Tárnokmester
| A Magyar Királyság tárnokmestere magister tavernicorum regalium | |
.svg) | |
 | |
gróf Keglevich Gábor 1842. január 12. – 1848 | |
| Adatok | |
| Ország | .svg){kind=small} Magyar Királyság |
| Első | Miska fia Salamon (1214) |
| Utolsó | Keglevich Gábor (1842–1848) |
| Egyéb címek | kamarások mestere királyi kamara elnöke kamarás főtárnokmester |
| Hivatal kezdete | 1214 |
| Hivatal vége | 1848 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A tárnokmester (magister tavernicorum regalium,[1] (németül: Tarnackmeister vagy Königlicher Oberschatzmeister)) vagy főtárnok (camerarius) a bárói méltóságok egyike, kezdetben a királyi udvarházak tárnokainak felügyelője, pénzügyeinek intézője, kincseinek őrzője. A középkor végére fokozatosan bírói tisztséggé is alakult, a 20. századra funkció nélküli címmé vált.
A tisztség maga a frank államszervezet mintájára született az államalapításkor, a környező országokban, Kelet-Közép-Európában camerarius volt a neve.[2]
Gazdasági szerepe
[szerkesztés]Sajnos István király oklevelei alig egy-két méltóságviselőt említenek, a tihanyi alapítólevélből tudunk csak valamit az udvari méltóságokról. A királyi jövedelmek kezelője a főtárnok (camerarius) volt, aki az udvari szervezet tárnokainak vezetője - Tárnok nevű helységeink államalapításkori foglalkozásokat űző személyek királyi udvarház körüli falvaira utalnak -, de ezentúl nyilván a révészek, vámosok, sószállítók és pénzverők is alája tartoztak. Ő kezelte a király "kamaráját", ezért később főkamarás néven is illették.[3]
Legkorábban 1148-ban a királyi kamara elnökeként (presidens camere regie) emlitik, majd 1198-ban és többször később kamarások mestere (magister cubiculariorum) címet viseli. 1214-ben jelenik meg először, mint tárnokmester (magister tavarnicorum. Ez utóbbi a magyarországi latinság terméke volt, és külföldön nem értették, ezért az 1271-es békekötésben mint kamarás (camerarius) szerepel. Az elnevezés változékonysága mögött a kialakulás kezdeti nehézségei állhatnak, ahogy a kezdetben az udvarért felelős nádor már nem tudta ellátni minden feladatát és szükség lett új főméltóságokra akik egyes feladatokra specializálódtak.[4]
1200 tájától a királyi birtokok jövedelmei veszíteni kezdtek jelentőségükből. Ekkortól a tárnokmester kezelte a többi kincstári bevételt (regálék, királyi városok adói stb.).[5] A 13. század eleje egyik tárnokmesterének, A(m)pod fia Dénesnek nagy szerepe volt a pénzjövedelmekre épülő új gazdaságpolitika kialakításában.[6] Károly Róbert reformjai a 14. század első felében nagyon megnövelték szerepét,[7] ekkor már az államháztartás feje, a pénzügyi és gazdaságpolitika tényleges irányítója, az ezekhez kapcsolódó szervezetek legfőbb igazgatási és bírói hatósága. Alá tartoztak még a koronajavak és a megmaradt várgazdaságok is. Gazdasági tevékenységét az altárnokmester és az altárnoknagy segítette. A 14. század második felében gazdasági feladatait fokozatosan, végül teljesen átvette helyettese, a kincstartó (thesaurarius).[5][6] A tisztség második aranykora az Árpád-ház kihalása utáni időszak. A feudális anarchia idején ugyanis egyszerre több nádora is volt az országnak, nehezen meghatározható területi hatáskörrel. A tartományurak többnyire akkor is nádornak hívatták, illetve tekintették magukat, amikor a (kérdéses legitimitású) király már mást nevezett ki helyükbe. Ezért a hivatal tekintélye lehanyatlott, és Károly Róbert udvarában átmenetileg a tárnokmester lett az ország legfőbb méltósága (Kristó 1995). Ebben a tisztségben hajtotta végre Nekcsei Demeter azt a gazdasági reformot, amellyel megteremtette az Anjou-kor királyainak szilárd pénzügyi alapjait.
