Portál:Fizika
A fizika (Görög φυσικός (füzikósz): természetes és φύσις (fűzisz): természet) a legszélesebb értelemben vett természettudomány amelyből több ág vált ki a tudomány fejlődése során. A fizikusok az anyag tulajdonságait és kölcsönhatásait tanulmányozzák az elemi részecskék szintjétől a világegyetem egészéig. A fizikai jelenségeket matematikai modellekkel igyekeznek kvantitatív módon leírni.
A fizika szoros kapcsolatban áll a többi természettudománnyal, kiváltképpen a kémiával, a molekulák tudományával. A kémia a fizika sok területéből merít, különösképpen a kvantummechanikából, termodinamikából és elektromágnességből. A fizikusok és kémikusok között széles az egyetértés afelől, hogy a fizika törvényei írják le a legalapvetőbb szinten az összes kémiai kölcsönhatást.
A felületi feszültség a folyadékok alapvető tulajdonsága, ami miatt a folyadékok a lehető legkisebb fajlagos felületű alakzatot (gömb) igyekeznek felvenni, ha külső erőtér nem hat rájuk. Oka a folyadék részecskéi (atomok, egyszerű és összetett ionok, molekulák vagy ezekből felépülő kisebb aggregátumok) között fellépő kohéziós erő. Ezért gömb alakú a lebegő folyadékcsepp, vagy a szappanbuborék stb. A felületi feszültség következménye, hogy bizonyos tárgyak és állatkák a vízben nem süllyednek el, a víz felületén maradnak, bár a sűrűségük nagyobb, mint a folyadéké. Az összefüggő anyagi rendszerek határfelületi rétegében lévő alkotórészek más energetikai állapotban vannak, mint a tömbfázisok belsejében lévők. Ennek oka az, hogy a tömbfázis felületén (két kondenzált tömbfázis esetén a közös határfelületen) a kémiai és fizikai tulajdonságokat meghatározó mikrorészecskék aszimmetrikus erőhatások miatt nagyobb energiájú állapotban vannak, mint a tömbfázis belsejében elhelyezkedő azonos felépítésű, egymáshoz képest energetikailag kiegyensúlyozott társaik. Tiszta anyagok esetén a felületi réteg felett az anyag gőz állapotú részecskéi találhatók, amelyben a részecskék átlagos távolsága lényegesen nagyobb – a vonzóerők lényegesen kisebbek –, mint a tömbfázis belsejében. A szomszédos molekuláktól származó kohéziós erők a folyadék belsejében kompenzálják egymást, a felületen viszont ezeknek az eredője a folyadék belseje felé mutat, amint azt a mellékelt ábra szemlélteti. Ez azt jelenti, hogy a kohéziós erő a felületi molekulákat a folyadék belseje felé igyekszik elmozdítani.
...hogy Albert Einstein, akit főként a relativitáselméletről ismerünk, a Nobel-díjat a fotoelektromos jelenség magyarázatáért kapta?
...hogy Max Planck létrehozott egy csak fizikai állandókon alapuló mértékegységrendszert?
Alább találhatóak azok a fizikusok, akikről kidolgozott szócikk van. A sorrend nagyjából időrendi, némileg csoportosítva vannak.
Fizikusok kategória (a magyarokat alkategóriában kell keresni)
Galileo Galilei - Johannes Kepler - Isaac Newton
Ernst Abbe - Anders Celsius - Benjamin Franklin
Jedlik Ányos - Eötvös Loránd - Balázs Nándor
Louis de Broglie - Werner Heisenberg - Niels Bohr - Erwin Schrödinger
Teller Ede - Szilárd Leó - Wigner Jenő - Lánczos Kornél
Paul Dirac - Wolfgang Pauli - Enrico Fermi
Ernest Rutherford - Robert Millikan - James Chadwick - Carl David Anderson
Donald Arthur Glaser - Jukava Hideki
Freeman Dyson - Tomonaga Sinicsiró - Richard Feynman - Julian Schwinger
Leon Max Lederman - Carlo Rubbia - Jang Csen-ning - Li Cseng-tao
Júvál Neemán - Murray Gell-Mann
Martinus Veltman - Gerardus ’t Hooft - Hans Albrecht Bethe
David Gross - Hugh David Politzer - Edward Witten
- Kért cikkek : Seth Neddermeyer
- Bővítendő cikkek : optika, Világegyetem, statisztikus fizika
Öveges József, Eötvös Loránd, Kunfalvi Rezső, Michael Faraday, Nikola Tesla, Niels Bohr, Murray Gell-Mann, Sheldon Lee Glashow, Richard Feynman
A fizika kultúrtörténete, neutronfluxus - Kis munkával kiemelt szócikké tehetőek:
Részecskefizika, CERN, ATLAS-kísérlet
Albert Einstein, Jedlik Ányos, Szilárd Leó, Simonyi Károly, Martinus Veltman
kvantummechanika, részecskegyorsító, neutrínó, nukleáris fegyver, radioaktivitás Itt javasolhatóak. - Fordítandók : angol: en:Rainbow, en:Isaac Newton, en:Comet, német: de:Max Planck, de:Erdmagnetfeld, de:Katastrophe von Tschernobyl, de:Luftfeuchtigkeit, de:Qubit, de:Seifenblase, de:Sternbild, de:Galileo Galilei, de:Minkowski-Diagramm, en:Alhazen több...
- Ahova képek kellenek : magyar fizikusokról (lakóhely, sír, szobor, szabadon felhasználható fénykép), Simonyi Károlyról, Öveges Józsefről, Vermes Miklósról
Fizika - Fizikusok - Részecskefizika - Asztrofizika - Magfizika - Kvantumfizika - Fizikai kutatóintézetek - Csillagászat
