Szánkó (település)
| Szánkó (Snakov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Bártfai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1543 | ||
| Polgármester | Ján Bijalko | ||
| Irányítószám | 086 06 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | BJ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 675 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 54 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 459 m | ||
| Terület | 12,14 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 19′ 30″, k. h. 21° 02′ 50″49.325000°N 21.047222°EKoordináták: é. sz. 49° 19′ 30″, k. h. 21° 02′ 50″49.325000°N 21.047222°E | |||
| Szánkó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szánkó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szánkó (1899-ig Sznakó, szlovákul: Snakov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 20 km-re északnyugatra, a lengyel határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]Közvetett írásos bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a falu már a 15. században létezett. Valószínűleg a német jog alapján alapították és a falu első embere a soltész volt. Birtokosai a 15. század végén korotnoki nemesek, később a polyánfalvi Bornemissza család volt. 1524-ben Bárány Péternek volt itt birtoka és udvarháza. Első írásos említése csak 1543-ban történt. A 16. század végére már a nagyobb falvak közé számított. A 16. század végén a Thökölyeknek is volt itt birtoka. 1600-ban már több mint 30 jobbágyháza létezett. Többségben ruszinok lakták, akik állattartással, mezőgazdasággal, favágással foglalkoztak. 1785-ben 306 lakost számláltak a községben.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZNAKO. Tót falu Sáros Várm. földes Urai Petróczy, és más Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Bártfához 1 1/4 mértföldnyire; határja hegyes, és néhol sovány.”[2]
1834-ben nagy tűzvész pusztított a községben, melyben 33 ház égett le gazdasági épületekkel együtt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sznakó, orosz falu, Sáros vármegyében, Lénártó fiókja: 29 r., 556 g. kath., 23 zsidó lak. Gör. paroch. templom. Hegyes, és sovány határ. F. u. többen. Ut. p. Bártfa.”[3]
A faluban 1870-től szeszfőzde is működött. Még két nagyobb tűzvész volt 1877-ben és 1885-ben. A 19. században birtokosa a Dessewffy család, akiktől 1887-ben a birtokot a Lorbert család vásárolta meg. Új birtokosai kocsmát nyitottak a településen. Nem csoda tehát, hogy a faluban elterjedt volt az alkoholizmus még a nők körében is. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 504, főként ruszin lakos élt itt.
1910-ben 520, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 642 lakosából 531 szlovák és 91 cigány volt.
2011-ben 652 lakosából 373 szlovák, 199 cigány és 67 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma 1843-ban épült a Szeplőtelen Szűz tiszteletére.
- Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnája 1895-ben épült.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Bártfai járás települései | ||
|---|---|---|
Bártfa (Bardejov) | ||
|  | |
