Ugrás a tartalomhoz

Göd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Gödi SE szócikkből átirányítva)
 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Göd
Göd címere
Göd címere		 Göd zászlaja
Göd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásDunakeszi
Jogállásváros
PolgármesterKammerer Zoltán (Kammererrel)[1]
Irányítószám2131 és 2132
Körzethívószám27
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség21 876 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség750,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 41′ 26″, k. h. 19° 08′ 04″47.690556°N 19.134444°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 26″, k. h. 19° 08′ 04″47.690556°N 19.134444°E
Göd (Pest vármegye)
Göd
Göd
Pozíció Pest vármegye térképén
Göd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Göd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Göd város Pest vármegyében, a Dunakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Dunakanyar délkeleti részén fekszik, a Vác–Pesti-Duna-völgyben, a váci Duna-ág bal partján. A "Dunakanyar kapujaként" is szokták nevezni. Budapesttől mintegy 25 kilométerre északra, Váctól 9 kilométerre délre található.

A legközelebbi települések: észak felől Sződliget és Vác, északkelet felől Sződ, kelet felől Vácrátót és Csomád, dél felől Fót és Dunakeszi, nyugat felől pedig a Duna-ág túlpartján (a Szentendrei-szigeten) fekvő Szigetmonostor és Pócsmegyer

Göd térképe

Megközelítése, közlekedése

[szerkesztés]

Budapest felől közúton a 2-es főúton vagy a M2-es autóúton, közelíthető meg a legegyszerűbben. Az M2-es itteni csomópontjával a 21 107-es számú mellékút kapcsolja össze a központi részeit. Kerékpárral a Duna mellett végighúzódó kerékpárúton érhető el.

1846. július 15-én itt (pontosabban a Pest-Vác szakaszon) nyílt meg az első magyar vasútvonal. 1877-ben a vonalnak még csak Rákospalotán, Dunakeszin és Gödön volt állomása. A várost függőlegesen átszelő Budapest–Szob-vasútvonalnak Gödön három megállási pontja van: Alsógöd megállóhely, Göd vasútállomás és Felsőgöd megállóhely. Alsógöd mh. szinte közvetlenül a 2-es főút mellett fekszik, a gödi állomás a város központjának keleti szélén helyezkedik el, közúti megközelítését a 2-es főútból kiágazó 21 313-as számú mellékút (Köztársaság út / Rákóczi Ferenc utca) teszi lehetővé; Felsőgöd mh. pedig a 21 107-es számú mellékút vasúti keresztezése mellett található.

A Volánbusznak négy helyközi viszonylata halad keresztül a városon (300, 301, 345, 371) és egy magánvállalkozásban üzemelő helyi járat is közlekedik (egy Ikarus 405 típusú autóbusszal).

Története

[szerkesztés]

Kezdetek

[szerkesztés]

Göd ősidők óta lakott helynek számít. Számos őskori régészeti emlék maradt fent, tártak fel a település területén. Újkőkori, majd réz-és bronzkori emberek telepedtek le, szarmaták települést alapítottak. A római uralomból számos pénzérme került elő, valamint római őrtorony a Duna parton, a Csörsz-árok Dunakeszi közelében és az Újtelepnél feltárt erődépítkezés, melyet I. Valentinianus császár rendelt el, és amely a limestől mélyen az ellenséges területen belül épült volna fel, így áttételesen háború, egy király és egy császár halálokozója volt.[3]

Felsőgöd - Várdomb, légi fotó

Mohácsig

[szerkesztés]

A mai Felsőgöd területén található az avar kori földvár, melyről az utat és a Dunát lehetett védelmezni. Itt alakult ki a kör alapú templom és a falu Gud, Göde néven. Göd Juditot még 1640-ben is említették. A váci püspökség birtoka volt ekkor a település. A pusztító tatárjárás után került Göd a Gyula-Zsombor nemzetségből származó Sebrethez, aki Fejér vármegye ispánja volt. Ekkor, 1255-ben említették először oklevélben a települést. Ez az évszám található a címerben is. Gödöt 1317-ben Károly Róbert Szécsi Dénesnek adományozta. A 15. században a római őrtorony alapjaira ismét felépítettek egy őrtornyot. A Sződ-rákosi patakon vízimalom épült. 1485-ben a váci országgyűlésre érkező Mátyás király átvonult a falun.

