Geréb (település)
| Geréb (Hrabské) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Bártfai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1351 | ||
| Polgármester | Ján Kolcun | ||
| Irányítószám | 086 06 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | BJ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 642 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 55 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 474 m | ||
| Terület | 10,91 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 20′ 19″, k. h. 21° 04′ 24″49.338611°N 21.073333°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 19″, k. h. 21° 04′ 24″49.338611°N 21.073333°E | |||
| Geréb weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Geréb témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Geréb (1899-ig Hrábzke, szlovákul: Hrabské) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 20 km-re északnyugatra, a lengyel határ mellett fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a szlovák hrabské (= grófi birtok) szóból származik.
Története
[szerkesztés]Az a terület, amelyen ma a község fekszik, a 13. században királyi birtokként a sárosi várispánsághoz tartozott. 1338-ban Károly Róbert király az uradalomnak ezt a részét a szepességi Polyánfaluból származó Pongrác fia Bertalannak adja. Még ebben az évben a korotnoki Polyák Péter birtoka a Gerébi patak mentén fekvő terület. A falu létezésének első bizonyítéka egy 1351-es okirat, melyben „Grabow” alakban említik. Az 1440-es években és egészen a 16. századig korotnoki nemesek birtoka. Később a Zedniczky, Bakonyi és Petróczi családé. 1600-ban 13 adózó portája volt. A 17. században a gerébi Csáky család a birtokosa. 1787-ben 312 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HRABSZKI. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Büdeskúti Úr, lakosai ó hitűek, fekszik a’ Zombori járásban, savanyú kútfői is vagynak, és sindelyeket készítenek lakosai, réttye, legelője, van.”[2]
1828-ban 77 házában 588 lakosa élt. A 19. században az Anhalt család a birtokosa. Lakói hagyományosan mezőgazdaságból, zsindelykészítésből és faeszközök készítéséből éltek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrabszke, orosz falu, Sáros vmegyében, a Kárpát alatt, Galliczia szélén: 22 romai, 550 g. kath., 29 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Szép fenyves erdő. Savanyuviz-források. Zsindelykészités. Sovány, hideg föld. F. u. a Bideskuty nemzetség. Ut. p. Bártfa.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 449, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 567 lakosából 527 szlovák volt.
2011-ben 600 lakosából 549 szlovák és 23 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Demeter tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1822-ben épült klasszicista stílusban.
Híres emberek
[szerkesztés]Itt született 1904-ben Vasiľ Hopko eperjesi görögkatolikus püspök.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Geréb Szlovákia térképén
- Fotógaléria
- E-obce.sk
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Bártfai járás települései | ||
|---|---|---|
Bártfa (Bardejov) | ||
|  | |
