Tornyos (Szlovákia)

	Tornyos (Trenčianska Turná)
	Utcakép
	; Tornyos zászlaja
	; Tornyos zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Trencséni
Rang	község
Első írásos említés	1269
Polgármester	Peter Mikula
Irányítószám	913 21
Körzethívószám	032
Forgalmi rendszám	TN
	Népesség
Teljes népesség	3563 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	181 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	227 m
Terület	17,24 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 51′ 00″, k. h. 18° 01′ 10″48.850000°N 18.019444°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 00″, k. h. 18° 01′ 10″48.850000°N 18.019444°E
	Tornyos weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tornyos témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Tornyos (egyértelműsítő lap).

Tornyos (1899-ig Turna, szlovákul Trenčianska Turná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban. Hámoros tartozik hozzá.

Fekvése

Trencséntől 5 km-re délre, a Vág középső folyásánál, a folyó bal partjának közelében, a Trencséni-medence közepén fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban, az i. e. 13000 körüli időben is éltek emberek. A rómaiak jelenlétére nemcsak az itt talált sziklafelirat, hanem egy római éremlelet is emlékeztet. A falu nevéből egy itt állt őrtoronyra lehet következtetni, mely stratégiailag fontos helyen állt.

A név először pataknévként „Turna aqua” alakban jelenik meg a zoborhegyi bencés apátság 1113-ban kelt oklevelében. A falu első említése 1269-ből származik. A középkorban a Csák nemzetség és a gróf Cseszneky család birtoka volt.

Egykor a nagybiróci plébániához tartozott, melynek templomát Szent György tiszteletére szentelték. Az 1331-es pápai tizedjegyzék szerint Lupus nevű papja 17 garast fizetett. Magának a falunak a fakápolnájáról 1406-ból származik az első említés. Ekkor engedélyezik bővítését és kőből történő átépítését. Amikor a 16. század közepén a biróci plébánostól elvették templomát a protestánsok a tornyosi templomba jöttek. A historia domus szerint a falu egyházi iskolája már 1588 előtt működött, temploma pedig Szent Márton tiszteletére volt szentelve. Az ellenreformáció trencséni úttörői a 17. században a szkalkai jezsuiták voltak, ebben az időben a korábban elfoglalt templomok visszakerültek a katolikusok kezére.

1663. október 2-án a török 17 vágmenti településsel együtt Tornyost is felégette. A templomot is újjáépítették, majd a 18. század közepén átépítették. 1708. augusztus 3-án a község területén zajlott a szabadságharc kimenetele szempontjából döntő fontosságú trencséni csata II. Rákóczi Ferenc és Sigbert Heister generális csapatai között. Erre emlékeztet a hámorosi részen álló emlékmű.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TURNA. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gr. Illésházy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Béla alatt nem meszsze, dél felé; földgye termékeny, réttye, legelője, fája, makkja van, piatza közel.”^[2]

1832. március 8-án a községben nagy tűzvész pusztított, melyben a templom is súlyos károkat szenvedett.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Turna, tót falu, Trencsén vmegyében, Trencséntől délre 1 órányira. Számlál 585 kath., 15 evang., 11 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földje termékeny; rétje jó; legelője elég; erdeje nagy; savanyuviz forrása és serfőző háza is van. Timon Sámuel itt született. F. u. a dubniczai uradalom.”^[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Tornyos és Hámoros községeket 1976-ban egyesítették.

Népessége

1910-ben 968, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2566 lakosából 2540 szlovák volt.

2011-ben 3120 lakosából 2969 szlovák volt.

Nevezetességei

Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg a 15. században épült, gótikus stílusú volt. 1690-ben mellékkápolnával bővítették, majd 1754 és 1756 között barokk stílusban átépítették. Alatta két sírbolt található, ahol a Marsovszky, Ordódy és Mednyánszky családok tagjai nyugszanak. Harangja 1832-ben készült.
A falu déli végén áll Nepomuki Szent János szobra, mely a talapzatán található felirat szerint („DOMICELA BORSCICZKÝ SUZANNA ANO DNI 1794.”) 1794-ben készült. Körülötte egykor kilenc hársfa állt, melyből mára négy maradt.
Hámoroson áll a trencséni csata emlékműve.

Híres emberek

Itt született 1675-ben Timon Sámuel jezsuita tanár, történész, polihisztor, a modern magyar történetírás megalapozója.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Források

Rudolf Horňak 1969: Trenčianska Turná 700

Lásd még

Hámoros

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]