Rokitó
| Rokitó (Rokytov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Bártfai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1414 | ||
| Polgármester | Ľubomír Pangrác-Piter | ||
| Irányítószám | 086 01 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | BJ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 552 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 109 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 315 m | ||
| Terület | 5,13 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 19′ 00″, k. h. 21° 11′ 20″49.316667°N 21.188889°EKoordináták: é. sz. 49° 19′ 00″, k. h. 21° 11′ 20″49.316667°N 21.188889°E | |||
| Rokitó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rokitó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Rokitó (szlovákul: Rokytov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 7 km-re északnyugatra, a Tapoly bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu már a 13. században is létezett, de soltész általi betelepítése a 14. században történt a német jog alapján. Első írásos említése 1414-ból való, amikor Luxemburgi Zsigmond a makovicai uradalmat a Czudar nemzetségnek adományozza és az uradalomhoz tartozó falvak között Rokitót is megemlíti. 1427-ben 15 portája adózott, így a közepes nagyságú falvak közé számított. Később lakóinak többsége elveszítette földjeit és zsellérsorba süllyedt. A falu 1473-ig a makovicai uradalomhoz, majd részben Bártfa városához tartozott, részben pedig a Rozgonyiaké volt. 1543-ban a bírón kívül 6, 1567-ben 3, 1588-ban szintén 3 portája adózott. 1600-ban 14 jobbágyportája volt. 1715-ben 7, 1720-ban 9 jobbágyportája volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROKITO. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Bártfa Városa, lakosai katolikusok, fekszik Tapoly vize partyán, hegyek között, Sárpatakához nem meszsze, mellynek filiája, határjában néhol jó földgye van, réttyei szorossak, fája van mind a’ kétféle.”[2]
1828-ban 61 házában 456 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rokitó, tót falu, Sáros vmegyében, Sárpataka fil., 265 kath., 257 evang., 7 zsidó lak. F. u. Bártfa, melly ut. postája.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 320, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.
2001-ben 528 lakosából 524 szlovák volt.
2011-ben 560 lakosából 536 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]Római katolikus temploma 1808-ban épült a korábbi templom alapjain.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Bártfai járás települései | ||
|---|---|---|
Bártfa (Bardejov) | ||
Ábrahámfalva (Abrahámovce) · Alsófricske (Fričkovce) · Alsópagony (Nižná Polianka) · Alsószabados (Nižná Voľa) · Alsótaróc (Nižný Tvarožec) · Aranypataka (Zlaté) · Bartosfalva (Bartošovce) · Bélavézse (Beloveža) · Bércalja (Janovce) · Biharó (Becherov) · Boglárka (Bogliarka) · Berezóka (Brezovka) · Borókás (Jedlinka) · Bucló (Buclovany) · Cigelka (Cigeľka) · Csarnó (Šarišské Čierne) · Endrevágása (Andrejová) · Erdővágás (Richvald) · Esztebnek (Stebník) · Esztebnekhuta (Stebnícka Huta) · Felsőfricske (Frička) · Felsőkomaróc (Komárov) · Felsőköcsény (Kučín) · Felsőpagony (Vyšná Polianka) · Felsőszabados (Vyšná Voľa) · Felsőtaróc (Vyšný Tvarožec) · Ferzsó (Sveržov) · Galbatő (Gaboltov) · Geréb (Hrabské) · Gerla (Gerlachov) · Hankvágása (Hankovce) · Hazslin (Hažlín) · Herhely (Harhaj) · Hertnek (Hertník) · Hervartó (Hervartov) · Hutás (Hutka) · Iványos (Vaniškovce) · Kavicsos (Livov) · Kiskereszt (Kríže) · Kiskohány (Kochanovce) · Kislankás (Lukavica) · Kolossó (Kľušov) · Komlóspatak (Chmeľová) · Kozsány (Kožany) · Kőtelep (Kružlov) · Krucsó (Vyšný Kručov) · Kurima · Kuró (Kurov) · Lapos (Lopúchov) · Lászó (Lascov) · Lénártó (Lenartov) · Livóhuta (Livovská Huta) · Lófalu (Kobyly) · Lukó (Lukov) · Magyarkapronca (Koprivnica) · Malcó (Malcov) · Margonya (Marhaň) · Miklósvölgye (Mikulášová) · Nyírjes (Brezov) · Ondavafő (Ondavka) · Orsós (Oľšavce) · Ortutó (Ortuťová) · Oszikó (Osikov) · Rabóc (Hrabovec) · Raszlavica (Raslavice) · Regettő (Regetovka) · Réső (Rešov) · Rokitó (Rokytov) · Sárosgörbény (Krivé) · Sasó (Šašová) · Szánkó (Snakov) · Szekcsőalja (Šiba) · Szemelnye (Smilno) · Tapolylengyel (Poliakovce) · Tapolylippó (Lipová) · Tapolynémetfalu (Nemcovce) · Tapolyortovány (Porúbka) · Tapolysárpatak (Mokroluh) · Tapolytarnó (Tarnov) · Tölgyed (Dubinné) · Trocsány (Tročany) · Váradka (Varadka) · Varjúfalva (Stuľany) · Végpetri (Petrová) · Zboró (Zborov) |  | |
