Ugrás a tartalomhoz

Csermely (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Omastiná szócikkből átirányítva)
Csermely (Omastiná)
Csermely zászlaja
Csermely zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásBáni
Rangközség
PolgármesterViliam Kusý
Irányítószám956 41 (pošta Uhrovec)
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámBN
Népesség
Teljes népesség40 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság300 m
Terület12,45 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 46′ 38″, k. h. 18° 23′ 19″48.777100°N 18.388700°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 38″, k. h. 18° 23′ 19″48.777100°N 18.388700°E
Csermely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csermely témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Csermely (település) (Szlovákia)
Csermely
Csermely
Csermely elhelyezkedése

Csermely (1899-ig Omasztina, szlovákul Omastiná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Bántól 13 km-re északkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

A község területén már az újkőkorszakban éltek emberek. A Vlč-barlangban a vonaldíszes kerámiák népének maradványait tárták fel. A bronzkorban a lausitzi kultúra népe lakott ezen a vidéken.

A mai települést 1389-ben „Lehota” néven említik először. 1481-ben „Lyhotka”, 1483-ban „Mazna Lehota”, 1485-ben „Omazchyna Lhota” néven szerepel az írott forrásokban. A zayugróci váruradalom része volt. 1598-ban 11 háza állt. 1720-ban uradalmi major volt a településen. 1784-ben 35 házában 50 családban 287 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OMASZTINA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Kollonics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zay Ugrócznak szomszédságában, mellynek filiája, földgye soványas.[2]

A 19. században 3 mészégető működött a területén.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Omasztina, tót falu, Trencsén, most A.-Nyitra vmegyében: 52 kath., 231 evang., 12 zsidó lak. F. u. az ugróczi uradalom, s az oda való plebanus. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét.[3]

A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

A falu támogatta a környékbeli partizáncsoportokat, ezért 1944. november 25-én megszállták a németek, 9 házat felégettek, 14 lakost kivégeztek, további 42 lakost pedig elhurcoltak.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 261 lakosából 256 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 337-en lakták, ebből 329 szlovák és 6 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 380 lakosából 378 csehszlovák és 2 zsidó volt.

1930-ban 389 lakosa mind csehszlovák volt.

1991-ben 98 lakosából 97 szlovák és 1 cseh volt.

2001-ben 50 lakosából 48 szlovák, 1 cseh és 1 ismeretlen nemzetiségű volt.

2011-ben 41 lakosa volt, mindegyikük szlovák.

2021-ben 40 lakosa mind szlovák volt.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]