Akkor ezt inkább neki kellene megírnod, mert az ábrákat ő illeszti be és ő írja oda azt is, hogy mire jó. Én csak jóváhagyom a linket, amit beszúr. Arra sajnos nincs időm, hogy a tartalmukat végignézzem. misibacsi*üzenet2011. július 14., 16:39 (CEST)Válasz
Üdv! Köszönöm az észrevételt, igyekszem nem keverni a kettőt a továbbiakban. Egyedül azért gondoltam, hogy abba a szócikkbe való, mert a következő mondat szerepel a 'Súly és kilogramm' bekezdésnél: Valójában a súly SI-mértékegysége a newton; a kilogrammhoz igazított SI-n kívüli mértékegysége a kilopond (kp). Mivel ez egy részletes szócikk, ha a kilopond definíciója ennél a mondatnál átvezetésképpen bekerülne, csak színesítené a szócikket, de tény és való, hogy én ehhez nem értek. Még egyszer köszönöm, hogy szóltál, de én nem merem bedolgozni sem ide, sem az általad ajánllott szócikkbe, mert nem vagyok hozzáértő. Jó szerkesztést! nyifficsillagkapu2011. július 20., 16:44 (CEST)Válasz
Ha a bedolgozandó szöveg teljes egészében átkerülhet a másik szócikkbe, akkor nyugodtan emeld át, de egyértelműsítés céljából át is fogalmazhatod. A tartalmától megfosztott lapot jelöld törlésre, indoklásnak beírhatod, hogy bedolgoztad egy másik szócikkbe. Miután egy admin ezt törölte, a kategóriákra is lesz gondja, ezzel nem kell foglalkoznod. Ha több hivatkozás van a lapra, akkor átirányított link lesz belőle, legalábbis amíg valaki úgy nem gondolja, hogy a kilopondról magáról össze tud írni egy szép terjedelmes szócikket. :) Jó szerkesztést! nyifficsillagkapu2011. július 20., 20:23 (CEST)Válasz
Hát sajnos a Wikipédia ilyen: vannak vandálok, vannak figyelmetlenek, vannak túlokosak, és vannak olyanok is, mint én. Tegnap néztem és javítgattam a Rockwell keménységmérés cikkét. Én úgy tanultam, hogy a különböző változatokat alsó indexszel jelölik, pl HRc, de nem vagyok biztos benne, hogy ez szabványos-e, ezért még gondolkozom a javításon. --Porrimaeszmecsere2011. július 21., 17:10 (CEST)Válasz
Köszönöm a Rockwellre írt megjegyzést: röstellem, hogy nem kattintottam rá a külső hivatkozás linkjére. Mivel ott szabványra hivatkozik, ezért a teljes nagybetűs jelölést elfogadottnak veszem, és nem foglalkozom vele tovább. --Porrimaeszmecsere2011. július 22., 15:34 (CEST)Válasz
Köszönöm az elemzést, hasznosnak találtam, így már értem az átnevezést is. Amiért igazából megkérdőjelez(t)em, hogy előkaptam a DVD-t a polcról, s arra az van írva, hogy „Egy új remény”. Az megint más kérdés, hogy egész pontosan az, hogy „Star Wars IV. rész Egy új remény”… - Matthew(hűtőszekrényajtó)2011. július 25., 17:50 (CEST)Válasz
Igazából egy olyan reményről van szó, melyről csak az ötödik részben derül ki egy félmondatban, hogy nem egyetlen, s a hatodikban, hogy mi (ki) a másik, tehát összesen kettő van (vö. Luke Skywalker és Leia Organa). Feltéve, ha George Lucas arra gondolt, amiről feltételezem, hogy gondolt, de ez ügyben ő tudna nyilatkozni :). - Matthew(hűtőszekrényajtó)2011. július 27., 22:15 (CEST)Válasz
1. Nem találok semmi problémát ezekkel a fogalmakkal, csak tudni kell, melyik micsoda. Én magkémikus vagyok, ezért tudom, mit szeretnek a kémikusok és mit a magfizikusok. A vegyészek hagyományosan mólokban gondolkodnak, mert (hagyományosan) rengeteg atommal stb. dolgoznak egyszerre. De ha a mesterséges elemekre gondolsz, pl. a koperníciumra, amelyből minden egyes új atom nagy szám, akkor nyilván megérted a másik nézőpontot is. (Létezik egy olyan kifejezés is egy ideje, hogy "one-atom-at-a-time chemistry".) Igazad van, hogy ezek arányosak. Ebből a szempontból a relatív atomtömeg remek találmány, mert csak utána kell ragasztani azt, hogy u (vagy Da), és már meg is van az atomtömeg (értsd, ahogy a magyar nyelv logikája alapján érteni kell: egyetlen atom tömege). Vagy ragszd utána azt, hogy g/mol, és már meg is van az illető nuklid moláris tömege (ha csupa olyan atomra gondoltál, mint az előbb, hiszen egyetlen atomnak nyilván adott a rendszáma és a tömegszáma).
2. Ez a megjegyzésed nem világos egészen számomra. Nem tudom, hogy az álláspontomat támogatod, vagy egy hipotetikus kémiatanár enyémmel nem egyező álláspontját magyarázod nekem. Az utóbbi esetre vonatkozóan annyit mondok, hogy a gimnazisták matekot is tanulnak, és pontosan tudják, mit jelent az, hogy egész szám. Tudják azt is, hogy mit jelent az, hogy kerekítés. Tudják azt is, hogy mit jelent az, hogy egészhez közelítő érték. Az a baj, hogy az eredetiben egész értékekről volt szó, ami téves gondolatokat szül akkor is, ha a cikk írója magában hozzágondolja, hogy csak kb. egész.
3. Ez a elemes dolog nem világos számomra.
4. Az a baj, hogy most nagyon nincs időm hangyamunkára. Csak azért nyúltam a cikkhez, mert tévedéseket véltem találni benne. De ha van időd, nyugodtan beleírhatsz, és akár vissza is csinálhatsz mindent, ami nem tetszik, nem fogok Veled vitatkozni. Csak olvasd el előbb a cikk vitaoldalát az indoklásaimmal. Ha visszacsinálod a változtatásaimat, megspórolod nekem, hogy megkeressem a többi cikket, amelyben hasonló változtatásokat terveztem.
Nem vitatni akartam, csak hozzátenni a véleményemet. Egyetértünk.
No 2. Azt csak hagyjuk, hogy mit felejtenek el a diákok egy nyár alatt. Mindent. Én is pontatlanul fogalmaztam, mert a tömegszám (mint egész) a protonok és a neutronok darabszámának összege, és természetesen nem arányos a tömeggel – vagyis nem kerekítés. Úgy van, ahogy leírtad. A kollégáim is atomtömeget, vagy móltömeget mondanak, amikor moláris tömegre gondolnak
No 3. Az atomot is kilogrammban mérjük, meg a molekulát is. Különben nem is lehetne tömeg szerint additív egy képződési reakció. Csupán arra gondoltam, hogy az oktatásban a két fogalom eléggé szétválik két misztikus fogalommá. Még a IUPAC táblázat (General chemistry) sem segíti a dolgok értelem szerinti rendezettségét. Más szóval: javasoltam ezt is tisztázni a szócikkben, és szívesen rábízom ezt olyasvalakire, aki alaposan érti a dolgot (és nem épít közben fürdőkádat). MZ/Xvita2011. július 31., 16:57 (CEST)Válasz
2. A diákok nemtudása bámulatos. Nálunk, az egyetemen is. A "tudnak" ige természetesen "kellene tudniuk" alakban értendő. Persze vannak kivételek: ha valamit leírok, akkor rájuk gondolok.
3. A IUPAC is csak egy kupac ember. Nem minden definíciójuk jó. Sok dologgal nem értek egyet. Viszont az egységes szóhasználat híve vagyok. Szeretem a választékos beszédet vagy írást, de a tudományban nem szeretem a szinonimákat. Arra valók a szakszavak, hogy aki ért a területhez, pontosan tudja, hogy a másik mire gondol.
Azért javítottam csak vissza, mert a példa a IUPAP nuklidmagyarázatából van. Utánanéztem az Ag-108-nak: annak is van magizomere, és a páros sokkal érdekesebb több szempontból, úgyhogy a végére betettem azt is. Nagyon tanulságos pl., hogy egy gerjesztett állapot sokkal tovább élhet, mint az alapállapot, és teljesen máshogy bomlik.
Ha már benne voltam, frissítettem a Cn-nel kapcsolatos "vélekedésemet", mely azóta bizonyossággá vált.
