Vágegyháza-Alsózáros

	Vágegyháza-Alsózáros (Kostolná–Záriečie)
	; Vágegyháza-Alsózáros zászlaja
	; Vágegyháza-Alsózáros zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Trencséni
Rang	község
Első írásos említés	1318
Polgármester	Miroslav Jančár
Irányítószám	913 04
Körzethívószám	032
Forgalmi rendszám	TN
	Népesség
Teljes népesség	691 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	179 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	211 m
Terület	3,67 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 52′ 40″, k. h. 17° 58′ 00″48.877778°N 17.966667°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 40″, k. h. 17° 58′ 00″48.877778°N 17.966667°E
	Vágegyháza-Alsózáros weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vágegyháza-Alsózáros témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vágegyháza–Alsózáros másik nevén Zárosegyháza^[2] (1899-ig Kosztolna, illetve Zárjecs, szlovákul Kostolná–Záriečie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban. Vágegyháza és Alsózáros egyesítése.

Fekvése

Trencséntől 4 km-re délnyugatra fekszik.

Története

A község Vágegyháza és Alsózáros egyesítéséből keletkezett 1952-ben.

Területén a késő bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt.

Vágegyháza első írásos említése 1318-ban "Dregma" alakban történt. 1321-ben "Drethma", 1397-ben "Driethma", 1409-ben "Driethoma", 1598-ban "Koztolna Drietoma" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A nyitrai püspökség faluja volt, ahol a püspöknek kastélya is állt. 1598-ban malma és 21 háza volt. 1720-ban 6 volt az adózók száma. 1784-ben 18 házában 24 családban 134 lakos élt. 1828-ban 22 háza és 219 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel, késkészítéssel, szeszfőzéssel foglalkoztak. 1848. október 28-án határában ütköztek meg a honvédek Balthasar Simunich császári tábornok csapataival. Tejszövetkezetét 1902-ben alapították. Lakói később a mezőgazdaság és állattartás mellett háziiparral foglalkoztak.

Vályi András szerint " KOSZTOLNA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura a Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Drietomának szomszédságában, mellynek filiája, határja termékeny, legelője elég, piatza közel." ^[3]

Fényes Elek szerint " Kosztolna, (Drietoma), Trencsén m. tót falu, a Vágh jobb partján, Trencsénhez 3/4 órányira: 166 kath., 10 zsidó lak. Van egy savanyuviz-forrása, melly mindenben a chocholnaihoz hasonlít, vendégfogadója és serfőző-háza; az uraság számos teheneket is tart. F. u. a nyitrai püspök."^[4]

Alsózáros Vágegyháza határában keletkezett a 16. században, a Zárjecsi család birtoka volt. 1598-ban malma és 15 háza volt. 1784-ben 23 házában 30 családban 149 lakos élt. 1828-ban 23 háza és 214 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szeszfőzéssel, később kosárfonással is foglalkoztak.

Vályi András szerint "ZARJECZ. Három tót falu Trentsén Várm. földes Uraik több Uraságok, lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Drietomához, Lukihoz, és Dluhepoléhoz nem meszsze, Trentsénhez 3/4 mértföldnyire; határbéli földgyeik közép termékenységűek, lakosaik jó késeket tsinálnak, kallójok is van." ^[3]

Fényes Elek szerint "Zarjecz, Trencsén m. tót falu, a Vágh jobb partján: 81 kath., 51 ev., 14 zsidó lak. Termékeny határ; savanyuviz-forrás. F. u. többen. Ut. p. Trencsén."^[4]

A trianoni békeszerződésig mindkét község Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népessége

1880-ban Vágegyházának (Kostolná) 175 lakosából 6 magyar és 163 szlovák anyanyelvű, Alsózárosnak (Dolné Záriečie) 171 lakosából 153 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben Vágegyházának (Kostolná) 185 lakosából 1 magyar és 173 szlovák anyanyelvű, Alsózárosnak (Dolné Záriečie) 167 lakosából 9 magyar és 153 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban Vágegyházának (Kostolná) 182 lakosából 4 magyar és 176 szlovák anyanyelvű, Alsózárosnak (Dolné Záriečie) 184 lakosából 2 német, 1 egyéb és 174 szlovák anyanyelvű volt, ebből 141 római katolikus, 33 evangélikus és 10 izraelita vallású.

1910-ben Vágegyházának (Kostolná) 184 lakosából 10 magyar és 166 szlovák anyanyelvű, Alsózárosnak (Dolné Záriečie) 196 lakosából 7 magyar és 187 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben Vágegyházának (Kostolná) 187 lakosából 183 csehszlovák, Alsózárosnak (Dolné Záriečie) 188 lakosából 186 csehszlovák volt.

1930-ban Vágegyházának (Kostolná) 170 lakosa mind csehszlovák, Alsózárosnak (Dolné Záriečie) 242 lakosa mind csehszlovák volt.

1952-ben összevonták a két települést.

1991-ben lakosából 1 magyar és 679 szlovák volt.

2001-ben 351 lakosából 655 szlovák volt.

2011-ben 657 lakosából 645 szlovák volt.

Neves személyek

Kosztolnáról származott Vrasda Márton (1810-1868 után) orvos, sebész, katona, nemzetőr orvosszázados.
Vágegyházán született Fried Dezső (1895-1936) pártmunkás, katonatiszt.

Nevezetességei

Vágegyháza Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1735-ben épült a korábbi templom helyén. A 19. század elején bővítették és klasszicista stílusban építették át.
Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1924-ben épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Zarečj | A harmadik katonai felmérés helységnevei | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. június 27.)
↑ ^a ^b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ ^a ^b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Zarečj | A harmadik katonai felmérés helységnevei | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. június 27.)

[auto_Z9/pA4Y02AAGLw5ucvnDog-3] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[auto_nHTSG7bRxLkIIc6+P0rkwg-4] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

[4]