1983-as Formula–1 detroiti nagydíj
Megjelenés
1983-as kelet-amerikai nagydíj | |
Az évad 7. versenye a 15-ből az 1983-as Formula–1 világbajnokságon. | |
Versenyadatok | |
Dátum | 1983. június 5. |
Hivatalos elnevezés | 2. Detroit Grand Prix |
Helyszín | Detroit, Michigan, Amerikai Egyesült Államok |
Versenypálya | 4,120 km |
Táv | 247,734 km |
Körök | 60 |
Időjárás | napos, meleg |
Pole-pozíció | |
Versenyző | René Arnoux (Ferrari) |
Idő | 1:44,734 |
Leggyorsabb kör | |
Versenyző | John Watson (McLaren-Ford) |
Idő | 1:47,668 (55. a(z) 60-ból) |
Dobogó | |
Első | Michele Alboreto (Tyrrell-Ford) |
Második | Keke Rosberg (Williams-Ford) |
Harmadik | John Watson (McLaren-Ford) |
A kelet-amerikai nagydíj volt az 1983-as Formula–1 világbajnokság hetedik futama.
A versenyt Michele Alboreto nyerte Tyrrell-Ford Cosworth-tal, ez volt a turbókorszak előtti utolsó szívómotoros győzelem.
Futam
[szerkesztés]Helyezés | # | Versenyző | Csapat/Motor | Körök | Idő/Kiesés oka | Rajthely | Pontszám |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | 3 | Michele Alboreto | Tyrrell-Ford | 60 | 1:50:53,669 | 6 | 9 |
2 | 1 | Keke Rosberg | Williams-Ford | 60 | + 7,702 | 12 | 6 |
3 | 7 | John Watson | McLaren-Ford | 60 | + 9,283 | 21 | 4 |
4 | 5 | Nelson Piquet | Brabham-BMW | 60 | + 1:12,185 | 2 | 3 |
5 | 2 | Jacques Laffite | Williams-Ford | 60 | + 1:32,603 | 20 | 2 |
6 | 12 | Nigel Mansell | Lotus-Ford | 59 | + 1 kör | 14 | 1 |
7 | 30 | Thierry Boutsen | Arrows-Ford | 59 | + 1 kör | 10 | |
8 | 15 | Alain Prost | Renault | 59 | + 1 kör | 13 | |
9 | 36 | Bruno Giacomelli | Toleman-Hart | 59 | + 1 kör | 17 | |
10 | 26 | Raul Boesel | Ligier-Ford | 58 | + 2 kör | 23 | |
11 | 29 | Marc Surer | Arrows-Ford | 58 | + 2 kör | 5 | |
12 | 23 | Mauro Baldi | Alfa Romeo | 56 | + 4 kör | 25 | |
13 | 8 | Niki Lauda | McLaren-Ford | 49 | Felfüggesztés | 18 | |
HN | 33 | Roberto Guerrero | Theodore-Ford | 38 | + 22 kör | 11 | |
Kiesett | 34 | Johnny Cecotto | Theodore-Ford | 34 | Váltó | 26 | |
Kiesett | 22 | Andrea de Cesaris | Alfa Romeo | 33 | Turbó | 8 | |
Kiesett | 28 | René Arnoux | Ferrari | 31 | Elektronika | 1 | |
Kiesett | 4 | Danny Sullivan | Tyrrell-Ford | 30 | Elektronika | 16 | |
Kiesett | 25 | Jean-Pierre Jarier | Ligier-Ford | 29 | Kerék | 19 | |
Kiesett | 9 | Manfred Winkelhock | ATS-BMW | 26 | Ütközés | 22 | |
Kiesett | 35 | Derek Warwick | Toleman-Hart | 25 | Motorhiba | 9 | |
Kiesett | 6 | Riccardo Patrese | Brabham-BMW | 24 | Fékek | 15 | |
Kiesett | 11 | Elio de Angelis | Lotus-Renault | 5 | Váltó | 4 | |
Kiesett | 16 | Eddie Cheever | Renault | 4 | Elosztó | 7 | |
Kiesett | 32 | Piercarlo Ghinzani | Osella-Alfa Romeo | 4 | Túlmelegedés | 24 | |
Kiesett | 27 | Patrick Tambay | Ferrari | 0 | Motorhiba | 3 | |
Kiesett | 31 | Corrado Fabi | Osella-Ford |
A világbajnokság élmezőnyének állása a verseny után
[szerkesztés]H | Versenyzők | Pont | H | Konstruktőrök | Pont |
---|---|---|---|---|---|
1. | Alain Prost | 28 | 1. | Renault | 36 |
2. | Nelson Piquet | 27 | 2. | Williams-Ford | 32 |
3. | Patrick Tambay | 23 | 3. | Ferrari | 31 |
4. | Keke Rosberg | 22 | 4. | Brabham-BMW | 27 |
5. | John Watson | 15 | 5. | McLaren-Ford | 25 |
Statisztikák
[szerkesztés]Vezető helyen:
- Nelson Piquet: 28 (1-9 / 32-50)
- René Arnoux: 22 (10-31)
- Michele Alboreto: 10 (51-60)
Michele Alboreto 2. győzelme, René Arnoux 16. pole-pozíciója, John Watson 5. leggyorsabb köre.
- Tyrrell 23. győzelme.
Források
[szerkesztés]
Előző nagydíj: 1983-as Formula–1 belga nagydíj |
FIA 1983-as Formula–1 világbajnokság | Következő nagydíj: 1983-as Formula–1 kanadai nagydíj |
Előző nagydíj: 1982-es Formula–1 kelet-amerikai nagydíj |
Formula–1 kelet-amerikai nagydíj | Következő nagydíj: 1984-es Formula–1 kelet-amerikai nagydíj |