Ne haragudj, látom, hogy már régen írtál, de nagyon el voltam foglalva. Azt javaslom, írj nekem a nasa@enternet.hu-ra egy rövid üzenetet, hogy gyorsan válaszolni tudjak, ha még érdekel. Nem vagyok fegyverszakértő, de a TNT-s megfeleltetés a hatással függ össze, amit persze a felszabadult energia szab meg. Hogy csak nagyjából, vagy elvileg pontosan, arra nem emlékszem. De az biztos, hogy nem egy egzakt dolog, mint pl. a joule és az elektronvolt közötti átváltás. Valószínűleg valamilyen megfigyelésen és egy azt követő "közmegegyezésen" alapuló dologról van szó. Majd utánaszámolok annak, amit írtál. Az elv jó, azt látom. Ha csak az 1 egész valahány %-os hatásfok izgat, akkor annak tudom az okát utánanézés nélkül is. A nukleáris hasadóanyagnak kb. ekkora százaléka hasadt el robbanáskor az egyik "történelmi" bombában, ti. ahhoz, hogy az egész anyag elhasadjon, egy minimális ideig együtt kell maradnia a bombának, hiszen különben nem szalad végig a neutronok okozta láncreakció az összes magon. Viszont a kifejlődő láncreakció akkora energiát szabadít fel, hogy a bomba "rég" darabjaira hullik, mielőtt ez bekövetkezne. Rémlik az is, hogy más esetekben sem megy a hatásfok 20% fölé, de erről szerintem biztosat nem lehet mondani, hiszen nem légpuskáról van szó, melynek adatait nem őrzi a Pentagon vagy más szervezet. Üdv: --TheBFGvita2011. augusztus 29., 13:21 (CEST)Válasz
Kedves Jzana! Az utolsó zárójeles megjegyzésedből értem már, hogy mért nem értettem az üzenetedet, amelyre tegnap értetlenül reagáltam. A Nukleáris fegyver cikkre tegnap bukkantam rá először. Semmi közöm hozzá azon kívül, hogy a táblázatban kiszúrtam, hogy "urán" helyett "uránium" van plusz egy-két apróság. Először azt hittem, hogy Te írtad az egészet, de aztán megnéztem a vitalapot, amelyből azt szűrtem le, hogy mégsem, mert javaslataid voltak a szerzőhöz, ill. a szerzőkhöz. Nem akartam az egész cikket megnyitni szerkesztésre, mert nehezen igazodom el a szerkesztőfelületen, ezért rákerestem az urániumra, és csak két alpontban fordult elő. Amikor a javítások után megnéztem a "közreműködéseim" lapot, láttam, hogy az első adagot valaki el is fogadta közben. Lehet, hogy Te voltál? Ha igen, megnézhetnéd a második adagot is, mely a a táblázatra korlátozódik. Tegnap gondoltam rá, hogy át kellene néznem az egészet alaposan. Most hallgatói jegyzőkönyveket kell javítanom/értékelnem, de az észrevételeid alapján megpróbálok időt szakítani rá. Tegnap csak két felületes megállapítást tettem magamban. 1. Jó nagy munkát végzett az illető, aki írta. 2. Jóval hosszabb, mint az angol, tehát nem lehet fordítás. Ha átnéztem, üzenek. Üdv: --TheBFGvita2011. november 12., 07:32 (CET)Válasz
Az a baj, hogy a képletírásban nem vagyok egy spiller. Párszor csináltam már ilyent, de mindig újra ki kellett találnom, hogy is megy ez. Sajnos, öregszem, nem ragadnak meg az agyamban sokáig az új dolgok. Áll rám is az angol mondás: old dogs can't learn new tricks --TheBFGvita2011. november 12., 12:37 (CET)Válasz
Keress rá erre a részre az angol Nuclear fusion címszónál, a Requirements bevezetése végén:
The reaction cross section σ is a measure of the probability of a fusion reaction as a function of the relative velocity of the two reactant nuclei. If the reactants have a distribution of velocities, e.g. a thermal distribution with thermonuclear fusion, then it is useful to perform an average over the distributions of the product of cross section and velocity. The reaction rate (fusions per volume per time) is <σv> times the product of the reactant number densities.
Ez előtt van egy képlet
f=n1n2<σv>
Ezt az adott esetre így kellene átírni:
f=NdNt<σv>,
de én maradnék a kis n-nél. A number densitynek ugyanis kis n a szokásos jelölése. A magyar megfelelője nem egységes. Szokták darabkoncentrációnak és darabsűrűségnek is nevezni, de a csillagászatban eléggé elterjedt a számsűrűség, ami nyilván darab per térfogat dimenziójú, csak a térfogat egységét nem okvetlenül köbcentiben mérik. Én az atom per köbcentit is kijavítanám a helyedben atom per térfogatra, mert tök mindegy, hogy miben mérik, csak ugyanaz legyen a hosszúság egysége a σ hatáskeresztmetszetben és a v sebességben is. Akkor dimenzió szempontjából f is stimmel: fúzió per térfogat per idő. --TheBFGvita2011. november 13., 10:55 (CET)Válasz
A forrást felejtsd el. Az időderiváltat is. Felőlem használhatod a C-t is. (Mondhatnám persze azt is, hogy az elektromos kapacitást is C-vel jelölik, de nem mondom, mert sokkal több fizikai mennyiségnek kell jelet adni, mint ahány kis és nagy latin és görög betű van összesen, tehát szükségszerűen "ki kell adni" többször is ugyanazt a jelet.) Tudom, hogy az anyagmennyiséget (is) n-nel jelölik, de korábban a number density-nek megfelelő mennyiséget is n-nel jelölte mindenki az atomfizikában. Újabban a felezési időre is a t1/2-et ajánlják és nem a T1/2-et, de azért én maradok a nagy T-nél.--TheBFGvita2011. november 13., 12:36 (CET)Válasz
A képlet jó, ill az 1 és 2 index helyére írj álló d-t (deuteron, deutérium), ill. t-t (triton, trícium). Az egység stimmel, ill. tuladonképpen a db helyett 1 volna a helyes, mert csak számról van szó, de pongyolán db-ot szoktak írni. Onnan látod, hogy helytelen, hogy ha a jobb oldalon db trícium és db deutérium kerül be az 1 helyébe, akkor a bal oldalon is az lesz, holott az f-ben az 1-et db fúziónak szeretnéd érteni. Ha nem írsz darabot, akkor azt értesz oda, amit akarsz. Persze belekavarhatsz a hatáskeresztmetszetbe is, de a darabozás dimenzionálisan mindenképpen zűrös, noha bevett szokás. Ezért is nem javasoltam, hogy javítsd ki. --TheBFGvita2011. november 13., 12:51 (CET)Válasz
Az "atommagok sűrűségét" ki kellene javítani a cikkben atommagok vagy atomok számsűrűségére/darabsűrűségére vagy ilyesmire, mert a sűrűség alapértelmezése tömegsűrűség, és valaki a maganyag sűrűségére gondolhat, ami a neutroncsillagokéval egyenlő. --TheBFGvita2011. november 13., 19:10 (CET)Válasz
Találtam egy jó ábrát az angol wikipédián az ilyen világító–helyzetjelző tornyokról, de nem sikerült beillesztenem ide. Talán jogvédett? (Azt írják, 91 méter magas).
Nem adtál meg linket hozzá, ahol látható a kép. (Azt hittem, a katasztrófa szócikkében, de abban nincs). Nem hiszem, hogy jogvédett lenne, de így látatlanban nehéz megmondani, miért nincs feltöltve a Commons-ra, az is lehet, hogy csak elfelejtették. misibacsi*üzenet2011. szeptember 9., 22:55 (CEST)Válasz
Ez a kép tényleg public domain, mert egy amerikai kormányzati intézményben készült, az van alatta, hogy bottal jelölték a Commonsba való áttöltésre (nyilván a PD licencet kereste a bot). Tehát nyugodtan áttöltheted a Commonsba, és jelölheted akár törlésre is utána az enwikin. Bináriside Kelt: Wikipédia, 2011. szeptember 10., 16:54 (CEST)Válasz
Amit javasolsz, az egyrészt túlbonyolítaná az ilyen cikkek felépítését, másrészt nem minden film írható le ezzel a szerkezettel. Harmadrészt akkor csak filmesztéták írhatnának filmes cikkeket, akik könnyedén megbirkóznának egy-egy film elemzésével. Negyedrészt: kinek lenne ez jobb? misibacsi*üzenet2011. szeptember 29., 18:48 (CEST)Válasz
azok a filmek kihullanának a rostán, amelyeknek se eleje se vége nem értelmezhető
Nem azt írtam, hogy "nem értelmezhető", hanem azt, hogy nem lehet belegyömöszölni abba a listába, amit megadtál ("eleje, közepe, csúcspont, vége"). Mi van azokkal a filmekkel, amik például a történet végével kezdődnek? Vagy több párhuzamos szálon játszódnak? Az irodalomban is van erre számtalan példa. Az általad megadott váz túlságosan merev. Továbbá a Wikipédiának nem feladata a ilmek értelmezése, vagy szerinted kritikai elemzést és még a tanulságot is oda kellene írnunk? Az nem egy enciklopédia feladata. misibacsi*üzenet2011. szeptember 29., 21:56 (CEST)Válasz
Én sajnos már több, mint 50 éve tanultam, és már csak ezért sem szeretném magam belejavítani, mert azóta a szakszavak is változtak, meg én gépész vagyok. De azt szeretném, ha hangsúlyoznád, hogy az egész elmélet nem azért foglalkozik a lineáris rendszerekkel, mert a valóságos rendszerek is ilyenek, hanem azért, mert ezek megoldása ismert, és a legtöbb gyakorlati esetben, ahol kis eltérések vannak a megkívánt értéktől, a lineáris egyenletek jó közelítést adnak. A szabályozott szakaszok általában nem lineárisak, a mechanikus szabályozóknál (ilyeneket ma már ritkán készítenek) a kotyogás és a súrlódás időnként durván nemlineárissá teszi a rendszert, ezekre nem is ad megfelelő megoldást az elmélet. Talán az egyszerű P szabályozóról írok valamit, az mechanikus szabályozókkal is használatos, és azokat egy laikusnak könnyebb megérteni mindenféle diff egyenlet nélkül. Kaboldyvita2011. október 3., 16:54 (CEST)Válasz
Nem tudom értelmezni ezeket a számokat, amiket beírtál "Az SI mértékegységrendszer jövője" szakaszba, pl.:
a Planck-állandó h = 6,626 06.10−34 J s
konkrétan a "06.10" mi akar lenni? Ha elírás, nézd át légy szíves a többit is. (lehet, hogy tudod, de a tizedesvessző után nem tagoljuk a számokat, tehát ha így lenne írva, az nem jó). misibacsi*üzenet2011. október 5., 13:59 (CEST)Válasz
A BIPM és a NIST is tagolja a szám törtrészét - Ők nem magyarok, felejtsd el a tizedesjegyek tagolását. Javítottam a cikkben, de azért nézd át, hogy jók-e így, mert a számértékeket nem ellenőriztem. misibacsi*üzenet2011. október 5., 21:53 (CEST)Válasz
A közeljövőben sajnos nem érek rá komolyabb dolgokat csinálni itt a wikin, ha neked van, nyugodtan javíts bele. Ami a forrásolást illeti, úgy emlékszem, volt, amit csak úgy egyetemi előadásjegyzeteimből írtam, tehát nincs is hozzá hivatkozható jegyzetem. Azért ha lesz időm, igyekszek alaposabban utánajárni, de nem tudom, erre mikor kerül majd sor. Kmiki87vita2011. október 5., 18:58 (CEST)Válasz
Lehet, hogy félreértettél! A két cikk megfér egymás mellett. Az egyik nem pótolja a másikat. Szerintem mindkettőben linkelni kell(ene) a másikra. Üdv. Tambovita2011. október 10., 21:32 (CEST)Válasz
A Te cikked átfogó fogalmat takar. A másik egy gyakorlati eljárást. Miért kellene egyiket a másik fölé rendelni? Más a feladatuk (szerintem). Elegendő lenne megemlíteni egy lásd még sl-el. üdv. Tambovita2011. október 10., 21:38 (CEST)Válasz
Én sajnos a matematikához messze nem értek. A cikket a kezdetekben sokan szerkesztették, de ennek nincs is sok jelentősége. Én összesen egy kategóriát adtam ehhez a cikkhez. A többit nem tudom eldönteni. LApankuš→2011. október 12., 15:11 (CEST)Válasz
A mások szerkesztéseinek jóváhagyásához járőrnek kell lenned, ezt kérni kell. Jelentkezni itt tudsz: WP:BÜRÜ, a Járőrjog szakaszban. (a "Nukleáris fegyver" módosításait, amiket TheBFG végzett, most jóváhagytam). misibacsi*üzenet2011. november 13., 00:13 (CET)Válasz
Ne haragudj, de egy darabig nem lesz időm reagálni, mert csak szakaszosan tudok foglalkozni a Wikipédiával. Ha nem így lennne, akkor (egy bizonyos szinten) magam szőröztem volna át a Nukleáris fegyvert. Azt hittem egyébként, hogy a szerző figyeli a javításaidat, és önkéntesen kapcsolatba lép Veled. Talán üzenhetnél neki vagy Misibacsinak, mert ő úgy látszik, figyeli ezt a cikket. Az utolsó kérdéseddel kapcsolatban nézd meg a Lawson criterion nevű cikket az angol W-ban. Abban benne van a válasz, mely így hangzik: "Az attól függ!". A fegyverekre nyilván az inerciális összetartás a mérvadó. Amint látod, óvatosan bánok ezekkel a dolgokkal, mert nem értek a fegyverekhez. A fúzió problémáit nagy vonalakban értem, de így sem érzem hivatottnak magam ahhoz, hogy a nyilvánvaló tévedéseken túl kijavítsak valamit egy ilyen cikkben. Ha megnézed, ebben a Lawson-kritériumos cikkben is a kis n jelölést használják a number density-re (bár electron density, particle density néven emlegetik). Ha én ezt most átjavítanám C-re (az elnevezéseket pedig number density of electrons/particles-re), a C-t azonnal visszajavítaná valaki n-re (és talán a körülményesebb, de korrekt elnevezéseket is) azzal, hogy a szakirodalomban még soha senki nem találkozott a C jelöléssel. Szerintem egyeztess ebben a kérdésben is Misibacsival. Nekem eddig még mindig jó tanácsokat adott. Üdv és jó munkát: --TheBFGvita2011. november 14., 07:47 (CET)Válasz
Ez egy annyira régen elindult cikk, hogy akkor még nem volt járőrözés, és az érdeklődésembe eső cikkeket akkoriban mindet felvettem a figyelőlistámra, hogy a vandalizmusokat észrevegyem és visszavonhassam. Ezért van a figyelőlistámon még mindig, de nem értek a témához. Nyelvtani, megfogalmazásbeli ellenőrzésre vállalkozom, ha kell.
