Salerno megye
Salerno megye (Provincia di Salerno) | |||
A salernói Palazzo Sant’Agostino, a megyei tanács székhelye | |||
| |||
Adatok | |||
Ország | Olaszország | ||
Régió | Campania | ||
Székhely | Salerno | ||
Terület | 4 918 km² | ||
Irányítószám |
| ||
Körzethívószám |
| ||
Autójelzés | SA | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 075 299 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 225,67 fő/km² | ||
Elhelyezkedése | |||
Salerno megye weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Salerno megye témájú médiaállományokat. |
Salerno megye Olaszország Campania régiójának egyik megyéje. Székhelye Salerno.
Története
[szerkesztés]A megye területe az ókorban Magna Graecia része volt, miután az ide érkező görög hajósok több gyarmatvárost is alapítottak (Elea, Poseidonia stb.). A rómaiak idején a megye északi részén fekvő települések, mint például Nuceria jelentős kereskedelmi és katonai szerepet töltöttek be a birodalom keretein belül, ellentétben a megye déli, a mai Cilento vidékével, amelyre úgy tekintettek, mint Róma egyik éléstárára. A Nyugatrómai Birodalom bukása után a terület nagy része a bizánci fennhatóság alá került. A Sorrentói-félsziget déli részén (Amalfi-parton) fekvő városok kereskedelmi okok miatt egy államszövetségbe, az Amalfi Köztársaságba tömörültek, amely Velence, Pisa és Genova mellett a középkor egyik jelentős tengeri köztársasága volt. A longobárdok érkezésével 851-ben megalakult a Salernói Hercegség, amely a megye mai székhelyének vidékét foglalta magába. A hercegség számára a legfőbb veszélyt a cilentói partok mentén megtelepülő szaracénok jelentették, akiknek fosztogatásai mindennapivá váltak a vidéken. A normannok érkezésével 1076-ban a megye területe a Szicíliai Királyság része lett, majd később a különvált Nápolyi Királyság területe. A megye déli része a királyság egyik legszegényebb vidéke volt, ami a 16. századtól kezdődően súlyos vilongásokhoz vezetett a nemesek és a lakosság között. 1861-ben az újonnan megalakult Olasz Királyság része lett Két Szicília Királyságának többi területeivel együtt.
Fekvése
[szerkesztés]Salerno megyét északon Nápoly megye, északkeleten Avellino megye, délkeleten Potenza megye, nyugaton pedig a Tirrén-tenger határolja. Földrajzi szempontból északnyugati határát a Sorrentói-félszigeten a Monti Lattari vonulata képezi, északon a Campaniai-síkságon osztozik Nápoly és Avellino megyékkel. Északkeletről délnyugati irányban az Appenninek vonulata képezi határvonalát.
A területének morfológiája változatos. A Sorrentói-félsziget vidékét magas partok jellemzik, amelyeket ún. olasz-fjordok tagolnak, ezt nevezik Amalfi-partnak, a vidék legjelentősebb települése után. A megye északi részét a Campaniai-síksághoz tartozó Sarno folyó alluviális síksága alkotja (Nocera-Sarno-síkság). A megye központi részét a Monti Picentini hegység tömbje alkotja, illetve az ettől délre húzódó Salernói-síkság, amely tulajdonképpen a Sele folyó alluviális síksága. A megye déli része, az Alento folyótól nyugatra a Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park területére terjed ki, amely egy dombos-hegyes vidék szintén meredek partvonallal. Ezen terület legjelentősebb hegysége a Monti Alburni, amely karsztformáiról híres.
A megyét nyugatról a Tirrén-tenger határolja, illetve ennek két öble: a Salernói-öböl és a Policastrói-öböl.
Főbb látnivalói
[szerkesztés]- Természeti látnivalók:
- a Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park, amely a világörökség része
- az Amalfi-part, szintén a világörökség része
- Kulturális helyszínek:
- az Amalfi-part települései: elsősorban Amalfi, Positano, Maiori
- a Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park települései, mint Agropoli, Casal Velino vagy Vallo della Lucania
- Paestum romvárosa szintén a világörökség része
- Velia romvárosa szintén a világörökség része
- a padulai karthauzi kolostor szintén a világörökség része
- Salerno városa
- Nocera Inferiore római emlékei
Községei (comuni)
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181