Közönséges füge
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Termő példány
| ||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Ficus carica L. | ||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Közönséges füge témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges füge témájú médiaállományokat és Közönséges füge témájú kategóriát. |
A közönséges füge (Ficus carica) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó faj. Gyakrabban használt megnevezései: füge vagy fügefa.
Nemzetségének a típusfaja.
Származása, elterjedése
[szerkesztés]Eredeti hazája a Mediterráneum és az attól keletre eső terület - Görögországtól egészen Tádzsikisztánig - , de ízletes gyümölcse miatt már az ókorban is telepítették szinte a legtöbb szubtrópusi, illetve trópusi éghajlatú vidéken.
Madeirán főleg a sziget északnyugati részén, Faial és São Roque do Faial környékén vannak nagyobb fügeültetvények. A füge Magyarországon is elterjedt növényfaj, hiszen kedveli hazánk forró nyarú éghajlatát.
Alfaja
[szerkesztés]- Ficus carica subsp. rupestris (Hausskn.) Browicz
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés]A földközi-tengeri országokban gyakori fügefa 10-12 m magasra nőhet. Törzse sima, kérge hamuszürke, tejnedves. Nagy, 3-5 karéjos leveleinek széle fogazott. Ehető, húsos termése a füge. Ez nem egyszerű termés, hanem apró termések sokaságából álló, a befelé fordult, elhúsosodott virágtengelyt is magában foglaló terméságazat.
A gyümölcs összetétele mg-ban, 100 g száraz súlyra számítva
- kalcium: 220 mg
- foszfor: 133 mg
- vas: 2,7 mg
- nátrium: 9 mg
- kálium: 862 mg
- A-vitamin: 347 mg
- tiamin (B1-vitamin): 0,25 mg
- riboflavin (B2-vitamin): 0,25 mg
- niacin (B3-vitamin): 2 mg
- C-vitamin: 9,22 mg
Életmódja, termőhelye
[szerkesztés]A füge és a fügedarázs (Blastophaga psenes) kapcsolata a legbonyolultabb ismert szimbiotikus rendszerek egyike.[1]
Egy évben több fajtája is két terméshullámot érlel. A fügefajtákat ennek alapján a beporzás jellege (darázzsal, illetve szűznemzéssel) vagy teljes elmaradása alapján osztjuk típusokba.[2]
A fügedarázs Magyarországra 2008-ban települt be.
Felhasználása
[szerkesztés]A fügét és a belőle előállított készítményeket általában renyhe bélműködés és emésztési zavarok esetén ajánlják. Légúti panaszok esetén hatásos köptetőszer. A rügyeket glicerinbe áztatják, és az így nyert kivonatot gyomorhurut kezelésére használják. Hagyományosan a füge tejnedvét (latex) külsőleg kisebb fájdalmak enyhítésére használják. A gyümölcs enyhíti a szájüregben lévő afták okozta kellemetlen érzést, és csillapítja a köhögést.
A fügének nem ismert mérgező hatása, de fogyasztásakor figyelemmel kell lenni hashajtó hatására. A füge egyes hatóanyagai a sportolóknál a gyorsaságot fejlesztik.[3]
Gyógyhatása
[szerkesztés]A fügefa gyümölcse szénhidrátokban gazdag, kitűnő tápanyagforrás, amelyet a Szahara vidékén már 10 000 éve felismertek és nagyra értékeltek. Ismert hashajtó hatása. A termésben és a fiatal levelekben található bioaktív anyagok emésztést elősegítő, lágyító, nyugtató, gyulladásgátló, méregtelenítő és köptető hatásúak. A levelek a trigliceridekre gyakorolt hatásuk következtében hatékonyak a cukorbetegség kezelésében.
Állati kártevői
[szerkesztés]Rovarok:
- fekete fügelégy (Silba adipata),
- afrikai fügelégy (Zaprionus indianus)
- kétszínű gyümölcsfénybogár (Carpophilus hemipterus).
Sugárállatkák:
- fügefavész (Ceratocystis ficicola)[4]
Füge a bibliában és a művészetekben
[szerkesztés]Ádám és Éva
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Szabadidő: Füge
- ↑ Medve Zsolt
- ↑ Ha a nagymama lecsóját eszik, nem kapják meg az érmet. Index.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)
- ↑ Medve Zsolt: Fügés ember
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2015. augusztus 26.)
- A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7
- Füge lap
- Susanne Lips: Madeira. A Botanical Melting Pot! Oliver Breda Verlag, Duisburg. p. 10. ISBN 3-938282-09-6
- Ficus carica L. Plants of the World Online
- ↑ Medve Zsolt: Medve Zsolt: Fügés ember: Afrikai fügelégy (Zaprionus indianus) megjelenése is várható Magyarországon
További információk
[szerkesztés]- A füge termesztése és felhasználása Archiválva 2009. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Fügés focaccia
- Füge Ficus carica, tuja.hu (Füge ültetés, metszés, szaporítás)
- A közönséges fügefa ültetése, metszése és gondozása