Szerintem ha homályos mondatok vannak a cikkben, vagy a szokásos jelöléseknek (és a forrásoknak) ellentmondó jelölések, azokat ki kell venni és lehetőleg újraírni. Ha szubjektív, kellően nem alátámasztott vélemények vannak benne, azokat át kell írni, vagy ki kell törölni.
Mindezeket nyilván te is tudod, csak azért hangsúlyozom, mert úgy látom, a többi szerkesztő, aki dolgozott korábban a cikken, nem aktív mostanában. Neked van-e megfelelően megbízható forrásod hozzá? Ha igen, nyugodtan ess neki, esetleg tedd ki rá a "tataroz" sablont és nyugodtan dolgozhatsz rajta. Gondolom TheBFG is szívesen átolvassa, ha kész leszel vele. misibacsi*üzenet2011. november 14., 14:13 (CET)Válasz
A Nemzetközi Meridián Konferencia szócikk végén volt egy link, amit kivettem "megbízhatatlan" jelzéssel. Ezt nem a tartalma alapján találtam ki. Van egy lehetőség arra, hogy a felhasználók értékeljenek weboldalakat, és ezt az értékelést megosszák másokkal. A neve Web Of Trust, röviden WOT. Ez egy böngészőbe épülő kiegészítő, ami automatikusan pirossal mutatja a felhasználók által "veszélyes", "megbízhatatlan" oldalakat (a megbízhatókat zölddel). Ez a link mind a 4 szempont alapján piros színű, vagyis "nemkívánatos", "nem ajánlott" jelzést kapott, ezért vettem ki. Ha még kevés számú felhasználó értékel egy oldalt, azt nem mutatja. Amikor megjelenik valamilyen szín, az általában több ezer ember véleményét tükrözi. A WOT közösség értékelése eddig bevált, ezért megbízom benne.
Felraktam a WOT-ot. Nem fogod megbánni. Amelyik honlapot rendszeresen látogatod, és tapasztalatod szerint megbízhatónak tartod, azt jelöld meg vele. Magyar oldalakat is lehet jelölni. misibacsi*üzenet2011. november 17., 19:25 (CET)Válasz
Google-keresés egy-egy mondatra, hogy nem másolmány-e, ÉS:
…ha a szócikk másolmány:
a szócikkre {{jogsértő|url}}(?) sablon, ÉS listázni a Wikipédia:Szerzőijog-sértés oldalon ÉS a szócikkíró vitalapjára {{subst:nemásolj|szócikk címe|weboldal url}} sablon.
Problémasablon elhelyezése után ne felejtsd el megtekintettnek jelölni a lapot! (akkor is, ha törlésre tetted vagy szubcsonknak jelölted!) Mindezekről részletesebben itt olvashatsz: Járőrök kézikönyve. Ha kérdésed van járőr-társaidhoz, ide írj: Járőrök üzenőfala
Személy szerint a legfontosabbnak tartom, hogy mindig értesítsd a usereket a problémákról és a javítás módjáról is, hogy tudjanak róla, hogy probléma van, és javítani tudják. Ha kérdés van, akkor felteheted bármelyik járőrnek vagy a járőrök üzenőfalán. Üdv. - RepliCarterHagyj üzenetet2011. november 23., 10:12 (CET)Válasz
Nem csak úgy általánosságban beszélgettünk indiai színészekről, hanem egy bizonyos filmben közreműködőkről volt szó. Esetleg ismersz kortárs indiai filmeseket? A nevük átírása miatt lenne érdekes.
Legutóbbi hozzászólás: 13 évvel ezelőtt10 hozzászólás2 résztvevő
Kedves Szerkesztőtárs
Ha jól látom nincsen sem elektronika sem méréstechnika műhely. Nem lenne kedves csatlakozni egy ilyenhez, esetleg mást is ajánlani? (Tambo javaslata alapján kerestelek meg)
Szerintem még csak kevesen értékelték, ezért narancsszínű az értékelése. Eddig 40-50 ember sorolta be, ez alapján alakult ez ki. Ha regisztráltál a WOT-nál, te is értékelhetsz, és javíthatsz a besorolásán bármely oldalnak (ezt akkor érdemes megtenni, ha rendszeresen látogatod az oldalt, és nincs vele megbízhatósági problémád, tehát nem az első látogatás után). misibacsi*üzenet2011. december 11., 17:04 (CET)Válasz
Ezüst esőben száll le a karácsony, a kályha zúg, a hóesés sűrű; a lámpafény aranylik a kalácson, a kocka pörg, gőzöl a tejsűrű.
Kik messze voltak, most mind összejönnek a percet édes szóval ütni el, amíg a tél a megfagyott mezőket karcolja éles, kék jégkörmivel.
Fenyőszagú a lég és a sarokba ezüst tükörből bókol a rakott fa, a jó barát boros korsóihoz von,
És zsong az ének áhítatba zöngve… Csak a havas pusztán a néma csöndbe sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony. Kosztolányi Dezső – Karácsony Kellemes karácsonyi ünnepeket!--Istvánkaposta2011. december 24., 01:57 (CET)Válasz
Gondolom szándékosan van a cikkben a "számíttassék" szó a határozatoknál, ezzel érzékeltetve az akkori szóhasználatot. Ma azonban ez régiesnek számít, és nem vagyok biztos benne, hogy megfelelő hatást kelt. Olyan benyomása lehet az olvasónak, hogy "ezt nagyon régen fogalmazták meg, talán már nem is érvényes" (most hirtelen nem tudok jobbat helyette, esetleg körül kellene írni, pl. "számításának módja"). Egyébként jó lenne megemlíteni a cikkben, hogy ezek a határozatok ma is érvényesek-e vagy nem. Nem volt későbbi konferencia, ami ezeket megerősítette? misibacsi*üzenet2012. január 4., 17:24 (CET)Válasz
Szerintem egy pontatlan fogalmazás körül megy a vita. A sönt definíciójában szerepel, hogy párhuzamosan van kötve a műszerrel. Tambo kolléga meg, ha jól értettem úgy értette, hogy a fogyasztóval akarod párhuzamosan kötni (bár az eredeti szöveget nem, csak a reakciót találtam meg).
Szerintem egy pontosabb fogalmazással a békét helyre lehetne állítani,
Pontosítok. A KF-ról: "A sönt egyszerűen az ellenállás bekötési módjára vonatkozik. A sönt olyan ellenállás, amit egy fogyasztó védelmére vagy a műszer méréshatárának bővítésére szokás használni. De a sönt nem az ellenállás tulajdonságára, hanem az áramkörben elfoglalt helyzetére utal; nem tudsz a kezedbe venni egy ellenállást, és látni rajta, hogy ez egy sönt, mert attól válik söntté, ahogy bekötöd. (Ilyenformán helytelennek tűnik az a bevezető mondat is, hogy a normálellenállás egy sönt, legfeljebb azt mondhatjuk, hogy sönt helyzetben szokás használni, mert úgy látjuk hasznát.) Bináriside Kelt: Wikipédia, 2012. január 14., 21:50 (CET)Válasz
véges emlékezet Én a kezembe tudok venni egy sönt ellenállást, és rendszeresen meg is teszem. Fájl:Shuntresistor50A.jpg. Ez egy a kereskedelemben forgalmazott termék. A normálellenállás, egy sima ellenállás, ami semmi lényegesben nem különbözik az átlagostól. Ez a cikk pedig ténylegesen egy ilyen nagy pontosságú ellenállásról szól. Azt hiszem, most adom fel! Tambovita2012. január 14., 22:02 (CET)Válasz
Ja, csak te átirányítást írtál. Ami a difflinken van, az nem átirányítás, csak egyszerűen linkeltem a meglévő ellenállásos szócikkre. Gondoltam, az ellenállás olyan alapfogalom, aminek linkelve kéne lennie. Hadd kérdezzem: ha a képen látható ellenállást sorosan kötöd be, akkor is söntként viselkedik? Bináriside Kelt: Wikipédia, 2012. január 14., 23:28 (CET)Válasz
Bár azt írtam, hogy feladom, megválaszolom a kérdésedet. Egyrészt nem írtam átirányítást, hanem linket írtam. Másrészt áram mérésekor, (mivel az átfolyó áramot mérjük,) mindig sorosan kell bekötni. Igen! A képen látható ellenállást sorba kell bekötni a fogyasztóval. Ha párhuzamosan kötnénk, azonnal lekapcsolná a védelem a hálózatot, mivel a képen látható ellenállás méreteit tekintve 60 mV értékű. Ez az 50 A figyelembevételével megfelel 0,0012 Ohmnak, ami gyakorlatilag rövidre zárást jelent. Söntként fog működni, mivel a rajta fellépő feszültségesést juttatjuk az azt feldolgozó egységre. Ha nem kötünk rá semmit, akkor semmi probléma nem történik. Elmondható, hogy egyre inkább az a törekvés, hogy a műszerek is rendelkezzenek "OFF" állással, mert ez is (bármilyen kevés) energiát takarít meg. Tambovita 2012. január 15., 14:38 (CET)" Tambovita2012. január 16., 08:53 (CET)Válasz
1. Természetesen van jogod változtatni és a módosított fájlt új néven feltölteni. Általában az eredeti kép licencénél megadják, hogy ehhez mit kell csinálnod, de legalább azt add meg, hogy mi az eredetije. Olyant is elő szoktak írni, hogy a licencen sem szabad változtatni.
