Mezei kökörcsin
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Virágzó kökörcsin (bohemica alfaj)
| ||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Pulsatilla pratensis (L.) Mill. | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mezei kökörcsin témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei kökörcsin témájú médiaállományokat és Mezei kökörcsin témájú kategóriát. |
A mezei kökörcsin (Pulsatilla pratensis) a boglárkafélék családjába tartozó növényfaj. Közép- és Kelet-Európa száraz rétjein, világos fenyőerdeiben nő.
Jellemzői
[szerkesztés]Lágy szárú, évelő, selymesen-borzas növény. 8–30 cm magasra nő meg.[1] Levelei tőrózsásak, csak a virágok elnyílta után jelennek meg. Két- vagy háromszorosan szárnyalt levelei szálas-lándzsásak. A száron 3 fellevél található. Virágai bókolók, 2–3 cm átmérőjűek. A visszahajló csúcsú lepellevek 15–25 mm-esek, másfélszer hosszabbak a porzónál. Csoportos aszmagtermése van, a terméskék bibeszála tollas.
Életmódja, termőhelye
[szerkesztés]Március–májusban virágzik. Magyarország több tájegységén megtalálható növényfaj, többek között a Bakony északi részén is él.[2]
Alfajai
[szerkesztés]- Pulsatilla pratensis subsp. pratensis
- Pulsatilla pratensis subsp. bohemica Skalický
- Pulsatilla pratensis subsp. hungarica Soó – magyar kökörcsin; fokozottan védett, értéke 100 000 Ft
- Pulsatilla pratensis subsp. nigricans – fekete kökörcsin (Störck) Zämelis; védett, értéke 10 000 Ft.[5] Egyes szerzők[6] szerint önálló faj (Pulsatilla nigricans).
A Pulsatilla pratensis subsp. hungarica, vagy magyar kökörcsin Magyarországon endemikus, védett növény.[7] Nyílt homokos síkokon fordul elő, kerüli a meszes talajt. A Nyírségben és a Bodrogközben nő.[8]
Régebben[9] a mezei kökörcsin alfajának tekintették az Erdélyből is ismert hegyi kökörcsint P. pratensis subsp. zimmermannii néven, de erről a Mátrában, a Bükk-vidék csúcsrégiójának déli részén és a Zempléni-hegységben előforduló taxonról kiderült, hogy nem azonos a valódi hegyi kökörcsinnel (Pulsatilla montana), hanem ennek és a fekete kökörcsinnek az introgressziója. Azóta ezt a taxont Zimmermann-kökörcsin (Pulsatilla zimmermannii) néven önálló fajnak tekintik.
Hatóanyagai
[szerkesztés]A friss növényben protoanemonin található, ami szárításkor anemoninsavvá alakul, továbbá triterpén-szaponinok.
Felhasználása
[szerkesztés]A többi kökörcsin fajhoz hasonlóan frissen szedve mérgező, a bőrt irritálhatja. Fekélyek és szemgyulladás kezelésére használják.
Homeopátia
[szerkesztés]Változó, helyüket változtató tünetek és bő, sűrű, sárgászöld, nyálkás váladékok szere. Hideg, friss levegőn javulnak a tünetei, ágymelegben és zsíros ételtől rosszabbodnak. Gyakorta használják sírós, nyűgös, érzékeny gyermekeknél.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Які рідкісні рослини можна зустріти у Кривому Розі під час цвітіння? - kryvyi-rih.name (ukrán nyelven), 2022. május 16. (Hozzáférés: 2022. május 16.)
- ↑ A Bakony növényvilága. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ Flora Europaea: Pulsatilla pratensis
- ↑ Naturfoto: Pulsatilla pratensis subsp. bohemica (cseh nyelven)
- ↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
- ↑ D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 6.
- ↑ European plant data sheets: Plant conservation in Hungary Archiválva 2007. augusztus 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Simon, T. (2000). A magyarországi edényes flóra határozója (Field guide to the vascular flora of Hungary).
- ↑ Magyarország védett növényei (Szerk.: Farkas Sándor), Mezőgazda Kiadó, 1999 (ISBN 963-9239-13-5)
- ↑ Phatak, Dr. S. R.. Homeopátiás gyógyszertan. Remedium. ISBN 9634080294
Források
[szerkesztés]- Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1
- Terra
