Hutás
| Hutás (Hutka) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Bártfai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1588 | ||
| Polgármester | Anna Carachová | ||
| Irányítószám | 086 36 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | BJ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 96 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 22 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 372 m | ||
| Terület | 3,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 23′ 50″, k. h. 21° 25′ 50″49.397222°N 21.430556°EKoordináták: é. sz. 49° 23′ 50″, k. h. 21° 25′ 50″49.397222°N 21.430556°E | |||
| Hutás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hutás témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Hutás (szlovákul: Hutka, németül: Glashütte) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 19 km-re északkeletre, a lengyel határ mellett található.
Története
[szerkesztés]Helyén már a középkorban is vaségető volt, melyet 1424-ben „Wasekethew” alakban említenek. A település a 16. század második felében keletkezett, amikor a vlach jog alapján ruszin pásztorokat telepítettek területére. Írott forrásban 1588-ban említik először. Dobronya uradalmához tartozott, majd 1848-ig a besztercebányai kamara tulajdona.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HUTA, Sáros Várm. földes Ura G. Aspermont Uraság, Zboronak filiája.”[2]
Vasgyára volt, mely 1817 és 1849 között fegyvergyárként működött. 1828-ban a falu 42 házát 318-an lakták.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hutka, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Zboró fil. 2 római, 258 g. kath. lak.”[3]
A század elején lakói földművesek, erdei munkások voltak. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 221, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 94 lakosából 74 szlovák és 16 ruszin volt.
2011-ben 83 lakosából 54 szlovák és 22 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Görögkatolikus fatemploma 1923-ban épült.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Bártfai járás települései | ||
|---|---|---|
Bártfa (Bardejov) | ||
|  | |