2.Az adatokat persze hogy közölheted, de írd le, honnan származnak. (Ha Schmitt Pali fele ilyen gondos lett volna, most nem szorulna.
3.Én mindent a Commonsra töltök fel.
4. Technikailag van rá lehetőséged mindegyiket külön-külön név alatt, de miért tennéd? Feleslegesen foglalja a helyet. Amúgy pedig ha a végleges is megvan, töröltetheted, amire nincs szükség. Sajnos kép és kép között nincs különbség. Kaboldyvita2012. január 28., 04:56 (CET)Válasz
Nem tudom, hogy csinálták, de biztos nem az Inkscapeben. Ez onnan is látszik, hogy ha ráklikkelsz a színes területre, nem jelennek meg rajta a vonalláncok (splineok) csomópontjai. Nem is beágyazott raszter fájl, mert akkor át lehetne másolni raszteres képnézegetőbe (pl. IrfanViewba), úgyhogy tanácstalan vagyok és nem is nagyon hiszem, hogy pontosan ezt meg lehetne-e csináni az Inkscapeben. Amúgy nagyon szép lett a rajz. Kaboldyvita2012. január 29., 21:55 (CET)Válasz
A levágott képnek valószínűleg az az oka, hogy nem állítottad utána a lapméretet (a felnagyított kép kilóg az Inkscapeen látható keretből. Ezt is utána kell állítani a felső ikonsor jobboldali ikonjával.Kaboldyvita 2012. január 29., 22:48 (CET)
Ne aggódj, egyrészt a tiéd szebb (tizedespontok), másrészt a tiéd jogtiszta, amit lehet használni a wikiben. De tedd fel a Commonsra!!!Kaboldyvita2012. január 30., 21:28 (CET)Válasz
Tudnád javítani a cikkben a hibás adatokat? Jó lenne esetleg a többit is megnézni. Egyébként azt hittem, nem lesz ennyire nehéz ellenőrizni. Talán létezik valahol táblázat a kozmikus sebességekről hivatalos csillagászati vagy űrkutatási oldalon. Ha nincs kedved keresgélni, akkor szólj, felírom a teendőim listájára. Nekem is úgy rémlik, hogy pl. a Hold vagy a bolygók esetén azt feltételezik, hogy önállóan lebeg az űrben, tehát más gravitáló test hatását nem veszik figyelembe. misibacsi*üzenet2012. január 24., 21:40 (CET)Válasz
Szia!
Találtam egy nem túl régi, 2002-es könyvben adatokat, ezek alapján módosítottam néhány adatot az 1. és a 2. kozmikus sebességek táblázataiban. A NASA sajnos kissé más adatokat közöl a ref-ként megadott linkről elindulva (de ezt később néztem meg). Az eltérés nem túl nagy, és mivel már beírtam a könyv alapján, így hagyom. A Hold adatai most jónak tűnnek. misibacsi*üzenet2012. február 13., 20:01 (CET)Válasz
Nem egészen értem a problémát, át tudnád fogalmazni az adott mondatot? (Vagy másképpen írni azt a részt). Persze az világos, hogy egy időskála és egy időtartam nem azonos. Szerintem csak azt akartam írni, hogy az "SI másodperc"-et nevezik "atomidő másodperc"-nek is attól a dátumtól kezdve. misibacsi*üzenet2012. január 30., 12:54 (CET)Válasz
Erre mi a forrásod? Vagy ezt is csak úgy ex cathedra kijelentetted, mint a helyesírási KF-en a perjelet használókról alkotott véleményedet? Ugyanis a kettő matematikailag teljesen ekvivalens. Bináriside Kelt: Wikipédia, 2012. február 2., 22:09 (CET)Válasz
Huhh. Kérlek, ne magyarázz óvodás szintű trivialitásokat, diplomás ember vagyok, jártam alsó tagozatba.
"Hova tennéd a zárójelet, ha azt mondanám, hogy 1400/10/10?"
Erre a kérdésre szintén az alsó tagozatban tanítják a választ: ilyen esetben a műveleteket balról jobbra, sorrendben hajtjuk végre. A zárójel a műveletek eredeti sorrendjének megváltoztatására való; ha nem kell megváltoztatni, akkor nincs szükség zárójelre sem. Tehát a zárójelezés nem elsődleges cél, hanem segédeszköz az elsődleges sorrend módosítására. Ha mégis ki akarod tenni, akkor természetesen és kizárólag az (1400/10)/10 a helyes; a második helyre tenni a zárójelet nagy tudatlanság volna. Nem lehet helyes és egyértelmű megoldásokat önkényesen tiltani csak azért, mert lehetnek olyanok, akik az alapvető ismeretekkel nem rendelkeznek (meggyőződésem, azoknak úgyis mindegy lenne, mert aki a zárójelezést sem tudta megtanulni, az úgyis feladja egy ilyen képletnél, ahol kettőnél több tényező van, tehát ezekhez kár igazodni). Ezt megint ugyanolyannak érzem, mint a perjeles véleményedet a KF-en, ahol egy jó megoldásról te közlöd, hogy az rossz és punktum. A dolgokat többféleképpen is lehet csinálni. A zárójel nélküli alak pedig a műveletek eredeti és természetes megadási módja, sőt bizonyára te magad is megoldottál jó néhány olyan feladatot az általános iskolában, hogy "írd fel ezt a kifejezést zárójelek nélkül". Bináriside Kelt: Wikipédia, 2012. február 3., 10:19 (CET)Válasz
A forrás pedig, amire hivatkozol, egy amerikai nemzeti intézmény útmutatója a saját szerzőik számára, és a "Check List for Reviewing Manuscripts" alcímet viseli. Ugyanott azt is kérik, hogy a dőlt betűs She exclaimed, "That dog weighs 10 kg!" mondatban a 10 kg maradjon antikva betűs, ne dőlt. Mégsem mondhatjuk erre sem, hogy bolygószerte tilos volna ilyet csinálni, és ennek bármiféle érvénye lenne annak az intézetnek a keretein kívül. Ez nem a mértékegységek szabványa, ez egyszerűen annak az intézetnek a konvenciója. Ilyen konvenciókat mindenhol használnak, ahol több ember dolgozik egy projekten; nekem például másképpen kéne megformázni egy programkódot, ha a MediaWikihez akarnék kiegészítést írni, mint ha a Pywikipediabothoz, mert a formázási konvencióik egymásnak ellentmondanak. Ez csak azt jelenti, hogy ha ahhoz az intézethez vagy annak a folyóiratához akarnál kéziratot benyújtani, akkor így kéne írnod, nem azt, hogy mindenhol a világon be van tiltva az alapműveletek zárójel nélküli alakja. Bináriside Kelt: Wikipédia, 2012. február 3., 10:28 (CET)Válasz
Egyáltalán: az a cikk tele van tévesen értelmezett forrásokkal. Más országok intézményei nem határoznak meg semmiféle kötelezettséget Magyarországon, csak a nemzetközi testületek útmutatásai lehetnek irányadók. Bináriside Kelt: Wikipédia, 2012. február 3., 10:33 (CET)Válasz
Igen, én is tudom, hogy az angolszász országokban nem szeretik a méterrendszert. De ezt nem érzem elég erős érvnek amellett, hogy a teljesen helyes és egyértelmű 1400/10/10 műveletet betiltottá nyilvánítsuk. Sőt, talán nemcsak számomra tűnik gyengének a kettő közötti kapcsolat. A másik pedig, hogy a Wikipédia harmadlagos forrás, és nem állíthat tényként dolgokat azzal a csatakiáltással, hogy majd úgyis kénytelen lesz elfogadni az országgyűlés. Ha elfogadta, akkor lehet rá tényként hivatkozni. Bináriside Kelt: Wikipédia, 2012. február 3., 11:08 (CET)Válasz
Istenem, hát erre már tényleg nem tudok mit mondani, ne haragudj. Beidézel egy teljesen nyilvánvaló állítást, amely egy teljesen nyilvánvaló hibáról azt állítja, hogy hiba (még egyszer: alsó tagozat!), és ezzel próbálod indokolni, hogy egy teljesen más állítást, ami helyes, miért tartasz hibának. Ez kb. olyan, mintha azt akarnád alátámasztani, hogy az autópályán tilos előrefelé menni, és ezt azzal akarnád igazolni, hogy beidézel a KRESZ-ből egy részt, miszerint az autópályán tilos tolatni. Ezzel hogy vitatkozzon bárki? Még egyszer: az egyenrangú számtani műveleteket zárójel híján balról jobbra (a hatványozást jobbról balra) kell végezni. Pont. Ha meg akarjuk változtatni ezt a sorrendet, akkor kell a zárójel. Pont. Bináriside Kelt: Wikipédia, 2012. február 3., 11:48 (CET)Válasz
Nem tudok hozzászólni, mert az egész problematika abszolút újdonság számomra, tátott szájjal olvastam tudósításodat. Szerintem a dolgot ketté kell választani. Az egyik a nemzetközi szabvány, az ISO, ami nyílván leírja, hogy kell használni, amit meg nem ír elő azt tetszés szerint lehet. Ehhez figyelmedbe ajánlom a következőket: [2]
A másik része a magyar előírások. Ha van egyáltalán, az felettébb különos is lehet, a magyar helyesírás szabályai között elképesztő marhaságok is vannak (például a nagykötőjel-kiskötőjel használata: kíváncsi vagyok, hogy írnak belőle kézzel dolgozatot?)
