Nemsó
| Nemsó (Nemšová) | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Trencséni | ||
| Rang | város | ||
| Első írásos említés | 1242 | ||
| Polgármester | Miloš Mojto | ||
| Irányítószám | 914 41 | ||
| Körzethívószám | 032 | ||
| Forgalmi rendszám | TN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6335 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 188 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 245 m | ||
| Terület | 33,44 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 58′ 01″, k. h. 18° 07′ 01″48.966944°N 18.116944°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 01″, k. h. 18° 07′ 01″48.966944°N 18.116944°E | |||
| Nemsó weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nemsó témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nemsó (1899-ig Nemsova, szlovákul Nemšová) kisváros Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban. Kulcsos, Liborcsudvard és Trencsénzávod tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Trencséntől 12 km-re északkeletre, a Vág jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A település ott keletkezett, ahol a Trencsénből Morvaországba vezető fontos kereskedelmi útvonal áthalad. Az út mellett egykor vámot is szedtek. A település első említése 1242-ből származik. Templomát már az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék is említi. Nemsó a 16. században népesebb és gazdagabb település volt, mint manapság. 1546-ig Szúcsa várának uradalmához tartozott, majd a feudalizmus végéig a trencséni uradalomhoz tartozott, melynek sörfőzdéje és vendégfogadója működött a községben. 1608-ban említik az itteni gazdaságot. A 17. század első felében az Illésházy család volt a birtokosa, akik kastélyt is építettek ide. Különösen megnőtt a jelentősége 1663 után, amikor a török támadások következtében a trencséni helyőrségeket megerősítették és a gazdag családok javaikat északra menekítették. A 18. századig királyi sóraktár is állt itt. Lakói mezőgazdasággal, kézművességgel foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NEMSOVA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vág vize mellett, és a’ Trentséni Uradalomhoz tartozik, földgye termékeny, legelője, erdeje van.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nemsova, tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh jobb partján: 841 kath., 20 zsidó lak., paroch. templom. Vendégfogadó. Nem nagy, de termékeny határ. F. u. a dubniczai uradalom. Ut. p. Trencsén.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
1976-ban csatolták hozzá Kulcsos, Liborcsudvard és Trencsénzávod településeket. 1989 óta város.
Népesség
[szerkesztés]1880-ban 850 lakosából 779 szlovák, 53 német, 1 egyéb anyanyelvű és 17 csecsemő volt; ebből 775 római katolikus, 66 zsidó és 9 evangélikus vallású. Kulcsos 243 lakosából 223 szlovák, 12 német, 2 magyar, 1 egyéb anyanyelvű és 5 csecsemő volt; ebből 232 római katolikus, 10 zsidó és 1 evangélikus vallású. Liborcsudvard 551 lakosából 465 szlovák, 54 német, 15 magyar anyanyelvű és 17 csecsemő volt; ebből 500 római katolikus és 51 zsidó vallású. Trencsénzávod 183 lakosából 170 szlovák, 4 német anyanyelvű és 9 csecsemő volt; ebből 179 római katolikus és 4 zsidó vallású.
1910-ben 1269 lakosából 1016 szlovák, 77 német, 50 magyar és 126 egyéb anyanyelvű volt. Kulcsos 264 lakosából 253 szlovák, 4 német, 3 magyar és 4 egyéb anyanyelvű volt. Liborcsudvard 607 lakosából 543 szlovák, 19 német, 17 magyar és 28 egyéb anyanyelvű volt. Trencsénzávod 612 lakosából 594 szlovák, 6 magyar, 2 német és 10 egyéb anyanyelvű volt.
2001-ben 6136 lakosából 6018 szlovák volt.
2011-ben 6274 lakosából 5991 szlovák, 38 cseh, 5 magyar, 3-3 ukrán, lengyel, orosz és egyéb, 1-1 cigány és bolgár és 226 ismeretlen nemzetiségű volt.
| Lakosok száma | 6274 | 6350 | 6368 | 6335 |
| 2011 | 2016 | 2017 | 2021 |
Nevezetességei
[szerkesztés]_2.jpg)
- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1766-ban épült.
- Kulcsos nevű városrészén 17. századi reneszánsz kastély áll. Neogótikus Szent Anna kápolnáját a Schertzo család építtette 1868-ban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
[szerkesztés]- 1982 Nemšová. Nemšová
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Nemsó Szlovákia térképén
- A nemsói katolikus iskola honlapja
- Szlovák nyelvű ismertető
- E-obce.sk
- Nemsó város információs portálja
Lásd még
[szerkesztés]A Trencséni járás települései | ||
|---|---|---|
Trencsén (Trenčín) | ||
|  | |