Szerkesztővita:TheBFG

Üdvözlünk a Wikipédia szerkesztői között, kedves TheBFG!

Non-Hungarian speakers, please click here.

Az alábbi oldalakon segítséget találsz a kezdeti tájékozódáshoz. Ide csak azt szedtük össze, amit tényleg szükséges és érdemes is átfutni legalább.

	Első lépések Tanulj bele a szerkesztésbe lépésről-lépésre!
	Homokozó Itt veszélytelenül gyakorolhatod a szerkesztést
	Személyes mentor Kérj fel segítőt, akihez bármikor fordulhatsz!
	Kocsmafalak: kezdőknek • képgondok Kérdezz bátran a Wikipédia társalgóiban!

	A Wikipédia alapelvei A projekt alapvető elvei, céljai
	Wikifogalmak szójegyzéke A leggyakrabban használt kifejezések és rövidítések
	Szerkesztői lap Bemutatkozhatsz a többieknek saját szerkesztői lapodon

Ha vitalapra írsz, vagy más szerkesztőnek hagysz üzenetet, írd alá a mondandódat a gombbal, vagy négy hullámvonallal: ~~~~

---

  Ha kérdésed van, keress nyugodtan a vitalapomon! Üdvözlettel: Gondnok ^vita 2009. december 10., 20:40 (CET)

Ununbium

Szia! Eltávolítottad az ununbium elnevezést az elem szócikkéből. Egyrészt még nem a hivatalos neve a kopernícium, de ha majd az lesz, akkor is meg kellene említeni a szövegben, hogy egy ideig így hívták (és miért). – Gondnok ^vita 2009. december 10., 20:48 (CET)

Lehet, hogy nem ide kellene írnom a vállaszt, de nem nagyon ismerem ki magam. Tudom, hogy nem hivatalos még a kopernícium név, de ha megnézed, az angol Wikipedia is fel merte már tenni, a Webelements folyamatosan követi a rezdüléseket, és a dolog gyakorlatilag sínen van már. Ettől függetlenül, nyugodtan jegelhetitek a dolgot, ha gondoljátok. Ha mégis bent hagyjátok egy részét annak, amit írtam, a második linket feltétlenül vegyétek ki, mert az valami vízjeles cucc a IUPAC-tól, ami nem tudom, hogy került fel a webre. Ezt igazából csak azért tettem fel, mert láttam, hogy valaki még megnézi a frissítést, mielőtt közszemlére kerülne. Azt gondoltam, hogy a vízjeles döntéselőkészítő anyag talán meggyőzi az ellenőrt, hogy nemcsak pletykáról van szó. Jó munkát és kellemes ünnepeket minden szerkesztőnek: TheBFG ^vita 2009. december 11., 09:07 (CET)

A kiegészítésekkel szerintem semmi gond nincs, nagyon jók és plusz infót adnak a cikkhez. A cikkben viszont szerintem inkább még ununbiumként hivatkozzunk az elemre, ha meglesz a IUPAC végső döntése, akkor majd kicseréljük és átnevezzük. A magyar név pontos írásmódja még egyébként sem biztos, amíg az akadémia nem dönt róla, és az eddigiek alapján én nem vagyok pl. biztos benne, hogy rövid vagy hosszú i-vel kell majd használni (lásd pl. sziborgium). Üdv: Szaszicska ^vita 2009. december 12., 11:05 (CET)

Készítettem egy nuklidos bejegyzést.– TheBFG ^vita 2009. december 11., 22:43 (CET)

Válaszok

A gyorsaság félig a véletlen műve volt (és annyiból talán hiba is, hogy így nem sokáig volt fent a segítségkérő sablon, azaz nem kapott nagy nyilvánosságot sem a kérés, sem a lap). Ami a hosszúnevű cikkötletet illeti, a témakör jónak tűnik, de egyelőre nincs ötletem, hogy milyen címen lenne ezt célszerű szerepeltetni. Úgy emlékszem, hogy Jzana (vita | közrem. | törölt szerk. | ) javítgatott fizikai mennyiségekkel és definíciókkal kapcsolatos dolgokat, talán neki lehet valami ötlete, vagy tud valami cikket, ahova ez beleillene. Egy kérdést megérhet a vitalapjára. :-) Üdv: Szaszicska ^vita 2009. december 14., 19:21 (CET)

Wikifilozófiai kérdés

A Vita:Nuklid lapon feltett legutolsó kérdésedre reagálva: ha tényleg kíváncsi vagy több szerkesztő véleményére, akkor valamilyen forgalmasabb lapon javasolnám megkérdezni, mert ott nem nagyon fognak rátalálni. Talán a kezdők kocsmafala vagy az egyéb témákkal foglalkozó kocsmafal lenne erre alkalmasabb.

Ami az én véleményem: azt azért látni kell, hogy az angol wikipédián sokkal több aktív szerkesztő van, mint a magyaron. A közérdeklődés körébe nem eső területeken — ilyen többek között a kémia, de ha jól sejtem, több más tudományág is — alig néhány szerkesztő dolgozik, kémiai cikkekben rendszeresen dolgozó ember talán 2-3 van. Időnként persze 1-1 cikkbe beszállnak mások is, de tényleg nagyon kevés a szerkesztő. Ennek persze megvan az az előnye, hogy jobban lehet kontrollálni, hogy mik kerülnek a cikkekbe (könnyebb áttekinteni a változásokat és kiszűrni a zöldségeket), de így nyilván az új cikkek keletkezése vagy a cikkek bővülése is sokkal kisebb mértékű. Időnként előfordul itt is, hogy nagyon el akarnak vinni egy cikket valamely irányba, ilyenkor akár heves vitákig is fajulhat a dolog (kémia kapcsán ilyet még nem láttam, bár annyira nem vagyok régi tag), de általában ezeket lehet rendezni.