Nekem egy kicsit a homo usion h homo iusion vita jut eszembe, csak képrombolás ne legyen belőle. Egyik gyerekkori emlékem a Rákosi időkből: a vajaskenyér egybe íródott, de a zsíros kenyér külön, mert dolgozó népünk magas életszínvonala következtében a vajaskenyér mindennapos fogalom lett a zsíros meg a kenyérnek jelzője.
Üdv:Kaboldyvita2012. február 6., 19:21 (CET)Válasz
Az új kategóriákat, amik több téma metszetében vannak, lehetőség szerint érdemes több irányból kategorizálni. Pl. munkaegészségügy: orvostudomány + munka stb. Bináriside Kelt: Wikipédia, 2012. február 16., 12:02 (CET)Válasz
A munka szónak van fizikai jelentése is, de van egy általánosabb jelentése. Ha megnézed, a kategória:Munka az általános jelentéséhez kapcsolódik (onnan is tudom, hogy én hoztam létre), a fizikai jelentés nem érne meg egy kategóriát. Nagyon sok szónak van a szaktudományokban speciális jelentése, ami az általános jelentést nem írja felül. Ilyen a fizikában a munka, a test, a mező, és még sok más. Baj lenne, ha nem mernénk használni ezeket az alapszavakat az általános jelentésükben. Bináriside Kelt: Wikipédia, 2012. február 16., 12:10 (CET)Válasz
Szia. Az infobox megjelenítés miatt lett átírva. Igaz, hogy a születési név van a paraméterek között, de a teljes nevet jeleníti meg. A bevezetőben, illetve a szövegben változatlanul benne maradt az eredeti születéskori neve. FarkasgergelyÜzenet2012. február 20., 13:52 (CET)Válasz
Hajrá! Mivel nem láttam a filmet, ezért nem kell sietned vele, nem fogom megírni... :-) Furcsának tartanám, ha amerikai filmnek cirill betűs címe lenne.
Vigyázz, ha magyar forgalmazója nincs a filmnek, tehát nem játszották a magyar mozik, tévék, és adathordozón sem jelent meg (DVD), akkor nem adhatsz neki magyar címet! Ilyenkor meghagyjuk az eredeti címet, és a cikk első mondatában lefordítjuk magyarra.
Segítségként a szakaszcímek vázlatát tudom ajánlani, ami a személyes lapomról lemásolható! Én ezután az eredeti szövegeket átmozgatom a magyar nyelvű szakaszokba (pl. Cast -> Szereplők), majd ott lefordítom őket. Ami nagyon bulváros, azt ki szoktam hagyni. misibacsi*üzenet2012. február 24., 22:44 (CET)Válasz
Átírtam a repülőtér koordinátáit. Remélem, jól. Úgy látszik, változott a helymeghatározási sablon. Vajjon lehet-e jelölni a szolgálati irányt is? (ez náluk majdnem pontosan kelet–nyugati)
Pár dolgot tisztázzunk: 1. Részeg voltál, amikor ezt írtad? 2. Mi késztetett arra, hogy egy meglévő szócikkben egy meglévő koordinátát módosíts? 3. Mi van a filmes szócikkel, készen van? 4. légy szíves, adj meg linket, ha szócikkre hivatkozol. Nem írtad be pontosan a koordinátákat, ezeket pontosítottam. Én a kifutópálya közepén szoktam megadni, ez a logikus.
Mit jelent az, hogy : "változott a helymeghatározási sablon"?? "lehet-e jelölni a szolgálati irányt"?? Mi ez a "szolgálati irány"?? ez náluk majdnem pontosan kelet–nyugati Nem, az irány 06/24, ez messze van a kelet–nyugati iránytól (ami 09/27 lenne). A különbség 30 fok! Ez szerinted "majdnem pontos"??
Úgy látom az angol wikipédiából, hogy 28R, tehát 280 fokos irány (nyugat felé szállnak fel a gépek)
Téves. Az iránya 06/24, ahogy a mi cikkünkben van. Az "R" megadása félrevezető, ezt akkor szokták megadni, ha legalább két kifutópálya van (azt jelenti: jobb vagy bal - R, L). Itt csak 1 db van, tehát az "R" megadása fölösleges és félrevezető (hacsak nem építettek másik kifutópályát 2005 óta).
a kifutópálya jobbra van az állomásépülettől. Ha nyugatra nézel, a runway-jel párhuzmosan, az akkor jobbra van. Jól értem?
Nem. A "jobbra van" az relatív irány, attól függ, merre nézel. Ha "nyugatra nézel" (ahogy írod), akkor az állomásépület balra van. Nem ismered a Google Föld-et?? Világosan látszik rajta a kifutópálya és az iránya is.
A második kozmikus sebességben írtakkal ellentmondásban van ez a cikk. Pontosabban: a sűrűségnek van felső határa, éppúgy, mint a fénysebességnek. bár... arra nem mernék vállalkozni, hogy összehasonlítsam egy fekete lyuk átmérőjét a Planck-hosszal. Pedig megérdemelné. MZ/Xvita2012. március 2., 20:50 (CET)Válasz
Magát az ellentmondást nem érzékelem. Hiszen a cikkben épp ez áll: "A fekete lyuk esetében a képletnek nem is az M, hanem az ahhoz képest nagyon kicsi R tényezője az érdekes." Szó sincs arról, hogy a sűrűség végtelenné válna, mint ahogy én magam nem is láttam még soha magyarázatát annak, miért is kellene a fekete lyuknak pontszerűvé tömörödnie. Mindenki csak megismétli a pontszerűségre való utalást, és kész. A fekete lyuk létezését viszont fölösleges lenne megkérdőjelezni, mert annak létrejötte véges sugárral is lehetséges, és ma általánosan elfogadottnak vehető a megfigyelések ezzel történő magyarázata. - Orion 8vita2012. március 3., 20:53 (CET)Válasz
A koherer alapvetően más. Az még a szikratávíróhoz tartozik. Enyhén higanyba mártott vasreszelékkel töltött cső. Amikor a szikratávíró jelet vett, akkor vezetővé vált, és rázással lehetett alaphelyzetbe állítani. Ha jól emlékszem még autómatikus rázókészüléket is készítettek hozzá.
A forrás kutatást köszönöm. Lehet, hogy előbb utóbb lesz egy koherer (coherer?) cikk is.
Van több rádió cikk is, inkább össze kéne vonni, vagy téma szerint szétszedni. A könyvtárban nem találtam rádiózással kapcsolatos könyveket, keresem tovább
Szia ! Örülök, hogy a műszakiság - mérnöki tudományok - is képviselve van a magyar Wikipédián, ennek csupán pár problémájára szeretnék rámutatni. Ezt a szócikket jó példának tartom erre, hogy miért az majd a vitalapról kiderül. Úgy gondolom ezen keresztül rá lehet mutatni pár problémára, ami az általad is említett tartalmi hiánnyosságok okozója. Üdv.:Cs-mestervita2012. március 23., 07:25 (CET)Válasz
A megjelölt képnek a licence jelen formájában nem megfelelő. Kérlek, hogy az alábbi két licenc közül válaszd ki valamelyiket, és azt helyezd el a kép licenc szakaszában.:
Kipróbáltam egy másik cikkben a változások elutasítása gombot is, megjelent az új ablak, hogy ezt és ezt akarom módosítani, ott újra kattintottam a visszaállítás gombra, és így is megcsinálta. - RepliCarterHagyj üzenetet2012. március 31., 17:13 (CEST)Válasz
Szia! Ezt nagyon benéztem, köszönöm a figyelemfelhívást és a javítást! (A spamet én sem értem, hogy hol, mikor és miért jött létre.) Kellemes ünnepeket kívánok! Ronastudora sznob2012. április 8., 09:16 (CEST)Válasz
Nem véletlenül írtam, hogy a hőmérséklet-különbségnél célszerű áttérni kelvinre. Bele akartam írni a cikkbe a magyarázatát, de nem volt még időm rá.
Folytasd csak nyugodtan a gondolatmenetet. Csak egy félmondatot vettem ki a cikkből, aminek önmagában nem volt értelme. Ha bővebb átalakításba kezdesz, tedd rá a cikkre a "tataroz" sablont. misibacsi*üzenet2012. április 8., 18:54 (CEST)Válasz
Szia+ köszi az infót. Nos, a kategóriát már megszavazták a Kategóriajavaslatok oldalon. Így annak módosítása nem biztos, hogy könnyen fog menni. Magam sem vagyok vele elégedett. Az eredeti kifejezésben az amerikai szó nem is szerepel. A National, az nemzetit jelent, annak elhagyása helyettesítése (hivatalos magyar verzió hiányában) szerintem csak indokolt esetben lehetséges. Ha nemzeti filmgyűjtemény (vagy regiszter), akkor nemzeti legyen és ne más, ha egyszer ez a neve. A Board lehet, hogy testület, én hirtelenjében Bizottságnak fordítottam, de Misibácsival való megbeszélésem kapcsán a kérdés nem a névre és annak fordítására, hanem az intézményre magára vonatkozott, ti. hogy a Board, vagy a Kongresszusi Könyvtár jelöli a filmeket a gyűjteménybe. Üdv: VilorisÜzenj!2012. április 9., 21:56 (CEST)Válasz
Idő : az irodalomhoz isbn szám kikeresése volt egy hosszasabb változtatás (még kell keresgélni adatot a meglévő forrásokhoz, mert a könyveket ismerem ugyan, de más ismerni és más megkeresni), aztán a források és jegyzetek alakváltoztatása, mert nálam jegyzetként az url lapok valamiért ugyan kékek voltak, de nem lehetett megnyitni azokat, s ezek így visszakerültek már élvezhetőbb formában a forrásokhoz, aztán bekerült a lásd még helyett a kapcsolódó szócikkek szakasz, szóval ilyesmikre emlékszem. Üdv.:Margit51titkos megbeszéd2012. április 23., 08:33 (CEST)Válasz
Töröltem a nem működő linket és feltettem három újat is, nézd meg. Találtam többet is, de amikor az egyikről kiderült hogy a wiki cikkére hivatkozva készült akkor abbahagytam a további keresést. De mi az, hogy wikiwix? Kaboldyvita2012. május 20., 08:36 (CEST)Válasz
A rádió adó-vevőt, nem tartom a mai informatikai részének (igazából híradástechnika lenne, ha lenne ilyen műhely), bár határ terület, mert pl. a Wifi az az.
