Ugrás a tartalomhoz

Ribény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Rybany szócikkből átirányítva)
Ribény (Rybany)
Ribény zászlaja
Ribény zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásBáni
Rangközség
Első írásos említés1323
PolgármesterRoman Malánik
Irányítószám956 36
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámBN
Népesség
Teljes népesség1517 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség132 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság187 m
Terület11,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 18° 15′ 30″48.666667°N 18.258333°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 18° 15′ 30″48.666667°N 18.258333°E
Ribény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ribény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ribény (szlovákul Rybany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Bántól 6 km-re délre, a Bebrava partján, széles lapályon fekszik.

Története

[szerkesztés]

A község területén a bronzkorban a lausitzi kultúra embere élt.

A mai települést 1323-ban „terra Riblyen” néven említik először. Neve a szláv ryba (= hal) főnévből származik. 1332-ben „Riblen” alakban szerepel a pápai tizedjegyzékben, mely János nevű papját is említi.[2] 1496-ban „Riblen”, 1598-ban „Rybany” néven szerepel a korabeli forrásokban. Részben az esztergomi érsekség, részben a Ribánszky család birtoka. 1598-ban 64 ház állt a faluban. 1720-ban 21 adózója volt. 1784-ben 83 házában 128 családban 709 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RIBIN. Trentsén Várm., földes Ura az Esztergomi Érsekség.[3]

1828-ban 84 háza és 761 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak, később az érsekség birtokain dolgoztak. A 19. században területén fűrészmalom működött.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ribény, tót falu, Trencsén, most Nyitra vmegyében, a Trencsénbe vivő országutban, Nyitra Zsámbokréthez egy órányira: 818 kath. lak. Van egy kath. paroch. temploma, derék vendégfogadója. Határa meglehetős termékenységű; rétjei patakja mentében jók. F. u. az esztergomi érsek.[4]

Egykor szeszfőzdéje is volt. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1230, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1479 lakosából 1448 szlovák volt.

2011-ben 1455 lakosából 1405 szlovák volt.

2017
1 468
2021
1 517

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1950-ben Marián Masný Európa-bajnok csehszlovák válogatott szlovák labdarúgó, csatár. Az 1980-81-es csehszlovák bajnoki idény gólkirálya.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában Bp.1890.
  3. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. február 23.)
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Források

[szerkesztés]
  • Rudolf Zatko: Vianočné a fašiangové zvyky v Rybanoch. Národopisný sborník 4/1.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]