A 20. században sikert sikerre halmozó csapat 1986 után 30 éven át nem tudta kvalifikáltatni magát nemzetközi sporteseményre. Ez az átok 2016-ban tört meg, amikor a csapat kijutott a 2016-os Eb-re. Ott az első helyen jutott tovább a csoportjából, de a nyolcaddöntőben Belgiumtól 4–0-s vereséget szenvedett. A nemzeti együttes az elmúlt időszak legjobb FIFA-világranglista helyezését 2016. március 7-én érte el, amikor a 18. helyen állt.[9]
A magyar labdarúgó-válogatott története gazdag múltra tekint vissza. Az első „footballt” Esterházy Miksa hozta be 1875-ben, mint a Monarchia attaséja. 1901. január 19-én alakult meg a Magyar Labdarúgók Szövetsége (MLSZ). Az alapító egyesületeket két osztályba sorolták be és elindult az első magyar bajnokság. Az első bajnoki labdarúgó-mérkőzést a BTC és a BSC csapatai játszották.[10][11] A válogatott első nemzetközi mérkőzése 1901. április 11-én volt. Az ellenfél egy angol klubcsapat, a Richmond AFC volt, az összecsapás 4–0-s vereséggel zárult. Az első nemzetközi válogatott mérkőzés 1903. április 5-én volt Csehország csapata ellen. Az első hivatalos válogatott gól szerzője dr. Borbás Gáspár volt. Ezzel a magyar válogatott lett a 10. válogatott a nemzetközi labdarúgóvilágban, a csehek pedig a 11. válogatott. 1907-ben, a FIFA elismerte a szövetség önállóságát és felvette Magyarországot tagjai sorába. Az első világháború keresztbe vágta a virágzó magyar labdarúgás történetét. Magyarországon Hadi bajnokság jött létre. A fronton is rendszeresek voltak a foci meccsek, a hadifogolytáborokban jöttek létre csapatok, egyesületek. 1920-as olimpia megrendezési jogától megfosztották Budapestet és helyette Belgium rendezte meg. Ráadásul a NOB döntése alapján a központi hatalmak országainak (Ausztria, Bulgária, Magyarország, Németország és Törökország) sportolói nem vehettek részt.
Az 1938-as labdarúgó-világbajnokságon a válogatott ezüstérmet, az 1952. évi olimpiai labdarúgó tornán aranyérmet szerzett. Egy évvel később európa kupát nyert a csapat az olaszok elleni döntőt követően. 1953. november 25-én játszották Londonban „az évszázad mérkőzése”-ként is emlegetett Anglia–Magyarország derbit. A találkozót nagy várakozás kísérte, hiszen az angol csapat hazai pályán ekkor már 90 éve veretlen volt (kivéve a brit szigetek csapatait). A Wembley-stadion 105 000 nézője már az első percben magyar gólt láthatott, hiszen Hidegkuti Nándor betalált Merrick kapujába. Ebben a félidőben még 5 gólt láthatott a közönség, hiszen a magyar csapatból még betalált Hidegkuti a 22., Puskás a 25. és a 29. percben, valamint az angolok közül Sewell a 14., Mortensen a 38. percben, így az eredményjelző 45 percnyi játék után 4:2-es állást mutatott a javunkra. Puskás Ferenc azóta is legendás gólja a 25. percben esett meg, mégpedig egy parádés támadás befejezéseképpen. A vége 6:3 lett és az Aranycsapat sporttörténelmet írt. A budapesti visszavágót kevesebbet emlegetik, pedig azon az angolok legrosszabb rémálmai váltak valóra: a magyarok 7:1-re legázolták őket, ahogy az akkori pesti vicc mondta: "Az angolok egy hétre jöttek és 7:1-re mentek". Máig ez az angol labdarúgó-válogatott legnagyobb arányú veresége.
