Szerkesztővita:Adapa/Archív4

Aha

Meglep, hogy milyen vehemensen vársz választ kérdésedre, miközben a neked szóló kérdéseket ügyesen megkerülöd, de tegyünk úgy, mintha az ilyen demoralizáló viselkedésed ngem nem zavarna. Amikor észrevettem, hogy senki oda se figyelt az évfordulókra, elkezdtem szerkeszteni az ehetieket, és igyekeztem kerek évfordulókat betenni. És a legkerekebbhez képet tettem, azt gondolván, a Wikipédia lényege, hogy fontos információkat érthető formában közöljön. Még mindig ezt gondolom, akkor is, ha látom, hogy számodra például egész más szempontok a döntőek. Brezsnyev semmiben nem különbözik Petzvál Józseftől a mi szemszögünkből nézve. Két olyan történelmi figura, akiknek ebben az időszakban évfordulója van. Nincs közöttük különbség, akkor sem, ha te és talán még néhányan a Wikipédia szerkesztésébe személyes indulatokat is bele akarnak vinni. Egyik épp olyan, mint a másik. Egyik épp annyira lehet ijesztő, mint a másik, merthogy egyik sem az. Mert nem arról szól, kit teszünk a címlapra, hogy kit szeretünk és kit nem. A Svejk lehet elleneszneves bárkinek, de annak nincs ahhoz köze, hogy az évfordulója kapcsán kikerül-e vagy sem. És kb pont annyira lehet bármely Wikipédia-szerkesztőnek ellenszenves Petzvál, mint Brezsnyev. Na és? Semmi közünk ehhez. Ha ebbe az utcába belemegyünk, akkor a lejtőn megyünk lefelé, akkor gusztus szerint szelektálunk, akkor üzenni akarunk vele. Én nem akark. Megdöbbent, hogy te igen. Az ilyen gondolkodásnak elvileg nem lenne helye a lexikon-szerkesztésben. Javaslom, hogy hagyj fel vele magad is, mert elfogulatlanul csak akkor fogsz tudni itt tovább jó munkát végezni, ha nem a személyes meggyőződéseid szerint jársz el. Objektíven, személyes indulatok nélkül a két személy teljesen megegyezk. És én nem vagyok hajlandó üzengetésekbe elemenni, amibe te egpróbálod a Wikipédiát belevinni. És John Lennont ki lehet majd húzni, mert kipróbálta a kábítószert? És Kossuthot, mert a 48-as forradalomnak voltak halálos áldozatai, és akkor az már bántó lehet a hozzátartozóik számára? Hol a határ? Megmondom: sehol. Ott, hogy eleve nem kezdünk ilyenbe bele. És régen rossz, ha már a gondolata is fölmerül ennek. Brezsnyevhez azért "ragaszkodom", mert egyrészt kerek az évforduló, másrészt, mert ez volt az elős ötlet, és eddig semmilyen elfogadható magyarázat nem született arra, hogy miért ne. Az, hogy "mert szerintem ez nem lenne elég jó" nem magyarázat, mert kivétel nélkül mindenre igaz lehet. Tekintsünk el a személyes érzésektől. Ami az "elvtársat" illeti, eleget éltem abban a korban, nekem a neve így maradt meg. De ha úgy tetszik, ez az újévi vidámság. Természetesen kijavítható a teljes nevére. De hogy azon elkezdj izgulni, hogy Brezsnyev képe megjelenik egy lexikonban... Tudod, a XX. század krónikája című, nemzetköziviszonylatban is igen magas példányszámban elkelt lexikon címlapján ott van Sztálin? És a hátsó borítón Hitler és Lenin is? Csak nem azért, mert a XX. században meghatározó emberek voltak? Vagy talán kiretusálták volna? Nem, komoly lexikonok szerkesztői félre tudják tenni a személyes elfogultságaikat. Ezt ajánlom neked is. Iller ^vitalap 2007. január 1., 14:55 (CET)

Nem szántam viccnek, komolyan gondoltam. És ha viccnek vetted, akkor nem értetted meg, hogy nem vagyok hajlandó a Wikipédia elfogulatlanságából egy szemernyit sem engedni. Márpedig Brezsnyevet kitörölni a címlapról az elfogultság. Még egyszer felhívom a figyelmedet arra, hogy ezt komoly lexikonok nem teszik meg, Sztálin, Hitler simán címlapra kerül, mert elfogulatlanok maradnak a tényekkel kapcsolatban és nem szemezgetnek.

Az meg nem igaz, hogy indoklás nélkül töröltem az EU-belépést: ha évfordulókról van szó, akkor az aktuális eseményeknek nincs ott helyük. "Majd egy év múlva" - írtam. Miféle évforduló az, ami most történik? Iller ^vitalap 2007. január 1., 15:19 (CET)

Oké, a vitát kivittem a Kocsmafalra, odamásoltam a neked írt szövegem egy részét, a tiedből nem szeretnék szelektálni, ha fontosnak tartod, tedd te is ezt. A DD-féle marháskodás remélem nem befolyásolja majd a vita menetét, vagyis normálisan ütköznek majd az érvek. Azért ezek után nekem jobban esne, ha inkább Svejk lenne inkább a címlapon, mint Joseph Petzval... Iller ^vitalap 2007. január 1., 17:27 (CET)

Visszaolvasva a vitánkat, időnként a kelleténél indulatosabb voltam. Elnézést ezért. Iller ^vitalap 2007. január 1., 17:33 (CET)

Kisebbségi magyarok mint személyek és mint népesség

Tudom, hogy megállapodtunk abban, hogy különválasztjuk a személyeket és a népet, de nekem akkor is furcsa, hogy a Kategória:Szlovákiai magyarok és a Kategória:Romániai magyarok nem érhető el a Kisebbségi magyarság kategóriából, és fordítva sem. Nem lehetne ezen segíteni valahogy úgy, hogy közben összhangban maradunk a korábbi elvekkel? Ha a szigorú szétválasztás miatt nem is tehetjük be semelyiket a másik alá, legalább a kategória bevezető szövegében kéne linkelni egymásra. Mit javasolsz? Adam78 ✉ 2007. január 4., 05:09 (CET)

Arabok

Jó, de első körben csak a régieket nézném át - hozzájuk van csak megbízható forrásom. A többieknél már bajos a dolog, mert elvileg dialektusban kéne átírni, azt meg a fene tudja... majd valamit megpróbálok tenni.--Mathae قل 2007. január 9., 00:42 (CET)

Kérdés

Nem tudod, hogy kell törölni egy feltett képet ill. cserélni egy képet új változatra? --maxval 2007. január 10., 22:32 (CET)

Farkatlan kétéltűek

Szerintem súlyos hiba volt békásítani, főleg a Google-re hivatkozva. A keresőprogram egyáltalán nem mérvadó, itt szakmai alapon kéne működni.--_{Ceterum censeo, hogy az angol wiki mit művel, az az ő baja.} Mathae قل 2007. január 10., 23:25 (CET)

Meg nem mondom neked, mert nincsenek nagy lexikonaim elérhető közelségben, de a nyakamat tenném rá, hogy a farkatlan kétéltűek szakmaibb. Ez nem sokat ér, főleg egy bölcsész szájából, de a Google-találatokban akkor sem igazán bízom... ez az egy keresőkifejezés meg egyáltalán nem biztos, hogy célravezető. A cerberus pl. másutt így ír (az oldal nem elérhető, de "farkatlan kétéltűek" kifejezésre ez az első találat: "Ordo: ANURA - FARKATLAN KÉTÉLTŰEK. A hétköznapi nevükön békáknak ismert állatok átalakulásuk után farkat sosem viselnek. Alkatuk zömök, fejük hát-hasi ..." Az agráregyetemek meg nem biztos, hogy taxonómiai precizitásra törekszenek ilyen fajok esetében. Kéne valami szakit megkérdezni, mert engem ez a helyzet nyugtalanít.--_{Ceterum censeo, hogy az angol wiki mit művel, az az ő baja.} Mathae قل 2007. január 10., 23:46 (CET)

Ellenben a farkos kétéltűek vs. farkatlan kétéltűek / farkos kétéltűek - békák felosztásban az előbbi inkább belesimul a rendszerbe... Nem mintha tolonganának az ilyen természetű cikkeink, de a jövendőre is gondolni kell. --_{Ceterum censeo, hogy az angol wiki mit művel, az az ő baja.} Mathae قل 2007. január 10., 23:59 (CET)

Jó. Egyébként az első indulat elpárolgása után én is kezdem belátni érvelésed igazságát, amennyiben szinonímákról lenne szó, tényleg praktikusabb lenne a békákat használni. De azért megabajgatok néhány ismerőst ez ügyben, hátha tudnak segíteni.--_{Ceterum censeo, hogy az angol wiki mit művel, az az ő baja.} Mathae قل 2007. január 11., 00:13 (CET)

Megyés kérdés

Szia! Látom nagy lelkesedéssel írod a megyék szerinti látnivalók listáját, és hogy beleteted őket az xy megye kategóriába. Lesznek megyék szerinti kategóriák? Mert ha igen, akkor beleteszem a megyei intézmények cikkeit (Megyei levéltár, megyei börtön ilyesmi). A másik, hogy az esztergomi római fürdőről mit lehet tudni (te tetted a listába), mert nekem nem ismerős, és csak török koriakat találtam mindenhol, de azt vagy 3-at. Erről a rómairól hol találok többet? Mit használtál forrásnak? Köszi: Villy/^Üzenet 2007. január 13., 17:42 (CET)

angolszász nyelv --> óangol nyelv

Üdv Adapa,

Átneveztem a lapot. Ha angol szakos voltál, megpróbálhatnál szerezni az angol szócikk alján olvasható Beowulf-részlethez egy megfelelő magyar fordítást, mert én nem találtam ilyet, szépirodalmi fordításra pedig nem vállalkozom. Vagy bármilyen óangol szöveghez, mert a Miatyánk egy kicsit kevés. Üdv Renard 2007. január 15., 11:23 (CET)

Növényrendszertan

Szia Adapa! Itt is felteszem a kérdésemet. Szeretném némileg gatyába rázni a növényrendszertant. Látom, hogy a Taxoboxokban próbáltad követni a filogenetikus rendszertant, de vannak eltérések a Wikispecieshez képest. Pontosan mi alapján dolgoztál? Az APG II csak a virágos növényeket rendszerezi, a növények egyéb törzseit mi alapján rendszerezted? Köszi, ha válaszolsz! Pipi69e 2007. január 15., 16:37 (CET)

Kedves Adapa, kérlek segíts! Az Ajakosvirágúak Taxoboxában, a subdivision blokkban szeretném felvezetni a családokat, többek között az Érdeslevelűeket, amely már létezik kategóriaként! Így írva Érdeslevelűek megjelenik, de piros, így viszont ((Kategória:Érdeslevelűek|Érdeslevelűek)) nem jelenik meg ill. csak alul. Mit kell tennem? Pipi69e 2007. január 15., 23:40 (CET)

Bocs, hogy zargattalak. Rájöttem... Pipi69e 2007. január 16., 00:03 (CET)

Szia Adapa! Örülök az új sablonnak, ám megint van egy gondocskám. A méreggyilok szócikkben például több fajt tárgyalok egyszerre (ilyen a hérics is), ezek közül az egyik egyáltalán nem védett, a másik (Magyar méreggyilok) viszont nagyon-nagyon! Csak ezért nem akarnék új szócikket létrehozni (sok volna a felesleges ismétlődés stb) és még nem értem a sablonok működését (mármint azt, hogy hogyan vannak kódolva, bár a HTML-hez (CSS-hez, Javascripthez stb) egy kicsit értek), ezért nem tudom megoldani, hogy helyes méretben jelenjen meg a sablon a taxoboxon kívül is. Mit tegyek? PiPi 2007. január 22., 14:10 (CET)

Azért nem akartam ezt, mert sok esetben nincs fényképem... De igazad van az ideális valóban ez lenne (fajonként egy szócikk). Ha már itt vagy, megkérdezem, hogy a Kategória:Növények kategóriában rendben van-e az, hogy egy szócikk (pl. Beléndek) szerepel a Növények kategóriában IS és ugyanezen kategória egyik alkategóriájában (Kategória:Növénycsaládok -> Kategória:Burgonyafélék IS? Ne legyen CSAK az utóbbiban? PiPi 2007. január 22., 15:02 (CET)

Kéretik elnézni ide! Köszönetik! PiPi 2007. január 22., 15:14 (CET)

Válasz

Kész van, ha gondolod, nézd meg. Data Destroyer 2007. január 17., 12:40 (CET)

Nincs mit, egy kiemelt cikkbe legyen minél kevesebb piros :) Data Destroyer

Kérés

Szia! Most kicsit tanácstalan vagyok és ezért arra kérlek, hogy fuss végig a Konyhatechnika szócikken. Nem kívánom, hogy értelmezd a leírtakat, csupán az a gondom, hogy nagyon nagy anyag ez egy szócikknek, és még ráadásul nagyon sok mindent lehetne ebben a cikkben megemlíteni, ami jelenleg hiányzik belőle.

Már arra is gondoltam, hogy ilyen név alatt egy műhelyt is létre lehetne hozni, ahol összegyűjthetnénk az ide tartozó cikkeket. Ebben a cikkben csak a konyhatechnikai eljárásokat szerettem volna leírni, miközben becsúsztak talán nem idetartozó címszavak, még hiányokat is lehet találni. Megköszönöm, ha elmondod a véleményedet. - Üdv. » KeFe « * vitalapom 2007. január 17., 13:05 (CET)

Duplacsavart-mélyütés

Azt hiszem, ezt az eljárást, csak úgy lehetne nevezni, hogy duplacsavart-mélyütés. Én nem azt kértem, hogy szedd szét, mert azt én is megtehettem volna, mindössze arra kértelek, hogy fusd át és mond el a véleményedet.

A szétválasztással az is a probléma, hogy megszüntek létezni a hivatkozások a cikk első felében, erre te azt írod, hogy wikisítetted. Hát lehet hogy a te gépeden ez annak látszik, nálam csak piros linkek tömkelege jelentkezett.

Lehet, az volt a célod, hogy munka befektetése nélkül szerezz magadnak egy szócikket és nem is a könyvalak megszüntetése. Mert nem nevezném könyvalaknak azt, hogy a tecnológia főbb részeiről a bevezetőben irtam és mindjár hivatkotam is annak definicióira. Ez így kerek cikk, és a benne foglaltak könnyű elérését tette lehetővé. Aztán még arra hivatkozni, hogy "Nehogy töröljék" igazán jó humorérzékre vall.

Amikor felkértelek a cikk átnézésére, eszembe jutottak a néhány hónappal ezelőtti viták is, de reméltem hogy azóta már fejlődtél annyit, hogy nem használod a régi technikád. Sajnos tévedtem!

Ha már úgy is te vagy az eredeti szerző, csak arra kérlek, hogy valóban takarítsd ki belőle az oda nem illő címszavakat, és hozd létre a két cikk közötti hivatkozásokat. Ha szeretnél még több ilyen szócikket, csak szólj és adok néhány tippet. - Üdv. » KeFe « * vitalapom 2007. január 17., 15:30 (CET)

köszönöm a segítséget

VC-s 2007. január 18., 19:15 (CET)

Ha az ilyen egyszerű lenne... a roseus vs. ruber kérdés még mindig nem oldódott meg. Nem tudom, nézted-e eszmefuttatásainkat VC-ssel, de mi számos példát megnézve (ITIS, IUCN, NBCI, CITES, Avisonline, MME, biztonság kedvéért egyéb Wikipédiák) és ezek nyomán arra jutottunk, hogy mivel a szakik sem képesek igazán eldönteni, hogy most alfajokról, fajokról vagy egy fajról van szó, és hogy a roseus és ruber ugyanaz-e vagy sem, nekünk, Wikipédistáknak kéne dönteni. Mi ketten éppen arra jutottunk, hogy a rózsás legyen ruber, a karibi meg roseus, megemlítve, hogy faj-alfaj viták vannak (amint ezt meg is oldottad).

A te jelenlegi megoldásod annyiban praktikus, hogy a megfelelő Commons megfelelő oldalára mutat (no de a Commons nem taxonómiai forrás). Szerintem több érv szól amellett, hogy a rózsás flamingó a P. ruber, és a karibi meg a P. (r.) roseus. --Mathae قلني 2007. január 18., 19:38 (CET)

Tulajdonképpen, nincs jó megoldas, jelenleg így is jó, a többit majd megoldja az utókorVC-s 2007. január 18., 19:44 (CET)

A chilei flamingó pedig a hab tortán (pont ugyanúgy néz ki a képeken, mint a rózsás flamingó!) --Adapa 2007. január 18., 19:54 (CET)

Védettség sablon

Szép! Hamarosan megjelenik ott ahol kell! Pipi69e 2007. január 18., 23:42 (CET)

Szép, nekem is tetszik, ami még egy kicsit javítana az összképen az lenne, ha követné a taxobox méretét mivel egy egységként látszik, de lehet, hogy ez megoldhatatlan. Viszont ahogy elnézem egysorban a Flamingóalakúak (Phoenicopteriformes)-nél nem lesz hosszabb szöveg egy sorban, ha erre a méretre meg tudnád növelni,akkor a hozzá lehetne a taxobox méretét illetve a kép méretét alakítani, de ha nem megy így is szép. VC-s 2007. január 19., 00:20 (CET)

Mint az előző, alig pár napos, szó nélkül bevezetett, most szó nélkül kiirtott megoldás büszke "szellemi atyja", némi keserű szájízzel néztem meg a sablont, tehát elfogulatlansággal éppen nem vagyok vádolható. Mondhatni kissé úgy érzem magam, mint a gyerek, akinek lerombolták a frissen épített homokvárát - de hála istennek, nyitott vagyok a magyarázatra, az érvekre. (Hogy más Wikipédiák mit csinálnak, mit nem, az természetesen nem érv számomra - mert van eltérés a mainstreamtől.) Mást úgysem tehetnék, lévén informatikai analfabéta. (Vagyis de, visszaállítottam az eltűntető szerkesztéseid, hogy a többiek is lássák, milyen lehetőségeik vannak.)

Valahogy számítottam rá, hogy reakciód nem marad el rá, a Magyarország előtérbe helyezésével kapcsolatod ellenérzéseid miatt. Ebből kifolyólag viszont nem értem, miért nem jó a taxoboxban (azon túl, hogy a megszokott arányokat tagadhatatlanul borítja benne), mert így is legelőre kerül (immár egy magyar címer társaságában). Ha a világméretű veszélyeztetettségi státusz elfér ott, miért ne lenne jó a magyarországi? VC-s azt kéri, hogy legyen ugyanakkora, mint a taxobox. Akkor már nem egyszerűbb a taxoboxba tenni, mint külön méretezni akár paraméterekkel, akár kézileg az egyes esetekben? Ha meg az a probléma, hogy mit keres egy rendszertani dobozban a védettség, miért csak a magyarországit kell kiszervezni belőle? Arról nem is beszélve, mert az a legkevesebb, hogy még rá is tolja a taxoboxot a szöveg egy részére, amiért is bármit a taxobox elé tenni nem valami jó dolog. --Mathae قلني 2007. január 19., 00:56 (CET)

A szellemi atyja vagyok csak az előző megoldásnak, a kivitelezés Bdanee érdeme. A rátolás azt jelenti, hogy nálam (Firefoxban) a taxobox eltakarja a szöveg egy részét, ha fölé teszel valamit. De tudod mit? Végül is ez a megoldás is elfogadható számomra, de akkor úgy kéne csinálni, hogy legyen egy külön védettség-sablon, amelynek lenne egyfelől IUCN, másfelől magyar paramétere. Azáltal a világveszélyeztetettség sem lenne apróbetűs (ez tényleg okozhat gondokat, eszembe sem jutott), és megfelelően kiemelt helyet kapna. Meg aztán két hasonló természetű dologról lévén szó, miért ne legyenek egy helyen? (Ellenvetésként felmerülhet, hogy sokan nem szeretik a túl sok sablont.)

De ha már itt tartunk: a taxoboxokat némileg módosítani lehetne. Pl. a francia megoldásban nagyon tetszik, hogy a Commons-hivatkozás a box része, így lent nem okoz külön szétcsúszást. Ráadásul egyúttal a Wikispecies dobozát is bele lehetne tenni - akár egymás mellé, akár egymás alá. Igazából a doboz színével sem vagyok nagyon megelégedve. Ha a zöldet a növényeknek akarjuk fenntartani, mint jellemző színt, az állatok esetében külső jegyek alapján nem biztos, hogy a rózsaszín ugrik be először. Nekem spec. valami homokszínű tökéletes lenne, az egyfelől természetes, másrészt közömbös, tehát nem hinném, hogy bárkit zavarna (ilyesmire gondoltam.--Mathae قلني 2007. január 19., 11:23 (CET)

Szomorú vagyok mert most nem látszik rögtön, ahogy megnyílik a lap. Szerintem fontos (főleg a hazai fajoknál) a védettség, tetszett, hogy ez volt az egyik első infó, ami "kiütötte" az olvasó szemét. Az elhelyezéssel nekem is voltak gondjaim, de csak Opera alatt néztem, a többi eszembe sem jutott. PiPi 2007. január 21., 23:13 (CET)

---

A bokmål norvég Wikipédián meg zöldek az állatok :). Nem tudom, mennyiben lenne kényelmes, az angolból átvenni taxoboxokat így is elég munkás (csak latin neveket adnak meg a taxonoknál, egy csomót kell formázni és pótolni). Magamból kiindulva mindig egy lehetőleg rokon faj taxoboxát másolom át a huwikiből hogy minél kevesebbet kelljen átalakítani, és szerintem praktikussága révén ez elég gyakori megoldás lehet. Hogy azok az alsóbbrendű lények milyenek... Hát, ha nekik külön szín kell, akkor valami szürkéskék szerintem ideális lenne (az olyan laboratóriumos). [Ez az impresszionista enciklopédiaszerkesztés tetszik :)]. Merjünk önállóak lenni! A sallang más, de attól még Wikipédia vagyunk.

Az IUCN két külön megemlítése szerintem felesleges, és nem is mutat jól, ha túl közel egymáshoz megismétled őket. Bedolgozni a magyar címerest? Ez erőteljesen kompromisszumos megoldásnak tűnik :). Normális betűmérettel ugyanoda, címerrel? Egyúttal az IUCN-státusz betűméretén is lehetne növelni. Ez biztos megoldható... (És a Commons-Wikispecies integrálása hogy tetszik?)--Mathae قلني 2007. január 19., 12:05 (CET)

VC-s nevezéktani kérdése

Egy problémát is szeretnék felvetni, szép lassan elfogyok a magyar nevekkel, az valahogy nem tetszene, ha úgy csinálnánk meg oldalakat, hogy latinnév lenne a cíkk címe. Az a véleményem, hogy ahol nem találunk magyar nevet, ott az angolt kéne tűkörfordítani, nem jó megoldal, de ideiglanesen jobb mint a semmi. Most úgy haladok, hogy készítek egy ismertebb fajt, utána egy olyat ami a magyar internetten nem megtalálható. Például a vándorsólymot beütve biztosan kiad vagy 500 találatot, de az Barna ausztrálposzátát, csak a Wiki adja ki találatként és mivel van róla fénykép és minimális információ, én látok értelmet benne, hogy csináljuk. De mégha el is fogadjátok az ötletemet, én a sekélyes angol tudásommal csak szurkolni tudnák. Neked küldöm ezt, mert még fent vagy, de mindenki véleményére kiváncsi vagyok.VC-s 2007. január 19., 00:20 (CET)

Zene portál

Egyetértek veled. A Komolyzene portál csak munkacím.
A Zene portál a kisérletezések közben rosszul áttekinthetővé vált, és amig az újabb változatot csinálom, nem tudom ugyanazt a nevet használni. Először felépítem a kereteket, átmásolgatom a tartalmat a régi változatból úgy ahogy van, azután jön az "igazi". Köszönöm a gratulációt. Azért még azon dolgozni kell, amig olyan szép lesz ez is, mint a Magyar portál!  ^társalgó Karmela 2007. január 19., 11:33 (CET)

Arabok

Attól függ. Ha 19-20. századiak, elképzelhető, hogy ilyen magánhangzókkal írták át, de elég sok betűvel nem tudok mit kezdeni (félkövérrel jelölöm őket)

Algéria

• Abdelhamid Benhedouga - Abd el-Hamid ben Heduga?
• Ahmed Reda Houhou - Ahmed Reda Húhú?

Egyiptom

• Abbas Al Akkad - Abbász al-Akkad?
• Ala al-Aswani - Ala al-Aszvaní?
• Tawfiq Al Hakeem - Tavfik al-Hakím?
• Muhammad Aladdin (egye fene, maradjon, bár fel lehetne bontani)
• Abd el-Rahmán el-Abnudí
• Gamal El-Ghitani - Gamal el-Gitání (egyiptomi a jóember, azok képtelenek kiejteni a dzs-t)
• Nawal El Saadawi - Navál esz-Szádaví
• Abdel Hakim Qasem - Abd el-Hakím Kaszem
• Muhammad Husayn Haykal - Muhammad Huszajn Hejkál
• Yehia Hakki - Jehja Hakkí
• Taha Hussein - Tahá Huszejn (Szaddámnál elég rosszul honosodott meg Huszein)
• Sonallah Ibrahim - Szonalláh Ibráhim
• Yusuf Idris - Juszúf Idrísz
• Salah Jaheen - Szaláh Dzsahín
• Naguib Mahfouz - Nadzsvíb Mahfúz (ő fontos, Nobeles!)
• Raouf Moussad - Rauf Muszad?
• Alifa Rifaat - Alifa Rifát?
• Ahmed Shawqi - Ahmed Savkí?

Marokkó

• Leila Abouzeid - Lejla Abú Zejd?
• Mohamed Choukri - Mohamed Sukrí
• Mohamed Zafzaf

Szudán

• Tayeb Salih - Tajeb Szalíh
• Ibrahim 'Ali Salman - Ibráhim Ali Szalmán

Tunézia

• Aboul-Qacem Echebbi - Abú l-Kászim Esebbí
• Youssef Rzouga - Juszef Rzuga?
• Walid Soliman - Válid Szolimán?

Berberek

• Si Mohand - elképzelésem sincs :D, valszeg Szí Mohand, de nem vennék rá mérget
• Abdellah Mohya (it-wp), Mohya (fr-wp) - Abdellah Mohja?

Núbiaiak

• Haggag Hassan Oddoul - Haggág Haszan Oddul?

--Mathae قلني 2007. január 19., 11:37 (CET)

Re: Alma

Köszi! Eddig eszembe se jutott a hasonlósága az alimentare szóval... Érdekes a szavak eredete. A magyar alma szóé honnan jön, ha nem rokona ennek? A latin malusból torzult volna? (Azt tudom, hogy Buda török neve volt Kizil Elma, piros alma, de alma gyümölcsünk volt már a török kor előtt is, vagy nem?) Arra se bírtam sose rájönni, hogy miért az alt a mély hang, amikor az olasz alto épp hogy magasat jelent... (esetleg a „tápláló, növelő” jelentésből jött, hogy az a teltebb, „testesebb” hangfekvés?)

