Ázsiaigázló
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Centella asiatica (L.) Urb. | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Ázsiaigázló témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Ázsiaigázló témájú médiaállományokat és Ázsiaigázló témájú kategóriát. |
Az ázsiaigázló vagy gotu kola[1] (gotu cola)[2] (Centella asiatica, korábban Hydrocotyle asiatica)[3] az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjén belül a zellerfélék (Apiaceae) családjának Mackinlayoideae alcsaládjába tartozó trópusi növényfaj.
Nevezik tigrisfűnek is,[4] de ez a név más növényfaj (pl. az egyszikűek közé tartozó Thysanolaena latifolia)[5] neve is, így félreértést okozhat.
A növényfajt korábban az aráliafélék (Araliaceae) családjába tartozó gázló (Hydrocotyle) növénynemzetségbe sorolták, magyar neve ekkor ázsiai gázló formában különírva volt helyes. Mivel jelenleg egy másik családhoz (azaz rokonsági fokban is távolabb került a gázló növénynemzetségtől), a zellerfélékhez (Apiaceae) tartozó Centella növénynemzetségbe sorolják, a növényfaj magyar neve a magyar növénynevek helyesírási szabályzata alapján ázsiaigázló formában egybeírva helyes a bekövetkezett jelentésváltozás miatt, hiszen már nem a gázlófajok közé tartozik.
Elterjedése
[szerkesztés]Kelet-, délkelet- és dél-ázsiai eredetű, Indiában, Srí Lankán, Kínában, a Koreai-félszigeten, Japánban, Indonéziában és Malajziában, de a Dél-afrikai Köztársaságban, Madagaszkáron is őshonos,[6] termesztése folytán azonban már szinte minden trópusi, szubtrópusi területen megtalálható. A nedves réteket, mocsaras területeket kedveli. A hidegre való érzékenysége miatt Magyarországon a természetben nem életképes, üvegházakban tartják.[2][7][8][9]
Megjelenése
[szerkesztés]Kis termetű, legfeljebb 50 cm magasra növő évelő lágyszárú. Kúszónövény, hosszú, vékony, pirosas szára földön kúszik, s a szárcsomóknál legyökerező hajtást fejleszt. Levelei is a szárcsomókból fejlődnek, hosszú nyelűek, levéllemezeik 2–6 cm hosszúak, élénkzöldek, legyező vagy vese alakúak, fogazott vagy csipkés szélűek. Virágai aprók, fehér színűek s egyszerű, fehéres ernyővirágzatban csoportosulnak.[1][7][10]
Felhasználása
[szerkesztés]Élelmiszernövény
[szerkesztés]Zöldségként, fűszerként egyaránt használják. Az elefántok egyik tápláléknövénye, s a helyiek szerint az elefántok a növény fogyasztásának köszönhetik hosszú életüket.[1]
Gyógynövény
[szerkesztés]Ázsiában hagyományosan külsőleg használva bőrbetegségeket, sebeket, belsőleg használva leprát, fekélyeket, szifiliszt, egyéb bőrproblémákat, elefántkórt, pszichiátriai problémákat, epilepsziát, fizikai és szellemi kimerültséget kezelnek a friss vagy száraz növénnyel.[1][8][7] Élénkítő, vizelet- és hashajtó, vértisztító, immunrendszert erősítő, emlékezetjavító, fáradtságérzetet csökkentő hatású, de májbetegségek és magas vérnyomás esetén is alkalmazzák.[7]
Az ájurvéda[1] és a hagyományos kínai orvoslás is használja a növényt gyógyításra.[6]
A gyógyszerkönyvekben – a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben is – szereplő hivatalos drogja a növény föld feletti virágos hajtásából készül (Centellae asiaticae herba), s aziatikozidban kifejezett összes triterpénszármazék-tartalma legalább 6%. A drog mintegy 2,5–8%-ban triterpén-szaponinokat tartalmaz, közülük főleg a pentaciklusos aziatinsav és a madekasszinsav, illetve ezek glikozidjai (aziatikozid, madekasszozid) fordulnak elő benne; kísérletekkel igazolt, hogy a növény hatásait döntően ezen vegyületek okozzák. További jelenlevő vegyületek flavonoidok és poliszacharid (pektin). Drogja antibakteriális, külsőleg antimikotikus, elősegíti a kisebb égési sérülések, sebek, fekélyek gyógyulását, leírták cellulitisz elleni és csíkok kifejlődését gátló tulajdonságát. Kimutatták ödémacsökkentő, vénás pangást csökkentő, vérkeringést javító hatását. Bizonytalanul adaptogén hatású, nyugtató, szorongásoldó hatását feltételezik.[1][2]
Dísznövény
[szerkesztés]Dísznövényként is termesztik.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f Kovács Adriána: Ázsiai gázló (Centella asiatica). In Gyógynövénytár: Útmutató a korszerű gyógynövény-alkalmazáshoz. Szerkesztette: Csupor Dezső, Szendrei Kálmán. 2., bővített, javított kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt. 2012. 45–47. o. ISBN 978-963-226-378-6
- ↑ a b c d Centella asiatica (L.) Urban. In Rácz Gábor – Rácz-Kotilla Erzsébet – Szabó László Gy: Gyógynövények ismerete: A fitoterápia és az alternatív medicina alapjai. Budapest: Galenus Kiadó. 2012. 182. o. = Galenus Könyvek, ISBN 978-963-7157-29-5
- ↑ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 398. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
- ↑ Gotu Kola (tigrisfű). egeszsegplazabudapest.hu. Budapest: EPB Kft. (Hozzáférés: 2024. december 1.)
- ↑ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 522. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
- ↑ a b Ilkay Erdogan Orhan: Centella asiatica (L.) Urban: From Traditional Medicine to Modern Medicine with Neuroprotective Potential. (angolul) Evidence-Based Complementary and Alternative Medicine, MMXII. évf. Article ID 946259. sz. (2012. május 14.) doi Hozzáférés: 2024. december 1.
- ↑ a b c d Centella. In Lesley Bremness: Fűszer- és gyógynövények. Fényképezte: Neil Fletcher és Matthew Ward. Szakértő: Pat Griggs. Fordító: Molnár Katalin. Lektor: Mándics Dezső, Horák Gyula. 2. kiadás. Budapest: Panem Kft., Grafo Kft. 1998. 159. o. = Határozó Kézikönyvek, ISBN 963 909 015 8 Első kiadás: 1995
- ↑ a b Siegfried Danert, Peter Hanelt, Johannes Helm, Joachim Kruse, Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Fordította: Horánszky András és Stohl Gábor. Szakmailag ellenőrizte: Simon Tibor. 1976 (első kiadás, ISBN 963 280 083 4), 1981 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 281 004 X). Budapest: Gondolat Kiadó. 158. o.
- ↑ A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7
- ↑ A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7
