Montecorice
Megjelenés
Montecorice | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Olaszország | ||
Régió | Campania | ||
Megye | Salerno (SA) | ||
Frazionék | Agnone, Case del Conte, Cosentini, Fornelli, Ortodonico, Zoppi | ||
Védőszent | Szent Balázs | ||
Irányítószám | 84060 | ||
Körzethívószám | 0974 | ||
Forgalmi rendszám | SA | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2541 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 118 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 90 m | ||
Terület | 22 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 40° 14′ 03″, k. h. 14° 59′ 02″40.234167°N 14.983889°EKoordináták: é. sz. 40° 14′ 03″, k. h. 14° 59′ 02″40.234167°N 14.983889°E | |||
Elhelyezkedése Salerno térképén | |||
Montecorice weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Montecorice témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Montecorice község (comune) Olaszország Campania régiójában, Salerno megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A megye nyugati részén fekszik a Tirrén-tenger partján. Határai: Castellabate, Perdifumo, San Mauro Cilento és Serramezzana.
Története
[szerkesztés]A település a 10. században felépült Sant’Arcangelo-kolostor körül alakult ki. Első említése 1532-ből származik Mont’Acorice névvel. A következő századokban nemesi birtok volt. A 19. században, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust Castellabatéhoz csatolták. 1930-ban nyerte el függetlenségét.
Népessége
[szerkesztés]A népesség számának alakulása:
Főbb látnivalói
[szerkesztés]- Santa Maria dell’Olmo-templom
- San Biagio-templom
Források
[szerkesztés]- Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Comuni-Italiani
- Italy World Club
Jegyzetek
[szerkesztés]