Bírói szerepe
[szerkesztés]A szabad királyi városok egy csoportjában, az ún. tárnoki városokban a tárnokmester bíráskodott Budán már 1376 előtt is, de ekkor még a nádor és az országbíró is eljárhatott ügyeikben. Nagy Lajos reformjai következtében 1376 és 1378 között külön, a városi ügyekben illetékes bíró intézkedett – országbírói tisztének megtartása mellett –, majd 1378 után kialakult a tárnoki szék, ahol a tárnokmester bírói tevékenységét a tárnoki ítélőmester és a tárnoki jegyzők segítették.[6] A tárnoki városok polgári pereiben a fellebbezést a polgári ülnökökkel működő tárnoki székhez kellett benyújtani. A 15. században a tárnoki városok körét Buda, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Kassa, Eperjes és Bártfa alkotta. Még Mohács előtt csatlakozott hozzájuk Pest, majd számuk tovább nőtt különösen a 16-17. században. 1848-ban 28-an voltak. A török hódoltság idején a tárnoki szék Pozsonyban ülésezett.[5]
A 16. század elejétől a tárnokmester a negyedik világi főméltóság volt. A nádor ill. az országbíró akadályoztatása esetén ő elnökölt a felsőtábla, később a Hétszemélyes Tábla ülésein is. 1867 után minden hatáskör nélküli zászlósúri címként létezett tovább.[5]
Tárnokmesterek
[szerkesztés]Árpád-kor
[szerkesztés]Anjou-kor
[szerkesztés]Vegyesházi királyok kora
[szerkesztés]| Név | Tárnokmesterség ideje | Tárnokmestersége idején uralkodó | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Perényi János | 1438-58 | Albert, I. Ulászló, V. László | Perényi család |
Újkor
[szerkesztés]Tavernicorum regalium magistri, Königliche Ober–Schatzmeister[9]
| Név | Tárnokmesterség ideje | Uralkodója | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Thurzó Elek | 1523–1527 | II. Lajos | betlenfalvi; Thurzó család |
| Báthori András | 1527. november 10 – 1534 | I. Ferdinánd[9] | Báthori-család ecsedi ága (†1534) |
| homonnai Drugeth Ferenc | 1527 – 1533 | I. János[9] | homonnai; Drugeth család |
| Nádasdy Tamás | 1536 – 1543 | I. Ferdinánd[9] | Nádasdy család |
| Kendi Ferenc | 1539 | I. János[9] | |
| Báthori András | 1544. január 1 – 1554 június 1. | I. Ferdinánd | Báthori-család ecsedi ága (†1566) |
| Perényi Gábor | 1554. november 5 – 1557 | ||
| Zrínyi Miklós | 1557. november 23 – 1566. szeptember 7. | I. Ferdinánd, I. Miksa | gróf (†1566); Zrínyi család |
| Zrínyi György | 1567 – 1603 | I. Miksa, Rudolf | gróf (†1603); Zrínyi család |
| Erdődy Tamás | 1603. augusztus 19 – 1608 | Rudolf, II. Mátyás | monyorókeréki gróf (†1624); Erdődy család |
| Forgách Zsigmond | 1608. december 1 – 1610 | II. Mátyás | gimesi báró; Forgách család |
| Draskovich János | 1610. január 25 – 1613. május 11. | ||
| üresedés | 1613 – 1615 | ||
| Erdődy Tamás | 1615. április 27 – 1624. január 15. | II. Mátyás, II. Ferdinánd | monyorókeréki gróf (†1624); Erdődy család |
| üresedés | 1624. január – 1625. október | II. Ferdinánd | |
| Bánffy Kristóf | 1625. október 8 – 1643 | II. Ferdinánd, III. Ferdinánd | alsólendvai gróf; Bánffy család |
| Csáky István | 1644. március 15 – 1662. november 5. | III. Ferdinánd, I. Lipót | körösszegi gróf; Csáky család |
| Erdődy György | 1662. november 22 – 1663 | I. Lipót | monyorókeréki gróf (†1663); Erdődy család |
| Forgách Ádám | 1663. június 8 – 1679 | gimesi gróf; Forgách család | |
| Erdődy Imre | 1679. augusztus 21 – 1690 | gróf; Erdődy család | |
| Zichy István | 1690. június 12 – 1693 | vázsonykői gróf; Zichy család | |
| Erdődy György | 1693. április 7 – 1704. január 15. | gróf | |
| üresedés | 1704 – 1705 | ||
| Csáky Zsigmond | 1706. november 17 – 1739 | I. József, III. Károly | gróf; Csáky család |
| Nádasdy Lipót Flórián | 1739. május 9 – 1746. augusztus 2. | III. Károly, Mária Terézia | Nádasdy család |