Ilyenkor mindig megfogadom, hogy a következő könyv, amit veszek, egy etimológiai szótár lesz :)

– Alensha ^üzi 2007. január 19., 21:49 (CET)

Vármegyék

Üdv.!Üzeneted megkaptam, véleményem szerint helyes volt változtatni, mert sok olyan vármegye van, amiről kevesen halottak. Meg fogom csinálni, amit elmondtál, csak úgy egyenként, ahogy haladok. Köszönöm, hogy segítettél. Rolland

Nógrád vármegye

Üdv.!Mért jelölted a Nógrád vármegye cikket törlésre?Egész jól néz(ett) ki. Rolland

Üdv.! Éppen észrevettem, hogy módosítottál, már megijedtem, hogy valamit elírtam. Elég nehezen esett le, hogy ez nem hiba. Rolland Utóirat: Köszönöm, hogy besegítettél "felöltöztetni" a sablont, én nem tudtam volna.

taxobox

Szia. Jó ötlet ez a taxobox és doboz egyesítés. Pár ötlet, a {{taxobox}}^(?) tartalmazhatna egy if-es kifejezést, hogy commons, és ha annak meg van adva valami (mondjuk commons=igen paraméter), akkor berakná a commons sablont a következő formában : {{common|{{{commonsnév|Category:{{{Faj latin neve}}}}}}}}, hasonlóan a wikifajjal a kategória nélkül, hisz alapból a faj latin nevéből képzett kategória a leggyakoribb a Commonson. Remélhetően érthetően fogalmaztam. Üdv--Dami ^reci 2007. január 21., 22:04 (CET)

Csak azért gondoltam, mert így megmaradna a szabad variálhatóság (commonsnév= paraméter), de ha nem kell variálni, akkor automatikusan át tudná venni a faj binomiális nevét. Azt még nem gondoltam ki, hogy hogy lenne a legegyszerűbben egy "kapcsolót" beépíteni, hogy berakja a Category: előtagot, vagy se, de a wikifajoknál az elnevezés elég egységes. A taxobox sablon paraméterezése így változna meg:

|commons=igen
|commonsnév=név a commonsos lapnak, ha nem a Category:<latin név> formában van
|wikifajok=igen 

Hasonlóan a védettséget egy switch-ként tudom elképzelni, (pl: |Huvédett=nem --> berakja a nemvédett sablont, |Huvédett=igen --> berakja a védett sablont, és a paramétereit kitölti a taxobox sablonnak megadott paraméterekkel).

Egyébként kicsit frissítettem a {{wikifajok}}^(?) sablon szövegezését, ha szerinted megfelelő, és informatívabb az új szövegezés, akkor az egységesség kedvéért a wikifaj sablont is frissíteni kéne. Üdv--Dami ^reci 2007. január 21., 22:52 (CET)

Ha gondolod, holnap, vagy inkább holnapután este megpróbálom megcsinálni a fenti változásokat, ha sikerül. Üdv--Dami ^reci 2007. január 21., 23:11 (CET)

A koncepció nagyon tetszik :), persze nem én lennék, ha ne lennének kifogásaim. De ezek nem súlyosak. Annyit tennék hozzá, hogy a commons- és wikifajok esetében talán jobban mutatna, ha az ikonokat tartalmazó rész láthatóbban elkülönülne a szövegestől. (Lehetőleg olyan szélességben, mint ahogy a magyar védettségeshez viszonyul a címeres rész.) Ez utóbbival pedig annyi javítási gondolat merült fel bennem, hogy a címer koronarésze nem nagyon érvényesül a háttér előtt, és a színe sem passzol a rózsaszín taxoboxhoz. (Ezen még dolgozgatni fogok...)--Mathae قلني 2007. január 21., 22:38 (CET)

Mathae megelőzőtt, én is úgy akartam kezdeni, hogy jó, de... két nem is kifogásom, inkább észrevételem lenne. Egy faj leíró oldalnak a legfontosabb egysége a taxobox. Tulajdonképpen, ha mindenki jól dolgozott, a Wikifajok ugyanazokat az adatokat tartalmazák mint a taxobox, A commons meg lehet, hogy tartalmaz még, mondjuk + képeket, de lehet, hogy semmit, tehát szerintem ez inkább a forrásértékű, mint taxoboxi információ. Az Magyarországi státusz előző elhelyezésével viszont adtunk plusz információt, ha valaki ráment az oldalra, orditott róla, 1) hogy ez a faj megtalálható magyarországon, 2) hogy védett, 3) nem érdemes bántani, mert sokba is kerülhet. 4) Egy alak beírogatta, hogy szabálytalanul használjuk fel az MME adatait, így nyugotam mondhatnánk azt, hogy jó szolgálati cselekedetet hajtunk végre, azzal, hogy tudatjuk az emberekkel, az állatok veszélyezettségét, így viszont úgy érzem eldugjuk egy kicsit. De annyire egyik sem zavar, hogy ne így készitsem a többit, ha nektek így tetszik.VC-s 2007. január 21., 23:06 (CET)

Egyébként igazad van, VC-s, te eddig nem nagyon hallattad a hangod. Nehogy már elnyomjunk, amikor több állatos cikked van, mint nekünk ;). Én is készséggel behódolok a közösség döntésének, ha esetleg nem teljesülnek elképzeléseim. --Mathae قلني 2007. január 21., 23:58 (CET)

Kedves Mathae, köszönöm a hozzászólásodat. Nekem így felül teszik, de a 10 000 madár fajból kb. 300-400 fajt érint, ha van akinek nem teszik, nem ragaszkodom hozzá.VC-s 2007. január 23., 12:17 (CET)

Kedves Adapa!

Én is jónak tartom az ötletet, és esztétikusnak a boxot. Azonban volna egy megjegyzésem: Azokban a taxonokban ahol a felsőrészen helyezted el, eléggé rondán fest, különösen a rózsaszínű fejlécekkel ronda. Tehát azt javaslom, hogy mindig a taxonok legalsó részében helyezd el, így is betölti a szerepét és kevésbé irritáló a megjelenése.

Kipróbáltam a növényes cikkekben és itt is jól alkalmazható. A gondom csak az, hogy honnan lehet megtudni, hogy jelenleg melyik növény védett és milyen eszmei értéket képvisel? Ismerősömet egyik kirándulása alkalmával, majdnem megbüntették, mert a mecsekben tömegével növő medvehagymát gyűjtve, néhányat hagymástól tépett ki. A "közeg" eltekintett a feljelentéstől, mert a hagymákat visszaültette. Azonban tudós kollégánk Godson javaslatára a cikkből el lett távolítva a "Védett!" szó. Most akkor mi az igazság? Én most ismét beraktam, de már az általad készített boxot. Lásd: Medvehagyma Ha mégsem védett, nyugodtan kitörölheted, hiszen csak egy nagyon régi leírásban utalnak erre, és lehet hogy azóta már tényleg nem védett. Az is elképzelhető, hogy csak a hagymája a védett, mert a levelet nagyon sokan szedik. - Üdv. » KeFe « * vitalapom 2007. január 22., 11:49 (CET)

Vagy lehet változtatni a színen ;)--Mathae قلني 2007. január 23., 14:13 (CET)

Taxobox 2

Szia. Tetszik ez a megoldás is, egyetlen apró bajom, hogy a faj neve nem kerül magától a sablonba, de ez csak kényelmi funkció, azért még ránézek valamelyik nap. Más kérdés, hogy a sablonban a faj magyar nevét írja-e ki, vagy a latint; én személy szerint a magyart írnám ki (tehát ami az alapértelmezés), és odáig is elmennék, hogy a Commonson csinálnék átírányítást a magyar névről a latinra (ha az nem kategória). Üdv--Dami ^reci 2007. január 22., 19:11 (CET)

Kezdőlap

Köszönöm! Pasztilla 2007. január 22., 17:58 (CET)

Arab nevek

Az átírás gyakorlatilag minden esetben (kiv. Mohammed Hajr ed-Dín) alkalmatlan a visszakövetkeztetésre, sajnálom, itt nem tudok segíteni.--Mathae قلني 2007. január 23., 14:10 (CET)

Mindjárt más, de nekem elég gyanús ez, pl. Ben Dzsellún nevénél nem éppen értelmes arab átiratot dob ki. (A bent egybe írja a nevével, ami nem fordulhat elő). Más: időközben eszembe jutott, hogy a nyelvjárások végén rövidülnek a magánhangzók, úgyhogy a 20. századiak esetében (régebbi nem számít), ahol ilyet ajánlottam, át kéne javítani. --Mathae قلني 2007. január 24., 00:29 (CET)

• Jean Amrouche (ezt nem írnám át, ha már Jean a keresztneve :) ) - جان عمروش
• Taos Amrouche (at-Távósz Amrús) - الطاووس عمروش
• Rachid Boudjedra (Rasíd Búdzsedra) - رشيد بوجدرة
• Boulifa (Búlífa) - بوليفة
• Mohammed Dib (Mohammed Díb) - محمد ديب
• Tahar Djaout (at-Táhar Dzsaút) - الطاهر جعوط
• Assia Djebar (Ásszija Dzsebár) - آسية جبار
• Mouloud Feraoun (Mulúd Feraún) - مولود فرعون
• Mouloud Mammeri (Mulúd Maammeri) - مولود معمري
• Rachid Mimouni (Rasíd Mímúni) - رشيد ميموني
• Kateb Yacine (Káteb Jászín) - كاتب ياسين
• Driss Chraibi (eredetileg Idrisz (de ha Drissz, elhiszem) as-Srájbi) - إدريس الشرايبي
• Tahar Ben Jelloun (Táhar ben Dzsellún) - طاهر بنجلون
• Mohammed Khair-Eddine (Mohammed Hajr ed-Dín) - محمد خيرالدين‎
• Ahmed Sefrioui (Ahmad Szefrivi)- أحمد صفروي
• Moncef Ghachem (al-Monszef Gasem) المنصف غشام

+három, amiket a múltkor félkövér betűkkel vagy kérdőjellel láttál el:

• Abdelhamid Benhedouga (Abd el-Hamíd/Abdelhamíd ben Hedúga - عبد الحميد بن هدوقة
• Ahmed Reda Houhou (Ahmed Reda Húhú) - أحمد رضا حوحو
• Si Mohand (asz-Szí Mohánd) - السي محاند

Tizenkét táblás törvények

Miért csináltad ezt az átnevezést? A szócikk vitalapján az AkH-ra való hivatkozással, linkkel, magyarázattal ott van, hogy miért kell külön írni. Ketten is megindokoltuk, és te ezzel nem vitatkoztál. Szerintem a helyes alakról nevezted át a hibásra. Bináris ^ide 2007. január 23., 22:17 (CET)

Egy kis segítséget kérnék

Vagy egy tengelic nevű település, szeretném elkészíteni a tengelic nevű madarat, mivel szerintema madár az ismertebb ezért átneveztem a Tengelic (településre), de az átirányítást nem tudom megszüntetni, ha tudsz kérek segítsél ki, előre is kösz.VC-s 2007. január 24., 21:06 (CET) KöszVC-s 2007. január 24., 22:31 (CET)

Re: egyiptomi irodalom

Szia! Jó ötlet a különválasztás. A nyelv és írás is kész lesz majd valamikor, szándékomban áll megírni, de ott alighanem az egésznek egy közös szócikke lesz „hieroglif írás” címen, mert annyira nem választható el a kettő. – Alensha ^üzi 2007. január 26., 16:32 (CET)

Oké. Végül is az írás magába foglalja tkp. a hieratikust meg a démotikusat is, ami nálam ugyan csak lábjegyzet, és írni se tudok róla sokat, de előbb-utóbb remélhetőleg jön valaki, akinek meg az a mániája :) – Alensha ^üzi 2007. január 26., 23:27 (CET)

Holt nyelvek kategória

Carissime! A Holt nyelvek/lelkek kategóriát direkt szedtem le a latinról, mert az egyrészt nem egy tudományos minősítés, másrészt viszont amennyiben mégis használjuk, csakis olyan nyelvekre szokás alkalmazni, amik valóban kivesztek, tehát nem beszélik őket. A latint több szempontból is bonyolult besorolni, de „holt nyelv”nek csak egy közkeletű laikus tévedés szokta olykor bélyegezni, mert valójában persze nem tartozik közéjük. Azért van ma a világon annyi latin nyelv, mert egyfolytában beszélték. :o) Más kérdés, hogy az ún. „irodalmi” nyelv, az aranykori kánon a középkori egyházi nyelv által konzerválva afféle lingua francává lett Európában, s így annak szókincsét is örökölte például a mai lingua franca, az angol, ettől még a latin köszöni szépen, él tovább, éppen mert beszélik, ma olasznak, spanyolnak, stb. nevezzük őt attól függően, hogy hol, kik és milyen változatban beszélik. Holt nyelv ma a folytatás nélkül kihalt hettita például, az ugyancsak folytatás nélküli etruszk, stb. De mondjuk a görög hasonlóképpen nem holt nyelv, hiszen beszélik, különös iróniája a köznyelvnek, hogy valamit azért nevez holtnak, mert ma nem úgy néz ki mint 2000 éve, és éppen azért nem, mert nem halt ki, hiszen beszélték! :o) Mókás dolgok ezek. A szabatos megfogalmazás egyébként: „mai élő nyelvek korábbi nyelvállapota” a görög és a latin esetében például, de ugyanez a helyzet az egyiptomival, amit ma még beszélnek a koptok, amíg vannak. Tehát a szabatos eljárás az vagy az, ha létrehozunk egy új kategóriát, vagy hagyjuk az egészet, de a Holt kategóriából a görög és latin törlendő. Bennó 2007. január 27., 01:37 (CET)

Nem nagyon kell ehhez forrás ugyan, mert nyelvészeti értelemben sosem is volt másképp a helyzet, de keresek szívesen. A helyzet egyébként nagyon könnyen átlátható, és nem teljesen azonos a görög és a latin esetében, egy momentum azonban közös. Mindkét nyelvben az történt, ami például az arabban is, és az ottani szokás mutatja a köznyelvi logikátlanságot. Mindháromszor az ún. irodalmi nyelvről van szó, ami valamely kimagasló fontosságú alkotás miatt külön rangot nyert. Kezdjük a göröggel, ott ez az Újszövetség nyelve, ami már nem is az ógörög, hanem az ún. koiné, azaz „közös” görög, de valójában a magyar szóhasználat is mutatja, hogy itt nyelvtörténeti kategóriákról van szó (ógörög, koiné, középgörög, újgörög), és persze könnyű belátni, hogy ez nem négy nyelv, hanem egyazon hosszú életű nyelv különböző korszakai. A zavar éppen azzal következett be a laikus nyelvhasználatban, hogy az újszövetségben rögzített nyelvállapotnak akkora volt a presztízse, hogy sokáig igyekeztek azt utánozni. Amikor egy nyelv használói megtanulnak írni, megtanulják az „írott nyelvet” is, ami sose teljesen azonos a beszélttel, hanem éppen az írott kultúra ápolásának folytonossága miatt szükségszerűen konzervatív egy kissé. Amilyen mondatokat például itt írunk egymásnak, beszélgetésben sose használnánk bizonyos fordulatokat, ezek az „irodalmi formulák”. Mondhatnánk tehát, hogy van egy irodalmi magyar is, de mondjuk soha senki se gondolná, hogy az ómagyar egy holt nyelv, pedig bizony nem beszéljük ma már azt a nyelvállapotot. Az arab hasonlóképpen járt, akkora a presztízse a Korán arabjának, hogy a mai napig stílbravúrnak számít, ha valaki arab úgy tud írni. Azt mondják egy klasszikus arabsággal írott műre, hogy „kiváló arabsággal íródott”, és az ma azt jelenti, hogy kicsit nehezen érthető. :o) A latinnal a helyzet csak annyiban más, hogy nem egy mai nyelvállapota van, hanem mivel nagyon sok helyen beszélték, és több helyi nyelvvel keveredett provinciai változat alakult ki (ezek azonban érdekes módon nem nagyon tértek el, és ma sincs olyan nagy különbség köztük), ma hét-nyolc névvel illetjük őket (olasz, spanyol, francia, stb.). A nyelvtudományban közismert tény, hogy politikai kérdés, mit tekintünk önálló nyelvnek, és nem nyelvészeti, ez ugyanis nem egy nyelvészeti szempont. Azért politikai kérdés, mert nemzetalkotó tényező a nyelv, és mondjuk hiába tudja minden nyelvész (sőt maguk a beszélők is), hogy mondjuk a portugál és a spanyol voltaképpen még dialektusnak se áll nagyon messze egymástól, sértésnek számít, ha valaki nem ismeri el két nyelvnek, mert ez egy érzékeny, nemzeti identitást formáló szempont. A csángó magyart te ma nem nagyon értenéd, mégse nevezzük külön nyelvnek (szintén politikai okokból, mert nem alkot államot), noha a portugáloknak nem okoz gondot a spanyolok megértése. Azt hiszem, a kései óra ellenére kicsit túl bőségesre sikeredett ez az okfejtés, de remélem, kielégítő. :o) Ha tényleg kellene forrás (bár ez kábé a föld kerekségének a szintje :o), keresek. Amúgy persze ez egy érdekes jellegzetesség, és nem csak itthon szokásos tévedés. A latin is annak köszönheti ezt a helyzetet, hogy egy irodalmi állapota olyan presztízsre tett szert az azon rögzített művek miatt, hogy mesterségesen igyekeztek egy régebbi nyelvállapotot írásban megőrizni, holott azt már úgy akkor nem beszélték. Sőt a latin azért is egyedülálló, mert a középkorban és a kora újkorban valóban igyekeztek úgy beszélni is, hogy az minél jobban hasonlítson egy elképzelt állapothoz. Persze akkor sem volt olyan, csak igyekeztek. Amúgy az Újszövetség görögje meg tele van hebraizmusokkal, tehát éppenséggel egyetlen beszélt állapotra sem hajaz tökéletesen a Szentírás görögje. Bonyolult dolgok ezek, és én megértem, hogy a laikus használatban igyekeznek rendet teremteni, de a nyelvállapotok, irodalmi korok és nyelvjárások között elég nehéz. Bele kell nyuogdni, hogy a világ bonyolult. :o( Bennó 2007. január 27., 02:06 (CET)

Keresgéltem neked forrást, de főleg negatív forrást találtam, ahogy sejtettem is, hogy ti. nem beszél ilyesmiről a nyelvészeti szakirodalom, merthogy ez nem egy nyelvészeti téma. A nyelvtörténetből tudhatsz meg ezekről többet, csakhogy azoknak meg túl bőséges a forrása. Ha abban, amit leírtam, valahol konkrétan szeretnél valamihez forrást, ahhoz tudok. Úgy per általában ritkán foglalkozik nyelvész ilyesmivel, mert a laikus terminológia vizsgálata egy egészen marginális szociolingvisztikai téma. Jutott viszont eszembe egy jó példa. A „kőkorszak”, amit nyakra főre használ a köznyelv, holott soha nem volt ilyen tudományos korszakolás, a kezdet kezdete óta mindig megkülönböztet a régészet paleolit és neolit korszakot különféle neveken, de tudományos szöveg sose írta azt le, hogy „kőkorszak”. Na ez egy jó példa. De ezzel is az a helyzet, hogy csak negatív forrást találsz, mármint azt, hogy érdekes módon a szakirodalom nem beszél kőkorszakról, olyat nehezebben találnál, ahol egy szakcikk arról beszél, hogy miért nem beszél kőkorszakról. :o) A todomány már csak ilyen, nem foglalkozik laikus szempontokkal. Eléggé nem szép ez tőle. Ezért szeretem én az ismeretterjesztést. Csak az meg sajna tele van hibákkal. Ez minden világok legjobbika, mondotta volt Pangloss doktor. Üdv! Bennó 2007. január 27., 03:18 (CET)

Nincs most időm rendesen válaszolni, bár sok szempontból csak magamat ismételhetem, és igazából nem a szakkifejezések használata vagy nemhasználata a probléma, hanem hogy a megtévesztő kategóriáink visszahatnak a gondolkodásunkra, és egyéb tévedések forrásai tudnak lenni önmagukban, mint minden sztereotípia. Ha valaki ragaszkodik egy terminológiához, csak tegye, használhatja vidáman a holt nyelvek kategóriát, attól a se a latin, se a görög, se a szanszkrit nem lesz holtabb, hiszen beszélik, engem ez nem zavar, csak általában rossz hatással van a gondolkodásunkra, ha téves címkékkel befolyásoljuk, ez egyszerűen egy rossz tünet, és eléggé árulkodó. Sok ilyen van az irodalomtörténetünkben, a nyelvtörténetben, a történelemben. Például az, ahogyan a mai napig úgy oktatjuk iskolában az irodalomtörténet korszakait, mintha az egy fejlődési sor lenne, mintha létezne olyan, hogy a 19. századi irodalom „már tudott” valamit, amit a középkori nem. Persze ezt ma egyetlen normális ember sem hiszi, de a fogalmaink változatlanul korlátoznak bennünket a felfogásban, az ember pusztán azért is képes valamit fejlődésnek látni, mert lineáris, és ahhoz a tudatunkban a fejlődés kötődik (eleje, közepe, vége). Közismert példa erre a római irodalomtörténet ún. „archaikus” korszaka, amit követ az „aranykor”, holott ugye az aranykor volna a töretlen boldogság kora, a bűnbeesés előtti korszak, aminek nincsenek előzményei. Pechünkre mégis van egy korábbi korszak, amit így kénytelenek vagyunk archaikusnak, azaz kezdetinek nevezni, holott semmivel sem „fejletlenebb” az őt követő (állítólag) boldog aranykornál (ugyanez a helyzet a spanyol irodalomtörténet barokk aranykorával). A fogalmaink visszahatnak, bumerángként viselkednek, először még mi próbálunk tájékozódni a segítségükkel, aztán már ők határolják be a gondolkodásunkat. Ezért nem árt olykor felülvizsgálni, mit is jelentenek a nemtörődöm módon aggatott címkéink. A görög és a latin korszakolásának esetében szintén saját fogalmaink áldozata lettünk: a világosabb eset a görög. Azt írod, mivel tudnám alátámasztani, hogy a latin és az újlatin nyelvek egyazon nyelv változatai. A helyzet az, hogy az ellenbizonyítás az, ami hiányzik, azaz azt nem bizonyította senki sose, hogy külön nyelvek volnának, hiszen nyilvánvalóan nem is azok. Persze nem gazemberség van emögött a tévedés mögött, hanem a tudomány hagyományai. A „latin” ugyanis, amikor nyelvészet már létezett szaktudományként, az irodalmi latint jelentette, az aranykor szalonnyelvét, amit a nyelvtankönyvek is ismertetnek. Hiába tudja mindenki, hogy mondjuk a consecutio temporum nevezetes szabályai alól több a kivétel, mint a norma, mégis így oktatjuk, mert az aranykori irodalomban létező coniuncitivizálási tendencia alakított egy efféle kánont. Így aztán saját leírásaink foglyaként kivételnek mondunk mindent, ami nem alkalmazkodik a consec. temp. „szabályaihoz”, amivel előállt a paradox helyzet, hogy a bennszülött szerzők többsége kivételesnek számít, mert nem tartja magát a nevezetes főmondati-mellékmondati egyeztetési szabályokhoz. Ennyire viszonylagosak a fogalmaink. Visszatértve a latinra, tehát amikor a nyelvtörténet elkezdett azzal foglalkozni, hogy az olasszal, spanyollal stb. mi is a helyzet, a köztudatban a „latin” az irodalmit jelentette, fel kellett tehát találni egy új terminust, az ún. „vulgáris latin”-t, ami valójában nem jelent mást, mint a beszélt nyelvet. Aztán jött a csodák csodája, megállapították, hogy a vulgáris latinnak voltak nyelvjárásai, és hogy ezek fejlődtek a ma is ismert helyzetig tovább. A terminológiai bakugrást külön súlyosbította tehát a sokféle változat, mert ugye ha csak egyféle lett volna, azt simán újlatinnak becézték volna, és nem áll elő a skizofrén helyzet, senki se hitt volna olyat, hogy az ne ugyanaz a nyelv volna. Így viszont ma beszélnek „olasz” nyelvemlékekről, ami egy teljes abszurdum, ez magyarul azt jelenti, hogy írásban is elkedzték rögzíteni a beszélt itáliai latin 8-9. századi állapotát, pedig azelőtt írásban nem használták, az írásnak fent volt tartva egy korábbi, konzervatív állapot. Megfordítanám a kérdésedet: Mondhatja-e bárki, hogy Itáliában, ahol se nagyszámú beköltözés, se nyelvi hatás nagyon nem érte a lakosságot (elkekintve északon a longobárdoktól, de a számuk nekik is csekély, nyelvi hatásuk annál is csekélyebb), mondjuk Rómában például, ahol kétezer éve töretlenül ugyanazok laknak, akik az antik városban is, antropológiailag Róma mai lakossága miben sem különbözik az első századitól, és a nyelvet is folyamatosan beszélték, azért alakult át ugyanis, mi okunk volna azt a butaságot firtatni, hogy akkor ez most ugyanaz a nyelv-e, mint volt?! Csakis egy okunk van erre: az irodalmi változat presztízse, tehát paradox módon az aranykori latin iszonyatos rangja az oka annak, hogy ez ma egyáltalán kérdésként felmerülhet. Persze ismétlem, itt nem tényekről van szó, mert azokat mindenki ismeri, mindenki tudja, hogy a latin azonos önmagával, és változni se sokat változott, csak éppen ma mondjuk a leghitelesebben római nyelvet „olasznak” mondjuk, és azon belül is a többféle nyelvjárás hűen leképezi az ókori eltéréseket, másképp beszél a hajdanvolt etruszk Toszkána, másképp a Nápoly-környék, amit komoly görög hatás ért az ókorban, és másképp Róma környéke. Hát nem mókás, hogy azért beszélhetnek ma újlatin nyelvekről, mert sose maradt abba a latin beszélése? Ha abbahagyták volna, ma nem lenne ez a félreértés, és ha nem lett volna presztízse az irodalmi változatnak, akkor pláne nem lenne ilyen félreértés. A héber a jó példa, mert azt ugye nem nagyon beszélték, aztán rákezdtek, és ma akad olyan, aki óhéberről és ivritről beszél, de azért aki kicsit is utánagondol, tudja, hogy ez nem két nyelv. A görög esetében a helyzet ugyanez pepitában. Gondold meg, hogy ha azt kérdezné valaki, hogy akkor hol is a határ? Hol maradt abba az ó és kezdődött az új? Akkor erre nem tudnánk mit felelni, hiszen éppen azért különböznek egymástól, mert folyamatosan beszélték a beszélők, márpedig az élő nyelvek alakulnak. Én a latin szakot Pesten végeztem a BTK-n, és a mi nyelvtörténeti oktatásunkban sokszor volt karikírozva az az újlatin nyelvészeti gyakorlat, ami „nyelvemlékekről”, az „olasz, spanyol” stb. „születéséről” beszél, hiszen ezek nyilvánvalóan érzelmi-identitásbeli kategóriák, nem nyelvészetiek. Születni egyik sem született, hanem a provinciák lakossága ment át nyelvcserén, alakult ki a provinciális nyelvhasználat, helyenként hatottak szubsztrátumként az ott lévő nyelvek, és aztán a kulturális elszigetelődés századaiban a nyelvi szigetek is kicsit jobban eltávolodtak egymástól, míg a nemzetközi kultúra nyelve maradt az irodalmi latin, amit egyre inkább úgy kellett oktatni az iskolában, mert már annyira eltért az éppen beszélt változattól, hiszen minél messzebb megyünk, annál nagyobb lesz a különbség. Aztán egyszercsak a tabu elhalványult, és elkezdték bátortalanul írásban is használni azt, amit beszéltek, az itáliait, a hispánt stb., hogy aztán kialakuljon sajátos paradoxonként mondjuk az olasz irodalmi nyelv, ami már maga is elavultnak számított mondjuk a 14. századra, miközben a „háta mögött” fennmaradt egy még korábbi változat, az irodalmi latin. Belátom én, hogy ez egy kicsit túl bonyolult ahhoz, hogy egy mondatban össze lehetne foglalni, a nyelvészeti kutatásokat is sokminden meghatározza, igazán nem is nagyon létezik olyan nyelvészet, amit ne befolyásolnának világnézeti és egyéb szempontok garmadával, ráadásul a vulgárlatin mindig is háttérbe volt szorulva a tudományokon belül, mert a klasszika-filológia rangján alulinak találta, hogy vele foglalkozzon, a romanisztikát pedig az érdekelte, ahol a különbségeket meg tudja ragadni, nem pedig az összefüggések. Szépen látható, hogy alakult ki mára egy becsapós terminológia. Persze felőlem csak használja valaki a holt nyelvek címkét, ha ez őt boldoggá teszi, attól persze marad ostobaságnak, igazabb nem lesz attól, hogy sokan használják, akár nyelvészek is. Kihalni egy nyelv csak attól tud, ha nem beszélik, attól nem, hogy sokan beszélik sok helyen, és a földrajzi távolságok miatt külön fejlődésnek indul minden egyes nagyobb tájegységben (hiszen például ha már itt tartunk, hispániai latinból se csak egy volt, így lett a mai portugál). Jó látni, hogy bevett fogalmaink se mindig stimmelnek. Bennó 2007. január 27., 18:43 (CET)

