Hosszúvágás
| Hosszúvágás (Legnava) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Ólublói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1427 | ||
| Polgármester | Mikuláš Kundrát | ||
| Irányítószám | 065 46 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | SL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 94 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 15 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 449 m | ||
| Terület | 8,53 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 20′ 20″, k. h. 20° 51′ 00″49.338889°N 20.850000°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 20″, k. h. 20° 51′ 00″49.338889°N 20.850000°E | |||
| Hosszúvágás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúvágás témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Hosszúvágás (1899-ig Lagnó, szlovákul: Legnava, németül: Langenau) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Ólublótól 12 km-re kelet-északkeletre, a Poprád partján, közvetlenül a szlovák-lengyel határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu valószínűleg a 14. század második felében keletkezett, amikor Nagy Lajos király a területet egy Jakab nevű nemesnek adományozta. 1427-ben „Langnow” néven említik először. Egy 1440-ben kiállított oklevél szerint a község területén pásztorok éltek. A berzevicei uradalomhoz tartozott. A 16. század végén ruszinokat telepítettek ide. 1600-ban 16 adózó portát számláltak a településen. A 17. században a Semsey, a 18. században a Szirmay család birtoka volt. 1787-ben 41 házában 298-an laktak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LAGNO. Legenau, Legnano. Orosz falu Sáros Várm. lakosai többen ó hitűek, fekszik Palocsának szomszédságában, és annak filiája, határja meg lehetős.”[2]
1828-ban 59 házában 445 lakos élt. Lakói földművesek, pásztorok, favágók voltak, később a mezőgazdaság mellett a környékbeli üzemekben és a háziiparban dolgoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Laghno, orosz falu, Sáros vmegyében, a Poprád mellett, Galliczia szélén; 445 görög kath. lak. s paroch. templommal. Eperjeshez 10 óra.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.
A második világháború idején lakói támogatták a partizánokat, ezért 1944. október 15-én német csapatok szállták meg és sok lakost elhurcoltak. 1945. január 24-én foglalták el a szovjet csapatok.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 437, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 156 lakosából 120 szlovák és 29 ruszin volt.
2011-ben 125 lakosából 93 szlovák és 23 ruszin volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1883-ban épült neoklasszicista stílusban.
- A falutól 1 km-re levő kápolnát 1760-ban Szirmay Tamás építtette.
További információk
[szerkesztés]- Községinfó
- Hosszúvágás Szlovákia térképén
- A község ismertetője (angolul)
- A falu története (szlovákul)
- E-obce.sk
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Az Ólublói járás települései | ||
|---|---|---|
Ólubló (Stará Ľubovňa) | ||
|  | |