Török kor

[szerkesztés]

A mohácsi csata után a területet folyton fosztogatások sújtották. Ezt bizonyítja az az adat, mely szerint 1684-ig 38 esetben dúlták fel a vidéket a török és a keresztény hadak egyaránt. A lakosság elmenekült, a templom, a temető és a falu elpusztult. 1600 körül a Madáchoké lett Göd. A török kiűzése után a feljegyzések szerint elhagyott, kiégett puszta volt, mely Sződhöz tartozott.

Újjáépülés

[szerkesztés]

1700 körül alakult ki Göd-puszta, a mai Nemeskéri-kúria és környéke. Az 1715-ös összeírás alapján Vác pusztája volt. 1718-ban Madách László lett a birtokosa Sződdel együtt. Felépült a Madách-kastély, és fejlődött a birtok is. 1736-ban a Grassalkovich családi uradalom része lett, kiépült a Göd-pusztai központ, a Kincsem telep, pálinkaház és sörfőzde. A falu újjáépülése többnyire magyar lakosok kezemunkáját dicsérte. A Gál-napi marha és baromfivásárok visszaállítása és a postakocsijárat indítása is jelezte a fejlődést. Mayerffy József bérelte ki a pusztát, és neki köszönhetően beindult a juhtenyésztés, pincészet és gazdasági épületek épültek. Sírja a Göd-pusztai temetőben található. 1800 környékén megjelentek a hajómalmok a Dunán.

Fejlődés megindulása, reformkor

[szerkesztés]

1805-ben elkészült Mayerffy József magyar feliratú harangja, ez van a címerben is. 1830-ban a bérleti viszony megszűnt, és a Mayerffyak megvásárolták Gödöt. Az új tulajdonos Mayerffy Ferenc Xavérius serfőző mester, a Lovaregylet alapítója, Széchenyi István barátja lett. 1846-ban felavatták az ország első vasútját Pest és Vác között. A kezdeti palotai és dunakeszi állomás után Göd lett a harmadik állomás. A szabadságharc ideje alatt a birtokot és a kúriát feldúlták. A Sina család tulajdonába került a terület 1864-ig, majd egy belga bank parcellázta ki a telkeket. Tulajdonosok lettek Floch-Reichersberg, Schöffer Bódog, Arany László, Nemeskéri-Kiss Miklós és dr. Széchy Kálmán birtokosok.

A település kialakulása

[szerkesztés]

1873-ban megjelent Felsőgödtelep, birtokosa Szapáry gróf volt, kastélya a Madách utcában épült. 1875-től 1880-ig Kincsem, a csodaló volt a gödi istálló lakója. Tenyésztője Blaskovich Ernő volt, akinek a munkásságának köszönhetően kialakult egy versenyló-tréningtelep. Kincsem minden idők legeredményesebb versenylova. A ma is álló Kincsem istálló Göd egyik legrégibb épülete. Göd-pusztán iskola, postaügynökség is működött a kúria épületében. Nemeskéri-Kiss Miklós honvéd ezredes és Nemeskéri-Kiss Pál szeszgyárat, gazdasági vasutat és svájci mintára istállókat építtetett. Kialakult Kis-Göd és a Villatelep. 1900 környékén tégla- és cementlapgyár üzemelt 100 munkással, épületei egy része ma is áll, vendéglők, boltok találhatók benne a főúton. Huzella Tivadar megvásárolta Arany Lászlótól a birtokot. 1951-től az MTA tulajdona volt. 1902-ben felépült a mai művelődési ház, a Biciklista Nagyvendéglő, melyben később mozi üzemelt. A Budapest–Göd kerékpárverseny célállomása a település. Ezidőben Alsógödön katolikus kápolna épült. 1908-ban megindult Felsőgödön a tanítás is. Felsőgöd gyorsan fejlődött, postaügynökséget építettek, vasúti megálló létesült, helyi újság, másik iskola indult, kaszinó nyílt, katolikus haranglábat állítottak a későbbi templom helyén. 1914-ben Felsőgöd kivált Sződből és önálló településsé szervezték. Megépült az első gyógyszertár, az első mozi, és új temetőt nyitottak. Az első világháború hősi halottai számára a felsőgödi temetőben emlékmű, az alsógödi Dunaparton tíz fűzfa egy-egy névvel állít emléket az elesettek számára. Felsőgöd hamarosan nagyközség lett, és új postahivatal épült.

