Ugrás a tartalomhoz

Ősszájúak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ősszájúak
Evolúciós időszak: Neoproterozoikum-jelenkor
Sepioteuthis sepioidea, tintahal – puhatestűek
Sepioteuthis sepioidea, tintahalpuhatestűek
Pachydiplax longipennis, szitakötő – ízeltlábúak
Pachydiplax longipennis, szitakötőízeltlábúak
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: ParaHoxozoa
Alországág: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Csoport: Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria)
Csoport: Eubilateria
Csoport: Ősszájúak (Protostomia)
Csoportok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ősszájúak témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ősszájúak témájú kategóriát.

Az ősszájúak (Protostomia) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) egyik bazális kládja, amely mintegy 610 millió éve válhatott külön az újszájúaktól (Deuterostomia). Ide tartozik a kétoldali szimmetriájú állatok fajainak mintegy 95%-a (Urania).

Nevüket arról kapták, hogy embriójuk szájnyílása a tápcsatorna ősszájnyílás (blasztopórus) felőli oldalán jelenik meg — pontosabban az embrió fejlődésének bélcsíra (gasztrula) szakaszában kialakuló legelső testnyílás, az ősszáj nem zárul be, hanem a kifejlett állat szájnyílásává alakul. A végbélnyílás – néhány kivételtől eltekintve – a test ellenkező pólusán megjelenő új nyílás lesz.

Megjelenésük, felépítésük

[szerkesztés]

Másodlagos testüregük (az eucölóma) hasadékképződéssel alakul ki a mezodermális sejtekből álló tömör sejthalmazok belsejében – ez a jelenség a schizocölia. Idegrendszerük tipikusan agydúcból, garat körüli ideggyűrűből és a test hosszában futó hasi (ventrális) idegtörzsekből áll.

Rendszertani felosztásuk

[szerkesztés]

Két fő kládjuk a spirálisan barázdálódó állatoké (Spiralia) és a vedlő állatoké (Ecdysozoa); ezek nagyjából 580 millió éve különülhettek el egymástól. Harmadik bazális kládként itt tüntetjük fel a bizonytalan rendszertani helyzetű nyílférgeket (Chaetognatha) – ez a beosztás biztosan nem végleges.

A főtörzs leszármazási vonalai szélsőségesen bizonytalanok, ezért megelégszünk a konszenzusos csoportokba tartozó törzsek egyszerű felsorolásával.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Urania Állatvilág I. Alsóbbrendű állatok. Második, változatlan kiadás. Gondolat Kiadó, Budapest, 1977. 121. old.