Nagybiróc

	Nagybiróc (Veľké Bierovce)
	; Nagybiróc zászlaja
	; Nagybiróc zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Trencséni
Rang	község
Első írásos említés	1300
Polgármester	Silvia Masárová
Irányítószám	913 11
Körzethívószám	032
Forgalmi rendszám	TN
	Népesség
Teljes népesség	708 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	132 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	200 m
Terület	4,91 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 51′ 09″, k. h. 17° 58′ 59″48.852500°N 17.983100°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 09″, k. h. 17° 58′ 59″48.852500°N 17.983100°E
	Nagybiróc weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybiróc témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagybiróc (szlovákul Veľké Bierovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.

Fekvése

Trencséntől 8 km-re délnyugatra fekszik.

Története

1300-ban említik először, ekkor a gróf Cseszneky család kezén lévő Trencsén várának tartozéka volt. 1300 és 1321 között Csák Máté birtoka volt, majd halála után a királyra szállt. 1439-ben Albert király feleségének adta, ekkor „Byroucs” néven említik. 1493-ban „Byrovcz”, „Byrowcz”, „Byer” néven bukkan fel az írott forrásokban. 1527-től a királyi kamara tulajdona. 1550-ben 12 jobbágycsalád és 4 zsellércsalád lakta. 1594 és 1835 között az Illésházy családé volt, majd ezután Sina György a birtokosa. Az 1623-as urbárium szerint 13 paraszt, 11 zsellér család és a bíró élt a községben.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy Birócz, Velka Bierovcze. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Turnához nem meszsze, mellynek filiája, temploma Szent Mártonnak emlékezetére szenteltetett, ’s a’ Trentsényi Uradalomhoz tartozik, jó tulajdonságaihoz képest, első Osztálybéli.”^[2]

1828-ban 391 lakosa volt, közülük 262 római katolikus, 98 evangélikus, 11 zsidó vallású.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Birócz (Nagy), tót falu, Trencsén vármegyében, a Vágh bal partján. Számlál 278 kath., 94 evang., 9 zsidó lak. Termékeny földje, és erdeje van. Földes u. a dubniczai uradalom.”^[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 353 lakosából 329 szlovák, 9 német, 4 egyéb anyanyelvű és 11 csecsemő. Ebből 252 római katolikus, 91 evangélikus és 10 zsidó vallású volt.

1887-ben 353 lakos élt itt.

1910-ben 368 lakosából 358 szlovák, 5 magyar, 3 egyéb és 2 német anyanyelvű volt.

2001-ben 598 lakosából 595 szlovák volt.

2011-ben 650 lakosából 634 szlovák, 2 cseh, 1-1 magyar és ruszin, illetve 12 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei

Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]