Ugrás a tartalomhoz

Boglárka (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bogliarka szócikkből átirányítva)
Boglárka (Bogliarka)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
PolgármesterJozef Pavličko
Irányítószám086 04 (pošta Kružlov)
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség103 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság455 m
Terület9,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 16′ 42″, k. h. 21° 09′ 07″49.278333°N 21.151944°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 42″, k. h. 21° 09′ 07″49.278333°N 21.151944°E
Boglárka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Boglárka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Boglárka (szlovákul: Bogliarka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Bártfától 17 km-re nyugatra, a Szlatvinc-patak partján, a Tapoly felső folyása alatt található.

Története

[szerkesztés]

A falut 1454-ben említik először „Bewgler” néven. A Hertneki birtokhoz tartozott, majd a 17. században a Rozgonyi családé lett. 1786-ban „Boglarka” néven írják. 1787-ben a falunak 25 háza és 225 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BOGLÁRKA. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Forgách Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bártfához egy mértföldnyire. Határja középszerű.[2]

1828-ban 60 háza és 441 lakosa volt, akik mezőgazdaságból, juh- és kecsketenyésztésből, favágásból, szövésből, valamint szén- és hamuégetésből éltek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Boglárka, orosz falu, Sáros vgyében, Richvaldhoz 1 1/2 órányira: 28 r., 414 g. kath., 11 zsidó lak. F. u. gr. Forgács. Ut. p. Bártfa.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 248, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 163 lakosából 142 szlovák és 11 ruszin volt.

2011-ben 136 lakosából 112 szlovák és 14 ruszin.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Mihály arkangyal tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1836-ban épült.
  • Krisztus Király kápolnája 1840-ben épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]