Vajkvágása
| Vajkvágása (Valkovce) | |||
 | |||
| A község látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1382 | ||
| Polgármester | Ján Chrzan | ||
| Irányítószám | 090 42 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 212 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 35 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 220 m | ||
| Terület | 6,66 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 10′ 20″, k. h. 21° 31′ 60″49.172222°N 21.533333°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 20″, k. h. 21° 31′ 60″49.172222°N 21.533333°E | |||
| Vajkvágása weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vajkvágása témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Vajkvágása (1899-ig Valykócz, szlovákul: Valkovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Felsővízköztől 19 km-re délnyugatra, a Tapoly és az Ondava között fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést a német jog alapján alapították a radomai uradalom területén 1325 után. Nevét Valkó nevű első bírájáról kapta. 1382-ben „Balkuagasa” néven írják. Az 1427-es adóösszeírás szerint 15 portája adózott a tarkői uradalomnak. 1449-ben „Walkwagasa”, 1451-ben „Walinthwaagasa” néven szerepel a korabeli forrásokban. Az Aba nemzetség birtoka volt. Későbbi birtokosai a Somosy, Széchy, Szirmay, Tachy családok. A 16. század elejére lakói elszegényedtek és zsellérsorba süllyedtek. Az 1543-as, 1567-es és 1588-as adóösszeírások szerint lakói csak egy, illetve két portáig adóztak. 1600-ban a bíró házán kívül 14 lakott jobbágyháza volt. 1787-ben 29 házában 200 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VALKÓCZ. Valkovce. Tót falu Sáros Várm. földes Urai Dezsőfy, és több Uraságok, fekszik Nyerjeshez közel, mellynek filiája; határja hegyes, legelője, és erdeje van.”[2]
A 19. században a Dessewffy család tulajdonában találjuk. 1828-ban 40 háza és 311 lakosa volt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Valykócz, Sáros vmegyében, orosz falu, Radoma fil., 11 romai, 300 gör. kath., 6 zsidó lak. Jó rét, legelő, erdő. F. u. többen. Van itt derék vizimalom is. Ut. post. Bártfa.”[3]
1850 és 1890 között sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. Későbbi lakói Felsővízköz és Girált üzemeiben dolgoztak. Az első világháborúban bár a front megközelítette, a falu nem szenvedett károkat. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 190, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
1921-ben 177 lakost számláltak itt, közülük 161 ruszin nemzetiségű volt.
2001-ben 237 lakosából 222 szlovák és 11 ruszin volt.
2011-ben 231 lakosából 196 szlovák és 23 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1750-ben épült késő barokk stílusban. Később többször átépítették, 1968-ban megújították. Anyakönyveit 1830-óta vezetik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