Sikerült találnom neked, ha nem is azonnal, egy olyan esetet, amit igazán kerestem, amikor nyelvész ír nem kimondottan erről, csak szóba hozza a témát, és találtam egy remeket, figyeld, hogyan fogalmaz Nádasdy Á. egy mancsos nyelvművelő cikkében: „Az angolt és az olaszt nem szokás így összehasonlítani, mert bôven vannak nyelvemlékek régebbi formájukból: az óangolból egyfelôl, a latinból másfelôl, s azok hasonlósága sokkal feltûnôbb -- ahogy két nôvér hasonlósága feltûnôbb, mint unokáiké. A finnugor nyelvekbôl azonban csak késôi nyelvemlékek vannak: a magyarból a 11., a finnbôl és észtbôl a 16. században, a többibôl még késôbb jelennek meg. Így a magyar nyelvtörténész arra kényszerül, hogy rég elszakadt, egymástól igen eltávolodott nyelveket próbáljon meg rokonítani gyér és késôi adatok alapján. S ha ez nem is sikerülhet minden szónál (oly kevés az adat!), azt bátran mondhatjuk, hogy nincs más nyelv vagy nyelvcsoport, mellyel a magyart ugyanilyen elfogadhatóan lehetne rokonítani.” Na hát ez az. A régebbi formák. Azt próbáltam tetten érni, hogy vajon miért nem kelt föl a nyelvészet még mindig az olyan hülyeség ellen, mint a „holt nyelv” címke élő nyelvek régebbi nyelvállapotára, és ez a használat eléggé árulkodó: egyszerűen azért nem, mert nem minden logikátlanság ellen tiltakozunk. A nyelvészeket sosem zavarta ez a félrevezető címkézés, őket nem vezette félre, más meg nem nagyon tette szóvá. Hát így képesek létezni félrevezető címkék és patentek a nyelvben és gondolkodásban. Eléggé érdekes egy helyzet. A latin meg közben kacag a markába: meghódította az angol szókincs felét, és az angol révén újra elterjedtek a szavai, egész skizofrén helyzetet teremtve szegény magyarban, mikor nyelvművelőinknek sikerült egy csomó régi latinizmus helyét magyarral betölteni, jön az ifjúság és megint „mediatizál, kommunikál, prosperál, macerál és dialogizál” :o) Nem könnyű a dolga a purista nyelvművelőnek. Bennó 2007. február 2., 02:41 (CET)

Tök véletlenül találtam egy kitűnő idézetet az enwikiből, ami a fent elsírtak mottója is lehetne: „Since there are no universally accepted criteria for distinguishing languages from dialects, scholars and other interested parties often disagree about the linguistic, historical and social status of Scots.” Hát erről van szó. :o) | Bennó 2007. február 10., 01:40 (CET)

Védettség sablon sokadszor

Szia! Vetnél egy pillantást erre: Szártalan kankalin? Új módi, vagy csak a szerkesztő használja rosszul?--Mathae قلني 2007. január 27., 12:39 (CET)

Malíka Úkfír (bár az arab szövegben Úkfír Malíka a sorrendje; nem tudom, másolási hiba-e). Búlífa jó.--Mathae قلني 2007. január 27., 14:02 (CET)

Így tényleg Úfkír. Az angolban javítandó is.--Mathae قلني 2007. január 27., 14:36 (CET)

Védettségi sablon

Tulajdonképen nincs nyomós érvem ellene, de mivel én nem sablon szerint dolgozom, hanem egy közeli lapot írok át, nekem mindig kell egy már kész oldal, valahol beraktam alulra, mégis felül jelentkezett. Ezentúl így csinálom. Olyan bugyuta helyesírási hibákat ejtek újabban, hogy nem tudom eldönteni, hogy Syp kiröhög vagy harakszik rám, megpróbálok jobbal odafigyelni. Még egy kérdésem lenne, hogy lehet az, hogy magyarban (már rég elkészült oldalban) megvan az angol Wikin, de az angolban nincs meg a magyar Récefélék, holott a német is ugyan azt a en:Anatidae iwikit használja.VC-s 2007. január 27., 13:59 (CET)

Brit-sziget

Hahó, Adapa. Köszönöm szépen a változtatásaidat. Egy ponton viszont szerintem nem jól sikerült a jelenlegi szöveg, bár az eredeti sem volt tökéletes: nem tűnik ki belőle világosan, hogy "Nagy-Britannia" használata az "Egyesült Királyság" helyett pontatlan és helytelen. (A későbbi utalás a pongyola használatra ebben a formában nem világos, hogy pontosan mire vonatkoyzik). Ezt határozottan le kellen szögezni a cikkben, nem csak azért, mert a használat valóban pontatlan és helytelen, nemtudásból ered és egy lexikon meg ennek a fordítottjára. Azért is fontos lenne, mert ebből a téves használatból ered a zűrzavar a kategóriáinkban, aminek a rendbe rakását csak azzal lehet kezdeni, ha helyükre rakjuk az alapfogalmakat. Amíg ezt nem csináljuk meg, ez a zűrzavar elriasztja a szerkesztőket a további cikkek írásától a témakörben. Üdv, --Korovioff 2007. január 27., 16:59 (CET)

Adapa, köszönöm szépen, így már majdnem tökéletes "Kétértelműsége miatt a Nagy-Britannia elnevezés használata pongyola és helytelen" - és szerintem itt véget kellene érnie a mondatnak. a "hivatalos nyelv", ha tüzetesebben olvasod, nem azt jelenti, mint amire utalni akartál. Amellett ez a használat nem csak a nem-köznapi nyelvben helytelen, hanem a köznapiban is, csak sokan nem tudják. --Korovioff 2007. január 27., 17:42 (CET) Még egy apróság: A Nagy-Britannia névnyugodtan használható, de csak a szigetre (nem az Egyesült Királyságra). --Korovioff 2007. január 27., 17:45 (CET)

Nagy katyvasz, annyi biztos. Abban nem igazán hiszek, hogy a Nagy-Britannia nevet ki lehetne koptatni a használatból, annál jobban meggyökeresedett, de azt talán el lehet érni, pl. lexikoncikkel, hogy többen használják helyesen. Mondjuk a Nagy-Britannia kategóriánkat helyrepofozni se ártana. Nem is tudom, kell-e egyáltalán ilyen kategória, szerintem nem kell. Közigazgatása az Egyesült Királyságnak van, irodalma, kultúrája, folyói, hegye, települései stb. külön-külön Angliának, Skóciának meg Wales-nek, nem is tudom miért volna értelme Nagy-Britannia kategóriát tartani. Egy "Nagy-Britannia földrajza" szócikknek esetleg még van értelme, ahogy az "Ír-sziget földrajza" is megvan külön, de ennél több csak zűrzavart okoz. --Korovioff 2007. január 27., 18:15 (CET)

Kategória:Természetvédelem

Adtál egy jó ötletet. Kicsit meghökkentem, hogy nincs ilyen kategóriánk. De már van. --Lily15 ^üzenet 2007. január 28., 21:22 (CET)

Láttam:). Szívesen és köszönöm! --Lily15 ^üzenet 2007. január 29., 14:30 (CET)

növények

Szia! Nézz rá légy szíves: Kategória vita:Növények. SyP 2007. január 30., 13:04 (CET)

Sablon:Keleti

Szia! Láttam, hogy átszínezted a nyilakat, hogy a szövegben jobban látsszon. Viszont a {{keleti}}-ben a nyilat meghagyhatnánk az eredeti svg-nek, hogy a kép háttere ne legyen fehér, mégis jól látszódjon. Mit gondolsz? – cheryⁿ 2007. február 2., 11:50 (CET)

Filogenetika - kladisztika

Köszönöm a bíztatást, még melóznom kell rajta egy kicsit. PiPi 2007. február 3., 00:37 (CET)

Szia Adapa! Vetnél egy pillantást a filogenetikus rendszertanról szóló cikk vitalapjára? Köszönet! PiPi 2007. február 5., 21:07 (CET)

Re: Licenc?

Pedig szerintem jó az két c-vel, vö. Korrektorblog: lájszensz.

Az OH.-ban is így szerepel (1006–1007. o.):

licenc [licenc] licencet, licencek, licence || licencel | licencbevétel, licencdíj, licencfeltétel, licencjog, licencmegállapodás {li-cenc-meg-ál-la-po-dás}, licencszerződés, licencvásárlás || → szoftver

Adam78 ✉ 2007. február 3., 01:48 (CET)

Helló

Nem akarok belekontárkodni, de Európában ezek az államok nincseknek rendszerezve - különböző okok miatt- az országok rendszerezett leírása szerint. Ebből Izlandot és Fehéroroszországot épp írta valaki, ezért nem támadtam le, a többi pedig törpe. Formázandó feladatok: Vatikán,Izland,Fehéroroszország,Liechtenstein,Belgium,Luxemburg,Monaco és San Marino - de ahhoz semmiképpen ne nyúlj (mert jogsértő dolog volt benne, és rád fognak miatta szállni, ha hozzányúlsz) Ezenkívül tehát:

• Dél-Amerikán "assziszem" átgyalogoltam
• Európán is.

A többibe bele sem néztem, mikor leállítottak. Tehát itt tart a rendszer. Szerintem mindenképpen fel kellene számolni az országcsonkokat. Tehát mindenhova betenni a hiányos helyekre a szakaszcsonk-jelzést és a hiányzó szakaszokat megírni (bár ha ott van, mi hiányzik, akkor mindig támad egy szakértő, aki kipótolja - amint azt az európainál észrevettem). Mindegy, én valószínűleg nem csinálom az összeütközések miatt. Mert nagyon gyorsan kattogtatok, észereveszik, rámszállnak és már itt se vagyok.

A magyarországi lap vitalapjára rádobtam egy MO ipara, bányászata szöveget, a Gazdasági Minisztérium küldte nekem hírlevélben, de így a szöveg maga jogsértő is lehet, tehát át lehet fogalmazni-ha van valakinek kedve hozzá. Ezt ha gondolod, tedd át az országműhelbe vagy a vitalapjára. Köszi, Kata 2007. február 3., 09:42 (CET)

Opssz, még egy apróság. Ahol nincs forrás feltüntetve az országok alatt, legalább rá lehetne tenni 2 atlaszt forrásként(úgyis a legtöbb innen származik, már észrevettem-sőt vmi szó szerint sajnos). Pl. így

• Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
• Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001-2002.)

Adiós. Kata 2007. február 3., 09:46 (CET)

gratulálok

Undorító egy módszered van, az biztos. Gratulálok hozzá- Csak így tovább, kisfiam!

Iller vitalap 2007. február 3., 20:55 (CET)

Milyen hangnem már ez?? Data Destroyer 2007. február 3., 21:51 (CET)

A kérdés jogos. Nézem, nézem a laptörténeteket, de még csak arra sem tudok rájönni, mi válthatta ki ezt a szent haragot. Pasztilla 2007. február 8., 13:01 (CET)

Nagyon becsülöm Adapa türelmét, hogy nem adott azonnal sablont, illetve nem szólt az adminoknak... Data Destroyer 2007. február 9., 11:22 (CET)

Kategóriák

Én ezt azért akkor sem adnám fel. Ha valami hülyeség, akkor hülyeség. Nem akarok robbantani, de van egy csomó olyan eset, ami nem is képezheti vita tárgyát. Azóta született egy ókori Róma cikk, és ez szerintem jó lesz az áthidaláshoz. Hol itt a gond? Keresztbe kell linkelgetni, és megőrizni a fogalmi tisztaságot. Asszem én nem fogok újabb vitát generálni, hanem önhatalmúlaf (= WP: szerkessz bátran! :o) belenyúlok, aztán merjen velem valaki vitatkozni, és meglátjuk. :o) Vannak területek, ahol azért nem lehet könnyen lemosni a pályáról. :o) Bennó 2007. február 5., 12:19 (CET)

Messze nem is a kategóriákra gondoltam, csak nem voltam képes érthetően leírni :o), hanem arra, hogy békén hagyva a kategóriákat, a cikkek besorolásán kell változtatni. A kategóriák maradhatnak a régiben, csak talán (sőt biztos) fog kelleni új alkategória. De ha valaki tényleg nagyon ellenzi, én kész vagyok a vitát is újrakezdeni. Hiába állapodott meg a wikin egy sor szerkesztő abban, hogy a Napot fogjuk ezentúl Holdnak hívni, ez azért talán ne legyen kötelező a jövőre nézvést. :o) Bennó 2007. február 5., 12:42 (CET)

A dolog egyébként kapásból feltűnt, csak nem tettem szóvá, inkább kivártam, amíg eltájékozódok. Azt azért nagyon látom a wikin jelenlegi állapotában, hogy ugyan sok az ókorhoz értő szerkesztő, de a latin ügyek körül nagy a zűrzavar, főleg szemléleti dolgokban. Persze ez a zűrzavar létezik az ókortudományon belül is (illetve sokkal inkább történészek és filológusok közötti alapvető nézetkülönbségek formájában). Nem baj, itt vagyok én benszülött latinnak. Az igazi baj azzal szokott lenni, hogy mindenki valahonnan kívülről közelit Róma felé (vagy a történettudomány, vagy a régészet, vagy a vallástörténet vagy bármi más irányából), és ez nagyon meglátszik, amikor látványosan nincs a helyén tisztelve mint önálló mediterrán kultúra, hanem mindenféle szövevényes viszonyai alapján, amivel a világra hatással volt. Ez utóbbiak totál rendben vannak, de Róma elsősorban mégiscsak egy független államisággal bíró nép kultúrája és története, ez a mag. Ebből ágaznak el a mindenféle indák és tekervények. A wiki mai rendszerében éppen a központi mag hiányzik, de teljes tökéletesen. Számomra nincs is beszédesebb kép, mint mikor a római szakrális év ünnepeit valaki a birodalom kategóriájába sorolja, és ráadásul ezek szerint úgy, hogy ebben már valakivel megállapodott. Ezek szerint valami nagyon nem stimmel. Bennó 2007. február 5., 12:47 (CET)

Növények műhely

Egy kezdemény. Hogyan kell ilyet csinálni? Ha van kedved, hozd létre! PiPi 2007. február 6., 00:20 (CET)

Közigazgatási beosztás

Mielőtt feleslegesen összevesznénk egyes részleteken, érdemes lenne megállapodnunk abban, mi legyen a végső struktúrája a község, járás és a többi kapcsolódó cikknek.

Szerintem a különböző országok község- illetve önkormányzati rendszereire elég volna csak utalni, a részletek az adott országnál, a közigazgatási beosztás részbe valók.

Elkezdtem megírni (most lett vége a vizsgaidőszaknak...) Magyarország közigazgatási területbeosztásának történetét. Nézd meg ehhez a megyei jogú város cikket, az 1990-ig terjedő részt. Ennek részeként kezdtem el a magyar községi rendszer történeti leírását is a község cikkben.

És egyezzünk meg abban - mivel mindketten értünk a témához -, hogy ha valamit pontosítani akarsz az általam írottakban, előbb beszéljük meg :)

--Peyerk 2007. február 6., 09:27 (CET)

Rendben, választható az a megoldás is, hogy kitérünk a részletekre. Ebben az esetben azonban két szempontot ajánlok. Egyrészt nem korlátozhatjuk magunkat a Kárpát-medencére, hanem legalább európai kitekintést kell adnunk, másrészt a pontosság szigorúan követendő (mint általában mindenhol).

Ehhez gyorsan három megjegyzés: 1) Az Egyesült Királyságban nem települési önkormányzati rendszer van (municipality elnevezés sem létezik jogilag, csak local authority és civil parish). 2) Horvátországban egészen más a közigazgatási területi beosztás, mint Szerbiában (előbbi teljes reformot hajtott végre, utóbbi a régi jugoszláv rendszert folytatja kis módosítással) 3) A lengyel és a román község a legnagyobb jóindulattal sem feleltethető meg a járásnak, már csak azért sem, mert Lengyelországban létezik járási szint, sőt járási önkormányzat is (powiat).

Nagyon nehézzé teszi az alkotó közreműködést, ha a saját szerkesztéseidet folyamatosan ide-oda módosítgatod... Írd meg jól, és azután illeszd be. Kérlek.

--Peyerk 2007. február 6., 10:48 (CET)

Nem pontosan látom, milyen fogalmat kívánsz lefedni a helyhatóság szó bevezetésével. Szerintem simán helyi önkormányzat a jelentése, más használata erőltetett.

--Peyerk 2007. február 6., 12:11 (CET)

Bizonyos okokból :) átböngésztem egyszer egy kis brosúrát, amit az EU intézményeiben tolmácsolással beszélőknek állítottak össze. Az első tanács az volt, hogy ne felolvasva beszéljünk, a második viszont az, hogy ne akarjunk választékosan beszélni! Merthogy a választékosság a precizitást rontja általában. Ugyanazt a fogalmat ugyanazzal a szóval illessük, különben a tolmács képtelen lesz követni, hogy mást akartunk-e mondani, vagy csak máshogy.

Szerintem egy enciklopédiában a szóismétlés kisebb hiba, mint a pontatlanság, persze rutinnal elkerülhető az is.

A község cikkben adott új definíciómban kitértem a területi és az intézményi aspektus kettősségére, ez érvényes a közigazgatási egységek minden típusára. Szóval maradjon csak helyi önkormányzat az intézmény, a területi egységekre meg használjuk a legjobb megfeleltetést.

Viszont a svéd, dán kommun járásként való fordításával nem értek egyet. Azon is községek (szó szerint is), mint a román és lengyel községek, csak éppen nagyobbacskák, mint ahogy szerbiában is.

--Peyerk 2007. február 6., 12:36 (CET)

Írtam a község vitalapján. Ott kellene megbeszélnünk a cikk további sorsát, hátha más is beleszól és hozzáad.

--Peyerk 2007. február 6., 13:52 (CET)

Teljesen biztos vagyok a dán és svéd község szóban. Egyrészt a latin eredetinek ez a megfelelője (ld. még fr. commune is), másrészt a Dánia közigazgatása cikknél végignéztem az interwikit, és minden más nyelven községnek fordítják (cseh: obec, lengyel: gmina, portugál: comuna, német: Kommune mind pontosan a magyar községgel azonos), egyedül a spanyol municipalidad lehetne másként is visszafordítható magyarra, de ők nem nagyon használják a comuna szót más összefüggésben sem.

--Peyerk 2007. február 6., 14:26 (CET)

Taxoboxok és kladisztika

Szia Adapa! Mi lenne, ha a taxodoboz a francia példa mintájára tartalmazná a klasszikus (wikispecies), és a kladisztikus (APG II) rendszertant is, de azzal a változtatással, hogy csak a legközelebbi tartalmazó szintet. Egy növénycsaládról szóló cikk esetén a rendet, rend esetén az osztályt (az APG kevés felsőbb szintű kládot nevesít). Tulajdonképpen tartalmazhat 5-6 féle rendszertant is, átlátható marad a taxobox. A subdivision részek okozhatnak gondot, mert azok eléggé eltérőek lehetnek. Nekem tetszik a kladogram beiktatása is (erre a célra kiváló lenne az SVG, lehet bele scriptet írni(kibont, összecsuk stb), csak nem tudom, mennyire böngészőfüggő a dolog). Az állatoknál nincs ilyen gond a rendszertanokkal? PiPi 2007. február 6., 13:30 (CET)

A kladogram egy (elvileg) mindig csak kétfelé elágazó törzsfa (lásd Tree of Life/Angiosperms, bár itt éppen van többfelé ágazás is). Minden elágazás elvileg egy új kategóriaszintet jelöl ki, ezekből sokkal több van, mint a hagyományos rendszerek törzs, osztály, rend stb. kategóriái, ezért el sem nevezik öket, csak a fontosabbakat, illetve azokat, amelyek megfeleltethetők a hagyományos kategóriáknak. Már az APG is kompromisszum, mert amikor felsorolja például, hogy mely családok tartoznak egy rendbe, nem veszi figyelembe a rend szint és a család szint közti szétválásokat. Én sem bántanám a taxodobozokat, legyen külön APG-s is, de én itt grafikusan ábrázolnék (egyrészt mert többet mond a belső viszonyokról, másrészt mert jobban megfelel a kladisztuka szellemének). Nem tudom, lehetne-e valamiféle klád sablont csinálni. PiPi 2007. február 6., 14:33 (CET)

Mármint azért, hogy egy helyen beszéljgessünk? Akkor javaslom, térjünk át a Növények műhely embrió vitalapjára. PiPi 2007. február 6., 14:43 (CET)

Egy technikai kérdés: mindig kell írnom a tagok vitalapjára, ha új bejegyzés történik a Növények műhely embrió vitalapján? PiPi 2007. február 6., 16:33 (CET)

Nézd csak Adapa, ilyesmire gondoltam: User:Pipi69e/Növények_műhely#Egy_taxon_sablonja --PiPi 2007. február 6., 21:51 (CET)

Lucifer

Kérlek olvasd el a vitalapot: http://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Lucifer Mazarin07 2007. február 6., 18:38 (CET)

Járás vs. község

Ezt válaszoltam Antissimonak, csak nem találtad meg...

Elnézést, kezdő vagyok még, nincs ötletem, hogy hova tehetnénk e vitát. Ha jobb helyre kerül, követlek.

Elnézést a kapkodásért is, tényleg ráér egy kicsit a dolog. Megértem hogy rengeteg munka lenne mindenhol átjavítani, de szerintem ez nem lehet szempont egy komoly enciklopédiában. Viszont minél később, annál több :)

A község szó melletti érvelésem négy megfontoláson nyugszik.

1. A skandináv nyelvekben használt latin eredetű szónak ez a jelentése és az egyetlen lehetséges fordítása.

2. A skandináv községek fogalmilag is teljesen megfelelnek a község általános, nem csupán Magyarországon érvényes értelmezésének.

3. Valamennyi idegen nyelven a község megfelelőit alkalmazzák a skandináv községekre. Az interwiki is ezt igazolja, de az EU legkülönbözőbb dokumentumai is. Ott is, ahol a járások is léteznek. Példák:

• FR commune, nem arrondissement
• CZ és SK obec, nem okres
• DE Kommune (néhol Gemeinde), nem Kreis (pedig az is önkormányzati szint!)
• ES municipalidad, nem comarca
• EN municipality (néhol community), nem district (pedig az is önkormányzat!)
• PL gmina, nem pedig powiat (pedig az is önkormányzat!)

Az interwikiben zavarokat okozna a járás használata.

4. Az általam ismert (nem kevés) svéd és dán önkormányzati politikus angolul és franciául soha, semmi szín alatt nem használja a járás megfelelőit, csakis községet mondanak, a fenti felsorolás szerint.

--Peyerk 2007. február 6., 20:41 (CET)

--Peyerk 2007. február 7., 09:18 (CET)

Hadvezérek, katonák

Szia! Egy csomó nép hadvezérek, katonák kategóriájából eltávolítottad a magasabb "Hadvezérek katonák" kategóriába tartozást. Most ezek a népies katonák üresek. Mi volt a célod, töröltetni akartad őket? --Burumbátor ^társalgó 2007. február 7., 13:21 (CET)

Köszönöm

... de azt hiszem lemaradtam valamiről. Amikor legutoljára benéztem a vitába, még a marathóni csata volt az 50000. --Lily15 ^üzenet 2007. február 7., 20:08 (CET)

Török költők, írók listája - amindenit

Oda kellene figyelni. Kivettem az Usakligil képet. Az az usakligil nem ugyanaz. Atatürk mellett a FELESÉGE LATIFE ül. HalitZiya Usakligil FÉRFI volt: http://tr.wikipedia.org/wiki/Halit_Ziya_U%C5%9Fakl%C4%B1gil A Halit és a Ziya is férfinév :) majdem szívrohamot kaptam a röhögőgörcstől mikor megláttam a képaláírásodat:))) Atatürk meg ne tudja, mer' baj lesz :))))) --Timiş vitaláda 2007. február 8., 22:03 (CET)

Becsuk

Hogyan tudnám megcsinálni a Vö sablonokat is ilyen szép becsukhatósra? Némelyik hosszabb, mint a szócikk. --Lily15 ^üzenet 2007. február 10., 21:22 (CET)

Köszi, kifigyeltem:)). Holnapra megvan a sajátmagamra kiosztott feladatom. --Lily15 ^üzenet 2007. február 10., 22:08 (CET)

Köszi

De rá kellett jönnöm, hogy még egy közismert madárról sem tudok írni 30 sort. A képeket azért nagyítottam, mert fehér csík maradt mellette és csúnyának találtam.VC-s 2007. február 10., 23:25 (CET)

taxodoboz

Szia! Épp tegnap cseréltem le egy ilyen "régi" taxodobozt (Ranunculaceae). Az átnevezést hogyan kell végrehajtani? Át kell másolni egy új néven létrehozott lapként? Mellesleg egy két dolgot még farigcsálni szeretnék majd rajta. PiPi 2007. február 11., 11:19 (CET)

Ja és a régi megmarad? (vagyis az eddigieket nem kell átírni?) PiPi 2007. február 11., 11:24 (CET)

Szia Adapa! Látsz különbséget a betűméretben? Ha kell, növelem még, bár most szerintem nagyobb mint a bal oldalon a navigációs dobozok betűmérete. A kötelező APG boxot kiiktattam. Az új elvvel egyetértek. PiPi 2007. február 11., 21:35 (CET)

Ehhez már a Összecsukható box eleje sablont kellene megváltoztatni. Próbáltam (még anno) kivenni a kódot magát és azt használni, de akkor (érthetetlen!) mindenféle zűrök voltak, sehogy se tudtam összehozni. Még próbálkozom vele, de (nem tudom kitől kell kérni, vagy kell-e egyáltalán) a fent megadott sablonban egyszerűbb lenne megváltoztatni. Vagy egyszerűen átírhatom? Ki tudja hányan használják? PiPi 2007. február 11., 21:53 (CET)

Sablon

Az ötlet nem tőlem származik, talán Alenshától, de többen is egyetértettünk abban, hogy jobb lenne egységes számokat írni a wikibe minden lapra. A népességadatok szerepelnek: A városok cikkében, a megye cikkében, a Mo. legnagyobb települései cikkben, a Mo. városai cikkben, és még ki tudja hány helyen. Itt eddig mindig eltérő számok szerepeltek, de sablonnal elég lesz egy helyen módosítani ha frissebb adat jön ki a KSH-tól. Villy/^Üzenet 2007. február 11., 11:37 (CET)

Iliász

Én nem vitatom, hogy röviddel kell írni, bár én hosszúval tanultam. De nem tudom, hogy mozgattad át, mert a laptöriben kifejezetten megemlítettem, hogy Data Destroyeré a szöveg, és így most nem látszik, úgy tűnik, mintha semmi köze nem lenne hozzá. :( – Alensha ^üzi 2007. február 11., 15:40 (CET)

Azon már én is gondolkodtam, hogy ilyenkor mit kell csinálni. Szerintem ilyenkor rakd fel azonnalira a redirektet és írd bele az összefoglalójába, hogy „Ha törölted, légyszzi, mozgasd át ide az x lapot!” – Alensha ^üzi 2007. február 11., 15:49 (CET)

Habsburg Birodalom

Szia! Örülök, hogy tetszik a cikk. Érdekes az első kérdés, biztos válasszal nem is szolgálhatiok. Szerintem más országok történetírásában nem kap olyan nagy hangsúlyt, hogy a Habsburgoknak bizony hogy több országuk volt, melyekben bizony, hogy különféle elbírálás alá estek a népek (úgy mint magyar "alkotmányos" és örököstartománybeli abszolutista). Biztos ezért nem foglalkoznak velük annyit. Legfeljebb a németországi és ausztriai uralom fontos nekik, ami érintkezésbe vitte őket nyugattal.

