Kisvirágú füzike

Kisvirágú füzike
	virága
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Eurosids II;
Rend:	Mirtuszvirágúak (Myrtales);
Család:	Ligetszépefélék (Onagraceae);
Alcsalád:	Onagroideae;
Nemzetség-; csoport:	Epilobieae;
Nemzetség:	Füzike (Epilobium);
Fajcsoport:	Epilobium sect. Epilobium;
Faj:	E. parviflorum;
Tudományos név
	Epilobium parviflorum; Schreb.
Szinonimák
Szinonimák
	*Chamaenerion parviflorum Schreb. Chamaenerion pubescens (Roth) Moench; Epilobium caballeroi Pau; Epilobium foliosum Holl & Heynh.; Epilobium menthoides Boiss. & Heldr.; Epilobium molle Lam.; Epilobium mollissimum Schur; Epilobium neutrum Pall. ex Hausskn.; Epilobium numidicum (Batt.) Batt.; Epilobium palustre Willd. [Illegitimate]; Epilobium parviflorum var. numidicum Batt.; Epilobium parviflorum var. vestitum Benth. ex C.B.Clarke; Epilobium pubescens Roth; Epilobium rivulare Hegetschw.; Epilobium tauschii Knaf ex Hausskn.; Epilobium umbrosum Dumort.; Epilobium uralense Hausskn.; Epilobium villosum Curtis;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kisvirágú füzike témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kisvirágú füzike témájú médiaállományokat és Kisvirágú füzike témájú kategóriát.

A kisvirágú füzike (Epilobium parviflorum) a ligetszépefélék (Onagraceae) családjába tartozó növényfaj.

Előfordulás, élőhely

Európában, Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában elterjedt.^[1] Vizek mentén, ligeterdőkben, nedves helyeken fordul elő, néhol nagy tömegben.

Jellemzése

30-80 cm magasra növő, felálló szárú, a száron sűrűn szőrös lágy szárú évelő, tarackoló növény. Levelei keresztben átellenes állásúak, felül váltakozók, lándzsásak, szélük fogazott, levélnyelük nincs, a száron ülők. Virága 6–7 mm átmérőjű, négy rózsaszínes lepellel és 8 porzóval (kétivarú). Nyáron virágzik, egyaránt ön- és szélbeporzású. Termése 3–7 cm hosszú tok, mely sok apró fekete szőrüstököt viselő magot tartalmaz, melyek szél által terjednek.^[2]^[3]

Hasonló fajok

A borzas füzike (Epilobium hirsutum) robusztusabb alkatú. A rózsás füzike (Epilobium roseum) levelei hosszú nyelűek. Az erdei derécétől (Chamaenerion angustifolium) csak mikroszkóppal lehet biztonsággal megkülönböztetni a lomblevélen lévő fedőszőrök minősége alapján (a kisvirágú füzikénél kihegyezettek), valamint a maghéj a kisvirágú füzikénél papillás, az erdei derécénél sima.

Gyógyhatása

A füzikét javalló orvos feladata nem egyszerű: választania kell az igen aktív cseranyagokat tartalmazó Epilobium angustifolium – amelynek hatása azonban nem igazolt – és a kisvirágú Epilobium parviflorum között, amely viszont, az önoteineknek köszönhetően a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás tüneteinek javulását eredményezi.

Felhasználása

A füzike a prosztata jóindulatú megnagyobbodása esetén javasolt. Csökkenti az éjszakai vizelések számát, lehetővé téve ezzel a beteg pihenését. A vizeletürítés mennyiségét is növeli. Emellett azonban mindenképpen szükséges az orvosi vizsgálat annak megerősítésére, hogy jóindulatú betegségről van szó.

A növénynek mindeddig semmilyen káros mellékhatását nem jelezték. Orvosi javallat nélkül azonban nem alkalmazható.

Források

↑ fuv: A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7
http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2790874
↑ Bern: Gyógy- és aromanövények. Szerk. Bernáth Jenő. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 2000. 303–304. o. ISBN 963-9239-96-8
↑ PFAF: Epilobium parviflorum. Plant For a Future. (Hozzáférés: 2014. február 2.)
↑ Pign: Pignatti S. - Flora d'Italia – Edagricole – 1982. Vol. II, pag. 155

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[PFAF_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] PFAF

[Pign_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] Pign

[Bern_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3] Bern

[1]

[2]

[3]

