Besztercsény
| Besztercsény (Bystričany) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Privigyei | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Vojtech Bartoš | ||
| Irányítószám | 972 45 | ||
| Körzethívószám | 046 | ||
| Forgalmi rendszám | PD | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1785 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 49 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 260 m | ||
| Terület | 37,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 39′ 31″, k. h. 18° 30′ 50″48.658611°N 18.513889°EKoordináták: é. sz. 48° 39′ 31″, k. h. 18° 30′ 50″48.658611°N 18.513889°E | |||
| Besztercsény weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Besztercsény témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Besztercsény (szlovákul Bystričany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Privigyétől 17 km-re délnyugatra, a Nyitra folyó bal oldalán fekszik. Nyitraszeg és Oszlánykisfalud tartozik hozzá.
Története
[szerkesztés]A falut 1388-ban „Byztriche" alakban említik először, ekkor Keselőkő várának uradalmához tartozott. Ezután különböző nemesi családok birtoka, így 1601-ben a Dóczyaké, később a Hunyady és a Lessenyey-Nagy családé. 1536-ban malma is volt a településnek. 1601-ben 77 házat számláltak a településen. 1715-ben kézművesei között három tímár is működött. 1720-ban 25 adózó háztartása létezett. A 18. században a barsi kézművesipar egyik központja. Kézművesei híres szita és fazsindely készítők voltak, a lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozott. A falu patrónusa Szent György, őt ábrázolja a község 1721-ből származó legrégibb pecsétje is. 1828-ban 98 házában 686 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint: „BESZTERICZIN. Elegyes falu Bars Vármegyében, lakosai katolikusok, határbéli földgye jó, réttyei bőven termők, piatzozása könnyű, fája, makkja elég, fegyves erdei is vagynak, első Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint: „Bisztricsény, tót falu, Bars az uj rend. szerint Nyitra vármegyében, ut. p. Oszlánhoz 1/2 mfd. 681 katholikus, 5 evangelikus lak. Gyümölcse, fája, szénája, gabonája bőven van. F. u. többen."[3]
Bars vármegye monográfiája szerint: „Bisztricsény, nyitravölgyi tót kisközség, a Bisztra patak mellett, melytől úgy látszik nevét is vette, minthogy Bisztra átlátszó folyóvizet jelent. 1508-ban Biszterczen néven mint Kesselőkő vár tartozéka szerepelt, a mikor e birtokot János esztergomi érsek Ilsvai Leusták nádor gyermekeinek visszaadja. Későbbi birtokosai 1434-től kezdve a Majthényiak, azután ezek során a Lessenyey és a Matkovich családok, az utóbbi időben pedig a Majthényi testvérek és Detrich Gyula. A XVIII. század második felében nevének két változatával találkozunk, úgymint Bistrizin és Bistricsány. Templomát a vallásalap 1841-ben építtette. A községben két kúria is van, melyeket még a Lessenyey-Nagy család építtetett, ezek közül az egyik a Majthényiak birtokába jutott, a másik pedig a Matkovich családé volt s kihaltával a Detrich családé lett. A község lakosainak száma 732. Posta van a községben, táviró és vasúti állomás pedig Nyitraszeg."[4]
A trianoni diktátumig Bars vármegye Oszlányi járásához tartozott.
1921 és 1937 között a Majthényi család uradalmának része. A településen két kőbánya és egy faüzem is működött.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 964, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1808 lakosából 1789 szlovák volt.
2011-ben 1831 lakosából 1742 szlovák volt.
2021-ben 1785 lakosából 1765 (+5) szlovák, 1 (+2) magyar, 2 (+1) cigány, (+2) ruszin, 11 (+2) egyéb és 6 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Híres személyek
[szerkesztés]- Nyitraszegen született 1820-ban Kubinyi Zsigmond ügyvéd, Nyitra vármegye tiszti főügyésze, alispánja, budapesti királyi táblabíró.
Nevezetességei
[szerkesztés]
- A Szentháromság tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1808-ban épült. A 19. század második felében bővítették.
- Nyitraszeg Szent Anna temploma a 12. századból származik.
- Két saroktornyos ódon kastélya a 17. században épült.
- Oszlánykisfalud fa haranglába, sárgaréz haranggal.
- Nyitraszegi termálfürdő.
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 30.)
- ↑ ma7.sk
További információk
[szerkesztés]
- Travelatlas.sk
- Nyitraszegi termálfürdő
- Községinfó
- Besztercsény Szlovákia térképén
- Besztercsény története (szlovákul)
- E-obce.sk Archiválva 2008. január 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Privigyei járás települései | ||
|---|---|---|
Privigye (Prievidza) | ||
|  | |