Alsógöd, strand a két világháború között

Alsógöd is követte Felsőgödöt a fejlődésben. 1921-ben kisközséggé alakult, iskolát nyitottak az egykori téglagyár egyik épületében. Eközben Felsőgödön felépült a katolikus templom a Bozóky téren, iparoskör is alakult. Létrejött a Fecskefészek, a helyi cserkészmozgalom is beindult, és Alsógödön is mozit nyitottak. Megindult Felsőgödön a villanyvilágítás, önkéntes tűzoltó egyesület alakult, felépült a plébánia épülete. Alsógödön postahivatal, állandó iskola, református imaház és evangélikus templom épült. Csendőrőrsöt is telepítettek a megnövekedett lakosságszám miatt. Felépült a felsőgödi állami elemi iskola Mikle Károly tervei alapján. Megnyílt az Árpád mozi, melyet 1948-ban államosítottak, majd gazdaságtalan működése miatt megszüntették. A református templom és a zsinagóga is felépült ezidőben Felsőgödön. 1939-ben az anatómusok világkongresszusát a Huzella villában tartották. Ilka majorba betelepültek a bócsaiak, a Schöffer-kastélyban 1944-ben művészkongresszust szerveztek.

A második világháború után

[szerkesztés]

1950-ben melegvízforrást találtak, erre épült rá a mai Termál strand. Egészségház és népkönyvtár épült. 1970-ben Alsógöd és Felsőgöd Göd néven egyesült. Megindult a Gödi Körkép, a Piarista Szakmunkásképző megindította a tanítást.

1993-ban az alsógödi katolikus templom leégett, de 1996-ra újjáépítették. 1999. augusztus 20-án Göd városi rangot kapott.

A 21. században felépült a Samsung-gyár, befejeződött a csatornázás.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
17 843
18 005
18 218
20 799
21 897
21 992
21 876
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 1,1% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).[4] A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33%, református 8,7%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 0,8%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 20,7% (32,8% nem nyilatkozott).[4]

2022-ben a lakosság 88,3%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% szerbnek, horvátnak, görögnek, bolgárnak, ruszinnak és szlováknak, 5,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,1% volt római katolikus, 8% református, 1,7% evangélikus, 1% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 17,4% felekezeten kívüli (43,3% nem válaszolt).[5]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Terminus Név Jelölő szervezet(ek) Megjegyzés
1990–1991 Lovászi Lajos KDNP[6] hivataláról lemondott
1991–1994 Hantos László független[7]
1994–1998 Dr. Bognár László FKgP-MIÉP-POFOSZ-MUT[8]
1998–2002 Szegedi Sándor GVE-GKE-MSZP[9]
2002–2006 Sándor István MSZP-SZDSZ[10]
2006–2010 Markó József Fidesz-KDNP-VP[11]
2010–2014 Fidesz-KDNP[12]
2014–2019 Fidesz-KDNP[13]
2019–2023 Balogh Csaba DK-Jobbik-Zöldek-MMM-Momentum-Párbeszéd[14] hivataláról lemondott[15]
2023–2024 Kammerer Zoltán független[16] Időközi választás 2023. május 14.
2024– Kammererrel a Változásért Egyesület[1]

Gazdaság

[szerkesztés]

A hajdani Göd lakói állattenyésztéssel és halászattal foglalkoztak, mivel földművelésre nem ezek a földek voltak a legmegfelelőbbek. A vidék azonban legeltetésre kiválóan alkalmas volt és hajdanán itt hatalmas marhavásárokat tartottak. Ivóvíz bőségesen rendelkezésre állt és a dombokról az őrök messziről észrevehették a harácsolókat, mivel a nagy kiterjedésű lápos ingoványok biztos védelmet nyújtottak. Igen fejlett volt a halászat és a tervszerű halászat nyoma a vizafogó, ami 1528-ban Vác és Buda között épült ki.

Az ipar megjelenése a Grassalkovich család nevéhez fűződik. Ők építették meg a későbbi Kincsem telepnek nevezett majort hatalmas magtárral és a Duna-parton sörgyárral.

2018-ban Gödre települt a Samsung akkumulátorgyára. A gyár, annak ellenére, hogy az akkumulátor-gyártás technológiai folyamata miatt kötelező lett volna környezeti hatásvizsgálati eljárás és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása, öt éven keresztül környezethasználati engedély nélkül működött.[17] 2023-ban a Pest Vármegyei Kormányhivatal, anélkül hogy érdemi vizsgálatot folytatott volna le, 2033-ig környezethasználati engedélyt adott a gyárnak.[18] Mivel gyárat a lakott területtől sem zajvédő fal, sem véderdő nem választja el, így az üzem zaja a lakosságnak sok kellemetlenséget okoz.[19][20][21] A zaj csökkentése céljából a környezetvédelmi hatóság két intézkedési tervet is előírt, de a gyár egyiket sem hajtotta végre.[18]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Épületek