Az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon a magyar csapat másodszor jutott döntőbe. A világbajnoki döntő találkozón elszenvedett 3-2-es vereség után az aranycsapat addig létezett, amíg az 1956-os forradalom ki nem tört. A válogatott gerincét adó Honvéd játékosai ekkor Európa Kupa-mérkőzésen vendégszerepelt Spanyolországban. A bizonytalan helyzet miatt vártak a hazatéréssel, illetve beiktattak egy dél-amerikai túrát. Mire véget ért a túra a szovjet csapatok leverték a forradalmat, játékosaink pedig rettegtek a megtorlástól. A Honvéd két részre szakadt azokra a játékosokra, akik hazatértek (Bozsik József, Grosics Gyula) és azokra, akik külföldön maradtak (Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán). Ezzel végérvényesen befejeződött az Aranycsapat pályafutása.
1985-ben csoportelsőként jutott a válogatott a mexikói világbajnokságra, ahol azonban csúfos kudarcot vallott. Ezután 30 éven át nem jutott ki a csapat egyetlen nemzetközi világversenyre sem. A kínosan hosszú csend 2016-ban szakadt meg, amikor kijutottunk a 2016-os Európa-bajnokságra, ahol a nyolcaddöntőig sikerült eljutni. 2020-ban a koronavírus-járvány miatt az Európa-bajnoki pótselejtezők csak az év második felében kerültek megrendezésre, míg a kontinenstornát a következő évre halasztották. A 2020–2021-es Nemzetek Ligája B ligájában a magyar válogatott az oroszokkal, szerbekkel és a törökökkel került egy csoportba. A csoportot első helyen zárták, ezzel feljutottak az A ligába.[12] 2020 őszén az elhalasztott Eb-pótselejtezőn előbb Bulgáriát idegenben, majd Izlandot hazai pályán legyőzve a válogatott kiharcolta az Európa-bajnokságon való szereplés jogát.[13] A hónap végén a csapat utolsó két Nemzetek Ligája-mérkőzésén négy pontot szerzett a szerbek és a törökök ellen, ezzel pedig feljutott az A-divízióba.[14]
A magyar válogatott 2022-ben
Az Európa-bajnokságon az ellenfelek sorrendben az Eb-címvédőPortugália, az aktuális világbajnokFranciaország és Németország voltak. A portugálok ellen a 84. perc után kapott három góllal 3–0-s vereséget szenvedett a válogatott.[15] A franciák ellen az első félidő végén szerzett góllal a 66. percig előnyben játszott a csapat, a végeredmény 1–1 lett.[16] A németek ellen győzni kellett a továbbjutáshoz. A 11. percben szerzett gól után a 66. percig tartott az előny, majd a németek egyenlítését követően rögtön újabb góllal visszavette a vezetést a magyar válogatott. A németek csak a 84. percben tudtak egyenlíteni, ami számukra a kiesés elkerülését és a továbbjutást jelentette. A válogatott két döntetlennel és egy vereséggel esett ki az Eb-ről.[17]
2021-ben a 2022-es vb-selejtezőkön a válogatottnak többek között Angliával, Lengyelországgal és Albániával kellett játszania, végül e három csapat mögött a csoport negyedik helyén zártak.[18] 2022-ben a válogatott a Nemzetek Ligájában már az A ligában szerepelt, az olaszokkal, németekkel és az angolokkal egy csoportban. A csoportban 10 pontot szerezve a második helyen végeztek, Angliát kétszer legyőzték, a németek ellen pedig 4 pontot szereztek.[19] Az eredménynek köszönhetően a 2024-es Eb-selejtező sorsolásán az 1. kalapba került a válogatott, amire korábban sosem volt példa.[20]
↑ abAz olimpiai játékokon kezdetben csak amatőr játékosok vehettek részt. Mivel Magyarországon csak 1926-ban indult a profi labdarúgó-bajnokság, az 1912-es és az 1924-es játékokon a magyar válogatottat nem érintette a korlátozás.
↑Az első világháború vesztes országait nem hívták meg az antwerpeni olimpiára.
