Ugrás a tartalomhoz

Végpetri

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Petrová szócikkből átirányítva)
Végpetri (Petrová)
Végpetri zászlaja
Végpetri zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1414
PolgármesterAnna Hrúzová
Irányítószám086 02
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség943 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság444 m
Terület14,30 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 23′ 17″, k. h. 21° 07′ 05″49.388000°N 21.118100°EKoordináták: é. sz. 49° 23′ 17″, k. h. 21° 07′ 05″49.388000°N 21.118100°E
Végpetri weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Végpetri témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Végpetri (1899-ig Pitrova, szlovákul: Petrová, ukránul: Pitrova) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Bártfától 18 km-re északnyugatra, a lengyel határ mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település a vlach jog alapján soltész általi betelepítéssel keletkezett a 14. század második felében. Első írásos említése 1414-ből származik, a makovicai uradalomhoz tartozott. 1427-ben 15 portáig adózott. 1600-ban 15 ház állt a faluban. 1715-ben 19, 1720-ban 16 háztartása adózott és két malom is működött itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PITROVA. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Aspermont Uraság, lakosai külömbfélék, határja hegyes, és sovány, réttye, legelője, fája is mind a’ kétféle van, harmadik osztálybéli.[2]

1828-ban 69 házában 526 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Petrova, orosz falu, Sáros vmegyében, Gáboltóhoz 1/4 órányira: 15 romai, 510 gör. kath., 13 zsidó lak. Gör. paroch. templom. Savanyuviz források. Erdő. F. u. gr. Erdődy.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 432, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 597 lakosából 380 szlovák, 102 cigány és 69 ruszin volt.

2011-ben 772 lakosából 701 szlovák és 55 ruszin.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus temploma 1819-ben, Szűz Mária kápolnája 1920-ban épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.