Ugrás a tartalomhoz

Komlóskert

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Chmeľnica szócikkből átirányítva)
Komlóskert (Chmeľnica)
Komlóskert zászlaja
Komlóskert zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rangközség
Első írásos említés1315
PolgármesterZita Pleštinská
Irányítószám064 01
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámSL
Népesség
Teljes népesség980 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség75 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság521 m
Terület12,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 17′ 43″, k. h. 20° 43′ 53″49.295278°N 20.731389°EKoordináták: é. sz. 49° 17′ 43″, k. h. 20° 43′ 53″49.295278°N 20.731389°E
Komlóskert weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Komlóskert témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Komlóskert (1899-ig Hobgárt, szlovákul: Chmeľnica, korábban Hobgart, németül: Hopgarten) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Ólublótól 3 km-re délkeletre, a Poprád bal oldalán fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a német hof (= udvar) és garten (= kert) főnevekből származik. Ugyanis a lublói várudvarhoz tartozó kert volt. Mivel a település német nyelvjárásában a hof szó hob-ként hangzik, tévesen azt hitték, hogy a komló (németül hopfen) szó van benne, s ezért a magyar hivatalnokok a 19. század végén a Komlóskert nevet adták neki. Ez utóbbi tehát egy értelmetlen névmagyarosítás eredménye.

Története

[szerkesztés]

1315-ben „Hophengart” néven említik először. A soltészjog alapján németekkel telepítették be. Az ólublói vár birtoka volt. 1352-ben I. Lajos király a Lublót birtokaiban megerősítő oklevelében említi „Hophgarten” falut. 1412-től 1772-ig Lengyelországhoz tartozott. 1433-ban a betörő husziták a falut elpusztították. 1440-ben az újabb betörés során lakói megvédték. 1579-ben egy Podolin, Gnézda és Ólubló között kitört birtokvita kapcsán említik „Hophkardt” települést. A 17. században sokat szenvedett a kuruc harcokban. 1662-ben hatalmas árvíz pusztította el a falut, ennek következtében költözött a mai helyére. Azelőtt ugyanis a maitól 1 km-re, a Poprád jobb partján feküdt. A mai templom helyén ekkor fakápolna épült.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HOBGARTEN. Elegyes Német falu Szepes Várm- lakosai katolikusok, fekszik Gnazdához 1 mértföldnyire, határja meglehetős.[2]

1828-ban 135 ház volt a faluban 980 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hobgart, német falu, Szepes vmegyében, a Poprád mellett, ut. p. Lubló 1 óra, hegyoldalban. Földje középszerű, terem árpa, zab, burgonya, len, kender, káposzta, répa. Telek 24. Majorsági nincs az erdőt kivéve. Lakos 1083 mind r. kath., plebániával és templommal. A nyelv német, azonban különös dialectus, melly valamennyi szepesi némettől elüt, s majdnem érthetetlen. Lakosai részint fuvarból, részint marhakereskedésből élnek. Birja a falut Raisz György, Lublóvár ura.[3]

A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott.

Német lakosságának nagy részét a második világháború után kitelepítették, helyükre szlovákok költöztek. Ma a Szepességben az egyetlen olyan falu, ahol a németek viszonylag megőrizték nemzeti identitásukat, ápolják kultúrájukat.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 653, túlnyomórészt német lakosa volt.

2001-ben 914 lakosából 797 szlovák és 107 német volt.

2011-ben 946 lakosából 723 szlovák és 184 német.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. április 19.)

További információk

[szerkesztés]