Ugrás a tartalomhoz

Fekete fügelégy

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fekete fügelégy
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Kétszárnyúak (Diptera)
Alrend: Légyalkatúak (Brachycera)
Alrendág: Valódilégy-alakúak (Muscomorpha)
Tagozat: Homlokréses legyek (Schizophora)
Altagozat: Torpikkely nélküliek (Calyptratae)
Öregcsalád: Fúrólegyek (Tephritoidea)
Család: Szuronyoslégyfélék (Lonchaeidae)
Nem: Silba
Alcsaládok

szövegben

A fekete fügelégy (Silba adipata) a fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota) közé sorolt kétszárnyúak (Diptera) rendjében a homlokréses legyek (Schizophora) alrendágába sorolt szuronyoslégyfélék (Lonchaeidae) családjának egyik faja. Angol nevét (Black fig fly) gyakran BFF-nnk rövidítik.[1]

Származása, elterjedése

[szerkesztés]

A Földközi-tenger térségéből és a Közel-Keletről származik.

  • Afrikában: Egyiptom,, Tunézia;
  • Ázsia: Izrael, Szíria, Törökország;
  • Európa: Spanyolország, Olaszország.

Agresszívan terjeszkedő, invazív faj:

Megjelenése, felépítése

[szerkesztés]

Az imágó 3,5–4,5 mm hosszú, feketén csillogó légy.[1]

Életmódja, élőhelye

[szerkesztés]

Lárváinak egyetlen tápnövénye a közönséges füge (Ficus carica). Az imágók a füge váladékát, a fügefa nedvét és esetleg más növények virágait is szívogatják; egyaránt szeretik a túlérett fügék édes és az éretlen füge tejszerű, latexes nedvét. Évente 4–6 nemzedéke fejlődhet ki, így az első és a második terméshullámot is megtámadja — Törökországban az imágók májustól novemberig aktívak. Az utolsó nemzedék bábjai a talajban telelnek át.[1]

Szaporodása

[szerkesztés]

A nőstény a füge serlegnyílásánál található pikkelyek alá rakja le petecsoportjait. Leginkább az éretlen, árnyékolt helyzetű (például levél takarásában növő) gyümölcsöket kedveli. Kora reggel és késő délután a legaktívabb, nagy melegben hajlandósága alábbhagy. A kikelő lárvák berágják magukat a füge bőre alá. Az így károsított füge gyakran (bár nem mindig) lehullik. A kifejlett lárvák körülbelül 1 mm átmérőjű lyukakat rágnak a gyümölcs héjába, és a talajban bábozódnak be.[1]

Gazdasági jelentősége

[szerkesztés]

Mezőgazdasági kártevő, amely főleg a fügét károsítja. A belülről károsított fügék emberi fogyasztásra alkalmatlanná válnak.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]