[szerkesztés]
Mráv Zsolt: Contra Constantiam késő római kori ovális alaprajzú erődépítkezés nyomai
  • Nemeskéri-Kiss-kúria
  • Kincsem istálló és csárda - Itt bérelt istállót, és készítette fel a versenyekre a híres versenylovat, Kincsemet Blaskovits Ernő.
  • A 2001-ben Göd-Bócsaújtelep mellett feltárt Contra Constantiam késő római kori ovális alaprajzú erődépítkezés nyomai 12 kör alakú toronnyal[22]
  • Pich-villa (a mai városháza)
  • Tost-Wigner-villa (ma piarista iskola)
  • Schöffer-kastély (gyermekotthon-Újtelep)
  • Walch-ház (ma általános iskola), az egykori téglagyár irodája, majd villa
  • Irma-lak
  • Latabár-villa
  • Délibáb-villa
  • Huzella-villa, (a Huzella-kertben), az ELTE tulajdona
  • Fácán vendéglő, 1876-ban épült Kincsem miatt ideérkező újságírók szállásaként
  • Németh László villája, az író és családja itt nyaralt és élt, itt írta az Emberi színjáték, Szerdai fogadónap és a Tanú című műveit
  • Szapáry kastély
  • Biciklista Nagyvendéglő, a mai József Attila Művelődési Ház, nevét az első magyar amatőr kerékpár versenyről kapta, mely Budapest és Göd között zajlott
  • A World Travel Awardsot háromszor is elnyerő szálloda a Pólus Palace Thermal Golf Club Hotel.
  • Országzászló, a világháború után elbontott országzászlót 2009-ben avatták újjá

Templomok

[szerkesztés]

Göd már a középkorban is templomos helynek számított, kör alaprajzú temploma a mai várdomb közelében állott. Ma 5 temploma található meg. Felsőgöd:

  • Felsőgödi Jézus Szíve Plébánia templom, az 1924-ben felavatott templomot Pilismaróti Bozóky Gyula vezérezredes segítette felépülni
  • Felsőgödi református templom, 1939-ben épült fel

mindkettő templom neoromán stílusú. Alsógöd:

  • Alsógödi Szent István templom, az 1908-ban épített, majd többször kiegészített kis templomot 1993-ban felgyújtották, 1996-tól fokozatosan, egészen a 2000-es évek elejéig épült újjá.
  • Alsógödi református templom, 1999-ben készült el
  • Alsógödi evangélikus templom, 1929-ben szentelték fel a Feneketlen tó közelében felépült templomot

Természeti értékek

[szerkesztés]
  • A Duna egy szakasza kedvelt kirándulóhely.
  • Az egyedi értékei miatt kiemelten védett Homoksziget.
  • A Szakáts-kert és horgásztó.
  • A Huzella-kert és benne az ELTE Füvészkert „Huzella Kert” természetvédelmi és ökoturisztikai állomása.
  • Széchenyi-forrás (korábban Zsuzsi forrás), nevét Széchenyi Ödönről kapta ki a közeli Duna villában töltötte egyik nyarát.
  • Volt itt egy 120 évnél idősebb óriás diófa, melyet 1982-ben kivágtak. Még ma is több tájképen látható.
  • 25 hektár erdő, amit a dél-koreai gyár bővítése miatt tarra vágtak 2018 őszén!
  • 50 hektár fás rét tavakkal.

Egyéb nevezetességek

[szerkesztés]

Termálvizű strand.

Neves személyek

[szerkesztés]
Lásd még: Kategória:Gödiek

Kultúra

[szerkesztés]

Göd rendezvényekben gazdag település. Több helyen működik kiállítóterem, előadóterem. Sok művész lakik itt, akiket az alsógödi Olajfa Művészház támogat, kiállításokat szervez nekik. A város művelődési háza a József Attila Művelődési Ház a Pesti úton. Itt található a városi könyvtár is. Meg kell említeni az iskolák művészeti oktatását is, a felsőgödi Németh László iskola egyben Alapfokú Művészeti Intézmény is. A Nemeskéri kúriában és a dunaparti nyaralóházakban tartott események is emelik a település kulturális színvonalát. Az újonnan nyílt Christie's Kávéházzal új színfolt került a város életébe. Sok rendezvény, fesztivál Archiválva 2013. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben színesíti a város életét:

A városnak büszkeségei a művészeti csoportok, együttesek, egyesületek, szervezetek, akik nemcsak az országban, de a határokon túl is eljuttatják Göd nevét:

Oktatás

[szerkesztés]

A gödi oktatás már több mint 100 éves. Több általános iskola, több óvoda, bölcsőde, piarista iskola van.

