Ugrás a tartalomhoz

Nagygyőröd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Veľký Ďur szócikkből átirányítva)
Nagygyőröd (Veľký Ďur)
Nagygyőröd zászlaja
Nagygyőröd zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rangközség
Első írásos említés1205
PolgármesterPeter Benko
Irányítószám935 34
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámLV
Népesség
Teljes népesség1319 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság183 m
Terület22,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 12′ 30″, k. h. 18° 26′ 45″48.208300°N 18.445800°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 30″, k. h. 18° 26′ 45″48.208300°N 18.445800°E
Nagygyőröd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagygyőröd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagygyőröd (szlovákul Veľký Ďur) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Alsógyőröd, Felsőgyőröd és Kisgyékényes egyesítésével jött létre.

Fekvése

[szerkesztés]

Lévától 13 km-re, nyugatra fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Alsógyőröd első fennmaradt írásos említése 1274-ből származik.[forrás?] Felsőgyőrödöt 1278-ban „Geurud Superior” néven említik először.[forrás?] Kisgyékényest 1290-ben az esztergomi keresztes konvent oklevelében „Gekenus” alakban említik.[forrás?] Kisgyékényesről korábban nem voltak ismertek a középkori említések, így Csapodi Csaba még újkori telepítésnek vélte.[2]

A középkorban Kis- és Közép(ső) Győröd települések is megjelentek. 1608-ban Ali budai pasa a már nem hódolt falvakat kifogásolta, s köztük sorolta fel Kis- és Nagy Győrödöt.[3] A 19. században a Kis- és Nagy-Győred formák voltak használatban.[4]

1906-ban a magyar közigazgatásban az 1898/IV. törvénycikk nyomán a Belügyminisztérium rendelete az Alsógyőröd, Felsőgyőröd és Kisgyékényes magyar formákat tette hivatalossá.[5] Az első bécsi döntést követően újból és mindvégig ezt a hivatalos magyar formát használták.[6]

Mivel a jelenlegi település egyébként is több 1945 után (1960-ban) egyesített egykor önálló településből áll, értelemszerűen nincs hivatalos magyar névalakja. Mivel a helyi magyarság száma viszonylag alacsony volt (szórvány), az 534/2011 sz. szlovák kormányrendelet melléklete, sem előzményei nem vonatkoztak és vonatkoznak rá.[7]

Története

[szerkesztés]

Győröd falut 1205-ben „Geurund” néven említik először.

Alsógyőröd

[szerkesztés]

Alsógyőröd önálló településként 1274-ben bukkan fel. 1506-tól a lévai váruradalom része. 1536-ban 7 porta után adózott. 1573-ban a török pusztításoknak esett áldozatul.[8] 1601-ben 24 ház állt a faluban. 1720-ban kocsmája, pincészete és 16 adózó háztartása volt. 1828-ban 48 házában 333 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak.

1886. január 17-én volt először magyar nyelvű istentisztelet és szónoklat.

1886. május 30-án negyed óra alatt leégett a falu nagy része. A szárazság, a szélvihar miatt és vasárnapi mise lévén a falu lakossága templomban volt oltásra nem volt mód. A tűz néhai Hadvin Lajos volt bíró kocsiszínében ütött ki. 40 ház, 19 külön álló gazdasági épület és 11 pajta égett le. Ember nem lett a lángok áldozata, de számos háziállat pusztult el.[9]

1924-ben politikai nyomásra el akarták távolítani Jónás Imre plébánost.[10]

1927-ben a szlovák nyelvű vasárnapi istentisztelet nagy felháborodást váltott ki.[11]

1928-ban szlovák kántortanítót választottak, amiért az iskolaszék panasszal élt.[12] Ugyanezen év végén Jónás Imre plébános 2 hét felfüggesztett fegyházbüntetést kapott.[13] A plébános az OKP lévai pártkörzetének elnöke is volt egyben.[14] 1929-ben szlovák iskolát hoztak létre.[15]

Felsőgyőröd

[szerkesztés]

Felsőgyőrödöt 1278-ban „Geurud Superior” néven említik először. A 17.–18. században a Keglevich, Hunyadi és Majtényi családok birtoka. 1534-ben 6 porta után adózott. 1601-ben 29 ház állt a településen. 1715-ben 14 adózó háztartása volt. 1828-ban 44 házában 301 lakos élt. Lakói mezőgazdaságból éltek.

Kisgyékényes

[szerkesztés]

Kisgyékényes első említése 1290-ben, az esztergomi keresztes konvent oklevelében történik „Gekenus” alakban. 1291-ben (?) Ivánka fia András Rosnicza (Rohosnicza) birtokrészét a kunoktól megvett 1/3 résszel együtt az esztergomi káptalannak adja.[16] 1322-ben „Gekynes”, 1340-ben „Gekemus” néven szerepel az írott forrásokban. Később a Kálnay család, majd 1496-tól barsfüssi nemesek birtoka. 1522-től a máriavölgyi pálosoké. 1663-ban felégette a török. 1720-ban 7 porta után adózott.

A trianoni békeszerződésig mindhárom település Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között visszakerültek Magyarországhoz. A három községet 1960-ban egyesítették.

