Bélavézse
| Bélavézse (Beloveža) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Bártfai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Peter Mikula | ||
| Irányítószám | 086 14 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | BJ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 775 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 82 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 290 m | ||
| Terület | 10,15 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 17′ 43″, k. h. 21° 22′ 15″49.295278°N 21.370833°EKoordináták: é. sz. 49° 17′ 43″, k. h. 21° 22′ 15″49.295278°N 21.370833°E | |||
| Bélavézse weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bélavézse témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Bélavézse (1899-ig Belovezsa, szlovákul: Beloveža) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 8 km-re keletre, a Tapoly bal oldalán.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a szláv biela (= fehér) melléknévből és a veža (= torony) főnévből származik, mely egyesek szerint az itt állt egykori bencés kolostor fehér tornyára, mások szerint a templomtoronyra vonatkozik.
Története
[szerkesztés].jpg)
A falu valószínűleg a 14. század első felében keletkezett, de egyesek szerint már a tatárjárás előtt is megvolt. 1355-ben „Belavesse” néven említik először, amikor Nagy Lajos király megbízásából az egri káptalan oklevele megerősíti a szemelnyei uradalom határait. A következőkben 1414-ben a Czudar család Makovica várának uradalmához tartozó falujaként említik, majd 1427-ben jelenik meg írott forrásban, ekkor 52 porta után adózott. Valószínűleg az 1472. évi lengyelek elleni háborúban a lengyelek égették fel. Így a 15. század második felében legtöbb lakosa elköltözött, mert 1492-ben már csak 3 háztartás volt a faluban. 1600-ban 10 jobbágyház állt a településen. A következő időszakban főként a soltészjog alapján ruszinokkal telepítették be. Ennek köszönhetően 1787-ben már 75 háza volt 452 lakossal.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BELLOVESA. vagy Beilovesza. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosai külömbféle Uraságok, határja középszerű termékenységű, réttye, legelője magok szükségeire elég, fájok nem külömben, második Osztálybéli.”[2]
1828-ban 79 háza állt 585 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bellovesza, orosz falu, Sáros vármegyében, Bártfához keletre egy mfd. 8 r., 564 g. kath., 25 zsidó lak. Határa elég termékeny. F. u. többen. Van gör. kath. anyatemplom.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 576, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 802 lakosából 703 szlovák és 82 ruszin volt.
2011-ben 829 lakosából 614 szlovák és 198 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1778-ban épült a korábbi fatemplom helyett.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]
- Községinfó
- Fotóalbum
- Képek az Eperjesi Görögkatolikus Püspökség honlapján
- Bélavézse Szlovákia térképén
- Oabar.edu.sk
A Bártfai járás települései | ||
|---|---|---|
Bártfa (Bardejov) | ||
|  | |
