Töhöl
| Töhöl (Tehla) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Lévai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1250 | ||
| Polgármester | Ivan Žigrai | ||
| Irányítószám | 935 35 | ||
| Körzethívószám | 036 | ||
| Forgalmi rendszám | LV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 465 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 27 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 173 m | ||
| Terület | 19,09 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 11′, k. h. 18° 23′48.183333°N 18.383333°EKoordináták: é. sz. 48° 11′, k. h. 18° 23′48.183333°N 18.383333°E | |||
| Töhöl weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Töhöl témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Töhöl (szlovákul Tehla) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Lévától 18 km-re, nyugatra található.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorszakban éltek emberek. A vonaldíszes kultúra tárgyi emlékei kerültek elő ebből korból. Területe lakott volt a hallstatt és a latén korban is, de ugyancsak kerültek elő sírok a 10.–11. századból.
A mai települést 1251-ben „Tuhl” alakban említik először. 1262-ben „Tuhul”, 1271-ben „Tuhl”, 1773-ban „Tiehla” néven szerepel a korabeli forrásokban. A királyi tárnokmester jobbágyainak faluja volt, később nemesi családok birtoka. 1390-től a Sárai családé. 1424-ben bizonyos részei birtokcsere útján Lévai Cseh Péter és fia László kezéhez kerülnek.[2] 1506-tól a lévai váruradalom része. 1618-ben felégette a török és még 1657-ben is pusztaként említik. 1534-ben 15 porta volt a faluban. 1601-ben 48 ház állt itt. 1720-ban 14 adózója lakta.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TÖHÖL. Tichla. Elegyes falu Bars Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Győrödhöz nem meszsze, mellynek filiája; földgye, réttye jó, erdeje makktermő, fája van, legelője elég, szőlőhegye meglehetős.”[3]
1828-ban 64 házában 421 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Pecsétlenyomata 1845-ből ismert.[4]
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Töhöl, (Thela), magyar falu, Bars vmegyében, ut. p. Verebélytől keletre 2 mfd. 218 kath., 243 ref. lak. Ref. leány ekklézsia. Földje, rétje igen jó, tölgyes erdeje, szőlőhegye derék. F. u. h. Eszterházy.”[5]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Töhöl, a Garam- és a Zsitvavölgy közötti terület közepén fekvő magyar kisközség, 684 túlnyomóan ev. ref. vallású lakossal. Első okleveles említést 1262-ben találunk e községről. 1390-ben Sárai László kapja adományban Zsigmond királytól, míg 1506-ban Ulászló a Harasztiaknak is adományoz itt birtokot. Ettől fogva a község a lévai uradalomhoz tartozik és mindvégig annak urai bírják. Ez időben hol Thehel, hol pedig Teöheöl alakban találjuk feljegyezve. 1618-ban behódolt a töröknek, de az 1657-iki összeírásban 23 elpusztult telkéről találunk feljegyzést. Az Eszterházyak után a Schöeller család lett a tulajdonosa. Református temploma a mult század elején már fennállott, de építési idejét kikutatni nem sikerült. Ide tartoznak Kovácsi és Bárcz puszták is. A község postája Besse, távirója és vasúti állomása pedig Verebély.”[6]
A trianoni diktátumig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része. 1945 márciusában heves harcok folytak a falu környékén.[7]
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 551 lakosából 522 magyar és 25 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 573 lakosából 523 magyar és 45 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 654 lakosából 549 magyar és 63 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 750 lakosából 673 magyar és 77 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 698 lakosából 576 magyar és 122 csehszlovák volt.
1930-ban 666 lakosából 461 magyar és 198 csehszlovák volt.
1941-ben 727 lakosából 661 magyar és 66 szlovák volt.
1970-ben 756 lakosából 305 magyar és 450 szlovák volt.
1980-ban 646 lakosából 201 magyar és 436 szlovák volt.
1991-ben 577 lakosából 175 magyar és 389 szlovák volt.
2001-ben 553 lakosából 410 szlovák és 118 magyar.
2011-ben 525 lakosából 408 szlovák és 92 magyar.
2021-ben 465 lakosából 370 (+2) szlovák, 54 (+5) magyar, (+1) cigány és 41 ismeretlen nemzetiségű.[8]
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Református templom
- Katolikus templom
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ DLDF 11533; 2008 Zsigmondkori oklevéltár XI. Budapest, 342 No. 831.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Nyitraivánkai Levéltár, Verebélyi és szentgyörgyi érseki szék, 15b. doboz/ 1845. április 3.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars vármegye.
- ↑ Számvéber Norbert 2008: Páncélosok a Felvidéken - Páncélosütközetek a Dunától északra 1944-1945. Debrecen, 142.
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés]- Balogh Pál 1902: A népfajok Magyarországon. Budapest, 625.
- Peter Ivanič 2019: Collection of Road Toll in Southwestern Slovakia in the Middle Ages on the basis of Written Sources. Studia Historica Nitriensia 23/2, 426-455.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Lévai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