Ami a konkrét esetedet illeti, talán ott is szerencsésebb lett volna, ha nem a cikk vitalapjára írsz. Vagy beírod a cikkbe az állításod és forrásolod, vagy annak a műhelynek (az angoloknál asszem project) a vitalapjára, amelyhez tartozik a cikk. Így valószínűleg jobban szem előtt van, mint a cikk vitalapján (feltételezem, hogy az angolon sem olvassák túl sokan a nuclide cikket, hát még a vitalapját).

Azt hiszem, ez elég hosszú, ám annál kevésbé értelmes hozzászólásra sikeredett. De azért bízom benne, hogy sikerült valami használható információt is beleszőnöm. . Üdv: Szaszicska ^vita 2009. december 15., 22:43 (CET)

Lényegében válaszoltál a kérdésemre. Igazából nem is akartam ennél nagyobb nyilvánosságot, mert azt mindenki siránkozásnak érezné, arra pedig egyelőre nincs semmi okom: mindenki kulturáltan és segítő szándékkal lépett eddig, akivel "találkoztam". A válaszodból meg is értettem, miért. Egyébként amikor ide tettem ezt a megjegyzést, arra gondoltam, hogy úgyis megtalálod. De a fő okom arra, hogy éppen ide tettem az volt, hogy üzenetet hagyjak a majdani beleszerkesztőknek (akik fizikusok is lehetnek, nemcsak kémikusok), miszerint a definíciókat nem az ujjamból szoptam, tehát ha lehet, csak azért ne javítsa át senki, mert eddig nem ebben az értelemben használta a "nuklid" kifejezést, ami idegesíti. (Pl. a IUPAC némelyik definíciója nekem sem tetszik, de tiszteletben tartom. Ugyanúgy berzenkedem a magyar helyesírás némelyik szabálya miatt is – pl. hogy mért kell nekem szótagokat számolnom ahhoz, hogy egy háromtagú összetett szóról eldöntsem: egybe kell-e írni vagy pedig kötőjellel –, de azért igyekszem betartani őket.) Üdv és kösz a "figyelésért": TheBFG ^vita 2009. december 16., 09:08 (CET)

OK . Szaszicska ^vita 2009. december 16., 16:45 (CET)

Aláírás

A szócikk szerkesztést nem kell aláírni, csak a közösségi oldalakat! Azért szólok, mert a fizikai mennyiségeknél így tettél! – Tambo ^vita 2009. december 16., 12:59 (CET)

Bocs, azt hittem, hogy az aláírásra szükség van a nyomkövetéshez, ti. hogy lehessen tudni, kit kell szidni, ha valami jót elrontott. – TheBFG ^vita 2009. december 16., 13:26 (CET)

• Nincs probléma. A szerkesztő látszik a laptörténetben. A vitára választ a küldő vitalapján írjad. – Tambo ^vita 2009. december 16., 14:14 (CET)

Izotóp

Szia! A legutóbbi szerkesztésedben belső hivatkozásnak adtad meg a deuteront és a tritont. Ezekről még nincs szócikk, viszont a triton átirányítás a Tritónra, ami meg teljesen más, így ez most zavaró. Várható, hogy lesz szócikk erről a két részecskéről/magról? Szaszicska ^vita 2010. január 8., 12:02 (CET)

OK. Az elnevezések szereplésével egyetértek, csak a linkek miatt volt a kérdés. Ha tudsz valamit írni a deuteronról, akkor csak nyugodtan, nem elvárás a fizikus végzettség . Bár gondolom sokkal több mindenről tudnál írni, mint amennyire időd van, ezen a területen sem állunk túl jól a cikkekkel. Én most tévedésből a szerves kémiába csöppentem bele, de majd elmúlik... Szaszicska ^vita 2010. január 8., 13:27 (CET)

Kérlek, ne keseredj el

Sajnálom, hogy törölted a Kerékpár cikk vitalapjára írtakat. Visszaállítottam, mert szükségünk van a szövegre.

Bizonyára azonnali reagálást vársz a mondanivalódra. Ez elvileg rögtön meg is jöhet, néha csak hosszú hetek után történik meg.

A Wikipédia szerkesztői közül senki sem főállású, tehát érdemes kivárni, amíg valamire reagálnak.

Fel a fejjel, jó szerkesztést kívánok és sok örömöt a Wikipédiában.

Ha még mindig rosszkedvű vagy, ajánlom figyelmedbe a felhasználói lapomon a Murphy-törvényeket (a W-ra alkalmazva). Üdv.--Linkoman ^vita 2010. január 19., 18:19 (CET)

Ha rákattintasz a lap baloldalán a navigációban szereplő "Friss változtatások" menüpontra, láthatod, hogy az utolsó másodpercektől az időben visszaféle miféle új változások történtek. Időnként ezt figyelem. (Meg vannak a Friss Változtatások járőrei is, olyan szerkesztők, akik ránéznek az új lapokra, gyorsan rátesznek 1-2 sablont és hussannak tovább.)

Vagyis a technikáé az érdem. Üdv.--Linkoman ^vita 2010. január 19., 18:32 (CET)

Kedves TheBFG, én szinte senkivel nem állok e-mail kapcsolatban a Wikipédia szerkesztői közül.

Eredetileg saját vezetéknevemen szerkesztettem, de néhány hónap alatt áttértem a Linkoman nickre. Évekkel később töröltettem az eredeti felhasználói nevemet, mert egyesek mindenáron ki akarták találni, ki vagyok.

Annyit mondanék kedves kérdésedre, hogy jogászként dolgozom.

Üdv.--Linkoman ^vita 2010. január 20., 12:56 (CET)

Magkémia

Szia!