Az egy bogár életét és hasonlókat is szeretném kivenni az informatikai műhely hatásköre alól, csak azt nem tudom még hová kéne átrakni őket (Animációs film portál ha lenne oda tenném).
Nekem is egyik kedvenc filmem, örülök neki, hogy neked is tetszett. Az imdb.com szerint Katie Johnsonnak volt még egy filmje, az 1957-es How to Murder a Rich Uncle. misibacsi*üzenet2012. június 3., 15:21 (CEST)Válasz
Szervusz, Jzana!
Biztosan elszúrtam valamit, csak nem tudom, hogy mikor. Az SI mértékegységrendszerrel mostanában nem találkoztam, de nem vitatom, hogy igazad van. Biztosan kábult vagyok még a sok Lidokaintól (nem viccelek). Ha elnéztem valamit, annál inkább szégyellem, mert a Függvénytáblázat meg az SI-vel kapcsolatos, igaz, nem teljes anyag mindig a kezem ügyében van. Kérlek, segíts, mikor, mit néztem el, mert a laptörténetekben nem találom. Ha gondolod, küldd el az anyagot, amit megemlítettél. Köszönettel: --Ronastudora sznob2012. június 13., 15:33 (CEST)Válasz
Köszönöm, eltart egy darabig, komoly kis műtétecske volt. Azt már csak a művelt koponyák tudják, hogy mikor milyen mértékegység volt divatban, én dkg-t tanultam, meg millimétert, meg bécsi- és angol hüvelyket, meg váltásokat e mértékegységrendszerek között. Egy istenverte korszak volt. Az ember azt sem tudta, éppen mit kell használnia. Olyan ez, hogy Széll Kálmán tér volt valaha és van jelenleg, de naponta a Moszkva térre áll rá a nyelvem (nem vagyok egyedül), mert 50 évig ezt használtam. Az e-mailem fent van valahol, de ha nem leled, íme: durosandor49@freemail.hu. Ha valahol gmail-eset találsz, felejtsd el, kérlek! Köszönettel és üdvözlettel: – Ronastudora sznob2012. június 13., 16:57 (CEST)Válasz
Kedves Jzana, megnéztem a szóban forgó szócikkedet és a magam részéről egyetértek azzal, hogy bekerüljön a Műszaki tudományok műhelye által nyilvántartott szócikkek közé. De:
A szócikkben van egy táblázat, amely a fűtőértékeket tartalmazza, és ezek között szerepelnek a "ruházati termékek" is, egy kalap alá véve mindenféle ruházati terméket. Ez így nem jó. A ruházati termékek igen sokfélék, fűtőértékük a nyersanyaguktól függ. A pamutból készültek nyilván sokkal kisebb fűtőértéket képviselnek (lévén anyaguk cellulóz, mint a fáé vagy a papíré), mint a gyakorlatilag éghetetlen Nomex (egy módosított poliamid fajta, ami éppen ezért fontos anyaga a lángálló védőruháknak). A szokványos ruhaneműk az esetek nagy részében különböző anyagok keverékeiből készülnek (pl. pamut-poliészter, gyapjú-poliészter, gyapjú-poliakrilnitril stb.), vagy különböző, más-más fűtőértékű anyagokból (100% pamut, 100% gyapjú, 100% hernyóselyem, 100% poliészter, 100% poliakrilnitril, 100% poliamid stb.), így helytelen minden "ruházati terméket" egyetlen adattal szerepeltetni. Legalább határokat kellene megadni és felhívni a figyelmet arra, hogy a ruhadarabban előforduló különböző összetevők (főanyag, bélés, esetleg szőrme kiegészítő stb.) anyagainak fűtőértékétől függ az eredmény. De ezt a körülményt megjegyzésként legalább is oda kellene írni az egyetlen adat mellé, ami így csak egy tájékoztató átlagérték lehet!
Sajnos, mint oly sok más esetben, az idézett jogszabályban található táblázat (megnéztem) textil- és ruhaipari vonatkozásban felületes és van, ahol megtévesztő is. A "műselyem" például ma már szakszerűtlen elnevezés, valójában a cellulóz alapú mesterséges szálasanyagokat (viszkóz, lyocell, acetát stb.) takarja, vagyis többféle vegyi összetételű anyag is tartozik ide, tehát egyáltalán nem biztos, hogy valamennyinek azonos adatai vannak. Hasonló felületességeket látok más táblázatokban is (pl. a 8. táblázatban, ahol pl. a fonást a textilgyártástól teljesen elkülönítve szerepeltetik - vajon miért?). Sajnálatos, hogy amikor elkészítenek egy jogszabályt, nem konzultálnak megfelelő szakemberekkel, akik a tűzvédelemhez esetleg nem értenek, de az anyagokat és a gyártástechnológiákat ismerik és pontosabb és egyértelműbb besorolásokat tudnának készíteni. Nem tudom, hogy más szakmáknál hogy van ez, de van egy olyan sejtésem, hogy találni lehetne más szakterületeket is, ahol hasonló problémák merülnek fel. Üdv. --Elkágyévita2012. június 20., 12:16 (CEST)Válasz
Megnéztem az új táblázatot és a következő észrevételeim vannak:
A "műselyem" mellé odaírtam, hogy voltaképpen mit takar.
A poliamidot áthelyeztem a polietilén elé, mert abba a csoportba jobban illik és a csoport maga abc sorrendben van rendezve.
A műbőr megírandó szócikk, linket tettem rá.
Maga a PVC hiányzik, csak a "kemény" PVC szerepel. És a "lágy" PVC? Ha meg nincs különbség az adataikban, elég volna csak Poli(vinilklorid) (PVC).
Sokkal jobb lenne, ha egyszerűen abc sorrendben sorolnád fel az anyagokat, ez sokkal áttekinthetőbbé tenné a táblázatot. Értem én, hogy az eredeti (a jogszabályban szereplő) felsorolás bizonyos csoportosítást tart szem előtt (szerintem egyébként ott is feleslegesen), de itt a Wikin nem kell ehhez ragaszkodnunk. Így a különféle "poli-" kezdetű műanyagok is egymás alá kerülnének, nem pedig így szanaszét szórva.
Holnap reggel elutazom, így sajnos most 2 hétig nem tudok vele foglalkozni, de egyébként sem tudom, hogy ezeket az adatokat hol ellenőrizhetném. Szerintem inkább töröld, ha bizonytalannak vagy hibásnak tartod. Üdv. --Elkágyévita2012. június 23., 21:51 (CEST)Válasz
Tegnap érkeztem haza és ma tudtam megnézni a legújabb változatot - sajnos egyre rosszabb!
1. A műselyemnél beillesztett megjegyzésed így szól: cellulóz: A porozitástól függően nagyon sokféle lehet a halmazsűrűsége. Ez még elmegy, bár nem tudom, miféle porozitásról van szó, ilyen legfeljebb a szálhalmaz vagy a "műselyemből" készült termékekre értelmezhető, magára a "műselyem"-szálra (azaz a cellulóz alapú mesterséges szálra) nem.
2. A "viszkóza" szót a korszerű szaknyelv inkább "viszkóz" formájában használja. Ez az anyag megjelenhet szálasanyag formájában (viszkózszál, amit a textilipar használ), de valóban habosított anyagként is (viszkózszivacs), de ez már a legkevésbé sem "műselyem". Manapság, a szintetikus anyagokoból készült habok korában nem hiszem, hogy párnatöltelékként használnák, erre inkább a poliuretán hab alkalmazása szokásos.
3. De ami még rosszabb: látom ezt a megjegyzést a cellulóz alatt: selyem: Habosított anyag, vagy párnák tölteléke nagyon sokféle anyagból készülhet: viszkóza, növényi, vagy állati eredetű szálakból. Ez tökéletes szamárság, már ne haragudj. A selyem egyáltalán nem habosított anyag, nem tudom, ezt honnan vetted. A selyem egyszerűen egy szál, amit a selyemhernyó bocsát ki magából és textilipari feldolgozásra is alkalmas. Semmiképpen nem tartozik a növényi eredetű szálasanyagokhoz, de valóban az állati eredetűek egyike. Sem selyemből, sem "műselyemből" nem készítenek párnatölteléket, ruházati termékek és bizonyos műszaki vagy lakástextil-anyagok készítésére használják.
Azt javasolom tehát, hogy inkább ne bonyolítsd a dolgot, ezeket a "magyarázatokat" inkább hagyd ki. A "műselyem" mellé egyszerűen írd oda zárójelben, hogy "cellulóz alapú mesterséges szál" - és kész.
