Soktérdű salamonpecsét
Soktérdű salamonpecsét | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Sainte-Enimie közelében (Franciaország)
| ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Polygonatum odoratum (Mill.) Druce | ||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Soktérdű salamonpecsét témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Soktérdű salamonpecsét témájú médiaállományokat és Soktérdű salamonpecsét témájú kategóriát. |
A soktérdű, orvosi vagy szagos salamonpecsét (Polygonatum odoratum, P. officinale) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozó növényfaj.
Elterjedése, élőhelye
[szerkesztés]Magyarországon őshonos növény, az Alföldön és a Magyar-középhegység területén él, gyakran megtalálható száraz, pusztai gyepekben, erdőkben (főleg tölgyesekben) és cserjésekben.
Megjelenése, jellemzői
[szerkesztés]Évelő lágyszárú. A talajban vízszintesen kúszó, fehéres színű gyöktörzsének felső részén jellegzetes, pecsétlenyomatra emlékeztető bemélyedések jelzik a tavalyi, illetve korábbi hajtások eredési helyeit. Ívesen hajló szárán párhuzamos erezetű, széles lándzsa alakú levelek ülnek. A kocsányokon 1-2 virág fejlődik, melyek zöldesfehér leplűek. Virágzás: május-június.[forrás?]
Hatóanyagai
[szerkesztés]A gyöktörzse glukokinint, szaponint, nyálkát, illetve a digitáliszhoz hasonló hatással bíró glikozidát tartalmaz.
Felhasználása
[szerkesztés]Gyógynövényként ismerik: a gyógyszeriparban gyöktörzsét (Polygonati rhizoma) használják fel, mivel szívserkentő, vizelethajtó hatású, illetve cukorbaj ellen hatásos anyag található benne. Házi szerként való alkalmazása veszélyes, fokozott óvatosságot igényel, mivel erősen mérgező hatású.[2][3]
Gyöktörzsének porából régen kenőcsöt készítettek, mellyel gennyes daganatokat kentek be azok elmulasztására, de hölgyek is használták arcpirosítóként, köszönhetően hajszálértágító, vagyis a bőr vérbőségét, pirosodását okozó hatása miatt.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2015. szeptember 22.)
- ↑ Salamonpecsét. In Rápóti Jenő – Romváry Vilmos: Gyógyító növények. Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája. Hetedik, változatlan kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1983. 249–250. o. ISBN 963-241-190-0 (Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása.)
- ↑ a b Orvosi salamonpecsét (Polygonatum officinale). In Dr. Isépy István: Gyógynövények. Rajzolta: F. Gyurkó Gizella. A borítót Urai Erika tervezte. Második kiadás. Budapest: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. 1984. 34. o. = Búvár zsebkönyvek (ISSN 0324-3168), ISBN 963-11-6369-5
Források
[szerkesztés]- Salamonpecsét. In Rápóti Jenő – Romváry Vilmos: Gyógyító növények. Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája. Hetedik, változatlan kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1983. 249–250. o. ISBN 963-241-190-0 (Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása.)
- Orvosi salamonpecsét (Polygonatum odoratum). In Dr. Horánszky András: Vadvirágok. Rajzolta: Dr. Csapody Vera. A címlapot Urai Erika tervezte. Budapest: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. 1972. 14. o. = Búvár zsebkönyvek, ISBN nélkül
- Orvosi salamonpecsét (Polygonatum officinale). In Dr. Isépy István: Gyógynövények. Rajzolta: F. Gyurkó Gizella. A borítót Urai Erika tervezte. Második kiadás. Budapest: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. 1989. 34. o. = Búvár zsebkönyvek (ISSN 0324-3168), ISBN 963-11-6369-5
- Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 221 és 462. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]