Sablon:Gyógynövények m v sz Gyógynövények
Bizonyított hatással rendelkeznek	Barátcserje Borsmenta Közönséges borostyán Közönséges kutyabenge Közönséges vadgesztenye
Alkalmazásuk csak hagyományokon alapul	Erdei mályva Erdei szamóca Fokföldi muskátli Gyermekláncfű Halvány kasvirág Keskenylevelű kasvirág Közönséges bojtorján Közönséges boróka Közönséges cickafark Kurkuma Máriatövis Papsajtmályva Parlagi ligetszépe Pásztortáska Pelargonium reniforme Rozmaring Sárga tárnics Szúrós csodabogyó Szúrós gyöngyajak Vérontó pimpó Vesetea Veteménybab Vöröslő ligetszépe
Besorolatlan	Agathosma Aloé Amerikai viaszbokor Ánizs Ánizsillatú izsópfű Anyarozs Apró szulák Kanadai aranyvessző Közönséges aranyvessző Magas aranyvessző Articsóka Ázsiai gázló Bazsalikom Benedekfű Bíbor kasvirág Borágó Borsikafű Búzavirág Bürökgémorr Citromfű Citromillatú kakukkfű Csarab Cseresznye Cserszömörce Csicsóka Csikófark Csikorgófű Csillagánizs Csipkebogyó Csombormenta Csukóka Diófa Dúsvirágú ökörfarkkóró Édeskömény Egynyári tisztesfű Eperfa Erdei szamóca Eukaliptusz Európai homoktövis Európai mogyoró Fahéjfa Fehér akác Fehér árvacsalán Fehér fagyöngy Fehér fűz Fehér here Fehér mustár Fehér üröm Fekete áfonya Fekete bangita Fekete bodza Fekete mustár Fekete nadálytő Fekete nyár Fekete peszterce Fekete ribiszke Fekete üröm Fodormenta Fokhagyma Foltos árvacsalán Fűszerkömény Füzike Galagonya Ginzeng Gombernyő Görögdinnye Görögszéna Gyapjas gyöngyajakfű Gyapjas gyűszűvirág Háromszínű árvácska Hársfa Hasznos földitömjén Hegyi árnika Hegyi kakukkfű Homoki szalmagyopár Igazi édesgyökér Illatos ibolya Illatos macskamenta Varjúhájfű Tengeri hínár Izlandi zuzmó Kakaó Kakukkfű Kanadai aranygyökér Kankalin Kapor Kávé Kék golgotavirág Kék indiángyökér Kék iringó Kenderkefű Kerek repkény Kerti izsóp Kerti mák Kerti ruta Kései margitvirág Keserű pacsirtafű Keskenylevelű ezüstfa Keskenylevelű kakukkfű Kígyószisz Kínai kúszómagnólia Kis ezerjófű Kis meténg Kis vérfű Kóladió Komló Koriander Korpafű Kökény Körömvirág Kövér porcsin Közönséges aranyvessző Közönséges falgyom Közönséges gyömbér Közönséges gyújtoványfű Közönséges levendula Közönséges medvetalp Közönséges mirtusz Közönséges orbáncfű Közönséges párlófű Közönséges vasfű Kukorica Lándzsás útifű Lenmag Libapimpó Lopótök Lómenta Lucerna Madárberkenye Madársóska Majoránna Málna Martilapu Maté Mecsekifű Medvehagyma Menta Mezei cickafark Mezei iringó Mezei katáng Mezei menta Mezei szil Mezei zsurló Mirha Molyhos ökörfarkkóró Nagy csalán Nagyezerjófű Napraforgó Narancs Nehézszagú gólyaorr Nemes babér Nemes májvirág Nyírfa Nyúlszapuka Orvosi angyalgyökér Orvosi füstike Orvosi kálmos Orvosi kecskeruta Orvosi lestyán Orvosi macskagyökér Orvosi medveszőlő Orvosi pemetefű Somkóró Szappanfű Orvosi székfű Orvosi szemvidító Orvosi tisztesfű Orvosi tüdőfű Orvosi veronika Orvosi zilíz Orvosi zsálya Ökörfarkkóró Örökzöld törpetölgy Örménygyökér Őszi margitvirág Őszi vérfű Pacsirtafű Páfrányfenyő Palástfű Papaja Paprika Pasztinák Petrezselyem Pipacs Porcikafű Porcsin keserűfű Rebarbara Réti legyezőfű Réti ördögharaptafű Réti palástfű Ribiszke Sáfrány Sáfrányos szeklice Sarlós gamandor Sármányvirág Sédkender Sóskaborbolya Szagos müge Szappanfű Szárcsagyökér Szarkaláb Százszorszép Szeder Szegfűbors Szegfűszeg Szelídgesztenye Szenna Szurokfű Tarackbúza Tárkony Tárkonyüröm Tavaszi kankalin Tea Tejoltó galaj Tölgy Tövises iglice Tőzegáfonya Turbolya Tyúkhúr Útifű Vadcseresznye Vadrózsa Vadsóska Varjútövis Vérehulló fecskefű Vérfű Vidrafű Virágos kőris Vízi menta Vörös acsalapu Vörös áfonya Vörös lóhere Vörös ribiszke Vöröshagyma Zamatos turbolya Zeller Zsálya