Sportélete

[szerkesztés]
 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Göd már a 19. században is a sportolásra vágyók egyik helye volt. A lovas múlttal (Kincsem) rendelkező városban sok fajta sportolási lehetőség található. A hosszú Duna-part sok kajakozót, kenuzót, evezőst és más vízi sportot űzőt vonz.

A Göd SE 2009-ben lett az FTC utánpótlásbázisa és a vízilabdások a VASAS utánpótlásbázisa. A Gödön található teniszpályákon már régóta folyik a teniszezés.

Gödön még asztalitenisz, tollas, úszás, teremfoci, kosárlabda és megannyi más sportolási lehetőség elérhető. Már hagyománnyá vált a Fétis Crossfutás az alsógödi Kiserdőben. Évente többször rendeznek sportnapot, a Belépés Családostul az egyik legnépszerűbb. Kerékpártúrák indulnak a Dunakanyarba. Horgászat és lovaglás is rendelkezésre áll. Szkander országos bajnokság volt Gödön.

Sportegyesületek

[szerkesztés]

Sportegyesületek listája:[23]

  • Aquaworm Waterpolo - vízilabda
  • Fenyves Tenisz Park
  • Gödi Betyárok – jégkorong
  • Gödi Harcművészek Egyesület (Kobukan Dojo Göd)
  • Gödi Horgász Egyesület
  • Gödi Lovas SE Western Szakág
  • Gödi Postagalamb Egyesület
  • Gödi Sakk Club
  • Gödi SE
  • Gödi SE kajak-kenu szakosztály,
  • Gödi SE - Kézilabda Szakosztály[24]
  • Gödi SE - Kosárlabda Szakosztály
  • Gödi SE - Labdarúgó Szakosztály (1921-ben alapították. Színe kék-fehér. Az 5. osztályban játszik, a Pest megyei bajnokság II. osztály Északi csoportjában.)
  • Gödi SE - Sakk Szakosztály
  • Gödi SE - Tollaslabda Szakosztály
  • Vízikukac - úszás

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]
  • A gödi Duna-part
    A gödi Duna-part
  • A gödi Duna-part
    A gödi Duna-part
  • Kerékpárút a gödi Duna-parton
    Kerékpárút a gödi Duna-parton

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Göd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Várak, kastélyok, templomok folyóirat 2008. június.
  4. ↑ a b Göd Helységnévtár
  5. ↑ Göd Helységnévtár
  6. ↑ Rendet kívül és belül. Pest Megyei Hírlap, XXXIV. évf. 264. sz. (1991. november 10.)
  7. ↑ Göd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Göd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  9. ↑ Göd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  10. ↑ Göd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  11. ↑ Göd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  12. ↑ Göd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  13. ↑ Göd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  14. ↑ Göd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  15. ↑ Czinkóczi Sándor: Lemondott Göd ellenzéki polgármestere a „DK és a Fidesz koalíciója” miatt. 444.hu, 2023. február 10. (Hozzáférés: 2023. február 10.)
  16. ↑ Göd települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2023. május 14. (Hozzáférés: 2023. május 15.)
  17. ↑ https://atlatszo.hu/kozugy/2023/10/09/ot-eve-kornyezethasznalati-engedely-nelkul-mukodik-a-godi-akkugyar/
  18. ↑ a b https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/12/11/tiz-evre-megkapta-a-kornyezethasznalati-engedelyt-a-zajszennyezo-godi-akkugyar/
  19. ↑ Czinkóczi Sándor, Kristóf Balázs - Úgy érzik, már a hálószobájukban az akkumulátorgyár (444.hu Youtube csatorna, 2023.04.17.)
  20. ↑ Csengel Karina - „Szeptember óta nem tudtam átaludni úgy egy éjszakát, hogy ne a Samsung morajlására ébredtem volna” (Mérce.hu, 2021.10.31.)
  21. ↑ Csengel Karina - Országunk vezetői ismét bebizonyították: semmi sem túl drága, ha a koreai multik kegyeiről van szó (Mérce.hu, 2021.11.04.)
  22. ↑ Késő római erődépítkezés Göd–Bócsaújtelepen
  23. ↑ Sportegyesületek listája Archiválva 2016. december 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
  24. ↑ Archivált másolat. [2020. július 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 1.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Göd&oldid=27424605#Sportélete”