A kísérletek az abszolutizmusra törő uralkodókra vonatkoznak (elsősorban Rudolfra és I. Lipótra), a felsorolt mozgalmak a meghiúsulásukra példa, de ha nem teljesen érthető, nyugodtan változtass rajta. --Mathae قلني 2007. február 13., 17:54 (CET)

Apropó, archiváláson nem gondolkodtál még? :) --Mathae قلني 2007. február 13., 17:55 (CET)

Még mindig taxodoboz

Helló Adapa! A kétszikűek esetén végrehajtott változtatásaiddal egyetértek. Hagyományos taxodoboz. Ám a jelenlegi tartalma (sub_division rész) az APG felosztásnak felel meg. Az en:wiki hasonló szócikkében a taxodoboz üres, a szövegben sorolja fel az APG és Cronquist véleményét. A Wikispecies ([1]) az APG osztályozásnak megfelelő rendeket sorolja fel (vagyis nem "hagyományos"). Most akkor mi legyen benne, hisz az APG rendszerben ez a kategória nem létezik? PiPi 2007. február 13., 21:16 (CET)

Ja, és most látom, hogy kikerült a subdivison részből a valódi kétszikűek sor, ami azért gond, mert a maradék így a kétszikűeknek csak egy töredéke, azaz az APG felosztás szerint a kétszikűeknek az a része maradt ott, ami nem része a valódi kétszikűeknek, de akkor ott kéne lenni a valódi kétszikűeknek is, hiszen együtt adják a kétszikűeket (anyám, segíts!). De a fő gond az, hogy mivel a Wikispecies is az APG felosztását használja, ellentmondás van a között, hogy ne használjunk APG felosztást abban a taxonban ami nem része az APG felosztásnak (a kétszikűek ilyen) és használjuk a wikispeciest (de ott meg APG-t használnak). PiPi 2007. február 13., 21:42 (CET)

Szlovák Tanácsköztársaság

Láttam, hogy a Tanácsköztársaság korábban egy Szlovák Tanácsköztársaság szócikkből lett átirányítva. A múlt héten kértem az azonnali törlését, s cserébe ígéretet tettem a Szlovák Tanácsköztársaság megírására, most megcsinálhattam végre, hogy meggyógyultam a betegségemből. Most azért írok, mert valami nem világos: Kassa-Bártfa-Eperjes térségének bevételében egy 16-os számú felvidéki csapatnak is nagy szerepe volt, de nem találtam meg, hogy milyen jellegű csapat volt az. Láttam, hogy te is szerkesztetted a Tanácsköztársasággal kapcsolatos szócikket, s úgy gondoltam talán tudsz segíteni, csak ez az egy apró probléma van. Doncsecz Köszönöm!

Interwiki sorrend

A MO-on legtöbbet beszélt nyelveket itt listázta nyenyec: Wikipédia:Interwiki sorrend#Felhasználói felület vagy ideológiai hadszíntér?

1. angol (1 233 654)
2. német (1 081 584)
3. orosz (175 429)
4. francia (110 020)
5. spanyol (30 182)

-nagytibi ^{üzen, ?} 2007. február 14., 13:09 (CET)

Az előző forrását nem találtam, viszont itt egy másik 2005-ös felmérés „Meglepő, hogy Magyarországon az angol „csak” a második legnépszerűbb beszélt nyelv (16 százalék), míg a német hajszálnyival megelőzi (17 százalék). Még meglepőbb, hogy az orosz (2,4 százalék) és a francia (1,2 százalék) kivételével az összes többi nyelvet beszélők bőven 1 százalék alatt maradnak, ami nagyon messze esik az európai átlagtól.” -nagytibi ^{üzen, ?} 2007. február 14., 14:31 (CET)

:)

Köszi! Neked is boldog Bálint-napot :) (ma olyan aranyos hozzám mindenki, hogy a végén még komolyan megkedvelem ezt az ünnepet:) – Alensha ^üzi 2007. február 14., 13:49 (CET)

Help! Hilfe! Segítsééééég!

Azért annyira nem nagy a gond de idegesítő! Létrehoztam a Sablon:A Forum Romanum épületeit és most kiegészítettem a kategóriahivatkozással. A lap aljára ugyan engedelmesen odaírja a kategóriát Kategória:Forum Romanum (szép kék), de a kategórialapon nem jelenik meg a szócikk címe. Mit toltam már el megint? --Lily15 ^üzenet 2007. február 14., 19:39 (CET)

Vissza az egész. A cca 5. frissítésnél megjelent. Szóval csak türelem kérdése? --Lily15 ^üzenet 2007. február 14., 19:41 (CET)

Igen, a cache akadozik, most időnként a frissen írt dolgok nem láccanak. Ne csüggedj, ami késik, nem múlik. :o) | Bennó ^{cseveg, akta} 2007. február 14., 19:45 (CET)

Ige

Annyira nem vagyok lelkes a szétválasztástól. :-( Leginkább azért nem, mert épp orrba-szájba linkelek az Ige (Logosz) cikkre, pl. az igehirdetés kifejezés apropáján. De fogalmilag sem tartom jó ötletnek a szétválasztást, minekutána e két jelentés nem független egymástól, hanem az egyik nagyon is szoros értelemben következik a másikból. Ezt az összefüggést én tartalomvesztésnek érzem: sehol nem jelentkezik így az a tény, hogy ugyanaz az isteni önközlés adja a kezünkbe a Bibliát mint kinyilatkoztatást, amely a Szentháromság dinamikáján belül a Fiú nemződését "eredményezi". Márpedig ez az apró összefüggés mindössze a lényege az üdvtörténetnek.

Szóval frusztrál a dlolog, meglehetősen. :-( Feanor 2007. február 16., 19:41 (CET)

Ige (vallás)

Nem értek egyet. A kereszténységben az Ige teljesen speciális, precízen körülírt értelemben használatos: abban az egymással nagyon is összefüggő két értelemben, amit fentebb leírtam. Helytelen lenne ezt összemosni más vallások szóhasználatával.

Nem értelek: összefüggő dolgokat szétválasztasz külön szócikkbe, alig-összefüggő tartalmakat meg össze akarsz mosni? Mire jó ez? Feanor 2007. február 16., 20:19 (CET)

szoveg

Szia! Szerintem nem jó a taxoboxban a "szoveg", mert nem fedi a valóságot. A fekete lóantilop pl. nem veszélyeztetett, mégis azt írja automatice, hogy veszélyeztetett, ld. szöveg. Pedig csak az óriás fekete lóantilop veszélyeztetett. Ez olyan, mint ha kihalófélben lennének a palotapincsik, és emiatt az egész kutya fajt veszélyeztetettnek minősítenénk.

Javasolnám, hogy csináljunk "lásd szöveg" sablonokat is, pl. "LC sz" "VU sz" és hasonlók módjára, mely a megfelelő státusz alá illesztené be az egyébként szükséges és hasznos információt. --Mathae قلني 2007. február 16., 21:14 (CET)

Nem pont erre gondoltam. Olyasmi kéne, hogy vagy a veszélyeztetettség + text együtt lehessen használható, vagy legyen külön sablon az egyes esetekre. Magyarán konkrét esetben látsszon, hogy a faj nem veszélyeztetett, de van nézendő a szövegben is. --Mathae قلني 2007. február 16., 21:26 (CET)

Na, erre gondoltam :) --Mathae قلني 2007. február 16., 22:30 (CET)

Miskolc látnivalói

Szia! Miskolcnak alighanem külön listája lesz, mert elég hoszzú lesz, félkészen már itt van valahol a gépemen :) – Alensha ^üzi 2007. február 18., 19:04 (CET)

Ezredtulajdonos

Kedves Adapa!

Sigbert Heister-javításaidhoz (egyébként inkább Siegbert, de ezt nem javítottam, mert a német lapon, ahová utal, szintén Sigbert szerepel) két megjegyzésem van:

1. Most nincs időm írni egy szócikket az ezredtulajdonosi méltóságról, de ezt bizony így hívták. Általában tábornokoknak, arisztokratáknak és uralkodó családok tagjainak (a XIX. sz.-ban már nőknek is) volt saját ezrede, a³melyek az ő nevüket viselték. S az ezrednek ők nem vezetői, hanem tulajdonosai voltak, miközben az ezred parancsnokságát más tiszt (egy vezénylő ezredes) látta el. Szóval ezt vissza fogom javítani.

2. jobb szárny/bal szárny. Te vagy a profi wikipédista, kérlek, ezt vitattasd meg a helyesírás-mániákusokkal. (Én is az vagyok, csak nem értek itt a vitaindításhoz és hozzászólásokhoz.) A szabályzat szerint a madár jobb és bal szárnya külön írandó, de a politikai jobbszárny balszárny egybe. Újabb helyesírási szótárban (NB a szótár nem szabályzat, és a múltkor a rádióban épp azt ecsetelte egy nyelvész, hogy milyen sajtóhibák csúsztak be az újabb szótárakba) a katonai értelemben vett jobb és bal szárny is egybeírva szerepel. A katonai helyesírási szótár (nyelvészek írták, nem hülye katonák!) viszont külön írja. És ez bizony így logikus, csak a szabályzatban külön hangsúlyozni kéne. Méghozzá azért, mert a politikai jelentéstartalomban e szó lényegesen módosult, és már nincs köze a jobb és bal iránymutatató szóhoz. De katonai értelemben semmi jelentéstöbblet nem indokolja az egybeírást a madár v. a repülőgép szárnyához képest. Jelentésmódosulás csupán a szárny szóhoz tartozik, de ez sem több, mint pl. az épületszárny esetében. Márpedig, gondolom, az épület jobb és bal szárnyát Te sem írnád egybe, ugye? Addig nem nyúlok a cikkhez, amíg nem reflektálsz. És a szárny szót tényleg meg kéne vitatni komolyabban, mert ha leszavazzátok az érveimet, akkor én hajlandó vagyok elfogadni (bár nem fogok vele egyetérteni), de a tulajt bizony visszajavítom. Baráti üdv:

--Mkalman 2007. február 19., 08:19 (CET)

Kedves Adapa! Egyszer már néztem a user lapodat, de tegnap, mikor írtam, egyből a vitalapra ugrottam, és meg se néztem ki vagy. Ezt csak azért írom, mert jók ezek az internetes "becenevek", én valamiért, nem is tudnám megmondani miért, a szebbik nemhez tartozónak gondoltalak. (Ez nyilván nem derült ki abból, amit írtam, csak a vicc/érdekesség kedvéért írom most, hogy utólag ismét megnéztem a userlapodat, és konstatáltam, hogy nemcsakhogy nem Éva anyánk utóda vagy, hanem egyenesen Ádámé.) Ennyit mellékesen, és a lényeg: köszi, hogy elfogadtad az érveimet és javítottad a cikket. A jobb szárny bal szárny kérdésnek egyébként tényleg kéne valami vitafórumot csinálni, vagy terjeszteni, mert ez jelenleg egy káosz, a legtöbben hajlamosak az egybeírásra. Üdv: --Mkalman 2007. február 20., 08:32 (CET)

jó látni, hogy mások nemét se találják el, nemcsak az enyémmel kapcsolatban tévedtek páran... :D – Alensha ^üzi 2007. február 28., 15:45 (CET)

Elnevezések

Szia Adapa! Egyszer valami olyasmit írtál valahol, hogy a magyar Wikin a magyar elnevezésekat használjuk. Az a gondom, hogy még az egyetemi szintű szakirodalom sem egységes bizonyos magyar nevek használatában. Például legújabb mumusom a Fészkesek. Itt részletezem Syp kollégának a problémát. A fő gond nem az, hogy három-négy magyar elnevezése van egy családnak, hanem az, hogy keverik a családneveket a rendnevekkel. Hasonló a helyzet az Ernyősök táján is. Nem lehetne mégis áttérni a latin nevekre? PiPi 2007. február 20., 21:54 (CET)

Provincia

Jajj...

Most botlottam bele egy 2005 végi hozzászólásodba. Közigazgatási egységek terminológiai vitája a téma :) A tartomány cikkbe belenyúltam, de aztán rájöttem, hogy rendkívül kiterjedt a probléma. Egyetlen tétellel szertnék nyitni, és mivel rutinosabb vagy, kérlek javasolj egy megfelelő helyet a megvitatására.

A tétel:

1. A magyar tartomány szó a latin provincia egyenes, szó szerinti fordítása.
2. A provincia és különböző nyelvekbe átment alakjai ezért csak tartományként fordíthatók magyarra.
3. A régió szó latin eredetű, az azonos eredetű szavak csak ezzel ültethetők át a magyarba.
3. Kivétel (az mindig kell): Németország és Ausztria Land (Bundesland) szavait hagyomány szerint tartománynak fordítjuk.
--Peyerk 2007. február 21., 18:32 (CET)

Őőő... zavarba ejtő válasz. Alá tudnád támasztani valamivel? Megismélem: a magyar tartomány szó a latin provincia egyenes fordítása. Akkor miért is lenne az olasz provincia a megye, és a regione tartomány? :O

Az etimológián kívül - amit túl könnyen söpörsz félre - az általam máshol már idézett KJK-Kerszöv kötetet (Nemzeti alkotmányok az Európai Unióban, Budapest, 2005) hozom fel:

Olaszország: "114. cikk. (1) A Köztársaság községekből, tartományokból, nagyvárosokból, régiókból és az államból áll." Spanyolország: "137. cikk. Az Állam területileg községekre, tartományokra és autonóm közösségekre tagozódik. ..."

Tehát mik az érvek az állításod mellett?

--Peyerk 2007. február 23., 10:54 (CET)

Kedves Adapa!

Vitánk lényegi pontja nem az, hogy az olasz provincia fordításaként elfogadható-e a magyar megye. Ezt el tudom fogadni, bár a tartomány pontosabb, azért lehet érveket sorolni amegyével való megfeleltetéshez.

A lényeg az olasz regione fordítása, illetve megfeleltetése a magyar tartománynak. Nos, ennek semmi alapja nincs. Erre szeretnék érveket kapni.

Ez persze érinti a provincia dolgát is, hiszen nálad a tartomány szó foglalt a regione számára.

OFF (indulatos vagyok...) Micsoda állítás az, hogy "az olasz provincia már csak azért sem azonos a latin provincia szóval, mert a kiejtése provincsa"? Te tényleg nyelvszakot végeztél? Majd mindjárt arról vitatkozunk, hogy Salgótarján azonos-e Sálgóutárjaan-nal?!? Vagy az orosz oblaszty a belarusz voblaszc-cal? Vagy Latio Lazioval? Ugyan már... Ne haragudj, de ekkora ostobaságot rég hallottam.

--Peyerk 2007. február 23., 11:50 (CET)

Aha. Ez mélységesen megdöbbent. És egyáltalán nem győz meg. Indulatossá természetesen magamat tettem, bocs :)

Ha jól értem, a magyarországi olasz nyelvhasználatban és -oktatásban mélyen meggyökeresedett dologról van szó. Ez elég gáz, mármint a vita eszközeit illetően, mert végső autoritásként egy általános nagyszótár merül fel, amelynek szerzője teljesen nyilvánvalóan nem rendelkezett a tárgyra vonatkozó szakismeretekkel, hanem megpróbált megfeleltetést adni. Csakhát ez a nagyszótár AZ autoritás.

Azért mégis próbálkozom érveléssel.

1. A Bakos (Idegen szavak szótára) a provinciát tartománynak magyarosítja.

2. A magyar tartomány szót a latin provincia kiváltásának igénye hozta létre, és egyenes, kis túlzással morfémáról morfémára való fordítással keletkezett.

3. A provincia szó más európai nyelvekben való használata egyértelmű: a magyar fordítás tartomány. (A könyvespolcomon ellenőriztem spanyol, angol, orosz, francia, német, eszperantó kétnyelvű szótárakban.) Nem tudom ellenőrizni, de igencsak meglepne, ha az olasz kétnyelvű szótárak a provincia szót más nyelvekre nem a province, provincija, provinz stb. szóval fordítanák. Tehát bármely nyelven keresztüli kettős fordítás csakis az olasz provincia = magyar tartomány fordításhoz vezet.

4. A szakfordító az alkotmányban tartományt használ.

5. Pusztán az a tény, hogy a provincia szóval jelölt közigazgatási egység mérete és jogi státusza országonként és koronként változik, még nem ok arra, hogy ne fordítsuk következetesen tartománynak. Az hogy külön cikkek vannak a római és az olasz provinciákról, inkább mellettem mint ellenem szól: a fordítás egységes, a konkrét tartalom magyarázatra szorul.

6. Magának a Római Birodalomnak a története során is változott a provincia: először valóban országnyi volt, de a Birodalom végefelé már csak tizedakkora, inkább megyényi vagy régiónyi, és akkor már egy többszintű hierarchikus közigazgatási beosztás legalsó szintje volt. A neve viszont végig ugyanaz.

Nem lehet hogy az az egy darab nagyszótár téved?

--Peyerk 2007. február 23., 12:51 (CET)

Abszurd gondolatmenet. Azt próbálod érvekkel alátámasztani, hogy az olasz és az összes többi európai nyelvben egyértelmű szóhasználat, vagyis az, hogy a római, az olasz, a spanyol, a belga, a holland, a német stb. provinciát ugyanazzal a szóval jelölik meg, a magyarban helytelen volna. Tehát: két (pontosabban legalább tucatnyi), fogalmilag többé-kevésbé elhatárolható dolgot minden európai nyelvben ugyanazzal a szóval jelölnek: provinicia. És mégis, a magyarban helytelennek minősíted azt a felvetést, hogy ezt a mindvégig azonos szót igazából azonosan kellene lefordítani.

A magyar nyelvérzékedet sérti az, ami egyetlen más nyelv beszélőit sem. A többi nyelven ugyan simán használják ugyanazt a szót a sokféle méretű és jellegű provinciákra, minket azonban a nyelvérzékünk el kell igazítson abban, hogy hogyan kell különböző szavakat használnunk ennek lefordítására. Nagyon fontos: nem arról beszélek, hogy a provincia, provincie, Provinz, province stb. egymással megegyezik. Csupán arról, hogy ezek önmagukkal megegyeznek, tehát hogy semmi okunk, sőt, semmi jogunk önkényesen különböző szavakkal fordítani őket ízlésünk és helyzetértékelésünk szerint. Amikor az olaszok azt mondják provincia, akkor az angol tolmács pillanatnyi habozás nélkül mondja a mikrofonba: province. Nem várja meg, hogy római, olasz, vagy belga provinciáról van-e szó. A magyar tolmácsot viszont várakozásra bíztatod, hogy fordítani tudjon. Nem furcsa?

Mutatok két szlovák példát, talán közelebb visz a megértéshez. A szlovák történeti irodalomban a magyar vármegye szót kétféleképpen fordítják: stolica és župa. Csakhogy e két szó nem is felcserélhető egymással: 1848 előtt csak stolica, 1848 után csak župa használható. Miért? Mert a szlovák történészek okosabbak a magyaroknál! Gondosan odafigyelnek arra a finom különbségre, ami a polgári vármegye és a korábbi nemesi vármegye között oly közismerten fennáll. És bár mi, ostoba magyarok megelégszünk ugyanazzal a szóval, sőt, még ma is ugyanazt használjuk, ők gondosan, következetesen megkülönböztetik a két korszakot, két külön szót használva. Na most akkor a megye az megye, vagy valami más? Merthogy a különbségtétel fogalmilag teljesen indokolt, mi azonban beérjük jelzők odabiggyesztésével: királyi, nemesi, polgári stb.

A másik példa keményebb. A szlovákok - és más szomszédaink is - két külön szót használnak a Trianon előtti és utáni Magyarországra: Uhorsko és Maďarsko. Ennek szintén megvan az oka, de nem térek ki rá. Szempontunkból az a kérdés: azonos-e Magyarország Magyarországgal? Viccesnek tűnik a dolog, de valósággá vált, mivel a Wikipédiába is beette magát. Merthogy valakik úgy gondolták, hogy ha ők kétféle szót használnak, akkor legyen úgy magyarul is (NPOV, meg minden). Találni kellett tehát egy jó szót. A Magyarország hozzánk nőtt, ezt a mai országunkra használjuk, mert másképp végképp abszurd lenne a dolog. Tehát a "kevésbé" abszurd megoldással a "másik" Magyarországnak kerestek nevet. Találtak is, kínkeservvel: Magyar Királyság. Így aztán a Wikipédián Magyarország magyarul sem azonos már önmagával. És oly fontos volt a különbségtétel nyelvi megalapozása, hogy a fogalmi zűrzavartól sem riadtak vissza az alkotók: ugyanis valóban volt, hogy Magyarország államneve Magyar Királyság volt, csakhogy ez soha nem az országnévvel szemben, hanem azzal együtt élt. Ráadásul nem Trianonig, hanem egészen 1946-ig. De sebaj, van két országunk és hozzá két szavunk...

Nos tehát... vajon egyvalaki megy szembe az autópályán, vagy mindenki? :) Mi tesszük jól, hogy két különböző szóval fordítjuk le a provinciát, vagy a többiek, hogy eggyel?

U.i. Megnéztem a Google-t. Magyar nyelvű lapokon Toscana régió: kb. 9960 találat, Toscana tartomány: kb. 694 találat. Lazio 12.300 kontra 587. Veneto tartomány: 307.000, Veneto régió: 306.000. Ebből nekem úgy tűnik, ki lehet dobni azt a szótárat, az élő nyelvhasználat nem igazolja.

U.i.2 Az Európai Unió hivatalos dokumentumai a régió - tartomány fordítást használják.

--Peyerk 2007. február 24., 08:54 (CET)

Pontosítok: az EU hivatalos dokumentumai összevissza fordítást alkalmaznak, arra semmit nem lehet alapozni :)

--Peyerk 2007. február 24., 09:15 (CET)

Regione kitárgyalva.

Nézzük most az olasz provincia szót. Ez az egyetlen szó jelenti az egykori római, a mai olasz, belga, holland, spanyol és sok más országbéli közigazgatási egységet. Miért kellene ezt az egyetlen szót többféleképpen fordítanunk magyarra? Felejtsük el a többi nyelvet, most csak olaszról fordítunk magyarra.

Másképp: Van talán valami lényeges tartalmi különbség a felsorolt közigazgatási egységek között, amit az olasz nyelv nem képes és nem is akar kifejezni, a magyar viszont képes erre, és fontos is hogy kifejezze? Mi lehet ez a különbség?

(A szlovák példák nem árnyaltságról, hanem a nyelveknek ideológiák hordozójaként való működéséről szóltak. Ha azonos dolgokat különbözőképp neveznek, az mindig valamilyen szándékkal történik. Mint a csúszópénz és a kenőpénz esetében... A tolmácsok munkáját pedig elég jól ismerem, az ezzel kapcsolatos felvetésem nem hasracsapás volt.)

--Peyerk 2007. február 24., 21:34 (CET)

récefélék1

Szia Adapa! A récefélék1 cím az elírás, vagy valami koncepció része? Köszi, SyP 2007. február 21., 20:33 (CET)

Á, már látom, semmi. SyP 2007. február 21., 20:35 (CET)

változás a récefélék lapján

Szia Adapa

Átnéztem amit csináltál a récefélékhez és nekem tetszik. Jobban áttekinthető, mint az enyém. Szerintem nyugodtan le lehetne cserélni.

Ha kialakul, hogy milyen legyen a récefélék lapja, utána majd nekiállok és írok szócikkeket az alcsaládokhoz is.

Majd igyekszek összeszedni minden infót hozzájuk, amihez hozzá tudok férni.

Addig meg csinálok minnél több cikket a fajokhoz.