Létrejött egy cikk ezzel a címmel, de tartalma nem igazán van (most mindössze egy mondat, az viszont komoly meglepetést fog okozni). Ha esetleg fejleszteni támadna kedved, ne fogd vissza magad! Ha valamit tudok benne segíteni, szólj nyugodtan. Üdv: Szaszicska ^vita 2010. január 25., 23:19 (CET)

Kibék...

Szia! Örülök, hogy – hosszú idő után – újra írtál, de sajnos nem egészen értem az üzeneted. Mire gondolsz pontosan? Küldheted e-mailben is. Üdv: Szaszicska ^vita 2010. november 25., 19:04 (CET)

Külső szemléltető ábrák

Szia!

Ezek az ábrák kétségkívül hasznosak lehetnek, de két dologra megkérnélek, ha még több helyre is el akarsz hasonlókat helyezni:

1. Ne legelsőnek szúrd be. Ez szerintem a fontossági sorrendet elrontja, mivel én elölre az olyan hivatkozást rakom, ami fontos, jobban kapcsolódik a cikk témájához, stb., és lejjebb a kevésbé fontosak következnek. A szemléltetés is ilyen.

2. Ne írd oda a szerző nevét a link után, ez fölösleges, a többinél sem szoktuk. Ha valaki megnézi, ott majd látni fogja.

misibacsi*^üzenet 2011. június 4., 21:57 (CEST)

---

1. azt sem tudom, hogy a "Külső hivatkozások" jó hely-e. Vagy akár adhattam volna egy olyan új címet is, hogy "Kapcsolatos animációk/szimulációk"?

Egy szócikken belül lehetnek szabadon kitalált szakaszcímek, de a szócikkek végén lévő szakaszcímek nevei kötöttek. Ezek a nevek most éppen változtatás alatt vannak, de a "Külső hivatkozások" egyelőre jó lesz, a "Kapcsolatos animációk/szimulációk" nem jó.

... a szabályt követni fogom. - Az inkább logikus/kialakult szabály (mint itt sok minden más), hogy az utoljára beszúrt linket nem a lista elejére tesszük.

2. A szerzők nevét két okból adtam meg. Egyrészt láttam, hogy az elektronikus cikkeknél is megadják (holott kattintás után ott is kiderül, ki a szerző). Másrészt a hivatkozások, melyeket beszúrtam, azok nem egyszerű képekre mutatnak, hanem szimulációkra, animált prezentációkra, amelyek mögött rengeteg munka van.

Ha fontosnak tartod a nevek feltüntetését, visszateheted.

ha nem ez a szokás, akkor ezt az instrukciót is követem. - Szemléltető ábráknál nem szokott ott lenni, és amit írtam, az semmiképpen nem előírás, csak javaslat, illetve leírtam az eddigi gyakorlatot.

(3.) Keressem meg a helyeket, ahova hivatkozásokat szúrtam be, és javítsam ki ezeket, vagy ezt valaki más (Misibacsi?) már megtette helyettem?

Néhány (talán 3) szócikkben a hivatkozást a lista végére tettem és kivettem a szerző nevét. A szerzők nevét visszarakhatod. Ha ennél több szócikkbe is beszúrtál linket, akkor azokban jobb lenne, ha te helyeznéd át őket, hogy ne ezek legyenek az elsők. misibacsi*^üzenet 2011. június 5., 13:06 (CEST)

---

Vagy várjak, amíg valaki ki nem szedi az egészet? Nem tudom, hogy megy az ellenőrzés Nálatok.

Tégy belátásod szerint. Az ellenőrzés általában észrevétlenül zajlik, vagyis egy "járőr" megnézi a szerkesztést és ha az nem ütközik szabályokba, akkor elfogadottá teszi. Innentől kezdve láthatóvá válik az olvasók számára a változtatás. Addig az előző változatot látják. Én szigorúbb vagyok az ellenőrzés tekintetében, mert a tartalmat és a formai dolgokat is figyelem. Mások lazábbak, embere válogatja.

Lehetséges az is, hogy az adott szócikk vitalapján kérdést tesz fel valaki, tehát amelyik szócikket szerkesztetted, azt érdemes a Figyelőlistádon tartani, hogy lásd a változtatásokat rajta (ez a vitalapot is magában foglalja).

A harmadik módszer ez, amikor az adott szerkesztő üzenőlapjára ír valaki. Ez akkor használatos, ha nem szorosan véve a szócikkel kapcsolatban, hanem általánosabb szerkesztési kérdés merül fel. misibacsi*^üzenet 2011. június 5., 17:18 (CEST)

---

Még annyit javasolnék, hogy a linkek címeit jobb lenne úgy írni, hogy a lényeg a linkben legyen:

»"Letölthető interaktív Java szimuláció a gleccserekről a PhET-től" magyarul«

(a "magyarul", vagy a szerző neve maradjon külön). Ha aktuálisabb dologról van szó, akkor a dátum is külön szokott maradni. misibacsi*^üzenet 2011. június 8., 14:35 (CEST)

A szerkesztés és jóváhagyás ciklusa

Tehát amit Te megnézel, akkor az, azon a területen, hogy úgy mondjam, "már meg van nézve"

Én, vagy bármely más járőr ellenőrizhet bármely cikket (amihez ért, ami a figyelőlistáján van, amit észrevesz, illetve amire felhívják a figyelmét). Az ellenőrzés csak a következő módosításig érvényes, akkor újból ellenőrizni kell. A megbízható, "megerősített szerkesztők" szerkesztéseit alapból elfogadjuk, ezeket már nem kell egyenként ellenőrizni. Lásd még: WP:JEL. misibacsi*^üzenet 2011. június 5., 18:31 (CEST)

---

Megnéztem az ajánlott oldalt. (Érdekes volt, és majdnem megértettem :)

Melyik része nem érthető? Valamelyik fogalom? Vagy a megfogalmazás nem világos? Hiányos? Mivel kellene kiegészíteni? misibacsi*^üzenet 2011. június 6., 09:11 (CEST)

Figyelőlista és friss változások listája

Szia!

