Timorháza
| Timorháza (Timoradza) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Báni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1355 | ||
| Polgármester | Juraj Krajčík | ||
| Irányítószám | 956 52 | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 504 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 50 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 237 m | ||
| Terület | 10,49 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 48′ 42″, k. h. 18° 14′ 12″48.811600°N 18.236600°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 42″, k. h. 18° 14′ 12″48.811600°N 18.236600°E | |||
| Timorháza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Timorháza témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Timorháza (szlovákul Timoradza) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Bántól 10 km-re északra, a Bebrava-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A mai község területén a bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt, melynek temetőjét is megtalálták.
A mai települést 1355-ben „Tymoraz” alakban említik először, de a falu már századokkal korábban is létezett, hiszen temploma a 13. századra keltezhető. 1389-ben „Thymorad”, 1598-ban „Thymoraz” néven szerepel a korabeli forrásokban. A zayugróci uradalomhoz tartozott. 1598-ban 25 ház állt a településen. 1720-ban 5 adózója volt. 1784-ben 30 házában 52 családban 210 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TIMARÓCZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gr. Kolonics, és B. Zay Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik N. Szlatinához közel, és annak filiája; földgyei középszerűek.”[2]
1828-ban 39 háza és 446 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Timorácz, tót falu, Trencsén, most Felső-Nyitra vgyében, 380 lak. a zay-ugróczi urad. tartozik.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 481 lakosából 467 szlovák, 8 német, 2 magyar és 4 egyéb nemzetiségű volt.
2001-ben 503 lakosából 502 szlovák volt.
2011-ben 521 lakosából 507 szlovák volt.
A település népessége a korábbiakban az alábbiak szerint alakult:
| 2017 | 530
|
| 2021 | 504
|
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. század közepén épült román stílusban, 1501-ben átépítették.
- Vízimalma a 18. század végén épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
[szerkesztés]Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
|  | |