Attis 2007. február 21., 22:23 (CET)

Cinege latin név

Itt ülök a suliban és biológia versenyfeladatokat oldunk a gyerekekkel (a Wiki segítségével:)). Az egyik feladatban kell a cinegefélék latin neve, de láttuk, hogy némelyiknek kettő is van. Melyik a használatosabb, és mi az eltérés oka? --Lily15 ^üzenet 2007. február 22., 14:36 (CET)

magyarok vallása

Szia! Honnan vetted az adatokat? Az ilyet érdemes alátámasztani. Vsz. Üdv, --Vince ^blabla :-) 2007. február 22., 15:27 (CET)

Tisztelt portálüzemeltetők és műhelytagok! (helyesírási átnevezés)

A Kocsmafalon szóvá tett helyesírási anomália rendezése céljából az ötletbörze után Adam78 helyesírási guru-kollégával összeállítottunk egy listát a portálok és műhelyek elfogadható neveiről, és ezeknek megfelelően átneveztük egyenként az összes problémás műhelyt és portált. Sajnos a kocsmafalon megjelent felvetéseinkre nem reagáltak kellő számban az érintettek, tehát magunk döntöttünk a lehetőségek közül valamelyik mellett. Természetesen ha a fenntartók és műhelytagok másik variánst szeretnének, általában van több megoldás, de a régi biztosan nem stimmelt. Kérjük azokat, akik nem tudnak megbékélni az új nevükkel, írjanak a vitalapomra, hogy a helyesírás számára is elfogadható variáns szülessék, de semmiképp ne nevezzék vissza a biztosan rossz változatra. Aki elfogadhatónak tartja az új nevet, kérjük minden vonatkozó allapot nevezzen át, a portáloknál ezt megtettük kézzel, a hivatkozásokat pedig Cherbot írja át automatikusan, azzal nem kell törődni. Köszönjük a megértést. Alább következik az új nevek listája:

---

MŰHELYEK

„A hónap szócikkei” műhely --> A hónap szócikkeinek műhelye
Állatok műhely --> Állatok műhelye
Anatómia műhely --> Anatómia-műhely
Beszélő Wikipédia műhely --> A Beszélő Wikipédia műhelye
Biológia műhely --> Biológia-műhely
Cikkértékelés műhely --> Cikkértékelési műhely
Csillagászat műhely --> Csillagászati műhely
Évek műhely --> Évek műhelye
Film műhely --> Filmműhely
Kategóriák műhely --> Kategóriák műhelye
Kezdőlap műhely --> Kezdőlapműhely
Könnyűzene műhely --> Könnyűzenei műhely
Labdarúgás műhely --> Labdarúgás-műhely
Magyar települések műhely --> Magyar települések műhelye
Magyar történelem műhely --> Magyar történelmi műhely
Magyarország települései műhely --> Magyarország településeinek műhelye
Nyelvészet műhely --> Nyelvészeti műhely
Ókor műhely --> Ókorműhely
Országok műhely --> Országok műhelye
Segítség műhely --> Segítségműhely
Szabad Szoftver műhely --> Szabad szoftverek műhelye
Televíziósorozatok műhely --> Tv-sorozatok műhelye
Térképészet műhely --> Térképészeti műhely
Természettudomány műhely --> Természettudományi műhely
Világörökség műhely --> Világörökség-műhely
Wikipédia műhely --> Wikipédia-műhely

---

PORTÁLOK

Biológia portál --> Biológiaportál
Csillagászat portál --> Csillagászati portál
Film portál --> Filmportál
Filozófia portál --> Filozófiaportál
Fizika portál --> Fizikaportál
Földrajz portál --> Földrajzportál
Informatika portál --> Informatikaportál
Írás portál --> Írásportál
Közgazdaságtan portál --> Közgazdaságtan-portál
Matematika portál --> Matematikaportál
Ókor portál --> Ókorportál
Orvostudomány portál --> Orvostudományi portál
Politika portál --> Politikaportál
Törökország portál --> Törökország-portál
Történelem portál --> Történelemportál

Adam78 nevében is üdv. | Bennó ^{idemondjad/mitművelt} 2007. február 22., 20:54 (CET)

Ékezetek

Kedves Szerkesztőtárs! Bocsánat, nem tudom, így kell-e válaszolni a vitalapon kapott üzenetre? Nagyon köszönöm a segítségeket, főleg, hogy arra az angol cikkre felhívtad a figyelmemet. Igyekszem közreműködni, csak van egy nagy gondom: az ékezetes betűk. Még mindig nem tudom, hogy csináljam, hogy minden ékezet látható legyen. Neked mi a módszered? Üdvözlettel: --Kranzniki 2007. február 25., 14:05 (CET)

A problema feltűnt nekem is

Mi volna, ha csak egyszerűen csinálnánk egy alternatív változatot szóköz nélkül? Pontosan hogyhíjják a sablont? | Bennó ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. február 26., 00:49 (CET)

Megoldva: Sablon:Portál2 a szóköz nélkülieké, portál3 a kiskötősöké. Üdv! Történelem oldal rendben (viszont hatalmas ökörség volt az első sorában, rémes meglepetés így éjfél után). :o)

Község/Önkormányzat szavazás

Kiírtam a szavazást a Wikipédia-vita:Országok műhelye lapon. Üdv: --Antissimo 2007. február 26., 11:30 (CET)

KERTÉSZ IMRE

(ma Berlinben és Budapesten él) Ő miért emigráns iró? emigráns lat I. emigrációban élő, hontalan személy, menekült emigrálás lat politikai okok miatt vállalt önkéntes száműzetés Bakos Ferenc: IDEGEN SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK SZÓTÁRA 219. oldal

Lehet, hogy a szellemi képességeimmel van a baj, de nekem az emigráns kritériumnak nem felel meg az a személy, akinek a szülőhazájában is van otthona.. üdv. 213.134.20.231

Egyiptomi nevek

Szia! Épp most gondoltam rá, hogy megcsinálom akkor a kategóriát :) Nincs még fenn a honlap, a régi változatot már egy ideje levettem, az új meg egyelőre nagyon félkészen van a gépemen, abból is még csak az angol változat van meg, de be lesz linkelve az Ókori egyiptomi nevek cikkbe, ha fenn van. – Alensha ^üzi 2007. február 28., 17:42 (CET)

Tengeriherkentyűk

Köszi a választ, Adapa. lajos.rozsa

Hazánk és a Kárpát-medence

Kedves Jó Adapa,

először is köszi, hogy néha ránézel arra, amit csinálok, és sokat javítassz rajta. Ezt mindig örömmel látom. Egy bánatom van csak: Miért vagy úgy kibukva a "hazánk" szóra. Ha leírom, hogy mit lehet tudni pl. a "vaksi méhtetű"-ről, akkor azért használom a "hazánk" szót, mert ez sejthetően, de nem bizonyosan, a mai politikai értelemben vett Magyarországra utal. Erre vonatkoznak az adataim, ismereteim. Szakszövegben teljesen bevett szóhasználat.

Mikor Te ezt bátran átjavítod "Kárpát-medence"-re, akkor azzal azt állítod, hogy Te konkrétan tudod, hogy ez a Kárpát-medencére is így igaz? A faunisztikai, florisztikai adatok rendszerint a jelen politikai értelemben vett országokra vonatkoznak. Ezzel nem tagadtam meg, és nem öleltem keblemre a határon túli magyarságot, ennek egyszerűen nincsen nemzetpolitikai vetülete.

És miért kellene link a "vaksi méhtetű"-ről a Kárpát-medencére? Szerintem teljesen valószínűtlen, hogy bárki, aki méh-élősködőket keres, innen akarja megnézni pl. a Kárpát-medence politikai történetét, benne a Trianoni tragédiával, rovásírással stb.

Vajon én is feltegyek egy linket a "Kárpát-medence" cimszóhoz azzal, hogy itt IS él a vaksi méhtetű? Ez egy igaz, de ott teljesen irreleváns állítás volna, ezért ezt én nem teszem meg.

Kérlek fontold meg. Vissza szeretnem javítani a sok "Karpat medenceben"-t, "hazankban"-ra, de ezt addig nem teszem, amig meg nem egyezunk. Nincs ertelme ide-oda javitgatast jatszani :)

baratsaggal, Lajos.rozsa

Provincia

Azt hiszem ez elkerülte a figyelmedet: --Peyerk 2007. március 1., 15:01 (CET)

Regione kitárgyalva.

Nézzük most az olasz provincia szót. Ez az egyetlen szó jelenti az egykori római, a mai olasz, belga, holland, spanyol és sok más országbéli közigazgatási egységet. Miért kellene ezt az egyetlen szót többféleképpen fordítanunk magyarra? Felejtsük el a többi nyelvet, most csak olaszról fordítunk magyarra.

Másképp: Van talán valami lényeges tartalmi különbség a felsorolt közigazgatási egységek között, amit az olasz nyelv nem képes és nem is akar kifejezni, a magyar viszont képes erre, és fontos is hogy kifejezze? Mi lehet ez a különbség?

(A szlovák példák nem árnyaltságról, hanem a nyelveknek ideológiák hordozójaként való működéséről szóltak. Ha azonos dolgokat különbözőképp neveznek, az mindig valamilyen szándékkal történik. Mint a csúszópénz és a kenőpénz esetében... A tolmácsok munkáját pedig elég jól ismerem, az ezzel kapcsolatos felvetésem nem hasracsapás volt.)

--Peyerk 2007. február 24., 21:34 (CET)

--Peyerk 2007. március 1., 15:01 (CET)

A tartományt folyamatosan csak minősíted ("kifejezetten hibásnak tartom és ezért ellenzem"), de a nagyszótáradon kívül egyetlen érvet nem hoztál fel ennek alátámasztására, illetve az én féltucatnyi érvemre semmit sem reagálsz. Ez így kicsit süketek párbeszéde. Megtisztelnél ha érvekre érvekkel válaszolnál.

A megye elfogadható lenne közelítő megfeleltetésnek, ha nem volna nála jobb egyenes fordítás. De van: a tartomány.

--Peyerk 2007. március 2., 09:37 (CET)

Vö (Világörökség)

Szükségünk lenne az olasz nyelvismeretedre. Albertistvan gőzerővel írja Nápoly történelmi belvárosának épületeiről szóló szócikkeit, de nincs hozzá még olyan szócikk, ami ezt összetartaná. Az itwikin megtaláltam a vö-be beleszámító épületek felsorolását: it:Centro storico di Napoli, s ennek a bevezető szövegét kellene lefordítani, ha ráérsz. Előre is köszönöm. --Lily15 ^üzenet 2007. március 3., 13:07 (CET)

Szeva! Köszönöm segítségedet. Belinkeltem az nápolyi vö-cikkbe az eddig elkészített fordításaimat. A probléma, hogy az olasz lista sem teljes, az angol még annyira sem. Próbálok utánajárni és aktualizálni/pontosítani az épületek listáját. Üdv. --Albertistvan 2007. március 4., 23:58 (CET)

Magyarország <-> Kárpát-medence

Szia Adapa! Láttam, hogy javítottad a Magyarországra ("hazai") utaló linkeket Kárpát-medencére. Valami rémlik, hogy sok vita volt ezzel kapcsolatban, de ezeket a vitákat nem követtem elég figyelmesen. A gondom az, hogy a rendelkezésemre álló botanikával kapcsolatos szakirodalom a mai Magyarországra vonatkozóan ad meg a növények elterjedtségével kapcsolatos adatokat. A Kárpát-medence ennél tágabb, viszont arról nincs szakirodalmam. Szóval amikor azt írom, hogy Magyarország, akkor tényleg azt értem alatta, mert arról van biztos adatom. Most pl. a párlófű nemzetségről írnék cikket, de nem írhatom bele azt, hogy két faja él a Kárpát-medencében, mert sejtelmem sincs, hogy igaz-e ez az állítás. Magyarországon viszont biztos, hogy két faja él. Szóval nem tudom, mi legyen. PiPi ^vita 2007. március 4., 23:12 (CET)

Kérlek vess egy pillantást például a füzike nemzetségről szóló szócikkre. A taxoboxban szétválasztottam a magyar nyelven olvasó olvasók számára szerintem fontosabb hazai fajokat a további fajoktól. Utóbbiból jó sok van, ezért célszerűnek láttam "bezárni" őket egy dobozba (nagy kedvencem). Arra gondoltam, kevésbé fontosak, inkább ne nyújtsák meg feleslegesen a taxoboxot, például azért, hogy a taxobox alján a Commonsra és a Wikispeciesre mutató sablonok jobban szem előtt legyenek, illetve, ha esetleg maga a cikk rövid, ne legyen a cikknél sokkal hosszabb a taxobox. A hazai fajok viszont legyenek csak szem előtt. Szerintem így megfelelően súlyozva vannak a fajok. Az összes fajról szerintem úgysem lesz cikk, de azért mint információ elérhető, csak nem "tolakszik". Más kérdés, hogy van-e értelme egy ilyen hosszú fajlistának, hiszen erre szolgál a Wikispecies és az arra mutató link. Mert most az itteni cikkben olvasható a nemzetségbe tartozó fajok listája ÉS ott a sablon, ami a Wikispeciesre visz, ahol ugyanez a lista található (azt hiszem ezt nevezik redundáns adattárolásnak). Ugyanakkor az egyik (most meg nem mondom melyik (UI.: pont a példaként felhozott füzike)) cikkben az USDA szolgált a kinyitható fajlista forrásaként, mert a Wikispeciesen még nincs elérhető infó. Ez az oka az általam fontosabbnak tartott hazai és a kevésbé fontos más fajok szétválasztásának. PiPi ^vita 2007. március 5., 00:06 (CET)

Na még filózgatok kicsit, aztán alszom. Szóval vannak például nemzetségek, melyeknek mondjuk két hazai és 23 további fajuk van. Szerintem nem kéne magáról a nemzetségről egy külön szócikk és a két fajról is egy-egy (az összesről szerintem soha nem lesz). Egyrészt redundáns adattárolás (taxoboxok majdnem ugyanazok, fő jellemzők dettó), másrészt kicsi az esélye, hogy valaki rákeres a "szagos párlófű"re, inkább annyit ír be, hogy "párlófű". Ez viszont a nemzetséghez viszi, ahol "szembesül" azzal, hogy itt két fajról van szó, ezeket ahelyt el is olvashatja. Ha van olyan "elvetemült" aki a szagos párlófű szóösszetételt egyáltalán hallotta már életében, sőt rákeres, azt egy redirect a párlófű cikkhez irányítja. Mennyit lehet írni egy ilyen fajról? Eleget ahhoz, hogy külön szócikk legyen? Nem jobb-e, ha nam kell kattintgatni, várni a szerver válaszára, hanem rögtön kéznél vannak a rokon fajok? Már csak azért is, mert így az egymásra hasonlító fajok jobban összehasonlíthatók (megkülönböztethetők). Ezt csak azért feszegetem, mert ez megint csak azt látszik alátámasztani, hogy érdemes a taxoboxban szétválasztani a hazai (Magyarország) és egyéb (mondjuk Észak-Amerikai) fajokat. A hazai fajok a cikkben részletezve, a többi meg majd a távoli jövőben egyszer... Na jó éjt. PiPi ^vita 2007. március 5., 01:10 (CET)

(abban teljesen igazad van, hogy ha egyszer jön majd egy magyar ajkú szerkesztő Szlovákiából, vagy Erdélyből, akkor hogyan fogja értelmezni a "hazai" szót, illetve hogyan illeszti be az ő "hazai"-ját. Mi lenne, ha a "hazai" és a "Kárpát-medencei" helyett egyszerűen "Magyarországon honos fajok"at írnánk?) PiPi ^vita 2007. március 5., 01:16 (CET)

Szia, lenne egy kérdésem

Lehet, hogy újra kell telepíteni a gépemet, ha nem jól emlékszem a jelszavamra, hogy tud bizonyítani, hogy én vagyok én?VC-s 2007. március 6., 15:52 (CET)

Vagy mégis?

Helló Adapa! Lehet, hogy mégis szét kellene választani a nemzetségről szóló cikket a fajoktól? Lásd füzike. Nem lennének ilyen gondok. PiPi ^vita 2007. március 6., 23:50 (CET)

Egyetértek, igazad van. Az Epilobium cikkben a taxobox "Kárpát-medencei fajok" kifejezés még mindig aggodalmas, mert az ott felsorolt fajok Magyarországon élnek, de lehet olyan faj, ami Magyarországon nem, de a Kárpát-medencében IGEN! Nekem ehhez nincs forrásom. A másik, hogy az [[Epilobium cikkben is szerepelnek a füzike fajok, ami nem baj, mert hiszen oda valók, de mind a 8 füzike faj szerepelni fog itt is ott is? Ebben a konkrét esetben talán szét is lehetne választani az egyes fajokat az Epilobium ill. füzike szócikkektől, ez megoldaná a problémát. Mi a véleményed? PiPi ^vita 2007. március 7., 00:31 (CET)

Legyen Kárpát-medence, de azért valahogyan közölném, hogy a felsorolt fajok lefedik az összes magyarországi fajt. Ezt fontosnak érzem. (De hogy ellentmondjak magamnak, ez eddig sem derült ki!) PiPi ^vita 2007. március 7., 20:24 (CET)

Római katolikusok

Szia! Láttam, hogy átmozgattad a szentség cikkét úgy, hogy ne szerepeljen benne a római szó. Igaz, hogy az egyház nem használja ezt a kifejezést, de valahogy meg kell különböztetni őket a többi katolikus egyháztól. (Párhuzamként: az egriek se mondják a várra, hogy egri vár, simán csak várnak hívják, mégse egyszerűen vár lesz a szócikke neve.) Vagy a többi katolikus egyház nem ismeri a szentség fogalmát? (nem értek hozzá.) – Alensha ^üzi 2007. március 8., 16:13 (CET)

A szentséggel más baj van, jeleztem ezt Loldi lapján. Nincs értelme megíratlan cikkeknek redirektet csinálni, azt kéne, hogy a főcikkben van szó minden szentségről, és ha valakinek van bőséges kedve alcikkeket írogatni, belinkelheti. A túró se fogja keresni ezen a hülye, teljes nevén. – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. március 8., 16:15 (CET)

Köszi a virágot is meg a választ is :) A szentségekkel tényleg más baj van, de gondoltam, ezt akkor sem árt tisztázni, hogy hogy is kell hívni őket. Ez a latin rítusú jó lesz :) – Alensha ^üzi 2007. március 8., 22:27 (CET)

Kérésem van

Pipi69 felvetette, hogy az izsópfű, miért "fű". Ezt a vitalapjára leírtam, de abban igaza van, hogy itt meg kellene cserélni a szócikk és a redirect neveit. Én próbáltam átmozgatni, de nem sikerült.

Tehát arra kérlek, hogy nevezd át a cikket "Izsóp" névre, és ha kérhetem legyen egy átirányítás az "Izsópfű" nevű lapról. Ezt azért tartom fontosnak, mert a népi nyelvben (lehet hogy helytelenűl), inkább az "izsópfű" dívik, és nagyon sokan így fogják keresni. (Most pont fordítva van) - Üdv. » KeFe « * vitalapom 2007. március 9., 07:52 (CET)

Eucharisztia

Látom, hogy fejleszteni igyekszel a sima eucharisztia cikket, de ennek a konfliktus lezárultáig nincs értelme. A cikket mai címére Loldi másolta át, aki kifogást emelt a protestáns részek arányával és az elfogultsággal kapcsolatban. Ezen ígérte, hogy dolgozni fog. Azért szóltam, hogy ne végezz felesleges munkát egy ilyen furcsa helyzetben. :o) – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. március 9., 20:36 (CET)

Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Eucharisztia, itt. Köszönöm megértésedet ebben az áldatlan helyzetben. – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. március 9., 20:46 (CET)

Falusi turizmus

Szia. Azért ellenőrizni kellett volna a vitalapját mielőtt átnevezed, így nem jó! Ha két turizmusban dolgozó is nyilvánvalóan ugyanazon néven nevezi, ráadásul külső lap (nem jogsértő) másolata, amit egy ezzel foglalkozó szakember írt és közlésébe beleegyezett, akkor helyes lenne elfogadni a megnevezést. HmmmHmm? Ne vedd zokon, ha beleketyegek. Csak gondolom a hátsó oldal elkerülte a figyelmedet. Kata 2007. március 11., 15:00 (CET)

Azért jobb lett volna, ha szólsz az íróinak. Nekem amúgy mindegy, mert életemben nem foglalkoztam a falusi turizmussal, így nem tartom magamat érdemesnek a beleszólásra. Kata 2007. március 11., 15:20 (CET)

alakú és alkatú

Szia! Kérlek nézz rá erre: Vita:Angolnaalkatúak. Köszi! SyP 2007. március 12., 18:45 (CET)

Zala-fíling?

Szia!!

Látom ezerrel dolgozol Zala-megyén... csak nem kérsz egy zala-kockát? :-)))) További jó munkát. --Peda ☎ 2007. március 13., 02:05 (CET)

Borostyán út

Szerintem az eredeti 'Borostyán út' írásforma a helyesebb. Igaz, hogy a Google a te verziódra pár száz találattal többet hoz ki, de én életemben nem láttam még egybe írva. Már csak az idegen nyelvű elnevezések alapján a különírás mellett maradnék. Ha mégis meg szeretnéd ilyen formában tartani, akkor légy szíves csinálj 'Borostyán út' lapot is és irányítsd át. Sint akasi 2007. március 13., 12:45 (CET)

Re:Nőnap

Köszönöm szépen, ez volt az egyetlen szál virág amit kaptam!:) Nóra 2007. március 13., 18:43 (CET)

Pillantás

Kérlek, vess egy pillantást erre!

Nápoly történelmi központja

Köszönöm észrevételeidet. A városközponton kívüli építményeket illetően: a Világörökség listáján szereplő Nápoly történelmi központja nem egyezik meg a tulajdonképpeni nápolyi óvárossal az egykori Decumano Inferioreval. Emiatt van az, hogy listámon számos "óvároson" kívüli építmény is rajta van. Például Nápoly egyik legjellegzetesebb épülete a Castel Nuovo vagy akár a királyi palota is az óvároson kívül vannak. Másrészt pedig Nápoly több központú város, nem lehet egyértelműen meghatározni melyik is a valós központ (Decumano Inferiore, Piazza del Plebiscito, stb.).A Nápoly történelmi központja cikk elnevezése szerintem korrektül fejezi ki ezt. Emiatt javasolnám, hogy maradjon a lista, jelenlegi állapotában. Várom észrevételeidet.--Albertistvan 2007. március 16., 15:32 (CET)

Egybként ami a múzeumokat illetve az új negyedeket tereket illeti tökéletesen igazad van, csak még nem jutottam odáig a lista gyomlálásával. Azokat természetesen majd külön oldalra szedem. --Albertistvan 2007. március 16., 15:38 (CET)

Nápoly óvárosa a régi görög-római város helyén kiépült városrész (Decumano Inferiore), a történelmi központ (Világörökség szempontjából) ennél jóval tágabb területet jelent (ha érdekel a téma a WHC oldalán megtalálod a térképet is.). A listámban átcserélem a megnevezést óvároson belüli és óvároson kívüli templomokra, így szerintem a félreértés kiküszöbölődok és egyértelműbb lesz a behatárolás. Üdv --Albertistvan 2007. március 16., 20:21 (CET)

Köszönöm a képeket!!! --Albertistvan 2007. március 17., 21:03 (CET)

Ezek szerint elírtam a Spaccanapolis cikkben, azonnal javítok rajta. Rendkívül szemfüles vagy, de az csak jó, több szem többet lát. --Albertistvan 2007. március 17., 22:28 (CET)

Utánanéztem a dolgoknak kicsit neten. Igazad van, az óváros neve nem Decumano Inferiore (ez csak egy utca neve). De véleményem szerint válasszuk szét a Nápoly óvárosát és a Nápoly történelmi központja elnevezéseket, már csak azért is mert a kettő (legalábbis az Unesco WHC szerint) nem fedi teljesen egymást. A WHC-s történelmi központ magába foglalja pl. Chiaia és Mergellina negyedek egy jó részét is, pedig ezek az óvároson kívüli önálló települések voltak, és csak fokozatosan olvadtak bele a nagyvárosba. Egyébként megjegyezném, hogy ez esetben sem az angol sem az olasz wikis cikkek nem pontosak. Úgy döntöttem, egyelőre munkafüzeten szerkesztem tovább és majd egy utólagos részletes átnézés után teszek fel még cikkeket. Várom továbbra is javaslataidat, észrevételeidet. Üdv--Albertistvan 2007. március 17., 22:37 (CET)

Ismét én írok:) Szőrnyű vagyok ugye?:) Hogy eloszlassam a ködfoltokat, az alábbi leírást találtam az inaples.it oldalon: The Ancient Centre of Naples, part of the vast Historical Centre that the UNESCO has declared "World Patrimony of the humanity"in 1997, and it still represents, without any variation of relief, the urban plant in the Greek-Roman Naples, articulated by the three long parallel roads, called Decumani, and by the numerous "cardines", small roads that divide the zone in a dense grid.--Albertistvan 2007. március 17., 22:43 (CET)

Ja, Ancient Center=Óváros, Historical Center=Történelmi központ (WHC szerint). Szerintem a 720 hektár a Történelmi központra vonatkozik. Kicsit elgondolkoztam ezen a számon, tudniillik elég sok ideig tartózkodtam Nápolyban, de a távolságokat valahogy sose tudtam pontosan belőni.--Albertistvan 2007. március 17., 23:05 (CET)

Régi magyar költők

Miért volt szülség erre a kategóriára? Négy alkategória miatt fölösleges volt... – kgyt (vita) 2007. március 16., 20:58 (CET)

20. századi magyar történelem

rá tudnál pillantani. Egy anon „kiegészítette”, szvsz meglehetősen szubjektív, de belenyúlni nem akarok. --Lily15 ^üzenet 2007. március 17., 18:42 (CET)

Újlatin nyelvek

Légy oly jó, és indokold meg, miért is szedted ki az italikus ágat az ieu. nyelvcsalád alól a spanyol cikkében? Elképzelni sem tudom ennek semmiféle értelmes okát. Az ieu. nyelvcsalád számos ággal bír, és az újlatinok, mint tudjuk, nem a semmiből nőttek ki. Szívrepesve várom a választ!! – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. március 23., 00:09 (CET)

rosszul tudod. Az italikus ág vagy itáliai ág hajszálra ugyanazt jelenti, különben sincs jelentősége egy ilyen kérdésnek ma is működő ágak esetén. Az újlatin nyelvek az itáliai ág részei természetesen, tekintve, hogy a latin oda tartozik, az újlatinok pedig őalája. Ezt még eddig élő ember meg nem kérdőjelezte, te vagy az első. :o) Azon szokás vitázni, hogy a sorba beiktassunk-e egy vulgáris különállapotot, de hogy a lista latin --> újlatin nyelvek, azt még épeszű ember eddig meg nem kérdőjelezte. A spanyolban természetesen visszaállítom, és azt javaslom, hogy az újlatinokban se végezz nagyobb átalakítást kellő tájékozódás nélkül. Ha kell, tudok ajánlani nyelvtörténeti szakirodalmat. – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. március 23., 00:30 (CET)

Ne őrjíts meg, kérlek, különösen ne ilyen késő éjjel. Az olasz naná, hogy az italikus ág része, hová a lapos fenébe tartozna, ha egyszer a latin ott van? Azt, hogy te hogy nem hallottál erről, azt nem tudom, olaszon gondolom szintén van nyelvtörténet-oktatás. Nézz körül első körben a Spanyol nyelv wikis párjaiban, például az olasz változatban. Amúgy meg dehogynem leszármazást közlünk, hiszen a csoportosítás is azon alapul. Javaslom tanulmányozásra a "bevezetés az indoeurópai nyelvtudományba" című örökbecsű jegyzetet (számtalan kiadásban megjelent). – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. március 23., 00:45 (CET)

További ajánlott olvasmány: it:Lingue italiche, különösen alul, az ieu. sablon, idézek: Lingue italiche → Latino → Lingue romanze. Megbocsáss, hogy ilyen éles voltam, de ebben nem ismerek tréfát, majdnem agyvérzést kaptam az imént. Semmiképpen nem szól a személyednek, de latinitásban nincs pardon. Azt meg már csak halkan merem megjegyezni, hogy ha ezek szerint az olasz szakon se oktatnak használható nyelvtörténetet, akkor már semmin nem csodálkozom. Elég rémes. – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. március 23., 00:54 (CET)

Idézet a Spanyol Akadémia által kiadott történeti nyelvtanból:

Clasificación de las lenguas itálicas

El grupo itálico presenta dos ramas conocidas:

• Lenguas Osco-Umbras
  • Osco, hablado en la región centro-meridional de la península itálica
  • Grupo Umbro, que incluye a:
    • Lenguas itálicas menores (Peligno, Vestino, Marrucino)
    • Lenguas itálicas menores (Picénico meridional)
    • Idioma Umbro, hablado en la región centro-septentrional de la península
    • Volscio
• Lenguas Latino-Faliscas
  • Falisco, que era hablado en el área de Falerii Veteres (actual Civita Castellana), al norte de la ciudad de Roma.
  • Latín, que era hablado en la Italia centro-occidental. Las conquistas romanas lo expandieron a través del imperio y más allá.
    • Lenguas romances, descendientes del latín.