Van a figyelőlista, amire az ember felvehet szócikkeket (remélem neked is van már és folyamatosan gyarapítod!), továbbá van a "friss változások listája" (a bal oldali menüben van). Az első személyes, mindenkinek egyéni, a másik közös, ez utóbbin bármely szócikkben való minden változtatás látszik. Aki tehát ezt figyeli, az "mindent lát". A figyelőlista esetén csak azokat a változásokat látja az ember, amiket a figyelőlistájára már korábban felvett. Én csak ez utóbbit használom, a "minden változás" listát csak ritkán. De vannak, akik meg inkább azt figyelik! (szóval ebben sem minden ember egyforma).

Tehát én csak azokra a cikkekre reagálok, amik a figyelőlistámon vannak. Ha a változtatásaidat mondjuk 1 hét után sem hagyja jóvá senki, akkor írhatsz a Járőrök üzenőfalára. Ha ott sem reagálnak (de szoktak), akkor add meg nekem a szócikk linkjét és én jóváhagyom. Namost a fizikán belül pont a magfizika nem igazán köt le, így ezek csak elvétve vannak a figyelőlistámon (pl. ciklotron).

A friss változásokat azért szoktam pásztázni, hátha felbukkan valami érdekes cikk, amit onnantól kezdve figyelhetek, de az az igazság, hogy a Wikimédia szoftverében korlátozás van beállítva a változások darabszámát illetően, ezért minél több szócikket figyel valaki, annál rövidebb az az idő, amit visszafelé meg tud nézni. Nálam ez 2-3 napra jön ki. Tehát emiatt sem igazán akarom bővíteni a listámat, amin jelenleg 12 000 szócikk van. misibacsi*^üzenet 2011. június 8., 16:22 (CEST)

Szerkesztő:Szaszicska

Szia!

Úgy látom a szerkesztéseiből, hogy nagyjából hetente néz be ide, tehát nincs itt minden nap (mint mondjuk én).

Ha egy szerkesztő lapjára mész, a bal oldali menüben van egy ilyen pont: "Szerkesztő közreműködései", ott lehet látni, hogy mikor és mit szerkesztett. misibacsi*^üzenet 2011. június 8., 18:21 (CEST)

Szaszicska ^vita 2011. június 10., 00:28 (CEST)

Eloszlások

Szia!

Megjelöltem a három cikkben tett változtatásokat. Nekem egyszerűbb, ha egyből linkeket adsz meg, de így is megtaláltam őket. misibacsi*^üzenet 2011. június 28., 11:00 (CEST)

---

Szia!

Megjelöltem ezeket is. Legközelebb belső linket adj meg, ne külsőt. Belső linket úgy tudsz írni, hogy kimásolod a szócikk nevét (pl. "hullámtörés") és egyszerűen dupla szögletes zárójelek közé teszed. Ennek előnye, hogy másolni is és olvasni is könnyebb.

Sajnos, ha ezeket nem jelölte meg senki, az valószínűleg azért van, mert nem figyeli senki a cikkeket... (vagy jó esetben akinek rajta van a listáján, az nem járőr). Szerintem te is hamarosan lehetsz megerősített szerkesztő, akkor ha egy szócikket már megjelölt valaki és utána szerkeszted (pl. külső linket adsz hozzá), akkor a cikk megjelölt marad, tehát nem kell újból jóváhagyni. Amíg ezt nem kapod meg, szólj nekem továbbra is a jelölések miatt. misibacsi*^üzenet 2011. július 1., 22:15 (CEST)

Ellenőrzések - készen vannak

Szia!

Kérem megint, hogy amikor nekem elküldöd az oldalak linkjeit, akkor külső linkek helyett belső linkeket használj! A külső linkekkel megnehezíted a dolgomat. misibacsi*^üzenet 2011. július 12., 09:42 (CEST)

Persze, hogy jó így (Görbeillesztés_(matematika)), a szócikkekben is ezt használjuk, amikor másik szócikkre hivatkozunk, ezért "belső link" a neve. misibacsi*^üzenet 2011. július 12., 11:42 (CEST)

Moláris tömeg

Ellenőrzöttnek jelöltem a változtatásaid. Alapvetően egyetértek, és valóban óriási katyvasz van ezekkel, én is sokszor pongyolán használom e fogalmakat. Néhol talán kissé terjengősre sikerült a kiegészítés, de (most legalábbis biztos) nem nyúltam bele. Nem tudom, hogy a cikkben már korábban meglévő források mennyire támasztják alá a mostani tartalmat, ha esetleg tudnál megadni valami aktuálisat, az jó lenne. Üdv: Szaszicska ^vita 2011. július 31., 01:20 (CEST)

Rendben, ha alakítasz majd kicsit rajta, szólj nyugodtan. És valóban, az atomtömeg szócikk is hibás, és önellentmondó... Egyelőre kapott egy lektor sablont. A hasonló téves gondolatok „kinyomozására” nem tudok jó módszert. Meg lehet próbálni a keresővel, bár ehhez jó kulcsszót találni nem könnyű. Másik opció megnézni, hogy ki írta ezeket bele a cikkbe (ehhez a laptörténetet kell alaposan megnézni), és ugyanannak a szerkesztőnek a többi szerkesztését megnézni (már ha nincs túl sok neki). Mindkettő nehézkes és időigényes.