Népessége [17]

[szerkesztés]

1880-ban Alsógyőröd 411 lakosából 86 magyar és 305 szlovák anyanyelvű volt. 1880-ban Felsőgyőröd 326 lakosából 41 magyar és 264 szlovák anyanyelvű volt. 1880-ban Kisgyékényes 270 lakosából 16 magyar és 225 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben Alsógyőröd 324 lakosából 79 magyar és 232 szlovák anyanyelvű volt.[forrás?] 1890-ben Felsőgyőröd 377 lakosából 140 magyar és 237 szlovák anyanyelvű volt.[forrás?] 1890-ben Kisgyékényes 281 lakosából 20 magyar és 249 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban Alsógyőröd 391 lakosából 109 magyar és 263 szlovák anyanyelvű volt. 1900-ban Felsőgyőröd 397 lakosából 62 magyar és 303 szlovák anyanyelvű volt. 1900-ban Kisgyékényes 308 lakosából 27 magyar és 267 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben Alsógyőröd 366 lakosából 122 magyar és 241 szlovák anyanyelvű volt. 1910-ben Felsőgyőröd 394 lakosából 66 magyar és 319 szlovák anyanyelvű volt. 1910-ben Kisgyékényes 300 lakosából 43 magyar és 255 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben Alsógyőröd 426 lakosából 81 magyar és 341 csehszlovák volt. 1921-ben Felsőgyőröd 417 lakosából 11 magyar és 394 csehszlovák volt. 1921-ben Kisgyékényes 339 lakosából 28 magyar és 295 csehszlovák volt.

1930-ban Alsógyőröd 423 lakosából 75 magyar és 348 csehszlovák volt. 1930-ban Felsőgyőröd 474 lakosából 21 magyar és 441 csehszlovák volt. 1930-ban Kisgyékényes 394 lakosából 40 magyar és 352 csehszlovák volt.

1941-ben Alsógyőröd 475 lakosából 459 magyar és 16 szlovák volt. 1941-ben Felsőgyőröd 514 lakosából 403 magyar és 111 szlovák volt. 1941-ben Kisgyékényes 441 lakosából 396 magyar és 44 szlovák volt.

1991-ben Nagygyőröd 1394 lakosából 49 magyar és 1326 szlovák volt.

Nagygyőrödöt 2001-ben 1305-en lakták: 1252 szlovák, 33 magyar, 8 cseh, 12 egyéb nemzetiségű.[18]

2011-ben Nagygyőröd 1247 lakosából 1197 szlovák és 26 magyar volt.

2021-ben 1319 lakosából 1210 (+8) szlovák, 24 (+2) magyar, 4 (+2) cigány, 11 (+2) egyéb és 70 ismeretlen nemzetiségű volt.[19]

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Csapodi Csaba: Barsmegye verebélyi járásának nemzetiségi viszonyai az újkorban. A Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve 1942, 720.
  3. ↑ Szilágyi Sándor 1878: Illésházy István és más főurak levelezése 1605–1608-ban. Magyar Történelmi Tár 3/1, 891-892.
  4. ↑ Teleki József 1853: Hunyadiak kora Magyarországon 6. Pest, 252.
  5. ↑ Belügyi Közlöny XI/41, 413-414 Bars vármegye községei és egyéb lakott helyei neveinek megállapítása.
  6. ↑ Lásd például Belügyi Közlöny 1938/56, 1210 A visszacsatolt felvidéki területeken és azokkal határos részeken alakított vármegyék járás beosztása.
  7. ↑ 2.. pont, 2011. évi 534. kormányrendelet Nariadenie vlády Slovenskej republiky, ktorým sa mení a dopĺňa nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 221/1999 Z. z., ktorým sa vydáva zoznam obcí, v ktorých občania Slovenskej republiky patriaci k národnostnej menšine tvoria najmenej 20 % obyvateľstva  (Szlovák nyelven) (Hozzáférés ideje: 2021. július 16.) Az 534/2011. sz. szlovák kormányrendelet melléklete, eredetileg a 221/1999-es kormányrendelet 2012-től hatályos mellékletének módosítása. Megjegyzendő, hogy a kisebbségi kormánybiztos hivatala által összeállított lista azonban nem veszi figyelembe még a szlovákiai azonos magyar névalakokat sem, mint ahogy a lista szlovák politikai befolyásoltsága is egyértelmű. Veres István: Ógyalla lehet, Nemeskosút nem. Új Szó, LXIV. évf. 294. sz. (2011. december 21.) 3. o. A szlovák jogrend értelmében a településeknek vagy azok részeinek ma is csak egy hivatalos szlovák neve van (Új Szó 2022. július 26.), tehát a magyar helységnévhasználat a kormányrendeletek mellékletei ellenére sem minősülnek hivatalos helynévnek Szlovákiában.
  8. ↑ Reiszig Ede: Bars vármegye története.
  9. ↑ Anyakönyvi bejegyzés.
  10. ↑ PMH 1924. július 17., 2.
  11. ↑ PMH 1927. március 30., 5.
  12. ↑ Prágai Magyar Hírlap 1928. június 4., 4; 1928. szeptember 1., 2.
  13. ↑ PMH 1928. december 12., 7.
  14. ↑ PMH 1928. szeptember 25., 7.
  15. ↑ PMH 1933. április 16., 23.
  16. ↑ Fejér VI/2, 234; Bártfai Szabó 1910, 41, 44, 763 17. j.
  17. ↑ Szlovákia településeinek adatbázisa
  18. ↑ http://adatbazis.mtaki.hu/?mtaki_id=105473&settlement_name=
  19. ↑ ma7.sk

Források

[szerkesztés]
  • 2020 Zsigmondkori Oklevéltár XIV. 1427. Budapest, No. 639, 1229, 1239 (Patyi puszta is)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagygyőröd&oldid=27288676”