Szerintem nincs ellentmondásban a fordításom az enwiki cikkével: gáz szabadul fel, ami elviszi a hőt. Ha úgy gondolod, hogy finomítani kellene a megfogalmazáson, tedd meg nyugodtan, én csak dióhéjban akartam összefoglalni és külső forrásokat nem is kerestem. misibacsi*üzenet2012. július 2., 18:08 (CEST)Válasz
Kedves Jzana, észlelték kémeim, hogy előkészítesz egy kitűnőnek ígérkező szócikket a nedves levegőről. Átfutván az forrásokat, szerényen javasolnám, hogy esetleg be lehetne építeni az i-x (vagy h-x) diagramot, amit a klímatervezők állandóan használnak és szemléletesen lehet bennük követni az állapotváltozásokat:
Szerintem nincs h-x diagram, de én tegnap beleástam magam és találtam az interneten rengeteg jól használható diagramot, ráadásul ezek némelyike pdf formátumú és ennek az az előnye, hogy könnyen átalakíthatók az Inkscape programmal svg formátumúvá, amit ráadásul én nem túlságosan nagy erőfeszítéssel meg is tudok csinálni. Úgyhogy erre vállalkozom, ezzel ne törödj, csak a szövegre koncentrálj, ha van kedved egy ilyen együttműködésre.Kaboldyvita2012. július 4., 17:16 (CEST)Válasz
Itt egy i-x diagram sv kezdete. Még alakítok rajta, mert túl sűrű a vonal, néhány paraméter nincs megadva, stb. de csak kb. 10 nap múlva, mert nem leszek gépközelben. Ha az ábrával van valami észrevételed, tedd, meg, most könnyen javítható!Kaboldyvita2012. július 6., 12:07 (CEST)Válasz
Nehéz ügy, mert a h-x diagram egy ferdeszögű koordináta-rendszerben van ábrázolva, akár mit csinálunk, kevés hely van a szövegnek és nem egy szokásos forma. Igazából a h koordináta-tengelynek merőlegesnek kellene lennie a h=const vonalakra, de ezt senki nem csinálja.Kaboldyvita2012. július 6., 14:17 (CEST)Válasz
Tudomásom szerint még Mollier találta ki, hogy 135 fokos szögű legyen a vízszintes tengely. Így ugyanis kinagyítható a számunkra szükséges terület (például a közérzeti klímazónák tatománya). MZ/Xvita2012. július 6., 14:47 (CEST)Válasz
Itt a - szerintem - kész diagram: . φ-vel a %-os relatív nedvességtartalmat jelöltem, hogy ha esetleg más nyelvű wikiben is fel akarják használni, ne kelljen szöveget cserélni. Kaboldyvita2012. július 23., 07:20 (CEST)Válasz
Közben instrukcióidnak - félig - megfelelően lecseréltem a rajzot. A h és t görbéket nem hosszabbítottam meg az alapvonalig, mert azt tette volna bizontalannám hogy az alsó skála (x) mire vonatkozik. Ez így nem szokásos, de azt hiszem mégis jó lesz.Kaboldyvita2012. július 25., 08:28 (CEST)Válasz
Szia! A szakma sterilezést és sterilizálást is használ ( a források dettó), inkább ez utóbbit a gyakorlatban, bár tény is való, hogy magyarul szabatosan a sterilezést kellene preferálni, ezért ennek a szócikknek a címe teljesen helyénvaló. A művi meddővé tétel viszont csak sterilizálás. --Ivanhoesherwoodi erdő2012. július 4., 20:25 (CEST)Válasz
A Mach mértékegység félreértehő, mert sokszor átszámítják a földfelszíni nyomásra és sűrűségre. - Úgy tűnik, mindenhol ezt használják, csak kivételes esetben teszik hozzá, hogy pl. 8000 km/h. Ha átszámítják, az félrevezető.
Nem ide tartozik, de megemlíthető a mai repülőgépek utazósebessége (ezek már nem légcsavarosak) - Konkrétan milyen értéket javasolsz, vagy nézzek utána?
Ifjú koromban olvastam olyan kifejezést is, hogy hő-gát. Ez nagyjából megfelel a mai hiperszonikus fogalomnak - Szakmai leírásokban is említik még?
A hangsebesség körüli ingadozás az áramlás turbulenciájának következménye. - Beletettem a cikkbe!
Láttam valahol egy képet, amely az áramlás leválását mutatja a hangsebesség átlépésénél. Valószínűleg nincs benne a Commonnsban (egy kis gallér). Például az Apollo 11 felszállás közben, amint átlépi a hangsebességet. - Van több ilyen kép is, ilyenre gondoltál? Szerintem nem ebbe a cikkbe illik, hanem a hangsebesség szócikkbe.
„Két hőmérséklettel leírható ideális gáz” – ide az ekvipartíció tétele illik. - Hogyan hangozzon a mondat?
„Sugárzással jellemezhető tartomány” – itt téves sebesség értéke. A 12 km/s, vagyis a 43 000 km/h? Ez miért nem jó, és mi a jó érték?
A legfontosabb különbségek az alacsony sűrűségű áramlás és a folytonos áramlás között az alábbiak”. A folytonos áramlás név zavar engem, mert hasonlít a lamináris áramlásra.
Itt más fogalomról van szó, ugyanis az alacsony sűrűségű áramlásban a részecskék távol vannak egymástól, míg sűrűbb légréteg esetén a részecskék folyamatosan érintkeznek a bennük áramló testtel, illetve egymással. Ha tudsz rá szakszót, írd meg. misibacsi*üzenet2012. augusztus 1., 22:08 (CEST)Válasz
A motorok forgásirányával kapcsolatban lenne pár megjegyzésem:
"Az indukciós motorok csak egy irányba indulhatnak el" Ez azért feltételekhez kötött (lásd a fázissorrend megcserélése). "Ezért nagyobb az indítónyomatékuk" Ez meg tervezési dolog. Az inverteres táplálásra szánt indukciós motorok indítónyomatéka (a kis kalicka-ellenállások miatt) névleges frekvenciával táplálva közel nulla.
A segédfázis nélküli egyfázisú indukciós motorok tetszőleges irányba indíthatóak, azonban indítónyomatékuk nulla. A segédfázisosakra meg ugyan az vonatkozik (durva közelítéssel), mint a háromfázisúakra (Az indítónyomaték méretezési, a forgásirány bekötési kérdés)
Na ezeket nem tudtam forrással ellátni, és a cikkbe beilleszteni
Ha tudtam volna javítom, azonban, ha ezt a novellát a Fázisvátó cikkbe írom, akkor szétverem a cikket, ezért csak neked írtam, hátha át tudod írni azt a pár sort, amit kifogásoltam (már ha igazam van)
Lehet, hogy félreértettél valamit. Nem a "hőmérséklet" az égés feltétele (ez pongyola megfogalmazás, és jelenleg a cikkben sem így van), hanem a gyulladási hőmérséklet, ami az adott éghető anyagra vonatkozik és az anyagtól függ az értéke. A cikket csak formai és nyelvtani szempontból szerkesztettem, nincs a figyelőlistámon. Ha úgy gondolod, hogy kiegészítésre szorul a cikk, szerkeszd bátran! Például a természetben keletkező tüzek (erdőtüzek) nincsenek megemlítve. A cikk nem is kicsit le van szűkítve a "tűzvédelem" fogalomkörére, már a címe miatt is. misibacsi*üzenet2012. augusztus 29., 16:32 (CEST)Válasz
A V55-ről nem sokat találtam (semmi érdemlegeset), illetve nem találtam sem a fázisváltóról, sem a (mozdonyba épített) periódusváltóról villamos gépes szempontból leírást.
Igen, mert néha "rácuppanok" egy témára, és nem engedem el, pedig már régen nem ér annyit, amit belefektettem. A fázisváltó cikk, meg egy nagyon érdekes téma, mivel a források néha olyasmire utalnak, ami meglepő, például Bláthy illetve Bláthy-Kandó pólusátkapcsolás, akol a motor fázisszámát is át kapcsolták, és ennek megfelelő megtáplálás kellet (V50 mozdony). A forrásoknál, szelekciós szempontnak használtam hogy ahol azt állítják, hogy a fázisváltó pólusváltós generátort tartalmazott, egyből kuka, mivel a fázisszám is csak a V50-esen volt átkapcsolható. Illet5ve nekem nem világos, hogy mennyire szabad a vasúti vontatásba belemenni, hiszen a fázisváltó egy különleges villamos gép (KVG), amely önmagában teljesen független a vasúti vontatástól, ugyanakkor kimondottan a vontattási problémák megoldására lett kidolgozva.
Frankfurtot linkesítettem. Mire érted azt, hogy Érdemes lenne a táblázat oszlopait keskenyebbre venni... ? Az oszlopokat minimális szélességűre állítottam be, kivéve a "megjegyzés" oszlopát. Nem szélesítésre gondoltál? misibacsi*üzenet2012. október 19., 21:39 (CEST)Válasz
Jelenleg nagyon keskeny a megjegyzések oszlopa
A többi oszlopnál alkalmaztam azt a technikát, amit javasolsz, ti. az oszlop keskenyítését. A "Megjegyzés" oszlopnak olyan szélesnek kell lennie, amennyi hely marad a képernyődön, mivel annál nem adtam meg szélesség paramétert, tehát maximális szélesnek kellene lennie. Nálad nem a képernyő széléig tart a táblázat?
Egyébként épp ezért kérdeztem a "Csillagászati műhely" vitalapján, hogy nem kellene-e önálló szócikkekbe tenni a jelenleg "megjegyzés" oszlopban lévő infókat. misibacsi*üzenet2012. október 22., 07:07 (CEST)Válasz
A nemzetközi frekvenciaelosztás PDF-táblázatában nem millivolt, hanem milliamper szerepel (23. oldal Standard frequency and time signals), tehát mágneses térerő. Miért?
