1990-es Formula–1 ausztrál nagydíj
1990-es ausztrál nagydíj | |
Az évad 16. versenye a 16-ból az 1990-es Formula–1 világbajnokságon. | |
Versenyadatok | |
Dátum | 1990. november 4. |
Hivatalos elnevezés | LV. Foster's Australien Grand Prix |
Helyszín | Adelaide, Ausztrália |
Versenypálya | 3,778 km |
Táv | 306,180 km |
Körök | 81 |
Időjárás | nagyon meleg |
Pole-pozíció | |
Versenyző | Ayrton Senna (McLaren-Honda) |
Idő | 1:15,671 |
Leggyorsabb kör | |
Versenyző | Nigel Mansell (Ferrari) |
Idő | 1:18,203 (75. a(z) 81-ből) |
Dobogó | |
Első | Nelson Piquet (Benetton-Ford) |
Második | Nigel Mansell (Ferrari) |
Harmadik | Alain Prost (Ferrari) |
A ausztrál nagydíj volt az 1990-es Formula–1 világbajnokság szezonzáró futama. Ez a Formula–1 500. nagydíja.
Futam
[szerkesztés]Az utolsó versenyt Ausztráliában rendezték, ahol a McLarenek indultak az első sorból, Mansell és Prost Ferrarija előtt.
Piquet megelőzte Alesit és Patresét a rajtnál, így az ötödik helyre jött fel, Senna, Berger, Mansell és Prost mögé. A 2. körben Mansell megelőzte Bergert. Miközben védte pozícióját, feltartotta Prostot, akit így Piquet megelőzött. A brazil hamarosan Bergert is megelőzte, míg Senna és Mansell elhúzott az élen. A 43. körben Mansell nem tudta bevenni az egyik kanyart. Senna a 62. körben váltóprobléma miatt a falnak ütközött és kiesett. A boxkiállások után Piquet vezetett Mansell, Berger és Prost előtt. Mansell hátrányát gyorsan csökkentette Piquet-vel szemben. A befutóig háromszor döntötte meg a pályarekordot, körönként két másodperccel csökkentette hátrányát. 4 körrel a leintés előtt Piquet hibázott, így Mansell szinte közvetlenül mögé ért. Mansell az utolsó körben, a hosszú egyenes végén megpróbálta megelőzni a brazilt, de nem sikerült neki. Piquet győzött Mansell, Prost és Berger előtt.
A szezon végén Senna lett a világbajnok 78 pontjával, a 71 pontos Prost és a 43 pontos Piquet előtt. A konstruktőri bajnokságot a McLaren nyerte 121 ponttal. A Ferrari 110, a Benetton 71 egységet szerzett.
A világbajnokság végeredménye
[szerkesztés]H | Versenyzők | Pont | H | Konstruktőrök | Pont |
---|---|---|---|---|---|
1. | Ayrton Senna | 78 | 1. | McLaren-Honda | 121 |
2. | Alain Prost | 71 (73) | 2. | Ferrari | 110 |
3. | Nelson Piquet | 43 (44) | 3. | Benetton-Ford | 71 |
4. | Gerhard Berger | 43 | 4. | Williams-Renault | 57 |
5. | Nigel Mansell | 37 | 5. | Tyrrell-Ford | 16 |
6. | Thierry Boutsen | 34 | 6. | Lola-Lamborghini | 11 |
7. | Riccardo Patrese | 23 | 7. | Leyton House-Judd | 7 |
8. | Alessandro Nannini | 21 | 8. | Lotus-Lamborghini | 3 |
9. | Jean Alesi | 13 | 9. | Arrows-Ford | 2 |
10. | Ivan Capelli | 6 | 10. | Brabham-Judd | 2 |
Statisztikák
[szerkesztés]Vezető helyen:
- Ayrton Senna: 61 kör (1-61)
- Nelson Piquet: 20 kör (62-81)
Nelson Piquet 22. győzelme, Ayrton Senna 52. (R) pole-pozíciója, Nigel Mansell 16. leggyorsabb köre.
- Benetton 4. győzelme.
Gerhard Berger és Philippe Alliot 100. versenye.
Források
[szerkesztés]
Előző nagydíj: 1990-es Formula–1 japán nagydíj |
FIA 1990-es Formula–1 világbajnokság | Következő nagydíj: 1991-es Formula–1 amerikai nagydíj |
Előző nagydíj: 1989-es Formula–1 ausztrál nagydíj |
Formula–1 ausztrál nagydíj | Következő nagydíj: 1991-es Formula–1 ausztrál nagydíj |