Ugrás a tartalomhoz

Kisvirágú füzike

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisvirágú füzike
virága
virága
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Core eudicots
Csoport: Eurosids II
Rend: Mirtuszvirágúak (Myrtales)
Család: Ligetszépefélék (Onagraceae)
Alcsalád: Onagroideae
Nemzetség-
csoport
:
Epilobieae
Nemzetség: Füzike (Epilobium)
Fajcsoport: Epilobium sect. Epilobium
Faj: E. parviflorum
Tudományos név
Epilobium parviflorum
Schreb.
Szinonimák
Szinonimák
*Chamaenerion parviflorum Schreb.
  • Chamaenerion pubescens (Roth) Moench
  • Epilobium caballeroi Pau
  • Epilobium foliosum Holl & Heynh.
  • Epilobium menthoides Boiss. & Heldr.
  • Epilobium molle Lam.
  • Epilobium mollissimum Schur
  • Epilobium neutrum Pall. ex Hausskn.
  • Epilobium numidicum (Batt.) Batt.
  • Epilobium palustre Willd. [Illegitimate]
  • Epilobium parviflorum var. numidicum Batt.
  • Epilobium parviflorum var. vestitum Benth. ex C.B.Clarke
  • Epilobium pubescens Roth
  • Epilobium rivulare Hegetschw.
  • Epilobium tauschii Knaf ex Hausskn.
  • Epilobium umbrosum Dumort.
  • Epilobium uralense Hausskn.
  • Epilobium villosum Curtis
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kisvirágú füzike témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kisvirágú füzike témájú médiaállományokat és Kisvirágú füzike témájú kategóriát.

A kisvirágú füzike (Epilobium parviflorum) a ligetszépefélék (Onagraceae) családjába tartozó növényfaj.

Előfordulás, élőhely

[szerkesztés]

Európában, Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában elterjedt.[1] Vizek mentén, ligeterdőkben, nedves helyeken fordul elő, néhol nagy tömegben.

Jellemzése

[szerkesztés]

30-80 cm magasra növő, felálló szárú, a száron sűrűn szőrös lágy szárú évelő, tarackoló növény. Levelei keresztben átellenes állásúak, felül váltakozók, lándzsásak, szélük fogazott, levélnyelük nincs, a száron ülők. Virága 6–7 mm átmérőjű, négy rózsaszínes lepellel és 8 porzóval (kétivarú). Nyáron virágzik, egyaránt ön- és szélbeporzású. Termése 3–7 cm hosszú tok, mely sok apró fekete szőrüstököt viselő magot tartalmaz, melyek szél által terjednek.[2][3]

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A borzas füzike (Epilobium hirsutum) robusztusabb alkatú. A rózsás füzike (Epilobium roseum) levelei hosszú nyelűek. Az erdei derécétől (Chamaenerion angustifolium) csak mikroszkóppal lehet biztonsággal megkülönböztetni a lomblevélen lévő fedőszőrök minősége alapján (a kisvirágú füzikénél kihegyezettek), valamint a maghéj a kisvirágú füzikénél papillás, az erdei derécénél sima.

Gyógyhatása

[szerkesztés]

A füzikét javalló orvos feladata nem egyszerű: választania kell az igen aktív cseranyagokat tartalmazó Epilobium angustifolium – amelynek hatása azonban nem igazolt – és a kisvirágú Epilobium parviflorum között, amely viszont, az önoteineknek köszönhetően a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás tüneteinek javulását eredményezi.

Felhasználása

[szerkesztés]

A füzike a prosztata jóindulatú megnagyobbodása esetén javasolt. Csökkenti az éjszakai vizelések számát, lehetővé téve ezzel a beteg pihenését. A vizeletürítés mennyiségét is növeli. Emellett azonban mindenképpen szükséges az orvosi vizsgálat annak megerősítésére, hogy jóindulatú betegségről van szó.

A növénynek mindeddig semmilyen káros mellékhatását nem jelezték. Orvosi javallat nélkül azonban nem alkalmazható.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]