Remélem, ennyi elég, vagy kell még erre bizonyság?? :o) – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. március 23., 01:02 (CET)

Szia, szeretném a segítségedet és vagy a tanácsodat kérni

Nem akartam, hogy nagyon féloldalas legyenek az állatok, meg egyébként is már nem ártott egy kis változatosság, átkeveredtem a előbb a halakra, később az emlősök közé is. A madaraknál viszonylag egységes volt az magyar elnevezés, a rendekhez (-formes) az alakúak társult, az alrendekhez a (-nae) a formák, a családokhoz (-dae) a félék. Ezekben úgy ahogy biztos vagyok, a -szerűek most nem ugrik be de azt hiszem az alcsaládokhoz tartozik. Hiába keresem, az én könyveimben így nincs leírva az interneten pedig nem találom. Az emősöknél és a halaknál össze-vissza használják, nemcsak itt, az a összes magyar internetes oldalon is. A Tatu oldalt nézegetem éppen. Maga a tatu szerintem rendszertanilag nem létező, egy szakember első kérdése az lenne, hogy milyen. Az sem derűl ki a számomra, hogy a többesszámot mihez használják, használjuk. A Dasypus nem, a Dasypodina alcsaládhoz tartozik, ami Dasypodidae családjához. A latinnév alapja ugyanaz, tehet mind a három tatuval, vagy övesállattal kezdődik, most melyik a többesszám és mi a többi. A Vendégízületesek (Xenarthra) a mienk szerint rend, az ITIS és az angol WIKI szerint Superorder, azaz főrend. A páncélosok nálunk alrend az angolban Order, azaz rend. Következő: az Egérfélékhez tartozik a pocokfélék, hogy tartozhat egy család egy másik családba? A Ragadozók rendje jól hangzik de csak azért mert a hozzá tartozó családokat máshogy hívják, viszont Kutyaalakúak (Caniformia) és a Macskaalakúak (Feliformia) az alrendjei, tehát az alrend nem lehetne -alakú. A tasakos patkányok oldalt már javítottam, http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tasakospatk%C3%A1nyok&oldid=1267441 de átnevezni még nem mertem. Következő: a Tasakospatkányok családjához tartozik a Tasakos patkányok (Geomys) neme, ez így jó? Óriástatu mint élő állat, Glyptodon magyar neve Óriás tatu kihalt állat, két faj ugyan azon a magyar néven? Átalakítanám én, csak valami megerősítést szeretnék kérni, hogy jó-e az elgondolásom, lehet itt is egységesíteni, vagy hagyjam az különböző többesszámú nevet és ahol nincs oda nem írunk semmit? Ha tudnál segíteni, te vagy valaki más azt nagyon megköszönném.VC-s 2007. március 25., 00:46 (CET)

Köszönöm válaszod, akkor amit tudok azt beírom, a többit pedig úgy hagyom.VC-s 2007. március 25., 01:21 (CET)

Életfa

Szia Adapa! Tetszik nekem az angol en:Category:Tree of life szép levezetése, főleg hogy ő maga meg a rendszertanból és az evolúciós biológiából gyökerezik. Érdemes lenne szerinted a Kategória:Élőlények-et kicsit átfazonírozni ilyen alakra, vagy neked kevésbé tetszik? Köszi, SyP 2007. március 25., 16:56 (CEST)

Díj

Köszönöm köszönöm --Albertistvan 2007. március 27., 22:20 (CEST)

magyar nemzetségnevek

Szia Adapa Mester! Most mi legyen ezekkel a fránya nemzetségnevekkel? Nem győztek meg a források? Vagy nem került a kezed közé ezzel kapcsolatos forrásanyag? Ma egy botanikusfélére (Botanicuceae) bukkantam a vácrátóti arborétumban. A susnyásban molyolt elmélyedve, de én nekiszegeztem a kérdést. Azt mondta, nevezéktani kérdésekben általában Priszter Szaniszló munkáit veszi alapul a magyar botanikus társadalom, főleg a Magyar-Latin növénynevek szótárát. Nekem nincs meg, de majd keresem.

Talán láttad, a dió-alma-ibolya stb. fronton még nem csináltam semmit :( PiPi69e ^vita 2007. március 28., 00:37 (CEST)

Köszi! (Előszörre most se akartam elvállalni, aztán beláttatták velem, hogy jobb lenne :) – Alensha ^üzi 2007. március 29., 22:38 (CEST)

Megye / vármegye

Kedves Adapa!

1949. augusztus 20-a előtt a vármegye és a megye elnevezéseket felcserélhetően használták, azt követően viszont kizárólag a megye a helyes. Ebből következően az 1950 előtti megye átjavítása felesleges.

Az 1950-es megyerendezés során nem szüntették meg a vármegyéket, hanem átszervezték az ország megyei beosztását. Ennek megfelelően egyes megyéket átneveztek, másokat egyesítettek, néhányat pedig a régi nevén, de megváltozott területtel fenntartották. Ezért pl. Baranya, Békés, Csongrád esetében 1950-es megszűnést jelezni hiba volna.

--Peyerk 2007. március 31., 19:10 (CEST)

Az általad választott megoldás határeset, végülis elfogadható.

A vármegyék cikkeivel az a gond, hogy a XX. század eleji lexikonszövegből születtek, ezért statikusak, emiatt viszont épp az ezeréves történelem lelke vész el a cikkekből.

Ezért fontos nekem a dolog: a megyék még mindig élnek. Sőt, a mai megyerendszer már 57 éves, míg a Trianon előtti jóindulattal számolva is csak 44 évet élt meg, nem is beszélve a korábbi korszakairól.

--Peyerk 2007. március 31., 19:30 (CEST)

Pók(ok)

Kedves Adapa!

Csak szerettem volna megköszönni, hogy készítettél a cikkemhez egy infoboxot (én nem tudtam elkészíteni...), és hogy visszaállítottad az eredeti nevét! További jó munkát, Borg 2007. április 1., 11:13 (CEST).

---

Szegedi napsugárdíszes házak

Az a szellőző nyílás (=padlás-lyuk) az "istenszöm", s abból jönnek a sugarak, a templomi szentháromság szimbólummal az a hasonlóság, hogy maga az ácsolt oromzat egy háromszög, meg a katolikus barokk templomban is sok a napsugár. Rém aranyos vagy Adapa, azt láttad, amit láttál, sem Cs. Sebestyén Károly, sem Tömörkény István nem látott istenszömet a padlás-lyukban, s Te sem, de Bálint Sanyi bácsi [Bálint Sándor] azt látott, s ebből mára már abszolut legenda lett, olyan annyira, hogy valamelyik gépemen kutakodva a mostani újak közt olyan is van, hogy külön kifaragnak az oromzatra egy háromszöget, s abból indulnak a sugarak, folytatódik a legenda. Persze legtöbb ember ezzel nem foglalkozik, csak építkezik, s látja, hogy a másiknak sikere van, s akkor azt mondja az asszony az embernek, legyen a mienk is olyan. Olyan legyen, de még szebb, s akkor kitalálnak az áccsal valamit, ezért kettő egyforma nem létezik. Mindegyiket így külön kell leolvasni:-) Igy a képeken ez nem könnyű, mert tartósító kátrányos festékkel lefestik egyszínűre, de bármennyire lefestett helyben tanulmányozva simán le lehet olvasni. Amúgy az a szócikk nagyon gyenge, én már régen megírtam erről a témáról egyet, de nem mertem kicserélni, udvariatlan lett volna, de feltettem a User lapomra.--Márti 2007. április 1., 16:50 (CEST) Új ehhez 21. századi változat, háromszög a háromszögben, remélem, teccik:-) Nézd meg: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9p:Kisfaludyutca.jpg --Márti[[User:Pataki Márta|Pataki Márta^{[[User_vita:Pataki Márta|posta]]}]] 2007. április 1., 22:36 (CEST)

klasszikus és középkori

Carissime, a klasszikus és a középkori sosem alakult át fokozatosan újlatin nyelvekké, ez így nem pontos, bár pontosításnak nevezted a szerkesztési összefoglalóban. :o) A beszélt nyelv alakult át. – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. április 5., 00:18 (CEST)

római katolikus egyház

Szeretném észrevételemet tenni azzal kapcsolatban, hogy kivetted a római szavat római katolikus egyház-ból a Pozsony-Nagyszombati Főegyházmegye és a Rozsnyói Egyházmegye cikkekben. A "római"-t azért tartom fontosnak, mivel Szlovákiában jelentős tevékenységet folytat a görög katolikus egyház is, amely külön egyházmegyékbe van sorolva és az előbbitől lényegében véve független, bár mindkét egyház egyházfője a római pápa. Poganyp 2007. április 5., 09:33 (CEST)

Szia Adapa! Nyilvánvalóan igazad van abban, hogy nincsenek sem római, sem görög katolikusok, de nem merném azt mondani, hogy a római és görög katolikusok között nincs nagyobb különbség, mint két római katolikus között. Maga a katolikus szó is egyetemest jelent, de azt mondani, hogy nincs olyan, hogy római katolikus, szerintem elég durva kijelentés, ilyen erővel semilyen más olyan egyház nem létezik önállóan, amely a nicea-konstantinápolyi hitvallást imádkozza, vagy hiszi, mivel: "Hiszek az egy, szent, katolikus (= egyetemes) és apostoli Anyaszentegyházban". Legjobb tudomásom szerint ez a hitvallást, ha nem is biztos, hogy imádkozzák, de elfogadják a reformátusok és a baptisták is. Ha mindezt még ki lehetne forgatni, érvelek egyszerűen azzal, hogy a magyar wiki katolikus egyház szócikkében is meg van említve a római katolikus egyház kifejezés. Az angol wikiben a szócikk címe "Roman Catholic Church" a latinban bár a szócikk címe Ecclesia Catholica, az első vastagon szedett kifejezés Ecclesia Catholica Romana. Tehát a római szót szerintem nem szabadna pontatlanságnak minősíteni, köznapi gyakorlatban használt és megkülönböztetés szempontjából szerintem megfelelő. Ha ennek ellenére sem sikerült meggyőznöm téged, továbbra is kérlek, hogy valamilyen más jelzésben egyezzünk meg, mivel a szócikkeket esetleg olvasók számára nem biztos, hogy egyértelmű, hogy pl. (a még el nem készült)az Eperjesi egyházmegye görög rítusú, a Rozsnyói meg latin rítusú. Poganyp 2007. április 10., 20:40 (CEST)

Szia Adapa! A pontosítás így jó. Véleményem szerint egyezzünk ki a "katolikus egyház latin rítusú egyházmegyéje"- kapcsolatban, amelyet azután használhatunk a szócikkekben. Amennyiben javaslatod volna valami jobb névre, várom válaszod. Poganyp 2007. április 11., 10:32 (CEST)

Adapának

Ünnepi nyuszi

Kata 2007. április 6., 14:24 (CEST)

Hmmm? Nem tudom, mit kéne tudnom. Majd figyelek. Kata 2007. április 6., 14:55 (CEST)

Oké, de ha Anyegint akarod, előre is közlöm, hogy arra már lecsaptam. Russzija romantikusai és a realisták illetve a német romantika foglalt! Kata 2007. április 7., 10:14 (CEST)

Turisztika

De akkor mi marad a turisztikai programok listájában? Annak épp az a neve, hogy oda mennek a programok, rendezvények, amik időszakosak. A látnivalókban meg maradnak a múzeumok természeti értékek stb. Én anno így indítottam el a cikket. Ezek szerint nem sok szükség van a programos listára? Villy/^Üzenet 2007. április 6., 19:28 (CEST)

Átnevezgetések

Hát ez megint kár volt! Ne haragudj, de ...na mindegy, hagyjuk. Kata 2007. április 7., 15:51 (CEST)

Szia! A Spanyolország turizmusa vitalapján válaszoltam. --Adapa 2007. április 7., 16:10 (CEST)

Szócikk bővítés

Lécci nézz bele a Nápoly szócikkbe, a tartalmát feltunningoltam, de bármilyen jellegű javaslatot szívesen veszek. Köszi és Kellemes Húsvétot --Albertistvan 2007. április 8., 12:50 (CEST)

Szia! Kérdésedre válaszolva: kolozsvári vagyok. Ha szükség van segítségre, bármely cikk megírásához szívesen segítek. Elsősorban olyan településekről írnák, amelyeket valamennyire ismerem, de más is szóbajöhet. Kellemes Ünnepeket!--Albertistvan 2007. április 8., 18:42 (CEST)

Panorámakép

A képhez, ha panorámasablont használunk, lehet-e szöveget adni, mint rendesen? --Lily15 ^üzenet 2007. április 8., 14:11 (CEST)

Nyuszi

Köszi! Neked is kellemes nyulat :) – Alensha ^üzi 2007. április 8., 14:49 (CEST)

Köszönöm és viszont kívánom:)! Lily15 ^üzenet 2007. április 8., 15:34 (CEST)

Kult. Cikk

Huh, most nem valószínű, mert alig wikizek mostanában. Sok az egyetem meg miegymás, de attól még átalakíthatod a cikkeket, és akár be is segítek, csak nem mostanában sajna. Köszi és neked is Kellemes Húsvétot :) Villy/^Üzenet 2007. április 8., 17:45 (CEST)

Városok

Oké! Ha ilyen szépen gyűlünk, hamarabb be lehet izzítani azt a műhelyt, mint gondoltam :) Kata, remélem, visszajön. A wiki már csak olyan, hogy időnként elege van belőle az embernek, de nélküle sem lehet sokáig bírni :) – Alensha ^üzi 2007. április 8., 18:48 (CEST)

Habsburg-Lotharingiai Erzsébet Franciska Mária főhercegnő

Szia, Adapa! Ezt a cikket visszamozgattam a helyére, igazából nem is értettem, miért mozgattad el, pusztán a név hosszúsága miatt? Pasztilla 2007. április 9., 23:48 (CEST)

Nagy kérés

Szeva! Mivel te lényegesen jobban beszéled az olasz nyelvet, megkérnélek, hogy segíts lefordítani a User:Albertistvan/Adapa szöveget. Persze ha nem gond számodra. Örök hálám! --Albertistvan 2007. április 10., 09:22 (CEST)

Amikor időd és kedved van. Csak azért lenne jó, mert akkor a Nápoly cikk még teljesebb lenne:)--Albertistvan 2007. április 10., 21:49 (CEST)

Alcímek

Nincsenek benne a látnivalók. Amúgy pediglen, ha 200 országban van erőd végigcsinálni az egész hercehurcát, akkor tedd azt. Viszont értelmetlennek találom. A látnivalók alszakaszra külön nincs szükség, mivel értelmetlen a semmiben lógva és eloszlik a több alcím között. Lásd: kultúrában az építészet címszó alatt amúgy is felsorolásra kerülhet, ami fontos, duplázni felesleges. A múzeumok pedig egyértelműen intézmények. Mivel sok látnivaló (kastély, vár, egyéb amúgy is múzeum, ezért bőven két kategóriát is kimerítenek. A turisztikai vonzerő pedig idforg. földrajz, bocs. Tehát, ha egy országnak fontos bevételi forrása a turizmus, akkor megindoklom, hogy: azért mert számtalan a látnivaló vagy mert hosszú és vonzó a tengerpart vagy mert sok a gyógyfürdő (akkor is ha nem részletezem vagy listázom). Nos, ez a lényege. Tehát, mi okozza magyarul azt, hogy ilyen jelentős bevételt jelent az adott ágazat. Tulképp ennyi, azaz indoklás.

Ez nem háború, szívesen feladom, de akkor magadra maradsz, mert háborúzni nincs kedvem. Aztán akkor dolgozhatsz duplán, mert mi egyszer szét lett túrva, azt messziről el fogom kerülni. 6 hónapra vetted el a kedvem az irodalmi cikkek írásától - csak emlékeztetnélek. Még mindig nem tudom, mert magyarázatod nem született rá, az írólistákból miért lettek kihúzva a nagynehezen összeszedett írók, de mindegy, mert amint látod, nem szólok bele, egyet se írtam bele azóta. Nem haragszom, ezt vedd megjegyzésnek csupán. Tedd amit jónak látsz, ám ha kívülről látszik a rendszer rendetlensége, az csupán ahhoz a külső felismeréshez fog vezetni, hogy dilettáns a Wikipédia. Engem nem fog érinteni. Kata 2007. április 11., 20:38 (CEST)

Az egész archívumot és vitalapokat azért törlöm, mert a Google minden szóra a vitákat dobálja ki és ez nagyon rossz fényt vet mindenkire. Így megvan nekem egy külön dokumentumban minden vita a gépemen elmentve, de nem kell, hogyha beírják az utazni vágyók a Googléba, hogy pl. Horvátország, akkor mindenféle vitalapok és archívált viták és csúf beszéd mutasson legfelül. Megvan minden. Megmondtam, nem háborúzom senkivel. Azt teszed, amit jónak láátsz, nem nyúltam bele az íróidba, de egybe sem nyúlok bele eztán. A listán a pirosságok a hiány jelzésére utaló kísérletek is voltak. Múlt idő. Tehát törlöm a vitákat, de megtartom. További tevékeny alkotást, inkább dolgozom, annak eredménye is van, a vitatkozásnak nincs. Kata 2007. április 12., 08:10 (CEST)

Mondtam, hogy nem haragszom - és mindenkinek minden hozzászólása le van mentve a gépemen, csak nem tartom archívumban sem -mert a WP szégyenét jelentik a viták. Nálunk kitört a szezon, így most nem lesz időm amúgy sem semmire, egy hónap múlva pedig már itt sem vagyok. A listák azért kellettek, mert a teljes irodalom egy nagy adag csőd a Wikipédián és mivel a kategóriák nem mutatják meg, mit kellene tudni, a listákból derült csak ki, kik hiányoznak (arról ne is beszéljünk, ami még ezen túl hiányos, mert az a nagyobb gond). Ki fontos, ki nem fontos, azt a magyar fordítások menyisége nem dönti el. Minden nemzetnek, népnek, nyelvnek ... vannak fontosságai és mindenki jobban számon tudja tartani önnönmagáét, mint ítéletet mondani a másoké felett. Van egy nagy spanyol internetes lexikon (fizetős) és nyomon próbáltam benne követni, mely írók számukra a jelentékenyek saját nyelvük - nyelveik szerint - és ki számukra neves a világirodalomból. Néhány névtől eltekintve teljesen más volt a spanyol lexikon orosz listája mint egy magyar lexikon orosz írólistája és, vagy de vagy viszont kinyomtatva 3 oldalra gyűlt a kis Puerto Rico költészete! Azaz minden relatív, nézőpont kérdése, kinek mi fontos. Ám mindezek fölé helyezve a Wikipédiának - mivel lehetősége van rá, többet kellene tudnia és tartalmazni a 3 oldalas puerto rico-i listát éppúgy mint a 8 oldalas olasz listát. Azaz nem a mi feladatunk meghatározni a nevezetes és nem nevezetest, eldönteni mások fontosságait! És még egy apróság mindehhez: a szerveren elfér eggyel több név, felesleges irtani az információt, amit néha olyan nehezen és ráadásul sok pénzért szerez meg az ember.

Az országokkal kapcsolatban: 200 országot újra átalakítani alcímeivel és szétvagdosni nagy idő. Nekem most nincs erre időm, mert más dolgom van.

A turizmust pedig majd átfésülöm egyik hétvégén, most nem tudom. Mivel megint Utazási Kiállításra megyek, így nem érek rá. Adéu. Kata 2007. április 13., 10:46 (CEST)

A kritériumokról konkrétumokban: "*1.) magyarul is megjelentek művei - erre írtam volt, hogy nem tudhatjuk még, ki mindenkit kap fel a fordítók, kiadók serege, vagy kit fedez fel "hirtelenjében" az utókor, mely "méltalanul elfelejtett halhatalan" bukkan fel az emlékezet mélyéről.

• 2) akiknek életéről az Interneten publikált vagy nyomtatott irodalomtörténeti munkákban egy bekezdésnél több információ található - erre említettem a fizetett lexikont, amit nem olvashatsz, ha nem fizetsz érte. Az Encarta Lexikonán is sokkal több minden szerepel, mint itt, de annak egy része is fizetett, szakértők által írt anyag.
• 3) a magyar Wikipédiában már van vagy a közeljövőben készül róluk külön szócikk. - Honnan tudjuk, esetleg mit fog feltenni egy anonimus szerkesztő holnap?

"akikről nem lesz a magyar wikipédiában szócikk, azokat szerintem nem érdemes beömleszteni" - tudjuk előre, kinek lesz lapja egy év múlva? Én nem tudom előre, ezért írtam be mindenkit s mivel nem beszélek pl. svédül, nem fogom böngészni a svéd Wikipédiát sem... És a svéd Googléban sem keresem az írókat az angol pedig nem mérvadó. "Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, idegenén sohasem" - ezt gondolom ismered. Kérdések és kérdések és dilemmák...Hmm, hmm... Kata 2007. április 13., 11:38 (CEST)

Katolikus Egyház v. Római Katolikus Egyház

Lenne egy kérdésem. Mennyire vagy otthon a katolikus hitben, teológiában, ill. egyházjogban? A Katolikus Egyház öndefiníciója nem "római", hanem katolikus. A polgári használat (pl. anyakönyvezés) során terjedt el szélesebb körben ez a jól-rosszul hazsnált ill. értett "rómaizás". Ez hasonló ahhoz, mikor a bizánci orthodox közösséget "görög keletizik", ami számukra sértő is.

A CIC, vagy akár a zsinati önmeghatározás is Katolikus Egyházról beszél. A római katolikus egyház, a nyugati részegyház. Sértő pl. ha egy görög katolikust római katolikus görög rítusúnak degradálsz. Egyházszervezetileg a "katolikus" jelző a katolikus terminológiában a Péter római székével egységben lévőket jelenti. Mindenki más "nem-katolikus" a katolikus definíció szerint. A "római" jelző kizárólag a római rítust használókra terjedt ki szoros értelemben.

A "felekzet", "római katolikus = összes katolikus", "görög keleti" kifejezések mind-mind a polgári anyakönyvezés folytán terjedtek el, mint pontatlan kifejezések.

Turizmus/idegenforgalom

Én úgy érzem, ez a kettő a magyarban is fölcserélhető, mint a bicikli és a kerékpár, ugyanazt a jelentésmezőt fedik le, tehát nem feltétlen valók erre a listára (szemben pl. a foot/leg párral, amelyek a lábnak más-más részét jelölik). Mit gondolsz? Adam78 ✉ 2007. április 15., 13:44 (CEST)

Re: keselyűk

Nem tudom, hogy a "-félék" mire utal:

• az "újvilági keselyűfélék" azt jelentené, hogy "olyan [sima] keselyűfélék, amelyek az Újvilágban honosak",
• az "újvilágikeselyű-félék" pedig azt, hogy az illető faj, az újvilági keselyű rokonairól van szó.

Ilyen fajt nem találok, viszont találtam olyat, hogy en:New World vulture (szintén Cathartidae család), úgyhogy én is az első verzióra hajlok. Ha valóban ez a helyes, akkor a kategóriát át kéne nevezni. Ezt megírom VC-snek is.

Ui.: Köszi, hogy kivetted a turizmust. Adam78 ✉ 2007. április 15., 16:17 (CEST)

Az OH. 898. oldala szerint csakugyan külön van írva. Átneveztem. Adam78 ✉ 2007. április 15., 21:49 (CEST)

Mini képek

Szia, rég beszélgettünk már. A miniképeknél nagyon tetszik, hogy már a szöveget is oda tetted mellé és így akár az olvasó ki is tudja nyitni a képen szereplő faj lapját. A folytatáshoz hozzá kell tennem. hogy én kép párti vagyok, Brehm Az állatok világában 1 oldalt tudott írni arról, hogy a madár bal szárnyának, jobb csücskében van egy krémes-barnás szárnyfény, de nekem egy jó kép többet ér tíz rosszul megírt sornál. Nem tudom mennyire figyelted a cíkkértékelési vitát, de az egyik oldalunk meg lett benne emlitve [[2]], hogy a szöveg kevés, de a szép képek miatt eléri a közepes minősítést. A cinegeféléknél a baloldalon futó szöveg és a jobb oldalon lévő kicsi képek köztött keletkezik egy nagy üres folt, úgy hívják, hogy rossz a folthatása. Ha megnézed a Papagájfélék oldalt annak már jobb az összhatása, habár nagyon sokat kellett vele szórakoznom, mert a nagy képek kiszorították a szöveget és volt, hogy 5-6 üres sor keletkezett a monitoromon, úgy hogy Attisnál aki a képeket felrakta jó volt, valószínűleg hogy nagy a képernyőfelbontásom. A múltkor egy másik gépen jelentkeztem be a WIKI-be és megdöbbentem, hogy milyen nagyok a képek benne, alacsony felbontásnál. Mivel kérdezted a véleményemet, én egy kicsit nagyobbra, élvezhetőbbre, olyan 100-150 px-re venném a kis képet és vagy 300-ra a kinyitottat, mivel akkor már a képre kíváncsi és nem a szövegre. Más, már úgyis akartalak keresni, egyszer felvetetted, hogy kellenne csinálni a listákat latin és a magyar nevekről. Úgy kezdtem neki, hogy az angolból kimásoltam a Sibley-Monroe csekklistáját [[3]] és most írogatom mellé a magyar neveket. A latin nevekkel számolva ez olyan 10 000 nevet tesz ki, ha a szininimákat is figyelembe veszük, akkor akár a 15 000 is eléheti, ha a magyart is veszük akkor olyan 20 000-30000 név is lesz a vége. Ezt úgy lenne jó megoldani, hogy minnél könnyebb legyen a keresés benne. Egyébként meglepődtem, hogy még az angolban is milyen sok a piros színű kiemelés. Ami még gondot jelent, hogy a naprakészségét, a menetközbeni változásokat, hogy lehetne figyelemmel követni. Például valami ilyesmire gondoltam, de lehet, hogy túl nagy falat lenne? Mi a véleményed róla?

C, D

Latin név	Magyar név	Szinonima
Cyclopsitta gulielmitertii	Reichenow narancsmellû törpepapagája	Opopsitta gulielmitertii
Poicephalus rueppellii	Rüppell kékfarú papagája	Angolai szürkepapagáj
Poicephalus flavifrons	Sárgahomlokú papagáj	-

Köszi, de nem...

Kedves Adapa, köszönöm figyelmedet, bár nem gyűjtök kitüntetéseket (csak egyet őrzök, azt sem magam kaptam). Amit eddig írtam, azt a tizenéves gyerekeknek írom és foltozom és azoknak, akiknek nincs lehetőségük arra, hogy világot lássanak. Mert én megtehetem...hogy pénz híjján is utazzak. Így begyűjtöttem a múlt héten két kilóra való magyarországi látnivalót. Kérdés: mibe tegyük? Volt valami listád is. Vagy külön a városokba?Kata 2007. április 18., 13:08 (CEST)

I. Albert

Szia! Erre: I. Albert nem volt német-római császár, csak német király. Nem lenne hatékonyabb, átmozgatás előtt ezt a vitalapon megbeszélni? Üdvözlettel: --Csanády 2007. április 19., 10:22 (CEST)

Románia magyar emlékei

Szia! Egész jó. Igy röviden átnézve csak az nemjó, hogy Bánság és nem Bánát. Mivel a "bánát" az a magyar név német változatának visszamagyarosítása. :D Egyébként szivesen segítek, csak kevés fotóm van, de igyekszem és majd belekapcsolódom, rendben? Rolland

Szívesen segítek mindenben, amihez értek és kapcsolódik szép Erdélyországhoz (és nem román :D). Rolland

Szia! Úgy érzem, nem vagyok kompetens a kérdésben. Erdély kultúrtörténetében nagyon járatlan vagyok, tkp. csak annyit tudok, amennyi rám ragadt általánosban. (Kilencedikbe járok.) Egyszer voltam kint pár éve Apácán, Brassó mellett. Mindenesetre köszönöm a felkérést, nagyon megtisztelő. Engem leginkább a XIX. századi magyar dolgok érdekelnek.

