Ugrás a tartalomhoz

Veresegyház–Gödöllő-vasútvonal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Gödöllő–Veresegyház-vasútvonal szócikkből átirányítva)
Veresegyház–Gödöllő-vasútvonal
Vonal:72
Hossz:11 km
Nyomtávolság:1435 mm
A Wikimédia Commons tartalmaz Veresegyház–Gödöllő-vasútvonal témájú médiaállományokat.
71 Budapest-Nyugati felé
0 Veresegyház
2104 Fő utca
71 Vác felé
volt fatelep
2104 Dózsa György út
2 Szada
3 Szada alsó
2104 Dózsa György út
Úrréti-tó
Rákos-patak
7 Felsőöreghegy
8 Knézits Károly út
9 Alsóöreghegy
10 Besnyői út
Szabadság út
80a Hatvan felé
11 Gödöllő
80a Budapest-Keleti felé
A vasútvonal emlékére 2019-ben kiállított váltóállító készülék, Gödöllőn a Felsőöreghegy megállóhely épülete mellett, a Kismuki téren

Az 1970-ben megszüntetett és azóta elbontott Veresegyház–Gödöllő-vasútvonal a két települést kötötte össze a Gödöllői-dombságban. Utoljára a 72-es menetrendi vonalszámot viselte.

Története

[szerkesztés]

A helyiérdekű vasút létesítését az 1908. évi XXXIV. törvénycikk[1] engedélyezte. A vasútvonal a ma is üzemelő, Budapestet Veresegyházon át Váccal összekötő vonallal volt forgalmi és tulajdonosi szempontból szoros kapcsolatban, a két vasútvonalat egy társaság, a Villamos Vállalatok Részvénytársaság létesítette. A társaság a veresegyházi állomásától a Magyar Királyi Államvasutak gödöllői állomásáig tartó vonalszakaszt, a Rákospalota-Újpest és Veresegyház közötti vonalszakasszal együtt, 1911. szeptember 2-án nyitotta meg a forgalomnak.[2] A kezdetektől fogva villamosüzemre berendezett vasútvonal kezelését a MÁV látta el.[3] A felépítmény a helyiérdekű vasutaknál szokásosan alkalmazott 12 m hosszú, 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült, a síneket vágánymezőnként 17 darab talpfára fektették.

Megszüntetése

[szerkesztés]

A második világháborúban a felsővezeték tönkrement, így a vonalon gőzvontatást alkalmaztak, többnyire 275-ös sorozatú mozdonyokkal. A vasúti pálya rossz állapotára való hivatkozással a forgalmat 1970. június 30-án állították le, amit helyközi autóbuszjárat vett át.[4] A Gödöllő belső területén felhagyott négy hajdani vasúti megállóhely (Felsőöreghegy, Knézits Károly utca, Alsóöreghegy, Besnyői út) és Veresegyház állomás között azóta sincsen közvetlen autóbuszos összeköttetés. Ezután a vasutat Gödöllőtől a veresegyházi fatelepig elbontották. Veresegyházon az iparvágányként használt vágányszakaszt a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal 1998-as felújításakor bontották el. Gödöllő vasútállomástól északra néhány száz méteres szakaszt hagytak meg, szintén iparvágányként. Ezt pedig a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal 2018–2020 között elvégzett felújításakor bontották el. Szadán a Vasút utca – Hársfa utca, Gödöllőn az Akácfa utca – Galagonya utca – Blaháné utca – Hunyadi János utca – Testvérvárosok útja az egykori vasút nyomvonalán halad.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1908. évi XXXIV. törvénycikk a vácz-budapest-gödöllői helyi érdekü villamos vasut engedélyezéséről (magyar nyelven) (html). www.1000ev.hu. [2011. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 24.)
  2. Magyar vasúttörténet 4. kötet. Budapest: Közdok. 1996. 111., 210. o. ISBN 963-552-314-9  
  3. Személyi és üzleti hírek. Elektrotechnika, IV. évf. 17. sz. (1911. szeptember 1.) 260. o. Hozzáférés: 2017. szeptember 16.
  4. Kameniczky Ákos – Vonnák Attila – Zsigmond Gábor: Az Oktogontól a Népligetig: Képes időutazás Volánbusszal. Budapest: Volánbusz Zrt. 2017. ISBN 978-615-00-0582-9  

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]