Dezsér
| Dezsér (Dežerice) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Báni | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Ladislav Chudoba | ||
| Irányítószám | 957 03 (Bánovce nad Bebravou 3) | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1019 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 50 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 215 m | ||
| Terület | 13,03 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 45′ 46″, k. h. 18° 12′ 51″48.762778°N 18.214167°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 46″, k. h. 18° 12′ 51″48.762778°N 18.214167°E | |||
| Dezsér weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dezsér témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Dezsér (régebben Dezsericza, szlovákul Dežerice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban. Farkaska tartozik hozzá.[2]
Fekvése
[szerkesztés]Bántól 5 km-re északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]1208-ban „Desir” néven említik először, templomát 1332-ben említi a pápai tizedjegyzék. Neve a magyar Dezső személynév régi alakja, mely a latin Desideriusból származik. A falu valószínűleg első birtokosáról lett elnevezve. Földesurai a Dezsericzky, Rudnyánszky, Bakó és Nagy családok voltak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DEZSÉR. v. Dezér, Dezseritze. Tót falu Trentsén Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Zai Ugrotztól 3/4. mértföldnyire. Határja jó termékenységű; ’s szép javai is vagynak, de mivel fája kevés, a’ második Osztályba tétetett.”[3]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dezsér, (Dezsericza), Trencsén most A. Nyitra v. tót falu, a Sziléziában vivő országutban: 420 kath., 348 evang., 128 zsidó lak. Kat. paroch. templom; synagóga. Lakosai közt számos a nemesség; fája kevés, legelője jó; földje középszerü. F. u. Dezsericzky, Rudnyánszky, Bakó, Nagy, és mások többen. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét.”[4]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
1964-ben csatolták hozzá Farkaskát.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 645, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 584 lakosából 575 szlovák volt.
2011-ben 646 lakosából 621 szlovák volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1757-ben Bélik József szepesi püspök.
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Szent Márton püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1904-ben épült.
- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolna 1944-ben épült.
- Evangélikus temploma 1929-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ dezerice.sk
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
[szerkesztés]- Milan M. Šišmiš: Príspevok ku genealógii rodiny Bobokovcov z Dežeríc. Biografické Štúdie
További információk
[szerkesztés]
Lásd még
[szerkesztés]A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
|  | |