--M. Vince 2007. április 19., 16:26 (CEST)

Köszönöm a kérdést, szívesen segítek. Most csak a címeket pótolom ki(fáradt vagyok az érdemi munkához), de jövök még később is. --Hkoala ^vita 2007. április 19., 17:54 (CEST)

Gyakorlatilag minden! 2 kilónyi papír. Kata 2007. április 19., 19:52 (CEST)

Majd megpróbálok ránézni, most egyelőre nem tartok ott még. Hű, de nehéz ezen a laptopon írni, látszik, nem a saját gépem, ezzel cska kattogok és félreütök. Nem tudok most konkrétumot. Megírtam, mindenki azt ír a cikkekbe, amit akar, nem igaz? Ami nagyon időigényes, azt kikerülöm. Kata 2007. április 19., 19:59 (CEST)

Egyelőre félretettem az egészet egykupacba. Szétválogatni is 1 napba került. Kata 2007. április 19., 20:00 (CEST)

Szia! Köszönöm a javítást és a kérést is! Sajnos most néhány hónapig nagyon kevés időm lesz a Wikipédiára. – Rendkívül hasznosnak tartom a Magyarország látnivalóival kapcsolatos cikkeidet, és jó ötletnek tartom, hogy a történelmi Magyarország elcsatolt részeiről is készüljön ilyen összefoglaló.--Csanády 2007. április 19., 21:07 (CEST)

Szerbusz! Néha át fogom nézni és a tárgyi tévedéseket igyekszem benne javítani. --Auguste 2007. április 25., 20:14 (CEST)

Magyar városok

Annyi külföldi nagyvárost kell(ene) figyelnem, hogy a magyar városokra nem marad időm. Mivel a külföldi anyagokat le is kell fordítani, ez sok órás utánajárásba kerül. Lévén: soknak van már lefordított neve, másoknak pedig nincs és figyelni kell a szelektálásra is. Így aztán a nyelv miatt könnyen elérhető belföldi információ nálam háttérbe szorul.

Határunkon kívülre zuhant magyar települések látnivalóihoz, csak mondom neked, ha majd nem csak Erdély kerül sorra: a Szlovák Idegenforgalmi Képviselt nyitott egy magyar irodát és már van magyar nyelvű weblapja is. Minden mennyiségű látnivalóval.Kata 2007. április 20., 11:32 (CEST)

Sablon:Taxobox

Szia! Segítenél nekem? Szeretném, ha a taxoboxok "értenék" a vírusokat is, megtaláltam az angolban az erre vonatkozó részt, de nem értem teljesen a szintaxist, úgyhogy a beillesztés nem ment. Köszi! SyP 2007. április 22., 10:11 (CEST)

Szia! Bocs, szóval például az Ebola meg a Marburg vírus taxoboxához. SyP 2007. április 22., 11:57 (CEST)

Úgy emlékeztem, gyakorlatilag te vagy a "gazdája" a taxobox sablonnak... Ha megnézed az angol cikkben en:Marburg virus a taxobox "felismeri" a vírus-specifikus sablonsorokat... ezt meg lehetne oldani? Köszi, SyP 2007. április 22., 12:13 (CEST)

De náluk még ott van a "Virus classification" link ezen kívül, meg hogy RNS-vírus, meg még a képaláírás is látszik :( SyP 2007. április 22., 12:26 (CEST)

Köszönöm! SyP 2007. április 22., 14:00 (CEST)

Megoldottam mégis a Sablon:Taxobox-ban, ne haragudj hogy fölöslegesen nyaggatalak! SyP 2007. április 22., 16:03 (CEST)

KIT36 vagyok

Ha adsz postacímet, DVD-n küldök két könyvet Veszprémről (TKM füzetek)

• Megyeház-Színház-Múzeum
• Veszprém, a Nyugati Séd-völgy - Vadaspark
• Egyébként szépen hoztad a Vőlgyhidat !
• Kit36 = Kiss Tamás
• Volna számodra egyebem is magyarországi turisztikához

Szia Kit36

Kérdés

Szia! Ha jól emlékszem, te olaszos vagy, szóval magyarázd már el nekem légy szíves, mert már teljesen elbizonytalanodtam a Földközi-tenger szócikkedet olvasva, hogy mikor használják azt, hogy mar és mikor mare? Mert ahogy néztem az olasz Wikiben, valahogy semmilyen logikus magyarázatot nem találtam erre, mert pl. valahol Mare di.... máshol meg Mar di..... Előre is köszi. --TheMexican ^(escríbeme) 2007. április 25., 10:46 (CEST)

---

Köszönöm a választ! Én is valami ilyesmit sejtettem, mondjuk azt tanultam, hogy elhagyható a beszédben, a folyamatosság és a jó hangzás kedvéért, csak azt nem, hogy van-e erre valami konkrét szabály, de ezek szerint akkor nincs. Érdekességként, a spanyolban ez pont fordítva történt: a X. században még az olaszra hasonlítottak a szavak, utána szépen lekopott mindenhonnan a szóvégi -e az eredetileg -le, -ne és -re végű szavak egyes számában, viszont a többes számban megmaradt, ezért van az, hogy canción, canciones. (A latinban meg pont az -n kopott le az egyes számú alakból, mert a -tio végű szavak valódi szótöve -tion volt.) Erre jó példa a Glosas Emilianenses szövege (amely mint később kiderült, nem is kasztíliai egészen kasztíliai nyelvjárásban íródott). Üdv, TheMexican ^(escríbeme) 2007. április 25., 11:52 (CEST)

Ja, és köszönöm a gratulációt! :) --TheMexican ^(escríbeme) 2007. április 25., 11:56 (CEST)

Kínaiak

Légyszíves ne a kínaiak Magyarországon szócikket alakítsd át, hanem építsd be a magyarországi kínaiak szócikkbe. Mivel a többi elnevés is így van. Lásd: magyarországi bolgárok, magyarországi szlovének stb. Köszi! --Horsee (会話) 2007. április 25., 16:25 (CEST)

Köszönöm

Én is köszönöm a gratulációt. A cinegékkel kapcsolatban. Ez a kinyitható box nagyon tetszik, habár egyenlőre kínlódok vele. Én a vágómadárféléknél kísérletezgetek. Tulajdonképpen az alap elgondolásunk nagyon hasonló. én is azt szeretném elérni, hogy csak a nemek látszódjanak, a pontyféléknél, már olyan hosszú a fajok listája, hogy elfárad a kezem mire leérek a végére és ez csak 1500 faj, a sügérfélékhez ha minden igaz valami 7000 faj tartozik, ezt a megszokott stílusban nem lehet egy oldalra berakni. Ami a cinegeféléknél roppant módon nem tetszik az az 5 faj kinyit látszat. Ott ahol egy hasáb közepén van egy címsor a szélén pedig a kinyit szó, ott nem zavaró, de szerentem így nagyon, még az is jobb volna ha csak a háromszög látszódna és felül lenne egy útbaigazítás ahogy a fényképezőgépnél. A nemekhez tartozó képek gallériába rendezése tetszik, mert az olvasó kap egy összképet róla, hogy milyen jellegű fajok tartoznak egy nembe és ezt magánál a fajoknál már nem tudjuk érzékeltetni. Amiben idáig én gondolkoztam az a verébalakúaknál általad készítet listák lennének abc sorrendben a magyar nevek és latin nevek kinyitható sablonban. Ez adna egy olyan plusz segítséget, hogy ha a családoknál megcsinálnánk a listákat utána már csak össze kellene gyűjteni őket az összes faj abc listájához, mert így most nagyon lassan haladok vele. További jó munkát. VC-s 2007. április 25., 17:28 (CEST)

Vita:Pókok#Milyen pók lehetett?

Meg tudnád kérlek válaszolni a kérdésemet itt? Karmela^posta 2007. április 25., 22:59 (CEST)

Köszönöm a gratulációt a díjhoz! Karmela^posta 2007. április 27., 19:35 (CEST)

Véletlen szóegyezések a magyar és más nyelvek közt

Mi a baj azokkal a magyar szavakkal, hogy bot (вот) és kapta (карта)? Adam78 ✉ 2007. április 27., 19:37 (CEST)

Adapa, elrontod a játékot... :-(

Természetesen tudom, tanultam még oroszt, méghozzá nem is voltam belőle rossz (már kérdés, hogy nem sokra emlékszem már belőle, de az írás-olvasás még megy). Ez a rovat pont arról szólna, hogy a cirill betűs írott alak véletlenül pont megegyezik egy latin betűs alakkal, a cirill és a latin betűk egybeesései miatt. Az, hogy melyiket hogyan kell hivatalosan olvasni, más lapra tartozik – mint ahogy az is, hogy az angol mind szót [májnd]-nak kell ejteni, de attól még a mind felkerülhet erre a listára, hiába ejtik [májnd]-nak. Nem értem, hogy a bot/вот és a kapta/карта esete miért annyira más, miért kell az ilyesfajta egybeesést élből kizárni. :-( Adam78 ✉ 2007. április 27., 20:33 (CEST)

"Ha ezt a három betűt megfelelteted egymásnak, akkor következetesen valamennyi cirill betűnek kellene egy magyar betűpárt találni, ami nem lehetséges."

Ez olyan, mint ha azt mondanád: "ha az angol mind és a magyar mind szót megfelelteted egymásnak, akkor az összes angol szónak kéne egy magyar megfelelőt találni, ami nem lehetséges."

Ki mondta, hogy mindegyik cirill betűnek (vagy éppen mindegyik angol szónak) kéne magyar megfelelőt találni? Nem tudom, mi szükség van ilyen megkötésekre. Írott alakban megegyezik, és kész. Ugye nem akarsz mindenáron játékrontó lenni? Adam78 ✉ 2007. április 27., 20:36 (CEST)

A "K/К" különbsége még csak-csak észrevehető talán, de figyeld meg ezt a négy szót: "ВUТA, BUTA, ВUTA, BUТA", és mondd meg, melyikben hány cirill betű szerepel. ;-) Adam78 ✉ 2007. április 27., 21:18 (CEST)

Örülök. :) A megoldás egyébként az alábbi, kisbetűsre cserélt verzióból derül ki: вuтa, buta, вuta, buтa. Adam78 ✉ 2007. április 27., 23:07 (CEST)

Néhány olaszos kérdés

Szia! Ismét zavarnálak egy kicsit (ha nem bánod). Az olaszban ugye van egy olyan, hogy rafforzamento, vagyis a szó eleji mássalhangzók megduplázása a szóösszetételekben. Tudsz erről valamit bővebben, hogy ennek mi az oka, és van-e rá valamilyen szabály? Tulajdonképpen azért érdekelne, mert a spanyolban is ugyanez van, főleg az r- esetében, amit szó elején mindig megpergetnek, de csak szóösszetételben jelzik (pl. contra „ellen”, és revolución „forradalom” → contrarrevolución „ellenforradalom”), illetve sokszor a szó eleji p/t-vel is ezt csinálják (pl. a todos [a'ttodos] „mindenkinek”). Szóval ha esetleg van erről valami irodalmad, az nagyon jó lenne.

A másik kérdésem, van néhány elég furcsa olasz szó, amiről érdekelne, honnan ered, mert nem túl latinos, pl. az ilyenek, hogy magari, ancora, utána tudnál nézni ennek? Előre is molte grazie... és természetesen ha neked van bármilyen hasonló jellegű kérdésed a spanyollal kapcsolatban, szívesen segítek. Üdv--TheMexican ^(escríbeme) 2007. április 28., 13:53 (CEST)

Köszi! --TheMexican ^(escríbeme) 2007. április 28., 16:07 (CEST)

Köszi

A türelmet. Most már átmentegettem illetve lelopkodtam a képeket az angol verzióból, mindent amit találtam. Így vissza tudod cserélni rajta az iw-t. Sajnos az angol listacím - amit te tettél rá - elég hányaveti, nem volt alkalmas a feladatra, nem tudtam a költőket betűk szerint végignézni belőle (mert ömlesztett). Az orosz költőkön még rajt a sablon, azt nem kell levenni, mert nagy galériát szeretnénk belőle készíteni - nagyon szép lesz! Ráadásul így nem virít annyira feltűnően, hogy ez a sor is tiszta piros. :)) Kata 2007. április 29., 10:58 (CEST)

Kategorizálás

Az az érzésem, hogy a Magyarországi sajtótermékek kategória szervesen a Magyar média alá tartozik (amint az jelenleg is van, bár van köztük pár lépcső). Ennélfogva semmi értelmét nem látom egy kategóriát mindkettő alá betenni. Ha a szűkebb alá tartozik, akkor oda, ha a tágabb alá való, akkor meg amoda tegyük. Igen ritkán indokolható, hogy egy kategóriát egyazon témakör két különböző szintjére is be kelljen tenni.

Kérlek, figyelj rá továbbra is, hogy kerüljük a redundanciát! Köszönöm előre is. Adam78 ✉ 2007. április 29., 15:08 (CEST)

respect

egész jó lett a kiemeltes cikk kösz a segítséget. _{Csörföly D} ^{leave a} _message 2007. április 29., 17:50 (CEST)

Redundancia :-(

Beraktál egy csomó szót a Véletlen hangtani szóegyezések a magyar és más nyelvek közt cikkbe, amelyeknek az írott alakja is egyezik. Én úgy gondoltam, itt csak azok a szavak lennének, amelyek csak kiejtés szerint egyeznek meg, írás szerint eltérnek. Ha jól értelek, Te azokat is felveszed, amelyek írás szerint ÉS kiejtés szerint is megegyeznek. A redundanciát viszont itt is kerülni kéne, úgyhogy ha ilyen sok efféle szó van, akkor jó lenne ezeknek egy harmadik listát csinálni, és a meglévő kettőben csak azok maradnának, amelyek VAGY CSAK írás szerint, VAGY CSAK kiejtés szerint egyeznek. Mit gondolsz?

Nem tartanám jó ötletnek, ha a felmerülő új szavakat, amelyek mindkét téren egybeesnek, rendszeresen két listába kéne beilleszteni, két listát kéne böngészni és karbantartani nem kis részben megegyező tartalommal…

Ui.: Az angol far szó szerintem nem való ide, mert a magyar far szót aligha értené saját szavaként akár egy angol, akár egy amerikai. Adam78 ✉ 2007. május 1., 14:53 (CEST)

Re: Véletlen szóegyezések

Nem tudom, praktikus-e ez így három különböző helyen. A másik megoldás ugyanis az lenne, hogy a legfőbb szétválasztási szempont nem a hasonlóság jellege lenne (írásbeli vagy kiejtési), hanem a nyelv maga, tehát pl. az angol lenne a fő szakaszcím, és az alatt lennének először a mindkét téren egyező szavak, aztán a csak írás szerint egyezők, aztán a csak kiejtés szerint egyezők. Ez szerintem sokkal praktikusabb lenne, hiszen könnyebb egy-egy adatot egy cikken belül ide vagy oda mozgatni, mint különböző cikkekből előkeresgélni és rakosgatni, és akkor a meglévő nyelvek kategóriájába is be lehetne rakni ezeket a különálló cikkeket. Mint már most is látható, egy-egy nyelvnél akár száz-kétszáz-háromszáz egyezést is össze lehet gyűjteni, ami már simán megér egy külön listát. NB: a lista már most is áttekinthetetlenül hosszú kezd lenni. Lehetne tehát olyan, hogy Véletlen szóegyezések listája (angol–magyar), meg olyan, hogy Véletlen szóegyezések listája (olasz–magyar) és így tovább, mindegyik a Véletlen szóegyezések kategóriában, valamint az illető nyelv kategóriájában (pl. angol nyelv). Lehetne továbbá egy sablont készíteni, ami mindezen lapok elején szerepelne, és eligazítana a lista végig állandó rendszeréről és a szavak felvételének szabályairól. Mit szólsz? Adam78 ✉ 2007. május 1., 23:59 (CEST)

Gondolkoztam a nyelvészeti szakkifejezésen, de csak a homonímia jut eszembe, amit viszont még nem hallottam különböző nyelvek közt használva, de szerintem nem is zárja ki semmi, nincs fogalmi ellentmondás. A homonímia alfaja, ha csak az írás egyezik, a homográfia, ha pedig csak a hangzás, a homofónia (amint a homonímia szócikkben is ki van fejtve). Tehát lehetne talán angol–magyar homonimák listája? Vagy inkább angol–magyar homofón és homográf szópárok listája? Az ilyen külön listákba viszont csak azokat tennénk, ahol van legalább öt-tíz pár; ahol nincs annyi, azok maradnának a főcikkben, amit átneveznénk pl. idegen–magyar nyelvi homonimák listája (vagy …homográf és homofón szópárok listája) névre. Rendben? Adam78 ✉ 2007. május 4., 00:16 (CEST) Adam78 ✉ 2007. május 4., 00:16 (CEST)

Én egy elméleti és két gyakorlati megfontolásból venném előre a magyart:

• gyakorlati: nem kell külön rendezési kulcsot tenni a kategóriabeli rendezéshez,
• elméleti + gyakorlati: egyelőre nincs tervünk más nyelvpárok közti listák létrehozására (vagy ha lesznek is ilyenek, más kategóriába fognak kerülni), így viszont a magyar nyelv lesz a másodlagos információ (hiszen az mindegyiknél ismétlődik), az idegen nyelv mibenléte pedig az elsődleges, a releváns. Navigálás szempontjából is könnyebb, ha nem mindig a cím második szavát kell keresni a kategórialistában, hanem rögtön az elsőt.

Az összefoglaló cikk címe viszont lehetne A magyar és más nyelvek közötti homonimák listája, mivel ez úgyis a kategória élén lesz, és nincs praktikus indoka, hogy a magyar kerüljön hátrébb – pontosabban a közti valamiért jobban tetszene nekem, mivel amúgy is elég hosszú a cím, könnyebb talán felfogni rövidebb szavakkal.

Ha ezeket elfogadod, akkor részemről már mehet is. :) Adam78 ✉ 2007. május 5., 00:49 (CEST)

Angol wiki

Szia, úgy látom érdekelnek a székely témák. Az angol wikipédián jelenleg zajlik egy próbálkozás, hogy át lehet-e nevezni aZ Odorheiu.. cikket Székelyudvarhelyre. Ha tudsz angolul nézz át oda, objektív érvekre van szükség. --KIDB 2007. május 2., 11:42 (CEST)

Nem baj, szerintem ez is ér valamit, mindenki látja, hogyan dorongolnak le egyes románok gondolkodás nélkül egy kb. 800 éves kulturális értéket. Kíváncsi voltam a reakciókra, ez lett belőle --KIDB 2007. május 3., 08:10 (CEST)

Nápolyi nyelv

Szia! Látom te is olvastad a cikket, elég érdekes ez a nyelv mindenesetre, főleg a szókezdő mássalhangzó megkettőzése, ilyennel még nem igazán találkoztam az újlatin nyelveknél. Nyelvészeti rendszerszemlélettel nézve van egyfajta elképzelésem, hogy ez valójában micsoda és miből alakult ki, de ha esetleg neked van erről valamilyen információd, akkor érdekelne, mert lehet, hogy az én elképzelésem hülyeség :) --TheMexican ^(escríbeme) 2007. május 2., 21:14 (CEST)

Akkor elmondom, hogy én mire gondoltam: vegyük pl. a cikkből az ’a lavannara szót (bár nem tudom pontosan mit jelent, de szerintem a lavare „mosni” igével lehet kapcsolatban). Az ’a névelő felteszem, hogy eredetileg la volt a latin illa-ból és ezt jelzi az aposztróf. A többes száma pedig ’e llavannare. Namármost, ugye nyugati újlatin nyelvről lévén szó, ez azt jelentené többek között, hogy a többes szám eredetileg -s lehetett, ami lekophatott. Vagyis a következtetésem: *les lavannares > (hasonulás, -s lekopása) *le-llavannare’ > ’e llavannare. --TheMexican ^(escríbeme) 2007. május 3., 08:04 (CEST)

Megpróbálok keresni valamit a neten (nem probléma, ha olaszul van) :)--TheMexican ^(escríbeme) 2007. május 3., 09:06 (CEST)

Jó volt a sejtésem, legalábbis ami a semleges nemű főnevek mássalhangzóduplázását illeti: "L'articolo -u- che precede i vocaboli maschili e quelli neutri è riconducibile alle due forme latine di "illum", maschile, con la -m- consonante debole e a "illud", neutro, con la -d- consonante forte, tale da raddoppiare la consonante iniziale seguente." link --TheMexican ^(escríbeme) 2007. május 3., 11:51 (CEST)

Fordítás

Helló! Időközben megoldottam a problémát. Részlegesen én fordítottam, de kaptam segítséget is, nem wikis körökből. Minden jót!--Albertistvan 2007. május 3., 07:09 (CEST)

Köszi a rendezgetést! Egyelőre nem tördelem fel a cikket, akarom látni az egészet készen és majd utána, de meglesz az is. Meg aztán még a helyesírást és fogalmazást is át kell néznem! Mégegyszer köszi a linkesítésért!--Albertistvan 2007. május 3., 08:34 (CEST)

Úgy érzem befejeztem

Úgy érzem készen vagyok a Nápoly cikkel, most következhetnek az utólagos javítgatások. Kérlek nézd át és ha valami ötleted lenne még a cikk bővítésével kapcsolatosan kérlek jelezd. Előre is köszi. --Albertistvan 2007. május 4., 13:18 (CEST)

Köszönöm segítséged!--Albertistvan 2007. május 6., 08:01 (CEST)

Kedves Kollega,

segits, kerlek! Ha van egy kis idod, akkor tekints erre a törlesi szavazasra. Köszönöm: --Bajor 2007. május 5., 12:41 (CEST)

Szudétanémetek

Halihó. Nem vagyok németrajongó. Lengyelörmény-magyar vagyok. Egyik nagybátyám koncentrációs táborban halt meg, naygnéném túlélte Auschwitzot, apámat a Gestapo és a NKVD körözte. Mégsem haragszom a németekre. Nem a németek, hanem a rezsimek, melyek a nyakukba ültek a hibásak! User:Bajort nem ismerem. Mégis köszönettel tartozom, hogy kiálltál mellette. Jólesik látni, hogy vannak becsületes emberek is. Mert ma Ő, holnap Te, holanpután Én. Köszönöm. --RVB 2007. május 6., 19:28 (CEST) Utóirta. Nagyon örülök, hogy látom Nálad az 56-os zászlót. Én 56-ban Poznańban kaptam két sebet... Isten Áldjon Magyar Testvér!--RVB 2007. május 6., 19:30 (CEST)

Tatárjárás

Szióka! Kibővítettem a tárgysorban jelzett szócikket, ha van időd, pillants rá.--Mazarin 2007. május 7., 15:40 (CEST)

Harcos üdvözlet

Azt még elfelejtettem monadni, hogy a Déli Húnok alapították a Parthusi Birodalamt, amely az ókorban majd ezer évig az Örmény Biroadlom szomszédaj volt. Mi több: a Görögök örmény-párthusi keverékek. Örményúl Huniac a Görög! Az ómagyar pedig Huni. Nos az örmény arisztokarták 50 százaléka Hún-Párthusi eredetű. Ezta nevúk is bizonyítja. A Bagratuni korábban Bak-Rá-Huni volt! Fordítsam le ómagyarról magyarra? De a Bak-Rá azaz Bagrat mért lett pont Pongrác azt kérdezd meg Rómától. Erről jut eszembe: Világosító Sztent Gergely az Örmény Apostoli Egyház alapítója középörmény (ezt nevezik a hülyék óörméynnek, pediga akkor Örményország történelme már 4000 éves volt!) Krónikák szerint Párthusi főnemes volt. Magyar. (A fia, Gergely püspök megpróbálta megtérítenia Hunokat Kr.320-ban, erre agyonverték – ekkor került a Szt. István korona a Húnok kezébe!) Ő vette rá IV. Nagy Szent Tiridátesz (Dertád) császárt, hogy keresztelje meg előbb az összes örmény királyt, fejedelmet és herceget, majd dekrétumban tegye a kereszténységet államvallássá. Ez az Örmény Apostoli Egyház születésnapja: Kr.u.303. Az örmény ember nagyon becsületes és szavahihető. Akkoriban egyezmény volt a Római és az Örmény Birodalmak között a keresztények üldözéséről. A császár nem akarta úgy felrúgni, hogy küld egy futárt – személyesen ment el Rómába. Mivel az örmény császár csak az Első az Egyenlők közül volt, ment vele az összes kiskirály. Azok meg vitték magukkal a még kisebbeket. Egy egész hadsereg ment Rómába, amitől Nagy Konstantin Caesar Bezsongott! Gondolhatod: a rómaiak soha nem tudták legyőzni az örményeket, két ízben (az egyik a Magnéziumi csata) a római császár is ott maradt holtan örményföldön. Mivel épp a milviusi hídnál aratott győzelem után volt, féltette a hatalmát, így aztán amit csak mondott az örmény császár, rábólintott. Szt.Gergely hiányolta Róma püspökét. Nagy nehezen előkerítették a katakombák mocskából. I.Szilveszter volt az. Dertád azt mondta: Krisztus a legnagyobb isten. Konstantin rábólintott (tudjuk: nem hitt az egészben, csak a halálos ágyán keresztelkedett meg, akkor pedig miért vágat maga alatta faágat az Isten-császár?! – félt az örményektől! Mindent rájuk hagyott!) Nos röviden: így lett Róma keresztény. És akkor írták alá azt az egyházi szerződést, mely szerint Róma püspöke (nem pápa!!!!) alárendeltje az örmény pátriárkának! Hát innen ered az, hogy Róma évszázadokig igyekezte bagattelizáltatni az örményeket. Még a keresztes háborúk idején sem kaptak olyan segítséget, amilyent megérdemeltek volna! És ezért nincs magyar történelem Árpád előtti korból. Vajk trónbitorló volt (a keresztnév örmény, mert örmény rítus szerint lett megkeresztelve gyerekként) Gellért egy kukkot sem beszélt nemhogy örményül, de magyarul sem. Amikor újrakeresztelték vajkot megkapta keresztnév gyanánt a …titulusát! Röhej! Mert a magyar történelemben István név (aminek semmi köze a Sztepanoszhoz) nem volt. Mit is jelent örményül? – herceg! – ԻՇԽԱՆ Ishán ugyanis herceg, de a botfülű Gellért (a hülyesége miatt gurították le a hegyről, mert már unták a 50-es IQ-ját!) István-nak értette….--RVB 2007. május 8., 12:38 (CEST)

Thököly mint [tököji]???

Az OH. szerint a Thököly ejtése [tököli] (1385. o.).

A Battyhány névnél miért kell említeni a "ni"-t? Ismersz olyan nevet, ahol a szó végi "ny"-t "ni"-nek ejtik? Ha igen, azt külön meg kéne említeni.

Lehet, hogy félreértem a jelöléseidet. Voltaképpen mit akartál kifejezni ezekkel? Először azt hittem, azt, hogy miből mi lett, de úgy sajnos nem tudom értelmezni…

Egyébként szia, asszem még nemigen beszéltünk. :) Bocs, hogy úgy rád rontottam, csak ezen nagyon meghökkentem. Kontribútor 2007. május 9., 01:40 (CEST)

Köszi a választ. Az OH. a Batthyánynál meg a Batthyány-Strattmann-nál is [battyányi]-t ad meg kiejtésnek, "nyi"-vel. Tudsz valami forrást arra, hogy "ni"-nek kéne ejteni? Üdv, Kontribútor 2007. május 10., 02:49 (CEST)

Ervenytelenitettek a szavazatodat

Kedves Adapa, tudsz rola, hogy a szavazatodat ervenytelenitettek? Lea --Bajor 2007. május 9., 12:47 (CEST)

Válasz

Én a szomáli verziót használnám, mert igazából semmi sem szól az arabos változat mellett. (Az, hogy Szomália az Arab Liga tagja, különben is elég abszurd helyzet véleményem szerint.) Hogy a nevek arab eredetűek? Naná, mint minden iszlám által megérintett országban. Ráadásul gyanítom, hogy a jóember még csak nem is arab származású, ha az etióp határ mellől érkezett. Egyszóval én a szomáli mellett teszem le a voksot, de ha arab lenne, akkor az Áden Abdulláh Uszmán Dár névre voksolnék.