Rendben, szerkessz bele, csak előtte és utána legyen egy vízszintes csík, ami elkülöníti a többi szövegtől, így jobban látom, hogy mit írtál. Forrásként én egyelőre a saját honlapjukat használom, mivel a "története" rész így is túl részletes lesz, de a tevékenységükhöz máshonnan is lehetne keresni információt, olyasmire gondolok, amit máshol a NIST-ről írnak. misibacsi*üzenet2012. november 16., 16:17 (CET)Válasz
A "Lakihegyi adótorony" cikkbe azt hiszem te szúrtad be, hogy a nappali-éjszakai váltás az adótorony időjele alapján történik. Tudsz erre forrást mutatni? Kerestem, de nem találtam erre utaló információt. Logikusabbnak tartom, hogy az energiaszolgáltató a saját elektromos hálózatán küld ki valamilyen jelet, ami alapján a váltás a villanyóráknál megtörténik. misibacsi*üzenet2012. október 25., 07:38 (CEST)Válasz
Szégyen ide, szégyen oda: franciául sajnos nem tudok, így a vitalapomra tett szöveget nem értem. Mindenesetre a textiliparban - és így a kötélgyártásban is - használt kender latin neve Cannabis sativa. Nem értem, miért írod, hogy a Cannabisnak nincs magyar megfelelője, hiszen ez a kender nemzetség megnevezése (lásd kender). De hogy a vasgálicnak mi köze van a kenderkötélhez, azt sajnos változatlanul nem tudom. Talán egyszer sikerül kiderítenem. --Elkágyévita2012. november 3., 14:55 (CET)Válasz
Szia! Miért törlöd ki minden szerkesztésnél a gyári összefoglalót? Vagy miért nem használod a szakasz szerkesztése linket? Baromira nem mindegy, hogy a kis nyilacskára kattintva oda tud-e rögtön lépni az ember ahhoz a szakaszhoz, vagy be kell tölteni az egész lapot és keresgélni benne, vagy a diffet nézni, ami zabálja a memóriát. Ha meghagyod a beépített összefoglalót, akkor sokkal egyszerűbb az élet. Bináriside Kelt: Wikipédia, 2012. november 15., 22:16 (CET)Válasz
Az önálló szakaszba írás jó ötlet, nekem is eszembe jutott, csak elfelejtettem mondani. Szerkessz nyugodtan, de a források pótlására mikor kerítesz sort? Nem értem, miért nem tudod őket beszúrni, mi ez a "cite4wiki"? misibacsi*üzenet2012. december 12., 11:32 (CET)Válasz
Ebben sajnos nem tudok segíteni, én sem tudok interwikiket felpakolni, illetve azokat módosítani a Wikidtán. Tudsz érdeklődni például Binárisnál, aki sokat szerkeszt a Wikidatán és annak ideiglenes adminisztrátora. ArosTávírda2013. január 27., 18:32 (CET)Válasz
Legutóbbi hozzászólás: 11 évvel ezelőtt12 hozzászólás3 résztvevő
Kedves Mz/x (ha jól értettem a szerkesztői lapodon írtakat)! Beleakadtam a két fenti cikkbe, amik közül az egyiket már úgy-ahogy átstrukturáltam, most pedig szeretném összehangolni őket... de mindig bajban vagyok, ha egy már megírt szakasz forrását nem tudom megnevezni. A Laptörténetből láttam, hogy Te írtad az egyik részt, amit szívem szerint az igéhez, vagyis a szabványosításhoz tennék át, de a tc. helyén kívül más forrás nincs megadva, a neten meg elég nehéz utánamenni, összekanalazni... tudnál ebben segíteni? Fauvirtvita2013. február 24., 21:17 (CET)Válasz
Nekem annyi közöm van a témához, hogy 2 évig jártam a VE minőségbiztosítási szakirányú képzésére, ill. azért van némi rálátásom az agrárpolitikára (innen: Oltalom alatt álló eredetmegjelölés - ha gondolod véleményezd, örülnék neki - jutottam el ezekhez a szócikkekhez), de ettől még sajnos ez egy átfogóbb téma annál, hogy jól átlássam, illetve hogy megfelelő mennyiségű és minőségű információ rakjak föl, úgy érzem. (Amúgy... sajna nem csak a Szabványügyi Testület, mint szak-intézmény mondhatja el magáról, hogy képtelen követni a nemzetközi változásokat...) Viszont attól, mert nem értünk valamivel egyet, még nem azt jelenti, hogy rosszul legyen leírva, vagy kidolgozva itt (akkor inkább töröltessük, ha annyira rossz). Csak ez bosszant, és tehetetlennek érzem magam... már meglévő cikkekkel kapcsolatban, mert nehéz lekövetni a gondolatmenetét. Fauvirtvita2013. február 24., 22:38 (CET)Válasz
Előre is köszönöm, ha és amikor megteszed (OEM). Szóltam a szakintézménynek is (VM), márcsak azért is, mert szeretném a vonatkozó logókat engedélyeztetni. Igen, jól gondolod az irányt (pl. ugyanúgy nem zárja ki a márkázás lehetőségét ez sem, ahogy az ipari sem, ezért is vettem bele az előzményekbe ezt a témát).
Közben zanzásítva összevontam a két szócikket allapra, örülnék, ha becsatlakoznál, úgy érzem, te mégiscsak szakmaibb szemmel vagy a témában, hozzám képest mindenképp! :o) Fauvirtvita2013. február 26., 13:39 (CET)Válasz
Időközben elkezdtem dolgozni rajta... Nézd meg, légyszi, szerinted jó irányban változik/változott-e eddig. Ahogy te is javasoltad, egybevontam a szabványosítással, így egységesebb, áttekinthetőbb lesz (szerintem is elválaszthatatlan a „két” téma). Egyelőre eddig is jutottam csak, vagyis ami a 'Formái' szakaszcímtől lefelé van, még gyakorlatilag át- és kidolgozatlan. De talán az eddigiekből már látszik, hogy gondolatilag rendben vagyok-e. Várom a válaszod (persze azért lehet, hogy közben még nekiesem további részeknek). :o) Fauvirtvita2013. március 2., 19:11 (CET)Válasz
Hmm.. mit gondolnál arról, hogy amíg meg nem születik az általad felsorolt tartalommal rendelkező Szabványosítás-szócikk, addig egyszerűen átirányítanánk a szabványokra (az nem megoldás?), az összefoglalóba pedig beleírnánk, hogy egyesítés történt és ebbe a szócikkbe ezek-meg-ezek a várt infók? Persze ettől függetlenül még lehet, hogy szétszedi őket valaki...
A tartalomba pedig nyugodtan nyúlj bele, én még túl benne vagyok a böngészett infó-halmazban, hogy átfogóan lássam, jól követik-e egymást a mondatok, nem vettem-e ki túl keveset/sokat, elég enciklopédikus-e... és köszönöm a figyelmedet!
Amúgy találtam egy szimpatikus képet... kép azt hiszem, megpróbálom a magyar viszonyokra „átültetni”. Ez sem rossz: a 12. oldalon A szabvány fajtái cím alatt, de a vonalakat nem tudnám teljes biztonsággal megmagyarázni. Fauvirtvita2013. március 3., 12:58 (CET)Válasz
De jó, hogy írsz! Épp pont azon törtem a fejem, hogy hova-hogyan sorolja az ágazati szabványokat, de akkor jól értem ugye, hogy már nem a nemzetibe, hanem a nemzetközibe tartozik inkább? A másik a regionális: én most külön vettem, mert nemzeti is is, nemzetközi is, de ugyanakkor ez sem, az sem... maradhat így?
Szakmai szabvány - újrafogalmazom: szóval hogyan lehetnem megkülönböztetni - meg kell-e a nemzeti és a nemzetközi verziót. Jelezni mindenképpen kéne... Fauvirtvita2013. március 3., 17:19 (CET)Válasz
Hú, hát én is "sakkoztam" közben egy sort és azt hiszem, lassan megértem aztán lehet, hogy rosszul. Végül is az 5 úgy jön ki, hogy valójában 7, mert szakmai szabványügye mind a 3 fő (nemzeti, regionális, nemzetközi) szintnek van, így az 3az1ben, +1 vállalati, mert az viszont meg csak a nemzetin belül.
Ágazatit belevettem, de úgy olvasom, érzem a gyűjtött irodalomból (is), hogy döglődik... pedig nem kéne...
Hááááát, ha tudnál egyet, ami "él és mozog", az szuper lenne, mert akkor arra fölépítenék egy olyan sematikus rajzot, amiről beszéltünk... Fauvirtvita2013. március 3., 22:22 (CET)Válasz
Ivanovici : A Duna hulllámain c. hangversenykeringő német címe Donauwellen !
Te ezt megváltoztattad és J.Strauss: Kék Duna keringőjének német címét (An der schönen blauen Donau) írtad be. Összekeverted a két keringőt !
Egyben kérlek, hogy a Jegyzetekbe közölt 48 oldalas kereskedelmi hirdetésedet vedd ki a szócikkből ! A Wiki nem kereskedelmi oldal !
Egyébként a 48 oldalas - feltételezhető, hogy a saját kottakiadód ajánlata - is több hibát tartalmaz. (de ehhez semmi közöm !) Kellemes Húsvétot !
Kérlek vedd ki a szócikkből !--Imavita2013. március 30., 08:24 (CET)Válasz
Keves Jzana!
Köszönöm a visszajavításodat.
A kereskedelmi hirdetést sem látom már a jegyzetek között, amelyet a Gyertyafénykeringőhöz mellékeltél és a Jegyzetek-ben jelent meg. Ez egy 48 oldalas melléklet volt, amely a Rózsavölgyi kottakiadó (tehát NEM a Hungaroton) kiadványait ismertette és Pere János által énekelt dalt NEM tartalmazott ! Köszönöm, hogy az általad szerkesztett rossz információ kijavítottad. További kellemes Húsvétot !--Imavita2013. március 31., 09:58 (CEST)Válasz
Kedves Janza ! Nincs miről tovább "vitatkoznunk" ! Köszönöm, hogy módosítottad a Gyertyafénykeringőhöz tett 48 oldalas mellékletedet, amely a Rózsavölgyi Kiadó kiadványait népszerűsitette. Egyben köszönöm, hogy elismerted a Donauwellen -nel kapcsolatos tévedésedet ! Kellemes Húsvétot Neked !--Imavita2013. március 31., 12:40 (CEST)Válasz
Igazából nem tudom. Én – jobb ötlet híján – acentrikus tényezőnek fordítottam, próbáltam keresni, de nem nagyon találtam rá tuti megoldást – a neten ezen kívül még az acentricitási tényező/együttható alakra leltem találatokat. Szaszicskavita2013. május 25., 22:12 (CEST)Válasz
e-mailedre küldtem egy javított változatot, ha az sem jó, akkor az a baj, hogy olyan fontot használtál, amit a Wiki nem ismer. Ilyenkor kettőt tehetsz, vagy választasz olyat, amit ismer, vagy átalakítod a betüket rajzzá (csak akkor nem tudod később javítani) a "Path" legördülő menü "Object to Path" parancsával. Írd meg, mi történt.
Kaboldyvita2013. június 8., 19:36 (CEST)Válasz
Hagyj üzenetet 2011. július 9., 16:19 (CEST)
csillagkapu 2011. július 20., 16:44 (CEST)
csillagkapu 2011. július 20., 20:23 (CEST)
misibacsi*üzenet 2011. október 6., 20:51 (CEST)
pankuš→ 2011. október 12., 15:11 (CEST)
Szajci pošta 2011. november 23., 05:05 (CET)
posta 2011. december 24., 01:57 (CET)
Üzenet 2012. február 20., 13:52 (CET)
vita 2012. március 27., 01:48 (CEST)
itt a házam 2012. június 1., 21:27 (CEST)
Még alakítok rajta, mert túl sűrű a vonal, néhány paraméter nincs megadva, stb. de csak kb. 10 nap múlva, mert nem leszek gépközelben. Ha az ábrával van valami észrevételed, tedd, meg, most könnyen javítható!Kaboldy vita 2012. július 6., 12:07 (CEST)
Ivanhoe sherwoodi erdő 2012. július 4., 20:25 (CEST)
.jpg){kind=small}
Üzenet 2012. július 22., 14:03 (CEST)
Társalgó 2012. december 25., 04:40 (CET)
Távírda 2013. január 26., 23:01 (CET)
, +1 vállalati, mert az viszont meg csak a nemzetin belül.
Üzenő 2013. május 18., 10:14 (CEST)
Hagyj üzenetet 2013. június 3., 19:24 (CEST)