Nem túl forgalmas cikket esetén a vitalapra írtakat sokszor észre sem veszik, ezért érdemes lehet kirakni a {{Tartalmi segély}}^(?) sablont, mert ez megjeleníti 1-2 látogatottabb helyen, hogy a cikkel bibi van. Természetesen ettől még nem lesz több a kémiás szerkesztő, tehát az érdemi reakció nem garantált. :( Egyébként én is csak véletlenül néztem most be... Üdv: Szaszicska ^vita 2011. július 31., 09:42 (CEST)

„A mértékegység elárulja, hogy a moláris tömeg valójában nem tömeg (mely extenzív mennyiség), ezért tulajdonképpen nem helyes az a definíció, miszerint egy kémiai elem vagy vegyület tömegét jelentené, noha a kettő számértéke azonos.” Ez számomra egy kicsit ellentmondásos (de csak a fogalmazása). Most azonos, vagy nem azonos? A mondat értelme szerint a moláris tömeg kiegyenlítődő mennyiség, tehát intenzív (ezt mutatja a levegő átlagos moláris tömegének a példája; habár ebben a szócikkben szerencsésebb lett volna ezt inkább egy vegyülettel szemléltetni, mint egy fizikai eleggyel).

1. Ami a megnevezést illeti: megoldhatatlan a tévedésmentes magyar megnevezés. Mert van egy rézatom tömege; van mólnyi mennyiségű réz tömege, és van annak relatív értéke. Ez tehát három különböző fizikai mennyiség. Az arány közöttük viszont állandó.
2. Az iskolai rutinban egész számokként tanítani olyasmit, ami nem az – ez valójában a matematikai értelemben vett kerekítés. Sok közleményben elegendő 54-es és 56-os tömegszámú vasról beszélni, mert ez így félreérthetetlen. Igaz, nekünk hozzá kell tennünk, hogy a pontos érték 53.9396127, illetve 55.9349393
3. A mól definíciójába beletették, hogy „Az elemi egység fajtáját pontosan meg kell adni. Ez lehet atom, molekula, ion, elektron, egyéb részecske, vagy ezek meghatározott csoportja”, tehát ettől nemcsak a vegyületek, de az elemek is meghatározottá válnak; vagyis egyneműek egymással. Amiből következik, hogy azonos mértékegységgel kell mérnünk.
4. Javaslom felrakni valahová a Wikipédiába a Green Book (6.3. Properties of nuklids) mellékletét, amely a vita tárgyát világosan érthetővé tenné. Nem a moláris tömeghez, nem az atomtömeghez, mert mindegyik helyről hivatkozni kell rá. Hangyamunka, de megéri. MZ/X ^vita 2011. július 31., 13:39 (CEST)

Véletlenül a saját lapomon válaszoltam. Itt megismétlem:

„Nem vitatni akartam, csak hozzátenni a véleményemet. Egyetértünk.

No 2. Azt csak hagyjuk, hogy mit felejtenek el a diákok egy nyár alatt. Mindent. Én is pontatlanul fogalmaztam, mert a tömegszám (mint egész) a protonok és a neutronok darabszámának összege, és természetesen nem arányos a tömeggel – vagyis nem kerekítés. Úgy van, ahogy leírtad.
A kollégáim is atomtömeget, vagy móltömeget mondanak, amikor moláris tömegre gondolnak

No 3. Az atomot is kilogrammban mérjük, meg a molekulát is. Különben nem is lehetne tömeg szerint additív egy képződési reakció. Csupán arra gondoltam, hogy az oktatásban a két fogalom eléggé szétválik két misztikus fogalommá. Még a IUPAC táblázat (General chemistry) sem segíti a dolgok értelem szerinti rendezettségét. Más szóval: javasoltam ezt is tisztázni a szócikkben, és szívesen rábízom ezt olyasvalakire, aki alaposan érti a dolgot (és nem épít közben fürdőkádat). ”MZ/X ^vita 2011. július 31., 17:30 (CEST)

Nuklid

A nuklid szócikkben a ¹¹⁸Ag-t átjelöltem ¹⁰⁸Ag-vé. Kérlek, nézd meg, jót tettem-e vele! MZ/X ^vita 2011. augusztus 1., 11:57 (CEST)

Úgy látszik, elkapkodtam. Megnéztem az angol wikipédiában, és a Green Book-ban, és egyikben sem találtam a 118-as izotópot. Bocs, és kösz. MZ/X ^vita 2011. augusztus 2., 18:56 (CEST)

nukleáris fegyver

Kedves BFG! Kíváncsiságból megpróbáltam utána számolni... Egyetlen darab ²³⁵U bomlása 180 MeV energiát eredményez, tehát kb. 29x10^-12 J energiát. Tekintetbe véve az Avogardo állandót, az uránium atomtömegét, valamint azt, hogy 56 kg a kritikus tömeg értéke, arra az eredményre jutottam, hogy 56 kg ²³⁵U teljes hasadása 4130 TJ energiát hozna létre. Tudod-e ezt igazolni? És azt tudod-e, hogy ezt hogyan számítják át TNT-be? Mert valahogy ki kellett jönnie annak, hogy a hirosimai atombomba 1,3%-ban volt képes hatásos lenni. (itt elvesztettem a láncolatot). MZ/X ^vita 2011. augusztus 13., 22:12 (CEST)

Azt hiszem, kifelejtetted a képleteket. Üdv, MZ/X ^vita 2011. november 11., 17:02 (CET)

A hidrogénbomba alatt, nézd: „fúziós reakciók számát) a következő összefüggés adja meg: .... ahol Nd, illetve Nt jelöli a reakcióban részt vevő atommagok ” utána pedig szerepel egy (1) hivatkozás MZ/X ^vita 2011. november 11., 21:44 (CET)

