Ugrás a tartalomhoz

Nyitrazsámbokrét

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Žabokreky nad Nitrou szócikkből átirányítva)
Nyitrazsámbokrét (Žabokreky nad Nitrou)
Nyitrazsámbokrét zászlaja
Nyitrazsámbokrét zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásSimonyi
Rangközség
Első írásos említés1291
PolgármesterOtakár Sneženka
Irányítószám958 52
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámPE
Népesség
Teljes népesség1738 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség238 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság192 m
Terület6,98 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 37′ 35″, k. h. 18° 18′ 10″48.626389°N 18.302778°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 35″, k. h. 18° 18′ 10″48.626389°N 18.302778°E
Nyitrazsámbokrét weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitrazsámbokrét témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitrazsámbokrét (szlovákul Žabokreky nad Nitrou) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Simonytól 6 km-re nyugatra, a Nyitra jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek alapján már a kőkorszakban éltek itt emberek. A volutai, hallstatti és szelestei kultúra nyomai kerültek területén elő. A Nagymorva Birodalom idején szláv település állt ezen a helyen, a 8. századból származó sírokat tártak fel itt. Zsámbokrét egykori temploma valószínűleg már a 11. században állt. A település első írásos említése "Sabakereky" néven 1291-ből származik, ekkor a Zsámbokréty család volt a birtokosa. Ezután a Csák nemzetség birtoka, az ugróci váruradalom része. 1410-ben "Zabokreky", 1506-ban "Sambokreth" néven bukkan fel az írott forrásokban.

A 15. század elejétől nemesei számos harcot vívtak a Csehországból betörő huszitákkal. Birtokosai a Divéky, Zsámbokréty, Ürményi, Patrichovich családok voltak. A mohácsi csatavesztés után egyre gyakoribbak lettek a térséget ért török támadások. 1530-ban a falut is elérték a török portyázók, de az itt állt erődített kastélynak köszönhetően nem sikerült a falut teljesen elpusztítaniuk. 1533-ban malma és 21 adózó portája volt, tehát mintegy 50 ház állt a településen, amely körülbelül 300 lakost jelent. A nemesekkel együtt a lakosság száma elérte a 350-et. A két király viszályát kihasználva, a Felvidék nyugati részét a rablólovag Podmaniczky testvérek tartották rettegésben. Elfoglalták a Zsámbokréty család itteni kastélyát is, mely csak 1559-ben, haláluk után került vissza a család birtokába.

A 16. és 17. század fordulóján Zsámbokrét a Bécsbe vezető postaút egyik fontos állomása volt. A török hódítás ekkor már elérte a Nyitramentét is, mely sokáig a töröknek is fizette az adót. 1664-ben 60 fejadófizető személyt írt össze a török 44 háztartásban.[2] A 19. század 80-as éveiben 124 ezüstérmét találtak valószínűleg ebből az időszakból, melynek egy része a Magyar Nemzeti Múzeumba került.[3] A kettős adózás a török 1683-as Bécs alatti veresége után szűnt meg, ezután már nem veszélyeztették a falut a török támadások. A háborús időszak azonban ekkor sem szűnt meg, mert a Habsburgellenes harcok, főként II. Rákóczi Ferenc szabadságharca borította lángba a Felvidéket. A legzűrösebb időszak az 1707 és 1708-as esztendő volt, amikor több csata zajlott a környéken a császári és kuruc seregek között. A háborús idők alatt a falvak lakossága mindenütt jelentősen csökkent, 1715-ben Zsámbokréten csak 10 háztartás fizetett adót. A 18. század során a település újra fejlődésnek indult, lakói azonban 1769-ben felkeltek az úrbéri törvények miatt. 1778-ban romos kastély, 4 kúria, 14 nemesi és 10 jobbágyháztartás, sörfőzde, malom és zsinagóga állt a községben.

A II. József által elrendelt népszámlálás alkalmával Zsámbokréten 67 házat, 123 családot és 511 lakost számláltak. 1828-ban 97 házában 675 lakos élt. A népesség növekedését 1831-ben az országon végigsöprő kolerajárvány állította meg, melynek 58 zsámbokréti, főként gyermek esett áldozatul. A 19. század első felében a Petrikovics család szerzett birtokot a községben. Az ő érdemük a várkastély részbeni megújítása is. Ebben az időben szűnt meg az itteni postaállomás.