Szerintem szomáli átírási segédletet magyarul nem találsz sehol, de ha gondolod, utánakérdezek. Hacsaknem az OH-ban, de ne fűzz hozzá nagy reményeket, mert még a perzsát se voltak képesek betenni. Az pedig kultúrnyelv, és relatíve ismert. Üdv: --Mathae Tohuvabohu 2007. május 9., 21:43 (CEST)

Másrészt az sem szól a nemzetközi verzió mellett, hogy "így terjedt el". Kétlem, hogy itthon bárki is hallott volna erről az emberről egy nagyon szűk körön kívül. Ezzel kapcsolatban jut eszembe: én nem is tudtam, hogy január óta Jemenben háború van. És nem azért, mert nem nézek tévét. Kissé izoláltan vagyunk itt a Kárpátok ölén... --Mathae Tohuvabohu 2007. május 9., 21:45 (CEST)

A globális felmelegedés szójegyzéke

Kösz, a vizszintes ábc sablont!--Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. május 15., 14:09 (CEST)

JAVASLAT KIEMELT SZÓCIKKRE

globális felmelegedés

A műhely tagjait megkérem rá hogy szavazzanak a kiemelt rangra való emelés mellett.Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Globális felmelegedés oldalon. Magyarul számítok mindenkinek a pozitív voksára.--Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. május 16., 23:54 (CEST)

"Úgy beállítani valamit, mintha egy súlycsoportban lenne a valódi tudományos elméletekkel az áltudományok és marginális elméletek Wikipédiában aktív híveinek is az egyik kedvenc szórakozása. A magyar Wikipédiában pl. könnyen kerülnek helyi túlerőbe és érik el, amit akarnak, mert nincs elég normális ember, akinek van energiája folyamatosan küzdeni a megszállottakkal és akik felismerik, hogy ezekben az esetekben az 50-50% nem jelent semleges nézőpontot."User:Nyenyec

Nyenyec megprobalja bizonyítani,h mi a műhely szerkesztői hülyék vagyunk. Ezért a kiemelt cikk minősítés ellen hangolja a szavazásnál a szerkesztőket. Sajnálatos tény, hogy a szerkesztőkre szavaz most Nyenyec és nem a cikkre. Csak a kapaszkodót keresi. A cikket semleges nézőpontban szerkesztették , a tudósok semleges nézőpontját látjuk. Nem kell beleírni a cikkbe a Bush által lefizetett újságírók "nem létezik a globális felmelegedés" ostobaságot. Jelenlegi állás: 4 ellene. Hol vagy Adapa? --Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. május 17., 09:15 (CEST)

Ókori irodalom

Lehet, hogy rosszul látom, de mintha egy csomó anyagot eltüntettél volna az egyiptom-részből... Miért? Data Destroyer 2007. május 20., 19:30 (CEST)

Most már én is látom, köszönöm :) Igen, így valóban jobb. Data Destroyer 2007. május 20., 19:49 (CEST)

Törlésnél indoklás

Szia! Az érvényben levő törlési irányelvek szerint a törlési javaslatok lapján csak azt a hozzászólást tudjuk figyelembe venni, amit megindokolnak. A Szudétanémet Tudományos Gyűjteményről szóló szavazásnál az indoklásod elfogadhatatlan, ezért kérlek, írjál a lexikon alapelveivel összhangban levő indoklást vagy húzd át a szavazatod. -nagytibi ^{üzen, ?} 2007. május 21., 13:59 (CEST)

Wikipédia:Törlésre javasolt lapok

Wikipédia:Törlésre javasolt lapok/A globális felmelegedés szójegyzéke

Maradjon. Az angol wikipédia cikk is tartalmaz ilyen szócikket, tehát nagyon is fontos. a nem szótári definíciók listája -ra hivatkozni az angol cikk megléte miatt bugyutaság. Nem azért van az angol wikipédiában a cikk, mert oda nem való. http://en.wikipedia.org/wiki/Glossary_of_climate_change, Glossary of climate change, mellesleg rengeteg lista van már a wikipediában. Sorolok meglévő listákat ha szeretnétek.--Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. május 23., 10:12 (CEST)

személyes támadás

Ez itt már a kollektív támadás szintjén van:) a cikkek ellen. globális felmelegedés angol változatánál A klímamodell-nél akadtam el. Azt nem az angolból kell venni, mert az angol ott rizsás..Persze megköszönöm a segítséged.--Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. május 24., 08:13 (CEST) Fejezzük már be azt a cikket. Emeljük ki. Nyáron kevesebbet fogunk szerkeszteni.--Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. május 24., 08:15 (CEST)

Nezzetek el ezt a cirkuszt, amibe belekevert Bajor Titeket!

Ezuton kerek elnezest mindenkitol, aki a Szudetanemet Tudomanyos Gyujtemenyrol folyo törlesi cirkuszban a megmaradas mellett szavazott. De unom mar ezt a dilit, ezert en is a szocikk tarsszerzojekent tamogatom Mazarin "azonnali törlesre" valo javaslatat. S sajnalom Stellert (User:Bajort) (akivel a közhiedelemmel ellentetben nem vagyok azonos), mivel emiatt egy idore itthagyta a Wikipediat. --Cora 2007. május 24., 09:38 (CEST)

Magas-Tátra

Miért szórakozol a kategóriával! Vazeg, nem látod mennyi munkám van abban, hogy a szócikk ilyen lett,? s Te meg pöcsölsz itt, nincs jobb dolgod? 213.134.20.231 2007. május 27., 00:46 (CEST)

A drága jó édesanyáddal a homokozóban játszál!

GF - fordítás

Már a cikk végén tartok ha van időd kérlek fordítsd már ezt le. Gazdaság részbe kerül majd.

Such estimates have so far failed to reach conclusive findings; in a survey of 100 estimates, the values ran from US$-10 per tonne of carbon (tC) (US$-3 per tonne of carbon dioxide) up to US$350/tC (US$95 per tonne of carbon dioxide), with a mean of US$43 per tonne of carbon (US$12 per tonne of carbon dioxide).[41] One widely-publicized report on potential economic impact is the Stern Review; it suggests that extreme weather might reduce global gross domestic product by up to 1%, and that in a worst case scenario global per capita consumption could fall 20%.[46] The report's methodology, advocacy and conclusions has been criticized by many economists, primarily around the Review's assumptions of discounting and its choices of scenarios[citation needed], while others have supported the general attempt to quantify economic risk, even if not the specific numbers[citation needed].--Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. május 28., 13:25 (CEST)

Nézzétek át újra a cikket - globális felmelegedés

Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Globális felmelegedés 2006.május.16 óta:

• az angol és a német cikket lefordítottam többedmagammal (Nagytibi, GáBorg), belekerültek az 1. Okok, 2. Visszacsatolások, 3. Klímamodellek, 4. Interglaciális időszakok, 5. Ember előtti hőmérséklet változások, 6. Gazdaság részek.
• A fordítás révén belekerültek azok a részek, amiket hianyoltatok: "nem semleges a cikk", hadd idézzek a változtatásokból: 1. "(emberi tevékenység révén keletkező) üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése, ami felmelegíti a Föld felszínét és az alacsonyabb légkört..""..néhány tudós utasítja el" 2. Napciklus rész leírja más tudósok szemszögét, akik a nap váltakozó periodusát emlitik a felmelegedes okakent: "A Nap aktivitása és a napfoltok száma nem egyenletes és állandó, hanem periodikusan változik a mágneses ciklusoknak megfelelően." "Az 1600-as évek során például a ciklusoktól függetlenül is rendkívül kevés napfoltot figyeltek meg, egyes feltételezések szerint részben ez okozta az akkori hűvösebb időjárást." 3. Interglaciális időszakok rész "A történelem során a melegebb (interglaciális) időszakok és hidegebb időszakok (jégkorszakok) váltották egymást; amelyek között a Föld átlagos hőmérséklete 6-8 °C-ot változott"
• Az összes kétes eredetű képet eltávolítottam a cikkből.
• Megjelöltem a fordításokból származó elsődleges forrásanyagot, levettem a "forrás hianyzik" sablont. Jelenleg több forrás van, mint a német már kiemelt cikkben.
• Töröltem oda nem illő részeket: "Az elrettentő példák" szakaszt, az amerikai hurrikánokat.
• Belekerültek a német wikipédiáról hasznos képek és a meglévők mellé rajzoltam újat.

Amennyiben még találtok problémát a cikkben, kérem jelezzétek mielőbb. Amennyiben a elfogadhatónak találjátok most már a kiemelt rangra a cikket, kérem változtassanak a szavazatukon azok, akik eddig ellenezték az előterjesztést.--Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. május 28., 19:13 (CEST)

A pánikba esők megnyuugtatására a legelső görbe mőgé be kéne tenni a legalsót. 400 ezer éve +3 °-kal volt melegebb mint most. 320 ezer éve 210 ezer éve szintén 120 ezer éve 6°-kal. A 400 ezer évvel ezelőtti alakja pont olyan mint most. Ha jól emlékszem a galaxis ugyanazon pontján vagyunk. (a galaxis becsült keringési ideje 360 ezer év). És most is 8 fokkal van hidegebb mint 2 millió éve.

• FÁZOM !!! és hiányoznak a dinóim :( :D--Elder sun 2007. július 4., 16:38 (CEST)

Új szavazás a globális felmelegedésről

Új szavazás van, hiszen van szerkesztő aki 2X szavazott a gf ügyében. Szavazz kérlek te is másodjára ill. újra.--Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. május 28., 23:21 (CEST)

Kurt Vonnegut

Szia, Adapa! Ha van időd és kedved, kérlek, nézz rá a kiemelt szavazásra, mert a cikk megérdemli, hogy ne sikkadjon el. Üdvözlettel --Hkoala ^vita 2007. május 30., 10:34 (CEST)

Re: Műemlék épület

Mert a szabályzat szótárrészében, valamint az MHSz.-ben és az OH.-ban is így szerepel. Én az AkH.¹¹ 114. a) pontot gyanítom a merénylet hátterében. :) Ádám ✉ 2007. június 1., 22:32 (CEST)

Szia Adapa! Szerintem a templomok ne legyen alkategóriája a műemlékeknek, mert nem minden templom műemlék (még akkor se, ha többségük az és a WP-n jelenleg szereplő templomok mind azok). – Alensha ^üzi 2007. június 1., 22:36 (CEST)

Hali, hát nem ráz a röhögés ettől az átkategorizálástól. miért jobb a hidakat és az épületeket egy alkategóriába tenni, minthogy a fö (Esztergom) kategóriából elérhető lett volna mint épület és híd. Amúgy sztem ritka nagy baromság a műemklékes kategória, már az elejétől fogva ellene vagyok, ugyanis szerintem szinte MINDEN egyes épület amiről írtam műemlék, ergo értelmetlen. Pont erre a célra csiáltam az Esztergom műemlékeinek listája cikket. Most így tele van redundanciával a kategória. Ráadásul a letmplomok kötül nem mind műemlék. Lásd Szt István király templom. Én legszívesebben a hidakat visszatenném a fő kategóriába a műemlékes kategóriát meg törölném. Éppen azért, mert a cikkek 99%-a úgyis belefér. Villy/^Üzenet 2007. június 1., 23:11 (CEST)

A sötétkapu viszont műemlék, az nincs a kategóriában, hanem egyedül ott árválkodik az épületek kategóriában, pedig annak üresnek kéne ezek szerint lenni. A műemlékeinek listái cikk meg pont nem került bele a műemlékes kategóriába. Villy/^Üzenet 2007. június 1., 23:15 (CEST)

Villym, viszont más városokban, ahol nem minden épület ezer éve omladozó rom, talán lesz olyan nevezetes épület is, ami nem műemlék :PPP Adapa, igazad van, akkor majd csinálunk olyan kategóriát. Jelenleg nem tervezek nem-műemlék vagy bármilyen más miskolci templomot megírni (eléggé átálltam most az Egyiptom témára), csak kategorizálásban jó előre gondolkodni. :) üdv, – Alensha ^üzi 2007. június 1., 23:26 (CEST)

Támogatom Villyt. Nem kéne, hogy a praktikusság utolsó szempont legyen... Ádám ✉ 2007. június 1., 23:45 (CEST)

Ok, sztem ezt az egész szövegemet feldobom a kategóriajavaslatokra, bár ez a vita már egyszer lefuttt. Villy/^Üzenet

Román

Szia! A román, aromun, isztroromán és meglenoromán nyelvjárások, és nem nyelvek. A világ nyelvei sem külön nyelvként tárgyalja őket, hanem a román nyelv szócikk alatt, mint nyelvváltozatokat. Szertintem nem kellene kijavítanod, ahol így írtam, én sem véletlenül írom így. Üdv, --TheMexican ^(escríbeme) 2007. június 3., 20:51 (CEST)

Nem szerencsés belekeverni a politikát a nyelvészeti cikkekbe, éppen erre akartam kilyukadni, hiszen te is tudod, hogy sokszor, sőt, a legtöbb esetben csak politikai és nemzetiségi okok miatt eröltetik rá egy nyelvváltozatra, hogy külön nyelv. Hogy az UNESCO mit fogadott el és minek, az teljesen tisztán politikai és nemzetiségi, nem pedig nyelvészeti kérdés. Ezt a problematikát még maga at SIL/Ethnologue is elismeri, attól függetlenül, hogy sokszor ott is külön nyelvként szerepelnek olyan nyelvváltozatok, amelyek csak dialektusok. Egyről viszont nem szabad elfeledkezni: egy nyelv állhat egymással teljesen egyenrangú dialektusokból is, nem kell hozzá nacionalistának lenni, lásd pl. okcitán, szárd. Ezeket a nyelvváltozatokat is úgy tünteti fel az Ethnologue, hogy pl. logudorói szárd, campidanói szárd stb. de mindegyik szárd, vagyis egyenrangú nyelvjárásokból álló nyelv, és nem mondja azt, hogy a logudorói az a szárd, a többi meg nem az. Teljesen ugyanezt a helytetet látom a románnal is. Ilyen esetben javasolt és ezért is preferálom én a nyelvváltozat kifejezést, amely semmilyen nézettel nem ellentétes, mert érthetsz alatta nyelvet is és dialektust is. Viszont amire szeretnélek megkérni, hogy a fő szempont minden esetben az objektív nyelvészeti szemlélet legyen (már amennyire ez lehet semleges), ne pedig a nemzetiség és a politika. Üdv, --TheMexican ^(escríbeme) 2007. június 3., 22:00 (CEST)

Hát éppen ezért, ahogy az imént mondtad, a nyelvészet sem döntheti bizonyos esetekben egy nyelvi rendszerről, hogy az nyelv vagy dialektus, és ilyenkor használja a "nyelvváltozat"-ot, amit én is javasoltam. Nem tudom, megvan-e neked a Világ nyelvei. Nem tudom én sem, hogy ők mi alapján szerepeltettek valamit külön szócikk alatt, de pl. az asztúriainak külön szócikk van, a korzikainak is, ugyanakkor a nápolyinak, szicíliainak, aragóniainak nincs (azt az olasz, ill. spanyol nyelvjárásaiként tárgyalja). Viszont a korzikainál is úgy fogalmaz, igen finoman, hogy "újlatin nyelvváltozat", ezzel nem sért semmilyen nyelvi, etnikai, politikai nézetet. Ebben neked teljesen igazad van, hogy ilyen alapon csak latin, germán, kelta nyelvjárások lennének, mert valójában pontosan erről van szó. Nyilván a magyarral nem lehet összehasonlítani, bár ilyen alapon azt is mondhatnád, hogy palóc az külön nyelv, mert nehéz megérteni. Abban viszont sajnos megint nincs igazad, hogy az döntené el, hogy a beszélők minek mondják, mert a beszélők pl. a nápolyit és a szicíliait nem tekintik külön nyelvnek, hanem olasz nyelvjárásnak, és én ezt tanúsíthatom neked, mert maguk az olaszok is ezt mondják. "Nem értem, mert az egy másik dialektus", nem azt, hogy "az nem olasz". :)Szóval maradjunk a nyelvváltozatban. ;) --TheMexican ^(escríbeme) 2007. június 4., 18:17 (CEST)

Lakhely

Szia! Láttam, hogy budapesti vagy. Most többen is próbálunk kategórizálni asszerint, hogy hol lakunk (Sablon:User lakhely). Ha szeretnéd akkor az ott található budapesti sablont kiteheted az userlapodra, ha nem akkor légyszi csak ennyit írj a lapod legaljára: "Kategória:Budapesti wikipédisták". Köszi Szajci 2007. június 5., 06:05 (CEST)

A Magyarországi zsidóság

"1926. január 2-án után hagyta el az országot, részben a Horthy-korszak Numerus clausus törvénye miatt. Két évet töltött a Göttingeni Egyetemen és 1934-ben elhagyta Németországot a Zsidó Kimenekítő Tanács segítségével." Megboldogult Teller Edével történtek meg a fenti események, s Te úgy gondolod, a zsidó származása mellékes az életében? Üdv 87.97.71.2 2007. június 5., 15:51 (CEST)

Szarvasmarhafélék

Szia Adapa.

A Bovidae család helyes neve szerintem a Szarvasmarhafélék, mivel a bovinae alcsalád is a tulok- vagy szarvasmarhafélék és így a család is inkább szarvasmarhafélék. (Az antilopfélék elnevezés is elfogadható, de szerintem jobb a szarvasmarhafélék.)

Az őstulokkal kapcsolatban igazad van. Legfeljebb alfaji szinten vagy változatnak fel lehetne sorolni a házi szarvasmarhát is. Úgyis az a legismertebb faj. Akkor mondjuk a többi háziasított állatot is fel kéne sorolni (házi jak, bali marha, gayal stb.)

Az én általam felsorolt sorrend egy könyvből van. (Novum állatvilág enciklopédiája Emlősök 2). Mondjuk nem tudom hopgy jogvédett forrás e. (Van egy gyanúm, hogy az)

Szóval ha úgy gondolod meg lehet csinálni ahogy az angol wikin van. Csaka fajnevek maradjanak meg légyszi.

Üdv.

Attis

Tülkösszarvúak

Szia Adapa.

Bocsi, hogy csak most válaszolok, de tegnap este elment már megint az internet nálam. Sajnos szokott néha ilyet csinálni a szolgáltató.

Szóval jó ha a Bovidae család Tülkösszarvúak lesz. Nálam a könyvben is Tülkösszarvúak a helyes név. A Bovinae meg maradhat Szarvasmarhafélék.

Nálam a következő alcsaládok vannak (van ahol van tribusz is, azokat is leírom)

Bovinae Tulokformák Azon belül nemzetségek (tribuszok) Boselaphini - Nilgau antilopok Bovini - Tulkok Strepticerotini - Csavart szarvú antilopok

Cephalophinae Bóbitásantilop-formák

Hippotraginae Lóantilopformák Azon belül nemzetségek Reduncini Nádiantilopok Alcelaphini Tehénantilopok (Ezen belül van az impala is) Hippotragini Lóantilopok

Antilopinae Itt nálam Antilopformák van de szerintem jobb a Gazellaformák Ezen belül nemzetségek

Antilopini Gazellák Neotragini Törpeantilopok Saigini Szajgák

Pantalopinae Tibeti antilopformák

Caprinae Kecskeformák Azon belül nemzetségek

Rupicaprini Zergék Ovibovini Pézsmatulkok Caprini Kecskék és juhok

Ezeket cska azért írtam le, mert kérted.

Jobban átgondoltam azóta és szerintem is legyen úgy ahogy az angol wikiből veted.

Üdv.

Attis 2007. június 6., 14:42 (CEST)

Válasz a Bovidae-nél felmerült kérdésekre

Szia Adapa

Szóval a Bovidae alcsalád esetében a magyar nevek valóban onnan valók. Erdetileg csak azokat néztem ki onnan amiket nem tudtam fejből. Elég soknak tudom a nevét(azt nem tudom megmondani az évek során honnan ragadt meg bennem).

Az alcsaládoknál csak annyit tudok, hogy korábban a -formák végződés volt az általánosan elterjedt és a félék végződést a családokra alkalmazták. Lehet, hogy ez nem általános irányelv, de én úgy emlékszem rá. Most kapásból nem tudnék rá semmi biztosat mondani és nem nagyon szeretnék vitázni erről, úgyhogy ha a félék lesz akkor sincs nagy tragédia. Az átlag olvasónak szerintem mindegy (bár azért szeretném ha tudományos jellege is lenne a dolognak), és nagyon úgy tűnik, hogy hármunkon (Vc-s, te meg én) kívül nem nagyon foglalkozik ezzel a résszel senki. Mondjuk jó lenne ha egyszer majd idetévedne valami szakértő és teljesen rendbe tenné vagy még jobb ha már rendben is találná a dolgokat. Én csak amolyan autodidakta módra foglalkozom az állattannal, sose tanultam szervezetten csak ami érdekelt azt megtanultam. Főleg a rendszertani részt kedvelem, de sokszor nagyon bonyolulttá tudják tenni, főleg az emlősöknél (a sok alrend, öregrend, tagozat stb.)

A Novum Enciklopédiáról annyit hogy tavaly kezdték kiadni és nagyon jó összefoglaló mű. Folyamatosan fog megjelenni, eddig az Emlősök első kötete (ragadozók, fókák, cetek és manátik), a második kötete (főemlősök, párataln-és párosujjú patások) és a Madarak első kötete (stuccoktól a turákókig) jött ki. Majd jön egy emlősök 3(a maradék javarészt rágcsálók , rovarevők és denevérek), a madarak 2, halak, kétéltűek és hüllők. Sajnos javarészt csak családonként foglalkozik az állatokkal és kis ebb szócikkek vannak néhány kiemelt fajról. Emlősöknél minden család után van faj öszefoglaló az összes fajról. Madaraknál csak a kisebb létszámú családoknál van összesített fajösszefoglaló.

Szóval nagyon jó könyv. Kicsit drága, úgyhogy csak annak érdemes megvenni aki komolyabban érdeklődik. És elég időszerű, 2001-ben adták ki az erdeti, angol nyelvű változatot (azt nem tudom hogy azt egyszerre mind a hét kötetet vagy az erdeti is kötetenként jött ki). Sajnos nagy valószínűséggel jogvédett (melyik könyv nem az), így nem nagyon lehet kimenteni belőle dolgokat. Mondjuk a magyar név nem hiszem hogy védett lenne, mert azt a fordító is vette valahonan, úgyhogy nem a saját terméke. A rendszert meg valószínűleg az író vette valahonnan, úgyhogy talán az is felhasználható.

Annak idején nagyon szerettem a Grizimek féle Emlősök enciklopédiáját is, de annak csak az első két kötetét adták ki a hétből. Az nagyon jó könyv, foglalkozik a fajokkal is sok helyütt. A főemlősök például teljesen benne vannak, de az '88-ban készült és több azóta felfedezet faj természetesen nincs benne.

Még csak annyit, hogy megnéztem és az angol wikiben is ezt a rendszert használják. Csak a kecskék alcsaládja zavaros náluk. Ott alfabetikus sorrendben vannak egymás után a nemek, ami nagyon nem jó. Főleg mert a többi alcsalád rendesen meg van csinálva. A kecskék három egymástól elég jól elkülöníthető leszármazási vonalba sorolhatóak (zergék;pézsmatulkok és valódi kecskék). Ezért oda beraktam ahogy helyesen van. A többi teljesen megegyezik az angol wikiben levő taxonómiai sorrenddel. Mostanra az alcsaládok is úgy követik egymást mint ott.

Üdv.Attis 2007. június 7., 18:06 (CEST)

Communi

Szia! Tőled kérdezem, mint földrajzszakértőtől. Az olaszországi commune közigazgatási egységnek magyar szóhasználatban mi felelne meg leginkább? Város, önkormányzat, járás, kerület? És ezen belül a frazioni megfelelője mi lenne szerinted? Köszi a segítséget--Istvánka 2007. június 7., 13:53 (CEST)

Az asszírok elleni népirtás

Bravó, köszönöm ezt a részt. Már régóta meg akarom írni cikként is, ez most így jó alap. maxval

Ez nem egészen így van (jó volt ott az a "szinte")

Kedves Adapa! A Spanyol nyelv cikkben azért volt ott az a "szinte", mert nem csak a spanyolban használják így a kérdő és a felkiáltójeleket, hanem valamennyi olyan kisebbségi nyelvben, amelyek a spanyol írást vették át, pl. gallego. Ezért volt benne úgy a szövegben, hogy szinte az egyedüli latin betűs nyelv, mivel nem az egyedüli. Üdv, --TheMexican ^(escríbeme) 2007. június 14., 22:15 (CEST)

Tali

Szia! Szerintem simán ott leszünk még ötkor. A mobilszámaink össze vannak gyűjtve itt, küldj sms-t, ha eltévednél. üdv, – Alensha ^üzi 2007. június 15., 23:25 (CEST)

Mordvinföld

Szia, Adapa! Örülök, hogy megismerkedtünk a találkozón, így bátrabban is írok. Látom, átnevezted a Mordvin szócikket Mordvaföld-re. Az Oroszország közigazgatási beosztása szócikk listájában Mordvinföld szerepel, szerintem is az a helyes. (Lakói nem mordvák, hanem mordvinok.) Egyébként az egész cikk szó szerinti átvétel, ahogy rokon-cikke, a Mordvinok is az. Kár, hogy a szerzőjüknek nincs User-lapja, mert sztem át kéne alakítani őket. Üdv. - Vadaro 2007. június 22., 23:34 (CEST)

Eszperantó

Szia! Úgy látom, hogy te raktad be a Szatmár megyei települések cikkeibe az eszperantó külső hivatkozásokat - nem tudnád lefordítani? Köszönettel --Hkoala ^vita 2007. június 23., 16:20 (CEST)

A hivatkozások címe eszperentó maradt pl. "popolnombrado" - gondolom, hogy ez népszámlálás, de nem kellene így hagyni. --Hkoala ^vita 2007. június 24., 09:03 (CEST)

rendszertan

Szia! Az ősszájúak, újszájúak cikkekre ránéznél? Nem teljesen konzisztens a cikk eredeti verziója az enwikivel, meg az enwiki sem a wikispecies-szel... SyP 2007. június 23., 17:54 (CEST)

eturisc

Szia!

Jó üdeje hanyagolom az ös-magarokat. látom fejlődik a műhely is. Sajnos csak alkalomszerüen van időm bekukkantani. De nem akarok még boldog kerecsent kívánni. ha leszen időm jelenkezem.--Elder sun 2007. június 26., 22:17 (CEST)

Nápoly

Üdv! 2 hónapig Rómában voltam, csak most látom ápriisvégi beírásodat a vitalapomra Nápoly ügyben. Sajnos, akkor már nem értem rá a közelgő utazás miatt. A Nápoly szócikk valóban kiváló, most beirtam egy kiegészítést, és közben a labdarugócspat följutott az első osztályba, ezt is be kéne írni. Kis átnézéssel, apró javításokkal a szócikknek a kiemeltek közt a helye (vagy már ott van??) Athanáz9 2007. június 27., 18:24 (CEST)