Mégegyet találtam: „Ez - mint a hasadási bombáról szóló cikkben már szerepelt, .... ahol vs a közegre érvényes hangsebesség, r pedig egy jellemző méret” (Lehet, hogy nem te írtad?) MZ/X ^vita 2011. november 11., 21:50 (CET)

Sajnos, nem tudom, van-e jogom változtatásokat jóváhagyni, és ez hogyan történik. Megpróbáltam visszamenni a laptörténetben, de hangyamunka; nem tudom, ki írta ezeket a képlethiányos mondatokat. Sajnos, a képletek nincsenek meg nekem, nem találom se az angol, se a német wikipédiában. Pedig jó lenne korrigálni – én most a színtanba (kolorisztika) vetettem bele magamat. MZ/X ^vita 2011. november 12., 12:14 (CET)

Tudsz-e olyan helyet mondani, ahol láthatom a képletet? Ha nem túl bonyolult, akkor megírom (amúgy én is mindig újrakezdem a tanulást). Vagy el tudod küldeni kép formájában? MZ/X ^vita 2011. november 12., 21:53 (CET)

A number density jele a C betű. Változtatás nélkül emeltem át a Zöld Könyvből. n az anyagmenníyiség, N a darabszám. Lehet, hogy a te anyagodban az időderiváltja szerepel? Mert ebben az esetben azonos azzal, amit a matematika forrásnak nevez (adott térfogatban felszabaduló áram). Mindjárt megnézem az angolt (az atomfizika szóhasználatában hiányosságaim vannak). MZ/X ^vita 2011. november 13., 12:08 (CET)

$f=n_{1}n_{2}\langle \sigma v\rangle .$

f mértékegysége db/(m³ s)?

Mértékegység-egyenletként ilyesmi volna:

${\rm {{\frac {db}{m^{3}\cdot s}}=db\cdot db\cdot {\frac {m^{2}}{db}}\cdot {\frac {m}{s}}}}$

${\rm {{\frac {1}{m^{3}\cdot s}}=1\cdot 1\cdot {\frac {m^{2}}{1}}\cdot {\frac {m}{s}}}}$

úgy jön ki, ha a keresztmetszet-per-darab (fúziók száma) kerül az egyenletbe. Engem is veszettül zavar, hogy a darabszám mértékegység hivatalosan 1, ezért össze-vissza lehet egyszerűsíteni vele, zűrös következményekkel. MZ/X ^vita 2011. november 13., 14:44 (CET)

Kifelejtettem a köbmétert, de szerencsére a szócikkbe már az került bele MZ/X ^vita 2011. november 13., 18:32 (CET)

Most az összetartási időt keresem. A szócikknek ezt a részét elég figyelmetlenül ollózta be ide valaki. (Sajnos, nem a megfelelő angol cikkből. Mert akkor könnyű lenne azonosítani.) MZ/X ^vita 2011. november 13., 20:26 (CET)

Tudnál valamit mondani ezen mennyiségek mérőszámáról? Én magam jobban értek mindent, ha valaki számszerűsíti. MZ/X ^vita 2011. november 13., 20:28 (CET)

YouTube link

Szia!

Persze, hogy helyesen jártál el, ha kiszedtél egy nem működő linket (jóvá is hagytam). Én röviden annyit szoktam írni (hasonló esetben), hogy "URL 404", ebből lehet tudni, hogy az oldal nem elérhető, ez a törlés indoka. A YouTube-nál számtalan esetben van ilyen, hogy maga a feltöltő törli, vagy az üzemeltetők leveszik, ezért nem is praktikus a rá való hivatkozás. misibacsi*^üzenet 2011. november 2., 09:57 (CET)

"Külső hivatkozás" helyett

Szia!

"Külső hivatkozás" helyett a További információk szakasznevet kellene használnod. Tehát a szakasz ugyanaz, csak az elnevezés módosult. Az újonnan szerkesztett cikkekben légy szíves ezt írd be. (az se gond, ha a régi elnevezés van a cikkben, csak gondoltam szólok az új elnevezési szokásról, mivel ma még a régi nevet írtad be). misibacsi*^üzenet 2011. november 15., 14:26 (CET)

---

Mi lesz a régi címekkel? Átírja valaki, vagy nézzem meg azokat az oldalakat, amelyeken eddig dolgoztam és írjam át? Vagy ezt automatikusan is meg lehet oldani?

Úgy tudom, hogy automatikusan nem csinálja senki (bár lehetne). Azt lehet csinálni, hogy amiket szerkesztettél / szerkeszteni fogsz, azokban módosítod a szakaszcímet. Több más szakaszcím is módosult nemrégiben. Ezek zanzásítva így néznek ki: (csak a cikk végére vonatkoztatva)

Szócikkek általános tagolása

(cikktörzs: a szócikk szövege)

==Jegyzetek== 
{{források}}

==Források==

==További információk==

==Kapcsolódó szócikkek==

Opcionálisan az egyetlen ==Jegyzetek== szakasz helyett ez a felbontás is választható:
==Megjegyzések==
==Hivatkozások==

Az, hogy melyik szakaszba mi való, itt bővebben le van írva: Wikipédia:Szócikkek felépítése. misibacsi*^üzenet 2011. november 15., 23:27 (CET)

Kerékpárút

Kedves Szerkesztőtárs

Ha jól sejtem a cikk a Te könyvedre hivatkozik (Persze, hogy jól sejtem, én írtam oda) a közlekedésbiztonság résznél. Van valami ötleted, hogy honnan lehet frissebb/részletesebb adatokat szerezni?

--Tisztelettel: Duhos^vita 2011. december 23., 11:29 (CET)

Konvolúcióhoz gif-animáció

Szia!