Vályi András szerint "ZSÁMBOKRÉT. Mezőváros Nyitra Várm. földes Urai több Urak, lakosai többfélék, fekszik N. Tapolcsányhoz 1 3/4 mértföldnyire; földgye, réttye jó, legelője elég, erdeje, szőleje nints, vásárjai vannak, piatza N. Tapolcsányon, Bánon, és Oszlányon"[4]

Fényes Elek szerint "Zsámbokrét (Nyitra), (Nyitranszke Zsámbokreki), Nyitra m. tót m. v. a Nyitra völgyében, 449 kath., 226 zsidó lak. Van benne kath. paroch. templom, és synagoga. Szántófölde sok és termékeny; rétei igen jók, erdeje kevés. Van itt egy régi kastély, mellyben tartózkodott I. Károly, midőn trencséni Máté ellen indult. Eredeti helye a Zsámbokréti családnak. F. u. Simonyi Alajos örökösei. Postahivatal helyben."[5]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásának székhelye volt.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 742 lakosából 419 szlovák és 29 magyar anyanyelvű volt. Ebből 444 római katolikus, 286 izraelita és 12 evangélikus vallású volt.

1890-ben 937 lakosából 383 szlovák és 420 magyar anyanyelvű volt. Ebből 659 római katolikus, 264 izraelita és 14 evangélikus vallású volt.

1900-ban 1084 lakosából 574 szlovák és 367 magyar anyanyelvű volt. Ebből 793 római katolikus, 279 izraelita, 8 evangélikus, 3 református és 1 görög katolikus vallású volt.

1910-ben 1091 lakosából 583 szlovák és 412 magyar anyanyelvű volt. Ebből 828 római katolikus, 244 izraelita, 12 evangélikus és 7 református vallású volt.

1921-ben 1066 lakosából 892 csehszlovák, 145 zsidó, 16 magyar, 2 német és 11 állampolgárság nélküli volt.

1930-ban 1094 lakosából 1019 csehszlovák, 53 zsidó, 11 magyar, 3 német és 8 állampolgárság nélküli volt. Ebből 917 római katolikus, 170 izraelita, 5 evangélikus és 2 egyéb vallású volt.

1970-ben 1582 lakosából 1576 szlovák és 3 magyar volt.

1980-ban 1683 lakosából 1674 szlovák volt.

1991-ben 1588 lakosából 1575 szlovák és 3 magyar volt.

2001-ben 1628 lakosából 1596 szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 1664 lakosából 1566 szlovák és 89 ismeretlen nemzetiségű volt.

2021-ben 1738 lakosából 1706 szlovák, (+1) magyar, (+7) cigány, (+1) ruszin, 23 (+1) egyéb és 9 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1768-ban Ürményi Péter fölszentelt püspök.
  • Itt született 1873-ban Herendi Artur magyar banktisztviselő, hírlapíró.
  • Itt született 1877-ben Mendelényi László kúriai bíró, jogi író.
  • Itt született 1897-ben László Ernő világhírű magyar bőrgyógyász és kozmetológus, üzletember.
  • Itt hunyt el 1896-ban Odescalchi Gyula katona, politikus, az Odescalchi család tagja.
  • Itt hunyt el 1907-ben Dillesz Sándor köz- és váltóügyvéd, Bars vármegye képviselője, vármegyei törvényhatósági bizottsági tag, az aranyosmaróti múzeum alapítója, régész.
  • Itt hunyt el 1939-ben Riszner Gyula plébános.
  • Itt hunyt el 1970-ben Štefan Gallo római katolikus plébános, fogoly, embermentő
  • Itt birtokolt Birly Ede Flórián (1787-1854) orvos, szülész, egyetemi tanár és királyi tanácsos.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Temetőkereszt
    Temetőkereszt
  • Nevezetessége egy középkori vár részeként megmaradt torony, melyet a 16.–17. században megújítottak, a 20. században pedig lakóépületté alakították át.
  • Római katolikus temploma 1913-ban épült, a lebontott 13. századi templom helyén szecessziós stílusban.
  • 1840 körül épített klasszicista kúria.
  • A parkban álló mauzóleum 1910-ben szecessziós keleti stílusban épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Dr. Blaskovics József: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony 1993, 335
  3. ↑ Hlinka, J. - Kraskovská, Ľ. - Novák, J. 1968: Nálezy mincí na Slovensku II - Nálezy stredovekých a novovekých mincí na Slovensku, 115-116 No. 291.
  4. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. ↑ ma7.sk

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyitrazsámbokrét&oldid=27119956”