↑Csak amatőr játékosok vehettek részt az olimpián, de a magyar labdarúgók rendelkeztek úgynevezett látszatállásokkal, így ez a korlátozás nem érintette őket. Később további korlátozást is bevezettek, nem nevezhettek az előző világbajnokságon vagy annak selejtezőin pályára lépett játékosokat sem. Nincs rá biztos forrás, hogy 1952-ben élt-e már ez a szabály, de a magyar válogatott az 1950-es világbajnokságnak még a selejtezőin sem indult, ezért az olimpián a legerősebb összeállításával állhatott ki.
↑ abcdAz előző világbajnokságon vagy annak selejtezőin pályára lépett játékosok nélkül.
↑Magyarország más szocialista országokhoz hasonlóan lemondta a részvételt az 1984-es Los Angeles-i olimpián, de a labdarúgó-válogatott már előtte kiesett a selejtezőben.
A FIFA1993 augusztusában közölt először világranglistát, és ezt követően meghatározott rendszerességgel frissítik a rangsort, általában havonta.
Az alábbi táblázat mutatja Magyarország helyezéseit 1993 augusztusa óta. Zárójelben az adott ranglista szerinti pontszám található. A grafikonon feltüntettük az egyes szövetségi kapitányok időszakát.
1 1999 januárjától megváltozott a pontszámítás módja.
2 2006 júliusától megváltozott a pontszámítás módja. Revised FIFA/Coca-Cola World Ranking. FIFA.com, 2018. február 15. [2017. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 7.)
Az első Ausztria–Magyarország válogatott mérkőzést Bécsben rendezték 1902-ben. Ez volt a legelső olyan válogatott mérkőzés, melyet nem két brit csapat játszott egymással.
Magyarország volt az első nem Egyesült Királyságbeli válogatott, akinek sikerült legyőznie Angliát a Wembleyben a legendássá vált 6–3 alkalmával 1953. november 25-én. Hét hónappal később Budapesten ismét legyőzték az angolokat, ezúttal 7–1 arányban. A újabb győzelem kapcsán úgy élcelődött a sportsajtó, hogy egy hétre jöttek az angolok, de hét-eggyel mentek.[22]
Az 1950-es években Sebes Gusztáv kapitánysága alatt 72,06%-os teljesítménnyel zárt a válogatott (49 győzelem, 12 döntetlen, 7 vereség), melyben volt egy 30 mérkőzésen át tartó veretlenségi sorozat. A második helyen a brazil edző Vicente Feola (1955–1966) áll 71,88%-kal (46 győzelem, 12 döntetlen, 6 vereség).
Magyarország tudhatja magáénak az egy világverseny alatt felmutatott legminőségibb támadójátékot. Az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon 27 gólt szereztek (5,4 gól/mérkőzés) + 17-es gólaránnyal, ami messze a legjobb teljesítmény a modern játékok történetében. Kocsis Sándor öt mérkőzésen elért 11 gólja (2,2 gól/mérkőzés) azóta is egyéni rekordnak számít.
Magyarország rendelkezik a legmagasabb ELO ranggal (2166 pont), amit az 1954-es vb elődöntőjében Uruguay 4–2-es legyőzésével értek el 1954. június 30-án. Szintén a magyarok rendelkeznek a második legmagasabb pontszámmal (2156), amit 1956-ban állítottak be. A harmadik helyen Brazília (2153 pont), a negyediken Spanyolország (2142 pont) áll.
A magyar labdarúgó-válogatott az 1950-es években Skócia 1888-as 22 mérkőzésen át tartó veretlenségi szériáját törte meg kilenccel több, 31 vagy 32 (az NDK elleni mérkőzés nem számít hivatalosnak) mérkőzéssel. Ezzel Magyarország a harmadik leghosszabb veretlenségi sorozatot tudhatja magáénak, amit 1950. május 14. és 1954. július 4. között sikerült beállítania. A rekordot az NSZK elleni 1954-es vb-döntő törte meg.