A bal oldalon látható menüben a Fájl feltöltése menüpontra kell kattintani, majd a további instrukcióknak megfelelően eljárni. Menni fog! Ügyelj rá, hogy a feltöltendő kép ne legyen szerzői joggal védett. misibacsi*^üzenet 2012. március 24., 10:34 (CET)

Rá tudnál nézni?

Szia! Ritkán látni mostanság errefelé... Ha időd és kedved úgy adódna, rá tudnál nézni erre: Szerkesztő:Szaszicska/Kettős béta-bomlás? Az angol cikket fordítottam le, de a szakkifejezésekkel pár helyen kissé gondban vagyok, főleg a Neutrínó nélküli kettős béta-bomlás rész képleteinek környékén. Természetesen ezen túl is örömmel veszek bármilyen észrevételt, akár a fordítással, akár a tartalommal kapcsolatban. Nyugodtan belejavíthatsz akár a cikkbe is. Köszönöm előre is! Üdv: Szaszicska ^vita 2013. március 17., 10:41 (CET)

Köszi a gyors reagálást! :) Nem tudom, befejezted-e, vagy még maradt benne, amire visszatérsz? Ha kész vagy, akkor lassan áthelyezem majd szócikk névtérbe. Még egyszer köszi, és boldog névnapot kívánok! Szaszicska ^vita 2013. március 18., 16:16 (CET)

Küldtem e-mailt. Szaszicska ^vita 2013. március 18., 16:57 (CET)

Húsvét

Boldog, szeretetteljes húsvétot kívánok! Szalakóta ^vita 2013. április 1., 17:14 (CEST)

Füsskata/füskata

Szia!

Néhány gondolat arról, hogy ez most füskata vagy füsskata. A belinkelt forrás alapján nekem nem egyértelmű, hogy milyen gyökere van az egy s-sel írt változatnak, bár nem vagyok nyelvész (nagyon-nagyon messze nem). A "fésűs", vagy "fűs", mint füves lenne az előtag eredetileg? A probléma az, hogy egészen komoly szakirodalmi források állnak rendelkezésre, amik a 2 s-es alakot használják. (pl. https://moly.hu/konyvek/merkl-otto-vig-karoly-bogarak-a-pannon-regioban, http://www.matramuzeum.hu/e107_files/public/docrep/vol.34._2010/10_Fekete_Coccinellidae.pdf ). Ellenben semmilyen tudományos irodalmat nem találok, ami a másik alakot részesítené előnyben (e századit legalábbis). Azt sem értem, hogy különbözhet ennyire a google-keresőnk, mert az enyém a füsskatára 434, míg a másikra 350 találatot eredményezett, ráadásul először automatikusan javítja az első alakra. Mindezek fényében én azt mondom maradjunk a "füsskata" formánál. Köszönettel várom a véleményed! Üdvözlettel, – Hirvenkürpa ^{Mögbeszélés} 2016. november 23., 21:38 (CET)

No, hát kérdezzük meg a katicanevek (és általában a magyar bogárnevek) kiötlőjét, szerencsére ő is itt van. Bemásolom neki a beszélgetésünket. – Hirvenkürpa ^{Mögbeszélés} 2016. november 24., 08:28 (CET)

Szia! Merkl Ottó válaszát itt találod: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91vita:Hirvenk%C3%BCrpa#F.C3.BCsskata – Hirvenkürpa ^{Mögbeszélés} 2016. november 24., 20:27 (CET)

Megjelenés vs emergencia

Szia!

Örömmel látom, hogy múlt hónapban még szerkesztettél; remélem, továbbra is érdekel Téged a Wikipédia.

Mai "bolyongásom" során találtam rá a Megjelenés című szócikkre, ami katasztrofális állapotban levő szöveg. Teljesen egyetértek az általad e cikk vitalapjára írt megjegyzésekkel.

A cikk javításra szorul; az átnevezésnél lehetne kezdeni. Mit gondolsz erről? Üdv.--Linkoman ^vita 2019. augusztus 10., 19:03 (CEST)

---

Kedves Linkoman. Tök elfelejtettem már, hogy kell kommunikálni másokkal a Wikipédián. Csak remélni tudom, hogy megtalálod ezt a válaszomat. Elfelejtettem már ezt a megjegyzésemet is, de újraátgondolva is az Emergencia cím lenne a jó a mostani Megjelenés helyett. Találtam egy cikket, melyben szerepel egy hosszabb definíció: Emergenciának nevezzük az anyagi valóság azon tulajdonságát, hogy ha hierarchikusan mélyebb szintről magasabb szervezettségi szintre lépünk, akkor minőségileg új tulajdonságok megjelenésével is számolnunk kell. Itt a linkje: Biogenezis: Az élő és élettelen közötti határsáv problémája Üdv, – TheBFG ^vita 2019. augusztus 17., 09:47 (CEST)

Engedélyek

Szia! Az alábbi képek engedélye nem igazán megfelelő, amiket engedélyképpen belinkeltél:

• Fájl:NuklTerk Halflife Hu 740x500.jpg
• Fájl:Nuklidtérkép bomlás szerint.jpg
• Fájl:Convanim expminus gauss hu.gif

Egyik weboldalon sem írják, hogy konkrétan szabad licenc alatt használhatók az ábrák. – Regasterios ^vita 2020. február 3., 19:18 (CET)

