Felsőszernye

	Felsőszernye (Horné Srnie)
	; Felsőszernye zászlaja
	; Felsőszernye zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Trencséni
Rang	község
Első írásos említés	1439
Polgármester	Jozef Húserka
Irányítószám	914 42
Körzethívószám	032
Forgalmi rendszám	TN
	Népesség
Teljes népesség	2707 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	104 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	242 m
Terület	27,26 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 59′ 30″, k. h. 18° 06′ 05″48.991667°N 18.101389°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 30″, k. h. 18° 06′ 05″48.991667°N 18.101389°E
	Felsőszernye weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszernye témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőszernye (1899-ig Felső-Szrnye, szlovákul Horné Srnie) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Trencséni járásban.

Fekvése

Trencséntől 15 km-re északkeletre a cseh határ közelében fekszik.

Története

A község területén már az őskorban is éltek emberek, az legkorábbi leletek a korai paleolitikumból valók. Később a puhói kultúra népe telepedett meg ezen a vidéken és hozott létre települést. Felsőszernyét 1439-ben mint birtokot possesio seu villa Zerny alakban említenek itt oklevélben, a falu keletkezéséről azonban pontos adat nem áll rendelkezésre. 1598-ben "Zernie" alakban tűnik fel. A szucsányi, majd a trencséni váruradalom része volt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek, 1546-ban pásztorok telepedtek meg a falu környékén. 1598-ban 32 ház állt a településen. 1623-ban a településnek malma volt és salétromot termeltek, 1633-ban szerepel Komensky János térképén. A falu első pecsétje 1710-ből való. 1720-ban 7 adózója volt. 1784-ben 136 házában 167 családban 857 lakos élt. 1788-ban üveggyár kezdte meg termelését, 1800-ban malom és fűrésztelep üzemelt itt. 1828-ban 141 házan és 902 lakosa volt. Lakói faárukészítéssel, bognármesterséggel foglalkoztak. Első egyházi iskolája 1866-ban épült. 1883-ban egy trentói olasz tulajdonos kőbányát nyitott a településen. 1888-ban bekapcsolódott a vasúti hálózatba, a Morvaországba menő vonal halad keresztül a falun.

Vályi András szerint "SZRNYE. Két tót falu Trentsén Várm. egygyiknek földes Ura B. Révay Uraság, ez fekszik Lieszko Moraviczához nem meszsze, mellynek filiája; másiknak pedig földes Ura Gr. Illésházy Uraság, ez fekszik Nemsovához közel, Morva Ország felé, lakosaik katolikusok, határbéli földgyeik soványak, legelőjök, réttyek, fájok van."^[2]

Fényes Elek szerint "Szrnye, tót falu, Trencsén vmegyében, Nemsova filialisa: 882 kath., 10 zsidó lak. F. u. b. Szina. Ut. posta Trencsén." ^[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. 1919-ben árvíz pusztított, 1922-ben pedig egy tűzvészben 28 ház égett le. 1930-ban cementgyár kezdte meg működését. 1945 után lakói a cementgyárban, a fűrésztelepen és a kőbányában dolgoztak.

Népessége

1880-ban 900 lakosából 852 szlovák, 29 német anyanyelvű és 19 csecsemő volt. Ebből 873 római katolikus és 27 zsidó vallású volt.

1910-ben 1091 lakosából 1039 szlovák, 27 német, 21 magyar, 3 horvát és 3 egyéb anyanyelvű volt.

2001-ben 2876 lakosából 2772 szlovák volt.

2011-ben 2847 lakosából 2697 szlovák, 31 cseh, 2-2 orosz, morva és egyéb, 1-1 cigány, ruszin, ukrán, lengyel és 109 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek

Itt született 1896-ban Szemző Pál pozsonyi ügyvéd, jogi szakíró.

Nevezetességei

Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1789-ben épült. 1942-ben átépítették.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]