| Esterházy Ferenc | 1746. augusztus 3 – 1754. augusztus | Mária Terézia | galántai gróf (†1754); Esterházy család |
| Illésházy József | 1755. november 24 – 1759. augusztus 21. | gróf; Illésházy család | |
| Batthyány Ádám | 1759. augusztus 21 – 1782. | Mária Terézia, II. József | Batthyány család |
| Csáky János | 1782. október 18 – 1783. augusztus 14. | II. József | körösszegi gróf; Csáky család |
| Niczky Kristóf | 1783. augusztus 14 – 1786. december 21. | gróf; Niczky család | |
| Jankovich Antal | 1786. december 21 – 1789 | daruvári gróf (†1789); Jankovics család | |
| Végh Péter | 1789. április 27 – 1795. július 21. | II. József, II. Lipót, Ferenc | |
| Majláth József | 1795. július 23 – 1797 | Ferenc | székhelyi; Majláth család |
| Szentiványi Ferenc | 1797. október 21 – 1802. április 16. | szentiványi; Szentiványi család | |
| Brunswick József | 1802. április 16 – 1825. március 18. | korompai gróf; Brunszvik család | |
| Cziráky Antal Mózes | 1825. április 3 – 1827 | ciráki gróf; Cziráky család | |
| Pálffy Fidél | 1828. március 18 – 1836 | Ferenc, V. Ferdinánd | erdődi gróf; Pálffy család |
| Eötvös Ignác | 1836. augusztus 9 – 1841 | V. Ferdinánd | vásárosnaményi gróf; Eötvös család |
| Keglevich Gábor | 1842. január 12 – 1848 | buzini gróf; Keglevich család |
Királynéi tárnokmesterek
[szerkesztés]Anjou-kor (királynéi)
[szerkesztés]| Név | Tárnokmesterség ideje | Uralkodó | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Rátót nembeli László | 1302[8] | Rátót nemzetség | |
| Rátót nembeli Domokos | 1313–1314[6] (1302[8]) | Rátót nemzetség, Porc István fia, a Pásztói család őse | |
| Szécsényi Tamás | 1320–1321[8] | Szécsényi család | |
| Drugeth Fülöp | 1321–1323[8] | Drugeth család | |
| Ákos nembeli Mikcs | 1323–1326[8] | Ákos nemzetség | |
| Babonić János | 1326–1333[8] | Babonić család, Vodicsai Babonjeg fia | |
| Rátót nembeli Olivér | Rátót nemzetség | ||
| Lackfi András | 1355-56 | I. Lajos | Lackfi család |
| Bebek István | 1359–1360 | I. Lajos | Bebek család |
| Bebek György | 1362-89 | I. Lajos | Bebek család |
| Bebek Imre | 1393–1395 | Zsigmond | Bebek család |
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]A magyar uralkodó osztály
- Árpád-ház
- Erdélyi vajda 1526 előtt
- Erdélyi fejedelmek listája 1526 – 1711 között
- Nádor vagy Nádorispán
- Országbíró
- Horvát bán
- Magyarország államfőinek listája (Itt található a kormányzók listája is.)
- Magyarország kormányfőinek listája
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Országzászlósok az újkorban. Az országbíró, a horvát bán és a tárnokmester, tankonyvtar.hu
- ↑ Györffy, György. István király és műve, 2. kiadás, Gondolat, Budapest, 524. o. (1983). ISBN 963-281-221-2
- ↑ Györffy, György. István király és műve, 2. kiadás, Gondolat, Budapest, 241. o. (1983). ISBN 963-281-221-2
- ↑ a b c d e f g h i j k l Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető, 47-48. o. (1986). ISBN 963-14-0582-6
- ↑ a b c d Magyar történelmi fogalomtár, szerkesztette Bán Péter, Gondolat, Budapest, 194-195. o.. ISBN 963 282 202 1 (1989)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap aq ar as at au av aw ax ay az szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest, 662. o. (1994). ISBN 963-05-6722-9
- ↑ a b Kristó Gyula, Makk Ferenc. Előszó., Károly Róbert emlékezete. Európa Könyvkiadó Budapest 1988. ISBN 963-07-4394-9
- ↑ a b c d e f g h i Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub. isbn 963 547 085 1 (2000)
- ↑ a b c d e Fallenbüchl, Zoltán. Magyarország főméltóságai. Maecenas (1988). ISBN 963-02-5536-7
Források
[szerkesztés]- Basa László: Az utolsó tárnokmester.
- Kristó, 1995: Kristó Gyula: I. Károly király főúri elitje (1301–1309), Századok, Budapest, 133/1. 41–62.
