Mucsény

	Mucsény (Mučín)
	Szűz Mária születése római katolikus templom
	; Mucsény zászlaja
	; Mucsény zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Losonci
Rang	község
Első írásos említés	1246
Polgármester	Benkő Zoltán
Irányítószám	985 31
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	LC
	Népesség
Teljes népesség	763 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	64 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	189 m
Terület	11,74 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 14′ 40″, k. h. 19° 42′ 00″48.244444°N 19.700000°EKoordináták: é. sz. 48° 14′ 40″, k. h. 19° 42′ 00″48.244444°N 19.700000°E
	Mucsény weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mucsény témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mucsény vagy Mucsiny (szlovákul: Mučín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Fekvése

Losonctól 10 km-re délre fekszik, a magyar határon, gyakorlatilag az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület közvetlen északkeleti szomszédságában.

Szomszédos települések

Magyarországon

Szlovákiában

Története

1246-ban "Mwszink" alakban említik először. Ezután 1275-ben "Muchun", 1448-ban "Mochi", 1496-ban "Muchyn" alakban szerepel az írott forrásokban. A 13. századtól a 16. századig a füleki váruradalomhoz tartozott. A település a török hódítás miatt 1544 és 1596 között elpusztult. A 18. század közepéig puszta volt, csak a század második felében lett újra önálló falu. 1828-ban 34 házában 219 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. század második felében a Wohla család birtoka, 1870-től szeszfőzdéje működött.

Vályi András szerint "MUCSINY. Szabad puszta Nógrád Várm. földes Urai több Urak, fekszik Raphoz közel, és annak filiája."^[2]

Fényes Elek szerint "Mucsiny, puszta, Nógrád vmegyében, 221 kath. lak. Rapp filialisa."^[3]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. 1944-ben partizáncsoport működött a területén.

Népessége

1910-ben 559, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.

1991-ben a községet még több magyar lakta.

2001-ben 688 lakosából 458 szlovák és 202 magyar volt.

2011-ben 750 lakosából 526 szlovák és 130 magyar volt.

2021-ben 763 lakosából 185 (+16) cigány, 87 (+30) magyar, (+1) ruszin, 455 (+47) szlovák, 4 egyéb és 32 ismeretlen nemzetiségű volt.^[4]

Neves személyek

Itt született 1882-ben Tarján Ödön mérnök, gyártulajdonos, csehszlovákiai magyar politikus, a Prágai Magyar Hírlap támogatója.

Nevezetességei

Klasszicista kúriája a 19. század első felében épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ ma7.sk

Irodalom

Adamová Mária: Mučín – Mucsiny 1246–2006 (2006) ISBN 80-969501-0-X

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

m v sz A Novohrad–Nógrád Geopark települései
Magyarország	Alsótold • Bárna • Bátonyterenye • Bér • Bokor • Buják • Cered • Cserhátsurány • Cserhátszentiván • Ecseg • Egyházasgerge • Endrefalva • Erdőtarcsa • Etes • Felsőtold • Garáb • Herencsény • Hollókő • Ipolytarnóc • Karancsalja • Karancsberény • Karancskeszi • Karancslapujtő • Karancsság • Kazár • Kisbárkány • Kishartyán • Kozárd • Kutasó • Litke • Lucfalva • Ludányhalászi • Magyargéc • Márkháza • Mátraszele • Mátraszőlős • Mátraverebély • Mihálygerge • Nagybárkány • Nagykeresztúr • Nagylóc • Nemti • Nógrádmegyer • Nógrádsipek • Nógrádszakál • Piliny • Rákóczibánya • Rimóc • Ságújfalu • Salgótarján • Sámsonháza • Somoskőújfalu • Sóshartyán • Szalmatercs • Szanda • Szécsény • Szécsényfelfalu • Szilaspogony • Szirák • Tar • Terény • Vanyarc • Varsány • Vizslás • Zabar
Szlovákia	Ajnácskő • Almágy • Balogfala • Béna • Csákányháza • Csomatelke) • Dobfenek • Egyházasbást • Fülek • Fülekkovácsi • Fülekpilis • Fülekpüspöki • Gömörpéterfala • Kalonda • Mucsény • Perse • Ragyolc • Rapp • Rátkapuszta • Romhánypuszta • Sátorosbánya
[A Novohrad-Nógrád Geopark hivatalos honlapja https://www.nogradgeopark.eu www.nogradgeopark.eu]

Sablon:Losonci járás m v sz A Losonci járás települései
Losonc (Lučenec)
Ábelfalva (Ábelová) · Béna (Belina) · Bolgárom (Bulhary) · Bolyk (Boľkovce) · Bozita (Buzitka) · Budaszállás (Budiná) · Csákányháza (Čakanovce) · Csomatelke (Čamovce) · Dabar (Dobroč) · Divény (Divín) · Fülek (Fiľakovo) · Fülekkovácsi (Fiľakovské Kováče) · Fülekpilis (Pleš) · Fülekpüspöki (Biskupice) · Füleksávoly (Šávoľ) · Fűrész (Píla) · Gács (Halič) · Gácsfalu (Stará Halič) · Gácslápos (Lupoč) · Gácsliget (Lehôtka) · Gácsprága (Praha) · Gergelyfalva (Gregorova Vieska) · Gömörsíd (Šíd) · Ipolygalsa (Holiša) · Ipolynyitra (Nitra nad Ipľom) · Jelsőc (Jelšovec) · Kalonda (Kalonda) · Kétkeresztúr (Nové Hony) · Kotmány (Kotmanová) · Lentő (Lentvora) · Lónyabánya (Lovinobaňa) · Losonctamási (Tomášovce) · Maskófalva (Mašková) · Miksi (Mikušovce) · Mucsény (Mučín) · Nagydaróc (Veľké Dravce) · Nagylibercse (Ľuboreč) · Panyidaróc (Panické Dravce) · Parlagos (Polichno) · Patakalja (Podrečany) · Perse (Prša) · Pinc (Pinciná) · Ragyolc (Radzovce) · Rapp (Rapovce) · Rátkapuszta (Ratka) · Romhánypuszta (Lipovany) · Rózsaszállás (Ružiná) · Sátorosbánya (Šiatorská Bukovinka) · Sőreg (Šurice) · Terbeléd (Trebeľovce) · Tósár (Točnica) · Tőrincs (Trenč) · Tugár (Tuhár) · Vámosfalva (Mýtna) · Videfalva (Vidiná) · Vilke (Veľká nad Ipľom)