011. július 3., 16:29 (CEST)

Átneveztem. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. július 3., 19:52 (CEST)