Írtam ide egy hosszú választ, de eltűnt- Írj nekem erre a címre, majd válaszolok

nagy.elte@gmail.com

– TheBFG ^vita 2020. február 5., 11:07 (CET) Úgy látszik, elfelejtettem elmenteni. Ez volt az: Kedves Regasterios! Az ábrákat magam készítettem. Nagy Sándor a nevem, ismeretterjesztő dolgokban általában a Nagy Sándor m&m nevet használom. Nem emlékszem már rá, de lehet, hogy ebben a munkámban is használtam ezt az ábrámat: http://mek.oszk.hu/10900/10968/ Ha nem, akkor a nukleáris weboldalaim valamelyikén: http://nagysandor.eu/ Ha ott sem, akkor előadásokon az ELTE-s diákok számára. De az is lehet, hogy kifejezetten a Wikipédiának szántam - már nem emlékszem rá. Tehát az ábrát a legjobb lekiismerettel tettem fel. Az első hivatkozásnál kiegészítettem valamivel az infót. Nem tudom, hogy az úgy megfelel-e. Kérlek, ne szedjétek le az ábrákat. Ez az új rizsa: Általános engedély alapján: http://www.nndc.bnl.gov/chart/help/index.jsp Idézem a fenti linken leírt feltételeket: "Users should feel free to use the information from the Chart of Nuclides (tables and plots) in their work, reports, presentations, articles and books. For those interested in quoting the Chart of Nuclides, we suggest the use of the following citation format: National Nuclear Data Center, information extracted from the Chart of Nuclides database, http://www.nndc.bnl.gov/chart/" Fordítsam le magyarra? "A felhasználók szabadon felhasználhatják munkájukban, jelentéseikben, prezentációikban, cikkeikben és könyveikben a Chart of Nuclides-ból származó információt (táblázatok, ábrák). Ha valaki hivatkozni óhajt a Chart of Nuclides adatbázisra, a következő formát javasoljuk: http://www.nndc.bnl.gov/chart/." Lényegében ezt értettem az alatt, hogy általános engedély alapján, ti. nem kell külön engedélyt kérni semmire. Üdv, Sándor, alias – TheBFG ^vita 2020. február 5., 11:15 (CET)

Szia! Köszönöm a választ. Ki tudnád helyezni erre a weboldalra (valami jól látható helyen), hogy az ábrák {{cc-by-sa-4.0}} licenc alatt használhatók? Itt olvasható, hogyan lehet kitenni a licencet. Ez persze csak a Fájl:Convanim expminus gauss hu.gif problémáját oldja meg, a másik kettőét nem. Az általad belinkelt szöveg ugyanis nem azonos a szabad licenccel, ezért a Wikipédiára nem tölthetők fel ezek az ábrák. – Regasterios ^vita 2020. február 5., 20:19 (CET)

Meg tudnád mondani, hogy a Fájl:NuklTerk DecayHu 16O 740x422.jpg kép pontosan hol van? A megadott https://www.nndc.bnl.gov/nudat2/ oldalon nem találom. – Regasterios ^vita 2020. február 10., 09:57 (CET)

Sehol sincs. Ott egy olyan interaktív felület van, mint amilyen pl. egy Google térkép. Az általam készített ábrát úgy képzelheted el, mintha egy Google térkép egy részletéről készítenél egy screenshotot, majd azt különböző képelemekkel egészítenéd ki Photoshoppal. Egyetlen szerzői jogi kérdés merülhet fel csak: szabad-e a Google térképpel ezt megcsinálni. Az én konkrét ábrám esetében ezt úgy fogalmazhatjuk meg: szabad-e ezt megtenni az nndc nuklidtérképével. Én azt mondom, hogy igen, mert általánosan meg van mondva, hogy azt csinál vele a felhasználó, amit akar. Igazából még hivatkozásra sem kötelez. Csak azt írja, hogy ha hivatkozni akarok rá, akkor mire hivatkozzak. Én pedig akarok hivatkozni rájuk, mert kutatóként megszoktam, hogy így tisztességes. Ha ezt így nem lehet megtenni, akkor lökjétek ki a szemétre az egészet. Van valami, amiben segíthetnél. Üzent nekem a Wikipédia, hogy erősítsem meg a nasa@enternet.hu emailcímemet. Nem akarom megerősíteni, mert az Enternet megszüntette már évekkel ezelőtt a szolgáltatását azon a helyen, ahol lakom. Mint jeleztem, a nagy,elte@gmail.com címet használom, de fogalmam sincs arról, hogyan kellene ezt a személyemhez kapcsolni. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője TheBFG (vitalap | szerkesztései) 2020. február 10., 12:09 (CET)

Köszönöm a választ. Erre a linkre kattintva tudod módosítani a Wikipédiához rendelt e-mail címedet (kicsit lefelé kell görgetni). – Regasterios ^vita 2020. február 18., 12:57 (CET)

kétöves pihelégy - Volucella zonaria

Szia TheBFG!

Ehhez van forrásod? Üdv. DenesFeri ^vita 2020. november 16., 09:36 (CET)

Mindenki így hívja, de a legfrissebb forrás ez lehet:

Tóth Sándor: Képes zengőlégyhatározó, e-ActaNaturalia Pannonica 15: 1-128. 2017.

A 113-114. oldalon vannak a pihelegyek (Volucella):

bundás pihelégy (Volucella bombylans), kétöves pihelégy (Volucella zonaria), háromöves pihelégy (Volucella inanis), kis pihelégy (Volucella inflata), üvegpotrohú pihelégy (Volucella pellucens).

Tóth Sándor szisztematikusan átnevezett egy csomó olyan zengőlegyet is, amelyiknek már volt magyar neve. Az emberek általában kezdenek áttérni ezek használatára, mert a magyar nevekből ugyanúgy kiderül az egyazon genuszhoz tartozás, mint a tudományos nevekből.

Hasonló szisztematikus neveket dolgozott ki Ambrus András a szitakötőkre. Az ízeltlábúak.hu is ezeket a neveket használja. TheBFG ^vita 2020. november 16., 16:38 (CET)

Na jól van; köszi. DenesFeri ^vita 2020. november 17., 09:29 (CET)