A magyar nemzeti csapat hivatalos szerelése a piros mez,[23] fehér nadrág és zöld sportszár. Ez a színkombináció a magyar nemzeti zászlóból fakad. Hazai összecsapásokkor a válogatott ilyen dresszben lép pályára. A 20-30 években előfordult a fekete nadrág is. Az idegenbeli mez évek óta tiszta fehér, illetve néha piros nadrággal kombinálva. A 2010-es világbajnoksági selejtezőn pályára lépett a csapat piros mezben, nadrágban és zöld sportszárban. A kapus mez általában tiszta fekete (Grosics Gyula óta hisz ő védett elsőként tiszta feketében), ha az ellenfél dressze megköveteli, sárga vagy szürke mezben véd a magyar kapus. A válogatottnak évtizedek óta a német Adidas gyártja és szállítja mezeit. 1901–1949-ig a klasszikus galléros nyakú zsinóros mezeket hordtak, ezután divatossá vált a V nyakú mez is. Majd miután hivatalos sportszergyártók szolgálták ki a csapatot szezonális divat szerint készített mezt hordtak.
A mezen megjelenő címer több mint egy évszázad alatt jó párszor megváltozott. Elhelyezkedése a baloldalt szív fölött (1901-1949 és 1990-napjainkig) vagy középen helyezkedett el (1949-1989). Az első jelkép a Kossuth címer volt, illetve egy korona nélküli címer, amin megmaradt az Árpád sáv és a kettős kereszt. Ez az alapítástól a 30-as évekig kísérte a csapatot. A 30 évektől 1949-ig a mai is használatos Szent Koronás címert használták, illetve a negyvenes évek második felében az alapításkor használt szövetségi címer is feltűnt a válogatott mezén. 1949-1956 között a "Rákosi-címer" került a mez mellhasrészének közepére majd ezt váltotta '56 után a "Kádár-címer". A Rendszerváltás után visszakerült a válogatott mezére a Szent Koronás címer.
A szövetségi kapitány jelenleg Marco Rossi. A legtöbb mérkőzésen Baróti Lajos ült a kispadon, két időszak alatt összesen 117-szer. Szintén ő irányította a csapatot a legtöbb nagy tornán (1958, 1962, 1966 és 1978 vb, 1964 Eb). Tíz kapitányt neveztek ki több alkalommal is, legtöbbször Minder Frigyest (négyszer). A legalább tíz mérkőzésen szereplő kapitányok közül a legsikeresebb az Aranycsapat edzője, Sebes Gusztáv volt, az ő vezetésével a válogatott mérkőzéseinek 74,2%-át megnyerte. A legnagyobb sikert, a világbajnoki ezüstérmet Dietz Károly (1938) és Sebes Gusztáv (1954) vezetésével érte el a válogatott.
Magyarország
Ausztria 5–0 Magyarország 
Oroszország 0–12 Magyarország 
Magyarország 13–1 Franciaország 
Magyarország 12–0 Albánia 
Nagy-Britannia 7–0 Magyarország 
Németország 7–0 Magyarország 
Hollandia 8–1 Magyarország 
.jpg)
Törökország
Koszovó
40'
Izrael
Svájc
Bosznia-Hercegovina
Örményország
1930
1934
1950
1958
1962
1970
1978
1982
1994
1998
2002
2010
2014
2022
2034
1964
1972
1976
2012
2020
(formátumváltozás)
2025
.svg){kind=small}
London
Stockholm.svg){kind=small}
Antwerpen
Párizs
Amszterdam.svg){kind=small}
Berlin
Helsinki
Melbourne
Róma
Tokió
Mexikóváros
München
Montréal
Moszkva
Los Angeles
Szöul
Barcelona
Athén
Peking
Rio de Janeiro
Irak
Albánia
Bulgária
Csehszlovákia
Finnország
NDK
Románia
Egyiptom
Dél-Korea
.svg)
.svg)
Szalai Ádám
